Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
A párfmunka tervezése A szövetkezeti mozgalom alapeszméje: összefogás Ünnepség a nemzetközi szövetkezeti nao alkalmából Felvételünk a, gyöngyös patai pavakör bemutató járól készült. (Foto: Szabó Sándor) VISSZATÉRŐ FELADAT • pártszervezetek életében a poron következő fél esztendő pártmunkájának megtervezése. Bár „rutinfeladat”-nak tűnik ez, mégis elmélyült gondolkodást igényel, minthogy minden félév új tennivalókat hoz, más-más teendők megoldását állítja előtérbe. A tervszerűség á pártalap- ^ervezeti munkában is elengedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre megtervezni. A pártmunka hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennyi azokból tervekbe foglalható. De a féléves munkaterv mégis megadja a munka vázát, keretét, megszabja a politikai tevékenység fő iróniát. 1975 második felében a anunkatervek tartalmát elsősorban a XX. kongresszus határozatai adják. A kongresz- tszusi határozat megértetése és feldolgozása az alapszer vezeti munkának egyik centrális teendője, s ennek a tervekben is tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiindulópontja. A kongresszus terpiésze,,Ar alkalmazottak létszáma hét év alatt tíz százalékkal nőtt Borsod megyében” — olvasom a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság lapjának júliusi számában. És amit még megtudhatunk a rövidke hírecskéből: egyes vállalatoknál az alkalmazottak aránya eléri az ott dolgozók számának egyharma- dát, sőt — az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál — az alkalmazottak száma meghaladja a munkásokét. Elképesztő és aggodalmat keltő! A népiellenőrök — akik 29 Borsod megyei vállalatnál vizsgálták az alkalmazotti létszám alakulását — megállapították, hogy a nagyarányú emelkedés oka nem a tudományos technikai fejlődéssel világszerte együtt« Négyen az alapítók közül: Nagy István, Beliczki Lajos, Papp István és Deák Nándor. A negyedszázada fennálló háziipari szövetkezet méretes szabóságában ülünk, s beszélgetésünk során lassan kibomlik a múlt. — Tizenheten kezdtük, de hogyan! — csapja össze tenyerét Nagy Pista bácsi. — Már akkor itt székeltünk, ebben a néhány apró helyiségben, hoztuk magunkkal hazulról az ollót, hokedlit, varrógépet, s minden vagyonunk a fejenként befizetett kétszáz forintnyi részjegy. Mi az, hogy szövetkezet? Teljesen tájékozatlanok voltunk. Beutaztunk hát Egerbe, ahol akkor valami múltja már volt a mozgalomnak, s az ottani kollégáktól ' érdeklődtünk. Munka? Idegenkedtek tőlünk, mert olcsóbban vállaltunk, mint a maszekok. Emlékszem, az első hét végén. 30 forintokat osztottunk. Mit lehet ilyenkor csinálni? Nyúltunk mindenféle rendelés után. Pestre még kéménysep- rőruhát is csináltunk! Pár hónap múltán a Hitelszövetkezettől kaptunk 75 ezer forint kölcsönt, anyagba fektettük, s akkor már mende- gélt valahogyan. A miskolci nagykereskedelmi vállalatnak készítettünk felöltőt, télikabátot. ★ Ilyen körülmények közepette nyilván odahaza a családban is gyakori téma volt a szövetkezés, a mozgalom, amire feltették életüket az alapítók. S elképzelhető, hogy az asszonyok akikre a háztető« a gyermeknevelés Sondja hárult, nehezen, értették meg az újai. tesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bocsátkozott részletekbe. Nem másolni kell tehát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alapszervezeteket segítik ebben a közvetlen irányitó pártszervek állásfoglalásai, határozatai is. Szükséges és érdemes újból belelapozni a legutóbbi beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések .jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatokról készült feljegyzésekbe is. A több éves munka értékelése során számos megszívlelendő javaslat hangzott el valamennyi pártszervezetben. A taggyűlési beszámolókban, felszólalásokban, határozatokban ezek általában helyet is kaptak. Sokat közülük az év első felében még nem volt alkalom napirendre tűzni, megvalósítani, sőt, olyanok is akadnak, amelyek most válnak aktuálissá. HELYÉNVALÓ azt is átgondolni, milyen irányban szükséges továbbfejleszteni a pártszervezet munkastílusát, munkamódszereit, s ezeket a következtetéseket is hasznosítani lehet a tervkészítéskor. A XI. kongresszus áltajaró jelenség. Nem bizony! Sokkal inkább magyarázható a növekedés a korszerű irodatechnikai berendezések és szakképzettség hiányával. Borsod ugye nincs messze és attól tartok az igazságtól sem járunk messze, ha megkockáztatjuk: ez bizony nálunk, Hevesben is előfordulhat. Vagy talán nem? Ha nem, hát nem, de azért itt a magunk házatáján sem ártana körülnézni egyik-másik vállalatnál, szervnél, intézménynél. S milyen jól esne, ha kellemesen csalódnánk, ha megnyugodhatnánk. De ki hisz ma a csodákban? Én mindenesetre nem. Borsod nagyon közel van hozzzánlU —P— — Sírtak, szidtak bennünket, s mi hiába beszéltünk a jövőről, azt vágták a fejünkhöz, hogy abból most nem jut kenyér az asztalra, cipő a csemete lábára. Nehéz hónapok voltak azok — mondja rezignáltan Beliczki Lajos bácsi. — De mi azért nyomtuk az ipart. Reggel hét órától este hétig. Utána pedig összeültünk, s vitatkoztunk. Mit lehetne csinálni, hogyan lehetne lendíteni a dolgokon. Gyakran hajba is kaptunk. Mikor pedig éjféltájt kiléptünk a főutcára, ott találtuk az asszonyokat. Jöttek elébünk, nem tudták mire vélni a dolgokat. Valljuk be, volt tartanivalójuk. Az akkori koalíciós időkben sokan elgáncsolták volna a szövetkezés ügyét. Egyszer például városi végzéssel akartak kilakoltatni bennünket ebből a bérleményből. Ott Ugráltunk a bútorok között, mások pedig hivatalos helyekre szaladgáltak segítségért. Aztán jött a rendelet, ami felemelte az anyagárakat, de nekünk a ruhát régi áron kellett szállítanunk. Meredek volt! Majdnem belegebedtünk... ★ Az 1960-as évek elején 34 tagja volt a kis szövetkezetnek, amely még akkor is létéért, fennmaradásáért küzdött. Hasonlóan sanyarú helyzet jellemezte Hatvan másik szövetkezetét, amely háziipari termékeket gyártott. Elekor vetődött fel a gondolat, hogy egyet kellene csinálni a kettőből lános feladatként fogalmazta meg a határozatok végrehajtásának gondosabb nyomon- követését, s általában a pártellenőrzés erősítését. A munkatervben helyet kaphatnak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőrzés javítható például oly módon, ha a beszámoltatások mellett (nem helyett!) a pártvezetőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy-egy kérdés vizsgálatával a párttagok kisebb csoportjait. Az ilyen vizsgálatok tapasztalatai helyet kaphatnak nemcsak a vezetőségi ülésen, de a‘ taggyűlés fórumán is. Mint ahogy az is színvonalasabbá teszi az ellenőrzést, ha nem amúgy általánosságban számoltatják be tevékenységükről a munkahelyi vagy a tömegszervezeti vezetőket, hanem egy- egy konkrét feladat megoldását, vagy egy adott határozat megvalósítását kérik számon, így kerülhet például a napirendbe, hogy mit tesznek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták a közművelődésért, miként neveli a KISZ párttaggá saját aktivistáit, hogyan hasznosítja egy-egy vezető a munkahelyi demokrácia fórumain elhangzó javaslatokat. A gazdasági területen működő pártszervezetekben múlhatatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatának megvalósulását. E célból háromnégy napirendet is beiktathatnak, vizsgálva például a takarékossag helyzetét, a termékszerkezet gazdaságosságát, a munkaerő foglalkoztatásának ésszerűségét, a beruházások menetét stb. így alakítható a tennivalók komplex munkaprogramja. A TERVKÉSZÍTÉS egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden vezetőségi tag, valamennyi pártcsoport, s így az egész part- tagság. A „felső” elhatározások gondos tanulmányozása és az „alulról” jövő javaslatok megfontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a pártmunkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányt kijelölő munkaterv. Gy. L. — A fúziót 1963-ban csináltuk meg, s hogy nemhiába, hadd említsek néhány számadatot! A mi előző évi ösz- szes nyereségünk 34 ezer forint volt, a háziiparosoké 47 ezer.- Mostani, jubileumi közgyűlésünkön pedig mindenki hallhatta, hogy két és fél millió forint haszonnal zártuk az 1974-es esztendőt — veszi át a szót Deák Nándor. — Hogy aztán a mi keresményünk miként alakult? Tudja, az fáj a legjobban, hogy például a konfekciósoknál egy kezdő, aki tegnap állt a szalaghoz, éppen annyit részel, amennyit mi, méretes sza*bók. Pedig micsoda különbség van a két munka között! És mi nem adhatunk ki akármilyen zakót, nadrágot a kezünkből. Gondolnunk kell minden pillanatban a konkurrenciára, s hogy addig élünk, ameddig kifogástalan öltönnyel szolgálunk a megrendelőknek. Igaz, most is betábláztuk magunkat már októberig. De bírjuk-e, s meddig? Mert a havi 2300 forint csak úgy van meg, ha legalább tíz órát lehúzunk naponta. Az ilyen hajszát pedig hatvan esztendős korában nehezen viseli az ember! ★ Utánpótlás nincs. Menet közben akadt néhány fiatal, de amikor kitanulta a szakmát, s máshol 50 fillérrel több órabért fizettek, lelépett. A becsület, egy élet tisztessége tartja még együtt a háziipari szövetkezet méretes •saabóeagáfc, A többiért dolgos* Világszerte július első vasárnapján ünnepük — ezúttal 53. alkalommal — a nemzetközi szövetkezeti napot. Az Országos Szövetkezeti Tanács vasarnap Nagykőrösön emlékezett meg az ünnepről, amelyen megjelent dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezési miniszter is. Ünnepi beszédet dr. Mól- nár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke mondott. Többek között elmondta, hogy hazánk szocialista társadalmának és népgazdaságunknak szerves részét képezik a szövetkezetek. Hazánkban minden harmadik dolgozót szövetkezetek foglalkoztatnak. Az ország 2800 településén a szövetkezetek gondoskodnak az alapellátásról, s a jelenlegi ötéves tervben épült lakások 40 százaléka szövetkezeti. A feladatokról szólva Molnár Frigyes kiemelte, hogy a csaknem három és fél millió tagot számláló szövetkezeti mozgalom legfőbb teendője pártunk XI. kongresszusa útmutatásainak megvalósítása. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Egerben, a Technika Házában rendeztek megyei ünnepséget. Az ünnak azok is, akik már nyugdíjba vonultak. A részlegvezető, Papp István nem így gondolkodik: — Alig várom a korhatárt, s megyek innen. úgy, hogy vissza se nézek! Szeretem nagyon a szaktársaimat, szeretem az ipart, a szövetkezetét is, csak éppen kikészültek aZ idegeim huszonöt év alatt. Más sima tagként dolgozni, s megint más, amikor a termelőmunka mellett az emberek ügyes-bajos dolgait kell még valakinek cipelnie... Valamire azonban büszke vagyok mindenképpen. Ugyanígy a társaim, akikkel együtt indultunk! Voltak gondjaink, voltak nehézségeink, de hűségesek maradtunk a mozgalomhoz, s e hűségben neveltük fel gyerekeinket, akik között kitűnő esztergályos éppen úgy van, mim diplomás mérnök... Aztán az üzletfelek, megrendelőink. Tucatjával sorolhatnám azok neveit, akik 10—15 esztendeje hozzánk járnak, velünk dolgoztatnak. Gondolom, ez mellettünk érvel, s ha büszkék vagyunk rá, ebben osztozhat gazdánk, a szövetkezet! ★ Kuncsaft nyit ránk, elszólítja Papp Istvánt. Masok a szabóasztalhoz, varrógéphez húzódnak. Félhomály van, s nehéz a mozgás az apró, zsú- .olt szobácskákban. Kár, hogy mire felépül a háziipari szövetkezet korszerű üzemháza, Lajos bácsiék, Pista bécsiék talán már nem részelnek javaiból. Kezük nehezül, az évek szaporodnak, ki előbb, ki később csak félre rakja a szabóollót. ..., -Moldva^ Győző , népség elnöki tisztet betöltő Tóth Mihály, a Dél-Hevesi TESZÖV elnöke köszöntötte a résztvevőket, valamint az elnökségben helyet foglaló Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, Bartolák Mihályt, a SZÖVOSZ elnökhelyettesét, Kormos Miklóst, a megyei pártbizottság munkatársát, Bágyi Imrét, a megyei tanács osztályvezetőjét, valamint dr. Holló Bélát, a KI- SZÖV elnökét és Klaisz Ferencet, a MÉSZÖV elnökét. Ünnepi beszédet Fekete Győr Endre mondott. Elöljáróban szólt arról, hogy a mostani, az 53. nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésere nem sokkal azután kerül sor, hogy megünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és hogy lezajlott a XI. pártkongresszus, amely meghatározta feladatainkat, így a szövetkezeti mozgalom feladatait is. Beszéde további részében visszatekintett a szövetkezeti mozgalom múltjára, hangsúlyozva, hogy a mozgalom a társadalmi fejlődés egyik jelentős eredménye. A szövetkezeti mozgalom alapeszméje az összefogás, és egyre nagyobb szerepet tölt be a társadalmi haladásért vívott harcban és a béke megőrzéséért világszerte kibontakozott mozgalomban. A szövetkezeti mozgalom jelentősége minden szocialista országban megnövekedett, hiszen a szocialista társadalom megvalósításának aktív résztvevője. így van ez hazánkban, Magyarországon is, ahol a nemzeti jövedelem több mint egynegyedét szövetkezetek állítják elő. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az össztermelés háromnegyed részét adják az országban, nálunk pedig, Heves megyében a termelés 80 százalékát. A további eredményekről szólva Fekete Győr Endre elmondta, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az osszforgalom egy- harmadát bonyolítják le; az építőipari szövetkezetek részesedése az építőipari termelésből 15 százalékos; az ipari szövetkezetek termelik a belkereskedelmi forgalomba kerülő ipari termékek 16—lí* százalékát; a Heves megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési értéke évente 6 százalékkal nő, az ötéves terv időszakában elért növekedés tehát eléri a 30 százalékot, az ipari, építőipari szövetkezetek teljes termelési értéke 1970-ben 390 millió forint volt, ebben a/, évben pedig előre láthatóan eléri a 720 millió forintot. Az eredmények önmagukért beszélnek és híven bizonyítják, milyen fontos jelentőséggel bírnak hazánkban a szövetkezetek. Az pedig külön örvendetes — mondta beszéde végén a megyei tanács elnöke —, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom fontos helyet foglal el mind a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban, mind pedig a világbéke megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az ünnepi megemlékezés után a délelőtti órákban a szövetkezeti dolgozók sportfesztiváljára került sor. Volt férfi és női kispályás labdarúgó-mérkőzés, tollaslabdabemutató, valamint sakk- es asztalitenisz-verseny. Délben együtt ebédeltek a szövetkezeti dolgozók a Szép- asszony-völgyi Kertvendéglö- ben, majd megtekintették a szövetkezeti művészeti együttesek műsorát. A műsorban fellépett és nagy sikert aratott az ecsédi szövetkezeti népi együttes, a gyöngyöspatai pávakör, az egri tsz-pávakor, Farkas József és népi zenekara, valamint a füzesabonyi és a parádi ÁFÉSZ énekesei. Az 53. nemzetközi szövetkezeti nap megyei eseménye ismerkedési esttel, jó hangulatban ért véget. Beruházás — program szerint A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat határidőre befejezte az Újpesti Gyapjúfonógyár újfehértói üzemének az erre az ötéves tervidőszakra előirányzott építkezéseit. Az első ütemben elkészült a 864 négyzet- méteres üzemcsarnok és a 400 személyes fürdő, öltöző. A már korábban átadott üzemcsarnokban már működnek a szövő előkészítő, cérnázó, orsózó, kivarró részlegek, s azokban 260 dolgozót, főként nőket foglal- -koztatösŰÉ* Az Újpesti Gyapjúfonógyár az ötödik ötéves tervidőszakban 528 millió forintot fordít rekonstrukcióra, s ebből 360 millió forintot az újfehértói építkezésekre. A beruházás a program sz rint 1977 végére fejeződ >. be. fNőmmfí 1935. ..július .8» .kedd Borsod nincs messze Hatvani alapítók
