Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

A, sxebh otthonért A JELENLEGI TERVIDŐ­SZAKBAN csaknem 50 szá­zalékkal nőtt a oútorofc for­galma, s az 1970—80-as évekre további, mintegy 40 •—50 százalékos forgalomnö­vekedéssel számolnak a szakemberek. Lépést tud-e tartani az äpasr a várnató igényekkel, mire alapozzák a mennyisé­gi és a választéki fejleszté­seket? — tette fel a kérdést Uobrotka László könnyűipa­ri mi mszterhely ettesnék az MTI munkatársa. —- A hazai bútoriparban, a jelenlegi tervidőszak során 2.3 milliárd forint értékű többletbűtor termelésére al­kalmas új, korszerű kapaci­tás létesült. Az új technikát újfajta technológiák beveze­tése kísérte, különösen a lapmegmunkálás, a felület­kezelés, az ülőbútorgyártás és a kárpitozás terén. Né­hány olyan korszerű üzemet is létrehoztunk, amelyek bát­ran felvehetik a versenyt Európa legmodernebb üze­meivel is. Nem kis része van a rekonstrukciónak ab­ban, hogy hazánkban a bú­torellátás napjainkra memy- nyiségileg már megoldódott. Igaz ez még akkor is, ha felidézzük a múlt év végi, a nagyarányú áremelés alap­talan híresztelése nyomán a bútorüzletek elleni hirtelen támaclt rohamot. — A bútorvásériék igé­nyeit 87 százalékban a hazai üzemek termékeivel elégít­jük ki. S van előrelépés a választékbővítésben is, de meg kell oldanunk, hogy a nagy sorozatokban olyan va­riálható szekrényelemek ké­szülhessenek, amelyek közül a vásárlók az eddiginél job­ban mgtalálják a nekik tet­szőt. Tehát szélességben, mélységből és magasságban a lakás méreteihez, a csa­lád létszámához egyaránt jól alkalmazható szekrényele­mekre van szükség, amelyek változatos összeszerelésével kielégíthetők egyénibb ízlé­sek is. — Az új felületkezelési módok, az új műanyag fúr- nérutánzatok, pácolások, szí­nes festésű felületek terjedé_ se máris növelte a választé­kot — és igyekeztünk a gazdaságosan, exportképes termékeket is előállító kis- és középüzemek kapacitását bővíteni. Kézenfekvő ugyan­is, hogy a középüzemek kis sorozatú, zömében kézmű­ipari jellegű gyártmányaik­kal nagymértékben hozzájá­rulhatnak a választék gya­rapításához. VÄLTOZATLANU*, fenn kívánjuk tartami az impor­tot; nem annyira a mennyi­ség növelésére, hanem sok­kal inkább a választék to­vábbi bővítése céljából. Az import egyébként serkentő­leg hat a hazai gyártmány­fejlesztésre is. , — Szorgalmazzuk, hogy a tervezők fokozottabban ve­gyék igénybe a külföldi ta­pasztalatokat, ezt a törek­vést tanulmányutakkal, kül­földi továbbképzési ösztön­díjakkal is alátámasztjuk. — Egyébként az iparban most decentralizáltan, egy­mástól elszigetelten dolgözó belsőépítészek és bútorter­vezők közül néhányan felve­tették: szükség lenne a lak- berendezési tárgyak kialakí­tásaival foglalkozó szakem­berek összefogására, esetleg oly módon is, hogy a Bútor­ipari Tervező Iroda szerve­zetét, feladatkörét kibővít- sük, illetve új alapokra he­lyezzük. Így jobban haszno­síthatnák a tervező munká­jához alapul szolgáló életfor­ma-kutatásokat, szociológiai felméréseket. — Már az idén is több pályázatot hirdettünk a sokoldalúan hasznosítható, ötletes kisbútorok, kiegészí­tő lakásfelszerelések terve­zésére, s külön témaként az ifjúsági és gyermekbútor­választék bővítése érdeké­ben. MINDEZ TERMÉSZETE­SEN csupán ízelítő abból a sokoldalú feladatból, ame­lyet az otthonok ideális, az egyéni ízléshez is igazodó berendezése érdekében meg akarunk valósítani — fejez­te be nyilatkozatát a köny- nyűípari min iszterheiyttes. (MTI) Hatvani aratás Hronyecz Sándor ma is fél ötkor kelt, s nem sok­kal később már beindította a John Deere motorját, hogy nekivágjon a szőkén elnyúló búzatáblának. Hárman van­nak egyelőre az 1200 hek­tárnyi kenyérgabonára. Eső és szél verte a termést több­szörösen, bizony meg kell kínlódni a napi teljesítmé­nyért. Hogy mennyi ez most? Ha nincs fennakadás a szál­lításnál. huszonnégy ürítés­sel elutazik hat vagon bú­za a selypi Zsófia-malomba. Persze a teherkocsikon kí­vül sok minden az aratók kezére játszik a sikeres munka érdekében. Az ízle­tes ebéd, szódavíz, fekete­kávé pontos „szervírozása” például Diviaczki Károlyon múlik. De őt nem kell fél­tenünk. Évek óta ez a tisz­te a Lenin Termelőszövet­kezetben. Megfelelő gyakor­latra tett szert. így az ellá­tásban nincs hiba. Sőt, arra is jut ideje, hogy munkahe­lyenként rendszeresen ellen­őrizze a balesetvédelmi elő­írások betartását, az egész­ségügyi követelmények biz­tosítását. ★ Különös szakértelmet, hoz­záértést követel a mostani időjárási viszonyok köze­pette a megfelelő gabona­tábla kiválasztása. Ne le­gyen nyers a búza, a talaj elbírja a súlyos gépóriáso­kat, meg ne induljon a csí- rásodásü Az ilyesféle vesze­delmek elhárításáért Kepes Lajos felel. aíTrnek a nagy hajtásban jószerint arra sincs ideje, hogy ebédjével leüljön valami ládikára. Áll az útszélen. elnéz a bal ke­zében tartott leveses tánvér felett, kanalával pedig diri­gálja a eéoeket. szállítóko­csikat Végeztek 47 hektár- nvi homokos, víz’írta föld­del. am’nek átlaTe'-mése 36 itiíTss k’í-nl mozgott. 6 most £ír.*„v.v, fo'víqtiák. Hronv°cz S^^dornák. Tóth Istvánnak és Tóth Lászlónak mi sem jelent kö”nv®v>k;í1 ést. Igaz. a 4-es tábla kalászai fejlettebbek. tömöttebbek, CS&&Ő4 kinéz hektáronként » 40 mázsa, csakhogy a drága gépmammut lábát köti a megdőlt, lehajtott szár. A John Deere félsebességgel haladhat, s a vezetőnek szin­te kiugrik a szeme, olyan fokozott figyelemmel kell ta­padnia a búzamező dombo­rulataira. A kényelmes fül­kében mindhármat az a gondolat foglalkoztatja: mi­kor jutnak már át a kerek­haraszti részre? Ott tartja magát a kenyérgabona, egyenletes a talaj. Naponta betakaríthatnak gépenként 20 hektárnyi termést, ami leg­alább 8 vagon búza, s re­ményteljesen növeli a kere­setek ★ Időnként „vendég” is az aratókra köszön. Pete János főmérnök veszi számba a munkát, ellenőrzi a géppark tervszerű tevékenységét. Út­ban van reggeltől estig, hi­szen nemcsak a búzáért ag­gódik. Levágtak közben 148 hektár tavaszi árpát, ami nyersen 40 mázsával fizetett, 5 NDK-kombájn pedig szor­gosan duruzsol a vetőmag­borsóban. Érmek a betakarí­tására különösen ügyelnek, hiszen 240 hektárnyi van belőle, s mázsánként 1100 fo­rintot fizet érte a Vetőmag­termeltető Vállalat, amely német exportra szállítja Akárhogyan számolja az em­ber, nyolcmillió forintot je­lent ez a termelőszövetkezet­nek. A Baji-tábla mellett szi­kár öreg kémleli a tájat. Hévízi Jani bácsi. Régen nyugdíjas, de most, hogy itt ez a nagy esemény, nem tud megülni az asszony mellett. Hozzá tiszte is van, Tűzőr! A táblánál szalad a salgótar­jáni vaspálya, gyakran szik­rát szóró gőzmozdonyokkal, s ez bizony veszélyt jelent a kenyérgabonára. Őrködni kell felette. S hogy meny­nyin® nem hiábavaló az óva­tosság. iménti példa ta- núsítia.. A töltésoldal bozótja szárazán ropogott már, s óh a* 3*1 zn beleharap a tűz az érett búzába, ha Jani bácsi nem alarmirozza az el­hárító mr,ptearfea*, Saeré*©' fizetség mellett így jutott az öreg tűzoltóparancsnoki el­ismeréshez, valamint a szö­vetkezeti tagtársak jóleső, kemény kézszorításaihoz. ★ Este nyolc óra! Kerekha- raszt! A gépóriások, ame­lyekkel pár órája a jászbe­rényi út mentén találkoz­tunk, most itt gunnyaszta- nak már az újabb tábla szélén. Hronyecz Sándor ha­zaindul társaival, hogy kipi­henjék a nap fáradalmait. Helyükbe lép az őrségváltó éjszakai brigád, amelynek egyetlen gondja, hogy ápol­ja, tisztogassa a John. Deere- ket. A holnap sikere rajtuk is múlik. (moldvay) Göröcs Imre, „ft közgaz­dász kalauz (Tudósítónktól.) A hatvani állomás külső vágányáról, majd egyórányi kényszerű várakozás után végre nagyot rándulva meg­indul szerelvényünk Salgó­tarján felé. Az utasok szin­te egvtől-eevig ismerősként üdvözlik egymást, de ha a köszöntés él is marad, a hangulatra érsűúiké begy Számítógépes aratási ügyelet Az országot gépalkatrésszel ellátó pestújhelyi Mezogazdasagi Gépalkatrészellátó -Vállalatnál megkezdődött az aratási ügyelet. Az ügyelet munkájába az idén kapcsolódott be ■először a vállalat számítógépközpontja és adatbankja, ahol a raktárakban található 71 ezer féle alkatrész és műszaki cikk adatait tárolják. Ugyanez az adatbank őrzi a MEGÉV és az AGROKER vidéki telepein raktározott alkatrészek adatait is. Így lehetőség van arra, hogy az aratás idején elromlott kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek, beren­dezések karbantartói a lehető legrövidebb idő alatt jussa­nak hozzá -a szükséges alkatrészekhez. (MTI fotó — Fehér József félvét Elhunyt Lénárd Sándor 1 Lénárd Sándor, a műit* kásmozgalorn régi harcosa, az egri Igazság című új g. lapunk elődjének alapú út, életének 78. észtén 'éjében elhunyt. Temeíére ma délu­tán 15 órakor lesz a Rákos­keresztúri te.neíjnen. it Mozgalmasan szép életéből nem sok esztendőt töltött Egerben Lénárd Sándor, de nevét hamar megismertéit, megszerették és hitéért, tö­retlen lelkesedéséért tiszí él­ték. 1897-ben született Szé­kesfehérvárott, szegény csa­ládból. Kitanulta a nyom­dászmesterséget, és hamaro­san tevékenyen is bekapcso­lódott a munkásmozgalomba. Dolgozott n Nyomdai Munkások Szakszervezetében és az SZPD-ben, mint vő- röskatona részt vett a Ta­nácsköztársaság védelmi har­caiban, bujdosott, megismer­te a munkanélküliség keser­veit, űe hitét soha nem ve­szítette el. A faji üldözés elől Egerbe menekült fele­ségével, s itt érte a felsza­badulás. O volt az első de­mokratikus egri lapnak, az Igazságnak az alapítója, szerkesztője és kiadója. 1947-ben ment vissza a fő­városba, ahol először a nyomdászok szakszervezeté­ben dolgozott, majd 1951-től nyugdíjazásáig a Tankönyv- kiadó Vállalat felelős szer­kesztője volt. Lénárd Sándornak, a szo­cialista sajtó egyik Heves megyei megteremtőjének em­lékét megőrizzük. Nem állnak a gépek Kielégítő a műtrágya- és az alkatrészellátás Magyar orvosi műszerek Sri-lankaba A Medicor Művek megkö­tötte első jelentősebb üzletét új piaci partnerével, egy sri- lankai (ceyloni) céggel, kli­nikai röntgenberendezések szállítására. A vállalat tartalék-alkatré­szeket is szállít és szerviz- munkákat is elvégez. A Medicor eddig csak né­hány egyedi berendezést ex­portált ebbe az országba. A most létrejött megállapo­dás lehetővé teszi, hogy az orvosi műszereket és beren­dezéseket gyártó vállalat ha­tékonyabb piaci munkát vé­gezzen Sri-Lankában, ezért itt megnyitották a Medicor 18. állandó külföldi irodáját. Az AGROKER Heves me­gyei kirendeltségén megtud­tuk, hogy az idei mezőgaz­dasági munkához szükséges gépeket biztosították a me­zőgazdasági üzemek részére. Június 29-től egész napos — sőt, vasárnap is félnapos — ügyeletet tartanak a kiren­deltségen a termelőszövet­kezet alakatrészszükségle- tének minél gyorsabb kielé­gítésére. Eddig 224 megren­delést teljesítettek. Ebben az esztendőben új, modern, na­gyobb kapacitású gépeket is forgalomba hoztak: így több K—700-as és Steiger típusú nehéz, univerzál traktort adtak el a gazdaságoknak. Összességében az elmúlt évi­hez képest 50 millió forint értékkel több gépalkatrészt, műtrágyát és növényvédő szert forgalmaztak az kjei év első felében. Problémaként jelentke­zik, hogy az AGROKER rak­táraiban még mindig tizen­öt SZK—5 típusú kombájn vár eladásra. A gépeket hi­telre is megvásárolhatják a szövetkezetek. Hasonló a helyzet az őszi kukoricabe­takarításhoz szükséges kom­ba jnadapterekkel is. Az AGROKER Heves me­gyei kirendeltségén már ta­vasszal megkezdték a felké­szülést az őszi mezőgazdasá­gi munkák zavartalanságá­nak biztosítására is: a mű­trágyákból és a növényvédő szerekből maximális ellátást biztosítanak, és több CB—1 típusú egymenetes cukorré- pa-betakarító gépsort bocsá­tanak majd a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A „közgazdász" kalauz nap mint nap együtt döcög­nek hazafelé hatvani mun­kahelyeikről. Ismerős a jegy­kezelő is, aki most tűnik fel a kocsi peronján. Hango­san vitázó, széles mozdula­tokkal gesztikuláló férfi­hármastól kéri a jegyeket. Látszik azonban fürkésző te­kintetén, hogy nem a kis papírdarabkák érdeklik, ha­nem a téma, amely a vitát s a három utas kedélyét he­víti. Egyiküknél degeszre tö­mött szatyor árulkodik a. mai bevásárlásról, ő a re­ferens, a piaci tudósító, aki méltatlankodva számol be a primőr áruk primőr aráról. A vita tulajdonképpen nem is vita, mert az ellenfelek inkább azon versenyeznek, hogy melyikük tud buksza- ürítőbb vásárlásról beszá­molni. A versenykedv egyre emelkedik, s jegykezelés is­mert aktusa is csak néhány percre juttatja levegőhöz a peron piaci szakértőit. A kalauz arca felderül — vadász konstatálja így hosz- szú les után már nem re­mélt szerencséjét — és a je­gyeket szórakozottan lóbal- va, „nem egészen úgy van se* kérem” m^gjégyfessel hűti le a kedélyeket. Egy pillanatig gyanakodva mé­regetik a „betolakodót”, ő azonban időt sem hagyva a felocsúdásra, szakképzett magyarázatba kezd. Okító hangon beszél a piacról, a kereslet-kínálat törvényéről, az állami támogatásról. Ez utóbbira még példát is mond, így a kezesbáránnyá szelí­dült hallgatóság meglepve veszi tudomásul, hogy szin­te fillérekért vásárolja a cukrot. Igaz, az egyik fitysnálóan mondja: — Nekem ugyan semmihez sem kell cukor, a feketét is csak „úgy” iszom. A másik azonban hunyo­rítva torkollja le:: — Azért tavaly a mustodat mégis­csak cukorral „javítottad” fel. Nem igaz? A társaság hümmögve el­hallgat, jegyeiket megkap­ják, a kalauz pedig kicsit sajnálva, hogy nem beszél­gethet tovább, indul befelé a kocsiba. Kíváncsian lesem, vajon meddig bírja a szű­kös „kérem a jegyeket, kö­szönöm” repertoárral. Nem sokáig, mert az egyik utas­nak, aki talán előzékenyeb­be» nyújtotta jegyét ä meg­szokottnál, máris ecseteli előbbi esetét a peronon, s magyarázza azt is, hogy sze­rinte miért kell az „ilyen” embereket meggyőzni. Az utas kérdez is, így aztán egy pillanatra letelepedve a szemközti ülésre, még na­gyobb kedvvel válaszol: (— Hogy mindezt honnan tu­dom? Hát, hogy ismond jatn- csak, szóval sokat olvasok, böngészem az újságokat, né­zegetem azokat, amelyeket az ülésen felejtenek, aztán a rádió, a tv. Jó volt a marxista—leninista középis kola is, de ki tudná mind azt elsorolni, hogy mibői okosodik az ember? Feláll, indul tovább, fe­lém lép. Lesütött szemme' nyújtom a jegyem. Félek mert tartok attól, ha én kez ­dem el kérdezgetni, akkor több jegyet nem kezel a vo­naton Göröcs Imre, a „köz­gazdász kalauz”. Horváth Attila Műmsme\ 3973» Mim JQU < Tovább no a bútoripar termelése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents