Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
/ Sokan nyomják a féket? A szövetkezetiek ünnepe wAz állami és a szövetkezeti tulajdon egytípusú szocialista tulajdon’’ — állapította meg a XI. kongresszus beszámolója. — Nagy sikere rendszerünknek, hogy a szövetkezeti tulajdon alapján termelőszövetkezeteinkben kifejlődött a modern szocialista nagyüzemi gazdaság... a magyar népgazdaságban a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá ... A szövetkezeti tulajdonnak a szövetkezetek munkájának — az idézetből is kitűnik — hosszú időn át igen jelentős szerepe lesz még a fejlett szocialista társadalmunk építésében. Nagy tömegeket tömörítenék soraikba, városon és falun egyaránt; megyénkben 92 ezer tagot számlálnak a fogyasztási szövetkezetek, hetvenezer tagja van a takarékszövetkezeteknek, s a KISZÖV szövetkezeteinek taglétszáma is elérte már az ötezret. Kétezer lakástulajdonos hozott létre lakásszövetkezeteket, s a számuk évről évre állandóan nő. A nagyipart rugalmasabb gazdálkodásukkal a szövetkezetek jól kiegészítik, a szolgáltatások széles körében pedig nélkülözhetetlen a munkájuk. Ez a tulajdonforma fejlesztette olyan szintre a mezőgazdaságunkat, hogy több ágazatban felveszi már a versenyt sokkal fejlettebb országokkal is. A csoporttulajdon érdeke nem összeegyeztethetetlen az össznépi érdekekkel. A szövetkezetek tagjaiban is egyre erősebb az a tudat, hogy az egész társadalom fejlődését tekintve gondoljanak saját gyarapodásukra. Érdekeik, tevékenységeik szemesen illeszkednek szocialista tervgazdaságunk rendszerébe, s jó közösségek kialakulásának bizonyítékai a munkaverseny-mozgalmakban való aktív részvételük, a társadalmi akciókban gyakran kezdeményező szerepük. A szövetkezetiek napja minden évben nemzetközi megemlékezés az összefogás eredményességéről. S a szövetkezetiek mind nagyobb tábora a különböző új szövetkezeti formák kialakulása, ennek a népszerűsítését is bizonyítja. A dolgozók tízezreinek ünnepe megyénkben is a nemzetközi szövetkezeti nap. Vasárnap az egri központi rendezvényen fiatalok nagy tömege versenyez a sportdíjakért, a három szövetség, a MÉSZÖV, Kl- SZÖV és a termelőszövetkezetek területí szövetségeinek tagjai közül. E vetélkedőkben, játékos mulatságokban persze a lényeg: jobban megismerkedni, megbarátkozni egymással. S ez aztán majd kamatozik a hétköznapokban is. Felemelt terv a második félévre Fél éy alatt két és (él millió tonnával több árut szállított a vasút Jónevű gazdasági vezetők ülik körül az asztalokat. A póznélküli beszélgetés témája : gazdasági életünk fékrendszere. Szinte kivétel nélkül csak a hazai, a helyi fékekről esik szó. őszintén, nem vádaskodva, nem magyarázkodva. A- bizonyításra mondott példák is egytől egyig a „háztájiban” születtek. Fegyelem! Ez a szó hangzott el legtöbbször. „Tizenhárom igazolatlan hiányzás miatt kiadtuk.'a munkakönyvét az egyik szakmunkásunknak. Az illető dühösen közölte velünk: az ügynek folytatása lesz. Lett is Arra való tekintettel, hogy a nevezett dolgozónak három kiskorú gyermeke van. a szóban forgó szaktársat vissza kellett venni. Ez a pofon szerintem nemcsak rajtunk, a vezetőkön csattant, hanem azokon a munkásokon is, akik a lógósok helyett is dolgoznak, akiknek természetes magatartása a rend, a fegyelem. Ezek után kérdem én, hogyan fegyelmezhet ma egy vezető? Az elbocsátást százszor is meg kell gondolni, ha nem emelem az órabérét, esetleg csökkentem, veszi a kalapját és kilép ...” ' Ugyanerről másik példával: „A múlt héten megállított egy fiatalember, és kérte hozzam be Egerbe. Beszélgetés közben kiderült, technikus, 3200 forintot keres, és most azért késik a műszakból, mert reggel elaludt. Kérdem tőle: lesz-e következménye a több mint 4 órás késésének? Kapásból válaszolta: Miért lenne következménye? Majd a másik ■négy órában jobban hajtok. Még a gyár is jobban jár — tette hozzá — mintha be se mennék, vagy kiíratnám magam az orvossal..." Pénz! „Minden évben megkérdezi tőlem az egyik kisebb üzem vezetője: Ti hány napos nyereséget fizettek? Most 18-at. Mi 34-etl A mi termelési értékünk 520, az övék 42 millió forint. Mi lassan b beszakadunk a fejlesztésbe , ők meg ügyködnek, bütykölnek, ugyanakkor a borítékaik mégis vastagabbak. Nem vitatom én ezeknek az üzemeknek a létét, de abban biztos vagyok, hogy a nép9 gazdaság sokkal jobban járna, ha a korszerű, modern gépekkel felszerelt nagyüzemek nem egy hanem kettő, vagy három műszakban termelnének. Még annak árán is, hogy egyik-másik kisebb üzemet megszüntetnék .. Maradjunk még a pénznél! „Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére 147 dolgozónak jávasolt kiemelt pénzjutalmat a vállalati vezetés. A listát leadtuk az üzemeknek, kértük a helyi vezetőket, véleményezzék a javaslatot. A visszakapott lapon már 420 név szerepelt. Hiába vitatkoztunk, hogy 200 forint ma már nem jutalom, mégis kitartottak a 420 név mellett. Igaz, megtehettük volna, hogy mégis csak a 147 dolgozót jutalmazzuk meg, dé akkor heteken át suttogjak az üzemekben: pénz van, csak nem osztják ki a főnökök. Gondolkodtunk, aztán megalkudtunk. Nem először ...” Munka! „Bejön hozzám az elmúlt ősszel egy fiatalember és előadja a következőket: esztergályos szakmája van, úgy érzi tudja a mesterségét, nem fél a munkától, és természetesen szereti a pénzt is. Körülbelül két hónap után szól az üzem vezetője, hogy baj van a fiatalemberrel. Elmondja, hogy a srác az üzem legrosszabb esztergagépén is 20—30 százalékjúliustól ismét megkezdte a korábban nagy népszerűségre szert tett „Tibi” gyer- mekheverók gyártását az Egri Háziipari Szövetkezet. Mint arról korábbi lapszámainkban beszámoltunk, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megtiltotta a gyermekheverő forgalomba hozását, mert áruházi ellenőrzések során minőségi hiányosságokat tapasztalt. Némi szabványmódosítás — a lábak rögzítése, a szivacs szellőzésének biztosítása — után, valamint a burkoló műbőr tulajdonságainak kai termel többet, mint az addigi „menők”. S mi ebben a baj ? — kérdeztem az üzemvezetőtől. Az — válaszolta —, hogy a srácot már többen is figyelmeztették: legyen szíves visszakapcsolni, termelését a többiekéhez igazítani. Mire közbeszóltunk, már késő volt. A kollektíva elüldözte a fiatalembert a gyárból.. Más: „Részt vettem az egyik brigádunk névnapi ünnepségén, amelyet a közösen kialakított és üzemeltetett ví- kendtelken tartottak. Amikor megláttam a takaros kis házikókat, a szinte még a falevelektől is óvott parcellákat, a pedáns rendet, tisztaságot, egy pillanatra végigfutott az agyamon: lám, itt a hegyen aligha kell magyarázni, hogy aki többet, ügyesebben dolgozik, annak jogosan szebb a víkendháza, és gazdagabban terem a ker- tecskéje is...” Summázat? Hol tarthatnánk, ha nem lenne ennyi magunk szerkesztett, s általunk üzemeltetett fékünk? — tette fel az utolsó kérdést a krónikás. Az okos, az optimista válaszokat hallgatva egyre érthetetlenebb tűnt, hogy mégis ennyien nyomják a féket Igaz: a „kocsi” még így is szépen halad. De korántsem zökkenők nélkül... pontos feltüntetése mellett a KERMI újra engedélyezte a termék forgalmazását. A gyermekheverő korábban gyártott két típusának ára a módosítások után nem változott. Elkészült a prototípusa egy újabb változatnak is, amely a sokkal tetszetősebb, higiénikusa bb „lélegző” . műbőr bevonattal kerül majd az üzletekbe. Ebben az évben egyébként a szövetkezet a már beérkezett megrendelések alapján körülbelül ezer gyermekheverő gyártását tervezi. A MÁV Vezérigazgatóság gyorsjelentése szerint az év első felében tovább növekedtek a fuvarozási igények, amelyeket a vasút kimagasló eredményei ellenére sem tudott maradéktalanul kielégíteni. Az elmúlt hat Hónap alatt — a tavalyi első félévhez képest — 2,5 millió tonnával több, összesen 65,4 millió tonna árut továbbított a MÁV. A fuvarozási teljesítmények a hétvégek, kivételével rendszeresen növekedtek, időnként elérték a vasút jelenlegi szállítóképességének határát is. A januári 11,3 millió tonnás és az áprilisi 11,5 millió tonnás teljesítmény például magasabb volt a tavalyi októberi csúcsnál is. A magas áruforgalom lebonyolítása a vasutasok erőfeszítéseinek köszönhető, a kapacitás igény- bevétele ugyanis egyenetlen volt. A múlt évihez képest például öt százalékkal csökkent a vasárnap megrakott vagonok száma, 6 romlott a szombati helyzet is. A következő időszak tennivalóihoz már kevésnek ígérkezik a vasutasok áldozatvállalása. A MÁV vezetői ugyanis az idényekhez igazodóan az idei eredetileg 130 millió tonnás szállítási tervet 133 millió tonnára emelték. így december végéig még 67,5 millió tonna árut kell elfuvaroznia a vasútnak. A második félévi feladatokat növelik a mezőgazdasági terményszállítások, 7,5 millió tonna építőanyag, kő, kavics és cement is elfu- varozásra vár, s külön nagy munka — a becslések szerint a tavalyinál 800 000— 900 000 tonnával több — a cukorrépa szállítása. A minden eddiginél több áru zavartalan elfuvarozásához szervezettebb munkára, s mindenképpen a fuvarozók segítő támogatására van szükség. A MÁV különös gonddal foglalkozik a zöldség-gyümölcs és a cukorrépa-szállítások megszervezésével, irányvonatok továbbításával, a gépi erő koncentrált felhasználásával. A fuvarozási feladatok heti egyenletes megosztása, a hét végi áru feladások és fogadások fokozása, a rakodás meggyorsítása lényeges feltétele annak, hogy a szükséges kocsikat a fuvaroztatok rendelkezésére bocsáthassák. Ez annál fontosabb, mert az ez évre tervezett új teherkocsik 65 százalélcát — csaknem 2000 vagont — már üzembe helyezték, s így a csúcsidényre már nem várható számottevő javulás a fuvareszköz állományban. (MTI) Koós József Újra gyárt heverőket az egri háziipar Sokba kerül. Drága. Fillérekért fölvásárolják és súlyos pénzért adják el. Becsapják a vásárlót, de a termelőt is. ★ A budapesti SZÖVÉRT két százalékban határozta meg a maximális árszínvonalemelkedést az idei esztendőre a zöldség- és gyümölcsféléknél. A Heves megyei SZÖVTERMÉK Vállalat ezt a két százalékot mindenképpen . igyekszik betartani, hiszen két fontos szempont határozza meg, hogy megkapja a cég az egyáltalán nem jelentéktelen állami támogatást. Az első szempont szerint biztosítani kell a megye lakosságának a tervezett zöldség, es gyümölcs mennyiségét Ez az idén kétezer vagon. A második, és egyben nagyon lényeges szempont, hogy belül kell gazdálkodni a megszabott árszínvonalon, A Heves megyei SZÖVTERMÉK többek között azért nyerte el a kiváló vállalat címet az elmúlt esztendőben, mert az államilag engedélyezett háromszázalékos árszínvonal- növekedés helyett csupán 1,8 százalékkal emelte a zöldség- és gyümölcsárakat. A zöldség- és gyümölcs- termelés valamint a -fogyasztás segítségére nem kevés összeggel siet az állam. Az idei esztendőben a vállalat 2,3 millió forint támogatást kap a fogyasztói árszínvonal tartására, ugyanakkor hat és fél millió forintot fordíthat a termelési kedv fönntartására. Ezek az összegek pluszként jelentkeznek, amelyet csak az állam pénztárcája érez. Ezekből az adatokból, számokból nyilvánvaló, hogy a hazai zöldségtermesztés — annak közgazdasági környezete, nem is beszélve az élő és gépi munkaerőgondokról — korántsem problémamentes. Rögtön ide kívánkozik az a tény, hogy a SZÖV- TERMÉK-nél a zöldség- és gyümölcsforgalmazás úgynevezett nullszaldós, nem veszteséges ugyan, de semmi nyereséget nem tesz a vállalat mérlegébe. A nyereséget az ipari és szolgáltatási tevékenység hozza. Gecte János, a vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese, a május végéig elkészült és összesített számviteli feldolgozás alapján kimutatta, hogy az árindex 97,15 százalék volt, ami azt jelenti, hogy még a tervezett árszínvonalat sem érték el idén a zöldség- és gyümölcsárak. Egyébként az elmúlt esztendőben a mázsánkénti árrés — átlag zöldségre és gyümölcsre vetítve — 71 forint volt. Ez magyarul any- nyit jelent, hogy hetvenegy forintot keresett minden mázsa zöldségen vagy gyümölcsön a SZÖVTERMÉK. Az idei esztendőre ezt az árrést 67 forintra tervezték, s az előbb említett 97,15 százalékos árindex azt mutatja, hogy ezt a 67 forintos árrést sem érték él. A vállalat hivatalos árjegyzékeit áttanulmányozva olyan árréseket fedeztünk fel, amelyek valóban megfelelnek a tisztességes kereskedelempolitika elveinek és gyakorlatának. Hogy csak egyet említsünk áprilisban — pontos időpont: április 13 — három forintért vásárolták a zödpaprikát és három - ötvenért adták a következő napon. A számok és a statisztikai adatok sora azt mondja, hogy a SZÖVÉRT által meghatározott kétszázalékos maximális árszínvonal-emelkedést a legszigorúbban betartották, sőt még el sem érték a SZÖVTERMÉK-nél. ★ Ezt mondja a statisztika., És mit mond a háziasszony, aki nap mint nap megjelenik a piacon, kezében táska, szatyor, fejében pedig számtanpéldák, hogyan ossza be a kosztpénzt. — Hogy június közepén 42 forintba kerüljön a paradicsom? Azt mondja meg, hogy mi indokolja ezt? — Mikor volt olyan világ, hogy június végén a málna fele annyi pénzbe kerüljön, mint a paradicsom? — Én nem tudtam májusban 3 forint 10 fillért fizetni egy darab paprikáért... — A meggy mióta tartozik a luxus fogyasztási cikkek közé? Mert az ára szerint az. ★ Például a meggy. Valamikor fillérekbe került. Ma? Ma győzze a termelő megfizetni a kézi munkaerőt, amely az egész világon az egyik legkeresettebb és legdrágább árucikk, s a megy- gy«t — és még sorolhatnánk a gyümölcsöket, a zöldségféléket — bizony kézi munkaerővel kell leszedni vagy éppen megtermelni. A gyümölcsök iránt világviszonylatban nő a kereslet, ezért egyre nagyobb tömegben kell termelni, hogy növekvő méretekben lehessen kielégíteni. A primőr zöldségek gépi termesztése nemcsak nálunk, de az egész világon eddig megoldatlan probléma. A konzervgyáraknak termelt zöldségek gépesítésében már jelentős előrehaladás történt, de a rendelkezésünkre álló közgazdasági trendek ott is azt bizonyítják, hogy hiába emelkednek a terméshozamok, a rájuk fordított vegyszerek, műtrágyák, gyomirtó szerek, a bonyolult, modern gépek mázsára vetített fajlagos költsége — az üzemanyag- költségek — emelkedő tendenciát mutatnak. A zöldség- és gyümölcsárak nemcsak a világpiacon, de nálunk is emelkedő görbét írnak le, annak ellenére, hogy például csak nálunk, Heves megyében a 2000 vagonos évi tételre tízmillió forintot fizet rá az állam, hogy a termelő és a fogyasztó ne érezze a kedvezőtlen hatást. Azt is meg kell még említeni hogy az igények nem csupán a mímnyiség és minőség oldalról nőnek, de jelentős az időtényező is. Az, hogy ma mar április elején lehet paprikát venni, fel sem tűnik senkinek, csak az, hogy a paprika drága. Vagy az, hogy a paradicsom is. Az ecsédi termelőszövetkezetben például a rekeszekbe rakott paradicsomot etiléngázzal érlelik — ne tessék megijedni, semmilyen káros hatás nem származik belőle —, hogy minél korábban jusson piacra. Ez plusz költség. Költség, méghozzá nem is jelentéktelen, a több hektárnyi területű fóliasátrak fenntartása, fűtése, üzemeltetése. Hogy mi köze mindehhez a fogyasztónak? Csupán any- nyi, hogy mi, fogyasztók, nem mondunk le arról, hogy előbb jussunk őszibarackhoz, paprikához, paradicsomhoz. A világon az a tendencia érvényesül, hogy az igények mindig lépéselőnyben vannak a lehetőségek mögött. Ez pedig alapvetően meghatározza a helyzetet. Nálunk még annyival bonyolultabb a helyzet, hogy a maxim.ális profitszerzés elve természetszerűleg nem érvényesülhet a szocialista termelési és elosztási rendszerben, a zöldségtermesztési ágazatot különböző csatornákon preferálja az állam. Éppen ez a törekvés teszi lehetővé, hogy megfelelő mennyiség jusson gyümölcsből és zöldségből a fogyasztóhoz, minden esztendőben a növekvő termelési és szállítási költségek ellenére szigorúan megkötött árszínvonalon. Szigethy András MbmMQ 1975. július 6., vasárnap Statisztika kontra háziasszonyok Drágább, vagy olcsóbb a zöldség?
