Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Tóparti találkozó NEM HIÁBA NEVEZIK GENFET a konferen­ciák városának. Ezúttal három nagy fontosságú talál­kozó színhelye a Léman-tó partján fekvő festői vá­ros. Utolsó szakaszába érkezett az európai biztonsági konferencia második fordulója, Genfben folytatódik a szovjet—amerikai SALT és itt adott találkozót egy­másnak a szovjet és az amerikai külügyminiszter. Andrej Gromiko csütörtökön délben a genfi re­pülőtéren rögtönzött sajtókonferencián elmondta: akárcsak máskor, ezúttal sincs hiány a megvitatandó témákban. Most találkozik egymással az idén már harmadszor a szovjet és az amerikai diplomácia veze­tője. Valószínű, hogy megbeszéléseik középpontjában a stratégiai fegyverkorlátozás, a SALT témaköre áll majd. Annál is inkább, mert Leonyid Brezsnyev őszre tervezett washingtoni látogatásának is az egyik kulcskérdése. Megfigyelők utalnak arra, hogy a szov­jet fővárosban kedvező visszhangra talált a SALT tárgyalások felújítása és Ford elnök egyik legutóbbi beszéde, amelyben hangsúlyozta: mielőbb meg kell valósítani a múlt év novemberében Vlagyivosztokban tető alá hozott megállapodás lényegét, meg kell kötni a támadó rakétarendszerek korlátozásáról szóló hosz- szú távú egyezményt. BIZONYÁBA „a két felet kölcsönösen érdeklő kérdések” közé tartozik az európai biztonság téma­köre is. Gromiko és Kissinger eszmecseréin ezzel ösz- szefüggésben nem várható különösebb nézeteltérés. Moszkvai megfigyelők utalnak arra, hogy a szovjet sajtótudósításokból világosan kiolvasható: az ameri­kai delegáció Genfben nem tartozik a „késleltetők” közé, ellenkezőleg, azon munkálkodik, hogy a vitás kérdésekben mielőbb kölcsönösen elfogadható meg­állapodások szülessenek. BÁR A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER rövid genfi nyilatkozatában nem érintette a Közel-Kelet témakörét, a nyugati sajtó véleménye szerint a szov­jet és az amerikai külügyminiszter bizonyára ezt is áttekinti. Előtérben a genfi kibontakozás Oltványi Ottó, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A még függőben levő kér­dések megoldására irányuló erőfeszítéssel kezdődött az európai biztonsági konferen­cia csütörtöki munkanapja. Reggel óta minden eddigit felülmúló számban folynak a bizalmas — kétoldalú és csoportos — megbeszélések a konferenciaépületben. A kora délutáni helyzet sze­rint a záróértekezlet idő­pontjának kitűzését gátló akadályok leomlóban van­nak. Már csak 'Málta maga­tartása akadályozza a végső döntés meghozatalát, de in­formált körök szerint a mál­taiak álláspontjában is „la­zulás” tapasztalható. A koordinációs bizottság a nap folyamán többször is összeült, de minden alka­lommal újból és újból elha­lasztotta az érdemi tanácsko­zást, háttérben folyó tárgya­lások eredményeire várakoz­va. Mint ismeretes, a koordi­nációs bizottságok a kanadai delegáció által tegnap be­terjesztett határozattervezet­ről kellerje döntenie, amely a zárószakasz megbeszélésé­nek időpontjául július 30-át javasolta. Egyre több szó esik a de­legátusok között arról, hogy csütörtökön és pénteken Genfben tárgyal Gromiko szovjet és Kissinger ameri­kai külügyminiszter, akik az európai biztonsági é6 együtt­működés kérdéseiben tájé­koztattak. Tárgyalásaikat összefüggésbe hozzák az elő­térbe lépett genfi kibontako­zással. Bécsi haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön újabb plenáris ülést tartott a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tár­gyaló testület. A tanácskozá­son a holland küldöttség ve­zetője J. W. van Steenwyk nagykövet elnökölt és Ema­nuel Szpiridakisz nagykövet, a görög delegáció vezetője szólalt fel. A tanácskozás után tartott rövid tájékoztatón bejelen­tették : a haderőcsökkentési tárgyalások hatodik szakasza a jövő héten befejeződik és megkezdődik a szokásos nyá­ri szünet. A hatodik szakasz utolsó plenáris ülését július 17-én tartják meg. Szená'-»rok a szovjet—amerikai kapcsolatokról WASHINGTON: Hubert Humphrey és Hugh Scott amerikai szenátorok, akik szenátusi küldöttség élén nemrég tettek utazást a Szovjetunióban, Washington­ban sajtóértekezleten szá­moltak be látogatásuk ered­Rendeződnek a brit—ugandai kapcsolatok? Szabadon bocsátották Dennis füllst 'KAMPALA: Londonban hivatalosan be­jelentették, hogy az ugandai fővárosban csütörtökön sza­badon bocsátották Dennis Hills brit állampolgárt, akit korábban a kelet-afrikai or­szág egyik katonai bírósága nalálra ítélt. A július 1-én el­nöki kegyelemben részesített Hülst átadták James Calla- 4ban brit külügyminiszternek, •ki jelenleg Ugandában tar­tózkodik. A külügyminisztérium köz­lése szerint Callaghan még a nap folyamán Hills-szel együtt visszarepül Londonba. Callaghan a brit tanár sza- dabon bocsátását közvetlen megelőzően egyórás megbe­szélést folytatott Amin ugan­dai elnökkel. Amin elnök — mint isme­retes — ragaszkodott ahhoz, hogy a brit külügyminiszter látogasson el Kampalába, kü­lönben Hillst kivégzőosztag elé állítják. Megfigyelők sze­rint az ügy rendezése és Cal­laghan kampalai látogatása lehetővé teheti a brit—ugan­dai kapcsolatok megjavítását. A két ország közötti viszony első ízben 1972-ben éleződött . ki, amikor Amin elnök kiuta- badon bocsátását közvetlen brit útlevéllel rendelkező ázsiait. ményeiről. Hangsúlyozták, hogy a küldöttség tagjaira mély benyomást tett talál­kozójuk Leonyid Brezsnyev­vel, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárával. A látogatás során — mondotta Hubert Humphrey — a töb­bi között olyan fontos kér­déseket vitattak meg, mint a szovjet—amerikai tárgya­lások a hadászati fegyverek korlátozásáról, a fegyverke­zés ellenőrzése, a genfi eu­rópai biztonsági értekezlet zárószakaszának megtartása, kereskedelmi kérdések, kul­turális csere és környezetvé­delem. Hubert Humphrey hangsúlyozta a fegyverkezé­si hajsza korlátozásával kap­csolatos problémák megvita­tásának különleges fontossá­gát, mivel megoldásuktól függ a világbéke sorsa. Ezen­kívül — mutatott rá a sze­nátor — a fegyverkezési haj­sza korlátozása lehetővé ten­né a katonai kiadások csök­kentését is. Leonyid Brezs- nyevnek — mondotta — az volt a véleménye, hogy meg lehet oldani azokat a kérdé­seket, amelyek a hadászati fegyverek korlátozásáról tartott szovjet—amerikai ta­nácskozásokon vetődtek fel. Izrael a palesztinok egységét támadja Egyiptomban mélységes ag­godalmat keltett a Libanon elleni izraeli fegyveres pro­vokációk újabb hulláma. Kairói politikai megfigyelők szerint a palesztin menekül­tek táborainak tüzérségi tűz alá vétele, a libanoni terüle­tet sértő izraeli kalózakciók közvetlen kapcsolatban áll­nak a külső és a belső reak­ciónak azokkal a kísérleteivel, hogy ismét fegyveres össze­tűzéseket robbantsanak ki az országban. Egyiptom az arab országok nemzeti érdekei elleni táma­dásnak, soraik megbontására irányuló kísérletnek minősí­ti az izraeli akciókat — han­goztatta az Izvesztyija kairói tudósítóinak adott nyilatko­zatában Szajed Maréi, az egyiptomi nemzetgyűlés elnö­ke. Izrael megkísérli meg bontani a Palesztinái ellenál­lási mozgalom sorait, elszige­telni a palesztin ellenállást a közel-keleti konfliktus igazsá­gos rendezéséért vívott 'össz- arab küzdelemtől. Belpolitikai helyzetről tanácskozott a portugál forradalmi tanács LISSZABON: A Portugál Legfelsőbb For­radalmi Tanácsnak csütörtök reggel befejeződött ülésén a belpolitikai helyzettel ösz- szefüggő kérdések áttekinté­se szerepelt a napirenden. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a forra­dalmi tanács nagy figyelmet fordít arra, hogy az agrár­reformról szóló törvény vég­rehajtásakor betartsák a for­radalmi fegyelmet. Az ülésen elhatározták, hogy a Republica című lap vezetésére különleges bizott­ságot hoznak majd létre. Is­meretes, hogy a szocialista párt ellenőrzése alatt álló szerkesztőség működésének utolsó idejében rendszeresen olyan cikkeket publikált, amelyek a Portugál Kommu­nista Pártot támadták. A Re­publica által képviselt poli­tika ellen felléptek a lap munkatársai, és megakadá­lyozták az újság kiadását. A lap immár két hónapja nem jelenik meg. A tanács ülésén ezenkívül jóváhagyták a Kis-Szunda- 6zigetekhez tartozó Timor portugál gyarmat dekolonizá dójáról szóló törvényt. Portugáliában a demokra­tikus közvélemény üdvözölte az MFA közgyűlésén lefoga­dott határozatot, amely népi tömegszervezetek rendszeré­nek létrehozását irányozza elő. A Portugál Kommunista Párt KB Politikai Bizottsá­ga az MFA döntésével kap­csolatosan nyilatkozatot adott ki. A dokumentum rá­mutat arra, hogy az MFA ha­tározata megerősíti a fórra dalmi irányvonalat és előse­gíti annak továbbfejleszté­sét. A PKP nyilatkozatában különleges jelentőséget tu­lajdonít annak a konkrét in­tézkedésnek, amellyel az MFA szervezett formát kí­ván biztosítani a fegyveres erők mozgalma és a nép szö­vetségének. Mongólia ünnepe Kereken 54 éve annak, hogy a mongol népi forrada­lom — a Vörös Hadsereg te­vékeny segítségével — dia­dalmaskodott a kínai és' a Szibériából kiszorult fehér- gárdista csapatok felett, s új fejezetet nyitott a feudaliz­mus béklyói közt vergődő ország történetében. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eszméinek diadala hozta meg Mongólia hajnalát is. A lenini úton7 járó Szuhe Bátor és Csojbal- szan vezette Mongol Népi Forradalmi Párt szívós har­ca tette lehetővé az idegen hódítók kiűzetését és a nép- ellenes régi rend bástyáinak fokozatos lerombolását. En­nek eredményeként 1924 ta­vaszán kikiálthatták a Mon­gol Népköztársaságot, s hoz­záfoghattak a szocialista társadalom felépítéséhez. A legutóbbi pártprogram kimondotta: „Célunk, hogy a közeli jövőben ipari-agrár - országgá váljunk”. Ez reális célkitűzés, mert ma már az ipar a bruttó társadalmi ér­ték 36.3 százalékát szolgál­tatja. Ugyanakkor nehéz fel­adat is, mert a fejlődés üte­mét hátráltatja, hogy az óriási területű országban (hazánkénál 16-szor na­gyobb!) szétszórtan él a mindössz.e 1,5 millió lakos. Az utóbbi tíz évben szovjet segítséggel 150 nagylétesít­mény épült. Segíti Mongó­liát, — amely 1962 óta tagja a KGST nek — a többi szo­cialista ország, köztük ha­zánk is. A Darhan városá­ban magyar segítséggel fel­épített húskombinát Ázsia legnagyobb ilyen jellegű üzeme: műszakonként 50 ezer tonna birka-, Illetve marhahúst termel. Nyers­anyaga szinte kimeríthetet­len, miután az egy lakosra jutó állatállományt tekintve Mongólia első a világon. A baráti Mongóliához ha­zánkat szoros politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latok fűzik, együttműködé­sünk kölcsönösen gyümöl­csöző. Célunk azonos: a fej­lett szocialista társadalom felépítése. Ennek jegyében fejezzük ki jókívánságainkat mongol barátainknak nagy nemzeti ünnepük alkalmá­ból: kívánjuk, hogy az ed­digieket is felülmúló ered­ményekkel köszöntsék népi forradalmuk további évfor­dulóit. Az Európa-parlament vevő országok, a tőkés világ legszámottevőbb nemzeteik feletti intézménye. Sok gaz­dasági kérdés közös megkö­zelítésében és megoldásában ért is el fontos részeredmé­nyeket, anélkül azonban, hogy ma közelebb állna a politikai unióhoz, mint meg­alakulásakor. Ennek oka az, hogy legalább annyi gazda­sági s hatalmi tényező, szól a teljes integráció ellen, mint amennyi mellette. A ROMAI SZERZŐDÉS értelmében a Közös Piac' végrehajtó szerve a minisz­teri tanács (megszabja a mindenkori irányvonalat), illetve brüsszeli bizottság, amely a határozatok megva­lósításáról gondoskodik. Ellenőrzési célokból a szerződés közös parlament létrehozását is előirányozta. Teljes neve: Európai Parla­menti Gyűlés, székhelye: Luxemburg. (Ez működik is, Strasbourgban szokott ülé­sezni és joga van kérdéseket intézni a brüsszeli bizott­sághoz. A parlament tagsá­ga mindmáig az egyes nem­zeti parlamentek meghatá­rozott számú képviselőjéből tevődik össze. A nemzeti parlamentek saját belső öisz- szetételüknek megfelelően dplf^Lnak koßiiapi'jiarU és QäMkM 1975. Julius 11, HÍR: Stasbourgban ülé­sezik az európai parlament. NYUGAT-EURŐPA kapi­talista országainak egyik alapvetően fontos intézmé­nye az Európai Gazdasági Közösség, közkeletű néven a Közös Piac. Az 1957-ben aláírt római szerződés értel­mében eredetileg hat állam, az NSZK,, Franciaország, Olaszország és a három Be- nelux-ország e szerződésben elhatározta, hogy többé-ke- vésbé pontosan kidolgozott menetrend alapján előbb vámunióra lép, majd általá­ban is egységes gazdasági övezetté épül ki, méghozzá azzal a távlati céllal, hogy egyszer majd politikai uniót is alkossanak a résztvevő országok. A Közös Piachoz nemrég csatlakozott Nagy-Britannia, Írország és Dánia is; sok afrikai állam gazdasági okokból társulati viszonyban van az EGK-val, kétoldalú szerződések szabályozzák a kilenceik és számos európai, latin-amerikai és ázsiai tő­késország gazdasági kapcso­latait. Az Európai Gazdasági Kö- zössée. amelvet ma már hivatalosan Európai Közös­ségnek, hívnak a benne reszt ellenzéki . törvényhozókat. Néhány éve az olasz és a francia kommunista frak­ciók is képviseltetik magu­kat, hogy hallatni tudják szavukat a monopóliumok elleni küzdelemben. Az Európa-parlament po­litikai jelentősége mindmáig két okból felettébb korláto­zott. A fő ok az, hogy sem törvényhozói, sem vétójoga nincs —. hiszen a Közös Piac ma sem politikai unió. A másodlagos ok, hogy e parlament tagjait ma sem közvetlenül választják: ilyen választások lebonyolítása a részt vevő országok eltérő politikai struktúrája követ­keztében lehetetlen. Valójában tehát a Stras­bourg! intézmény parla­mentnek nevezett politikai vitafórum és egyelőre sem­mi jele annak, hogy képes lenne túlnőni e funkcióján. Említésre méltó továbbá az is, hogy az intézmény neve éppoly kevéssé fedi a tény­leges méreteit, mint a Kö­zös Piacé; Európa ugyanis sokkal nagyobb, mint a ró­mai szerződés alapján együttműködő kilenc ország. A SZOCIALISTA országok nem tartanak fenn kapcsola­tokat az Európa-parlament- jfced Luis Corvalán: Bennünket elpusztíthatnak, a mi harcunk akkor is győzedelmeskedik Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: „Luis Corvalán rendkívü­li fizikai fájdalmak között gyötrődik. A kiújult gyomor­fekélye mellett ínsorvadás és kötőhártya-gyulladás is^ meg­támadta. A junta megtaga­dott tőle minden orvosi se­gítséget” — hangsúlyozza a Chilei Kommunista Párt ha­vannai propaganda bizottsá­gának szerdán este nyilvá­nosságra hozott dokumentu­ma. A nyilatkozat Alejandro Jiliberto szemtanúra, a szo­cialista párt főtitkárhe­lyettesére hivatkozik, aki szintén a Trés Alamos kon­centrációs táborban volt fog­va több hónapon át, ugyan­ott, ahol a kommunista párt főtitkárát is őrzik. Jiliberto. aki néhány nap­ja szabadult és elhagyhatta az országot, elmondotta, hogy Luis Corvalán a láger­ben sokat szenved. Ezekben a hetekben a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. A tá­bor parancsnoka, Conrado Pacheco (aki tavaly Pudu- chula város közelében sze­mélyesen lőtt agyon több pa­rasztembert) azonban meg­tiltotta, hogy a párt főtitká­ra meleg takarót kapjon. — A tábor többi lakóihoz — közölte Jiliberto — az egyik őr segítségével Corva­lán üzenetet juttatott el, amelyben további kitartásra szólítja fel őket. „A zsar­nokság már nem tarthatja magát sokáig — üzente a párt főtitkára —, a nép szí­véből nem lehet kitörölni az Allende-éveket. Bennünket el­pusztíthatnak, a mi harcunk akkor is győzedelmeskedik”. A több mint 21 hónapja fogva tartott Corvalán egész­sége annyira leromlott, hogy most már hetente csakegy- szer viszik sétára. Carme Castilla asszony, a baloldali forradalmi mozga­lom (MIR) hősi halált halt főtitkárának közvetlen mun­katársa, aki szerdán érkezett Havannába. újságíróknak elmondotta, hogy ez év ele­jén mellette lőtték szitává Miguel Enriquezt, amikor. több hónapi keresés után rátaláltak rejtekhelyére. Már az első lövések végeztek a közismert ifjúsági vezető­vel, de a hóhérok biztosak- akartak lenni dolgukba’ Carmen Castilla hangsúlyos ' ta, hogy a kommunista párt az illegalitásban újjászer­vezte sorait, és a chilei el­lenállás élére álU. '' ’ -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents