Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Heit külpolitikai összefoglaló AZ ESEMENYEK KRÓNIKÁJA: HBrro Visszatért a Földre a Szojuz ti. szovjet, űrhajó — Az európai biztonsági értekezlet második szakaszának befejezése Genfben — A portugál fegyveres erők vezérkarának propagandaosztálya nyilatkozatban ítéli el a szocialista párt vezetőinek egységbontó tanácskozását KEDDt Az Elnöki Tanács határozata szerint Kádár János vezeti a helsinki csúcsértekezleten részt vevő magyar küldöttséget — Az idén tizennegyedszer értékelik le az esendőt Chilében — Portugália városaiban reakciós tömegek kommunista székházakat rohamoznak meg — Amin tore Fanfanl, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára benyújtja lemondását SZERDAI Egyiptom hozzájárul az ENSZ-erök mandátumának háromhónapos meghosszabbításához — San foséban az Amerikai Államok Szervezetének ülésén úgy döntenek, hogy egyszerűsítik a szavazási rendet; ez megkönnyíti majd a Kuba elleni blokád feloldását CSÜTÖRTÖKI Visszatért a Földre az Apolló amerikai űrhajó legénysége — Wilson brit miniszterelnök Hamburgban tárgyal Schmidt nyugatnémet kancellárral — A képviselőház két alelnökének lemondásával tovább bonyolódik az argentin belpolitikai helyzet PÉNTEKI A nyugatnémet képviselőház vitája ez európai biztonsági értekezletről — Dr. Josef Taust javasolja kaneellárjelöltnek az osztrák néppárt, a gépkocsibaleset áldozataként elhunyt Schleimer ellenzéki vezető helyett — 10SS 000-re emelkedett a munkanélküliek számé Angliában SZOMBATI A világsajtó első kommentárjai e bejelentésről: Leonyid Brezsnyev vezeti a szovjet küldöttséget Helsinkibe — Gerald Ford a csúcstalálkozó előtt néhány európai országba látogat — Giscard d’Estaing—Schmidt megbeszélés Bonnban így látta a hetet hírmagyarázónk, Gárdes Törökország átvesz) az amerikai támaszpontok ellenőrzését A HELSINKI CSÜCSTA- LA LKOZÓ ELŐTTI hét vi­lágpolitikai eseményeit alig­ha lehet másként vizsgálni, mint úgy: mennyiben segíti egy-egy történés, folyamat az enyhülés elmélyülését, vagy mennyiben visszalépés a már elért eredményektől. A hidegháború híveinek csökkenő létszámú, de meg­átalkodott csapata, tovább­ra is támadja a készülő csúcsértekezletet. A pekingi sajtóhangok mellé (a Ford elnököt „engedékenysége miatt” támadó néhány sze­nátor oldalára) most odaso­rakozott a nyugatnémet jobboldal is. A bonni ellen­zék állásfoglalását a Die Welt nagy cikkben fejti ki. A lényeg: „Az Egyesült Álla­mok a felelős az európai biztonsági konferencián elért szovjet sikerek miatt; Kis­singer mindig a Szovjetunió­hoz fűződő viszonynak adott abßzolut elsőséget”. A csúcs- értekezlet bő alkalmat nyújt arra, hogy a plenáris ülése­ken kivül nsgy jelentőségű, kétoldalú megbeszélésekre is sor kerülhessen. Ford el­nök: mar bejelentette: Hel­sinkiben módja lesz arra, hogy „feltételes elhatáro­zásokra jusson a fegyverzet­csökkentés kérdésében a Leonyid Brezsnyewel foly­tatandó megbeszéléseken. Nyugati államférfiak — kö­zöttük mindenekelőtt Schmidt kancellár — közölték, hogy szeretnének Brezsnyev- vel, az SZKP főtitkárával kétoldalú tanácskozásokat is folytatni. A világsajtó azt írja: ha létrejön Erich Ho- necker és Helmut Schmidt találkozója Helsinkiben, ez lesz. 1968 óta az első csúcs­szintű NSZK—NDK közötti tárgyalás. EGY ÉVTIZEDNÉL HOSZ­SZABB ideje tartó helyzet megváltozásának jele az Amerikai Államok Szerveze­te San José-i ülésén hozott határozat a szavazás rendjé­ről. Ezentúl a kétharmados többség helyett egyszerű többség is elég, ha egy or- ■zág ellen valamikor hozott „gazdasági és / diplomáciai szankciók feloldásáról kell szavazni”. Ez - a bonyolult fogalmazásé döntés azt je­lenti: a nyilvánvalóan igen hamar sorra kerülő, Kubá­val kapcsolatos szavazáskor az AÁSZ megszünteti az amerikaiak által tizenegy éve elrendelt Kuba elleni blokádot nj/émsm istb, július 21* vásárnál» Mik As: Az indiai alsóházi 336:59 arányban (három tartózko­dással) jóváhagyta a rendkí­vüli állapot bevezetéséről hozott államfői döntést. A reakció próbálkozásaival szemben fellépő Indira Gandhi miniszterelnök a parlamentben azt mondotta: egyensúlyt kell kialakítani a nép politikai jogai és a tö­megek gazdasági jogai kö­zött. A FESZÜLT PORTUGAL BELPOLITIKAI HELYZET­BEN újabb elem, hogy az egységbontó Mario Soares szocialista vezető ezúttal már külföldi újságíróknak adott interjújában az MFA, a fegyveres erők mozgalma Július 30-án harminchá­rom európai és a két észak- amerikai állam legmagasabo rangú vezetői ülnek össze a finn fővárosban. Aláírják azt a több mint százoldalas okmányt, amelynek elkészí­tésében 1973 júliusában a harmincöt külügyminiszter megegyezett a helsinki talál­kozóján. (Ez volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza); mintegy hatszáz diplomata -és szakértő készítette el két esztendei munkával Genfben az okmányt (ez volt a má­sodik szakasz), és most a vezetők aláírásukkal szente­sítik, ez az európai-konfe­rencia harmadik, záró sza­kasza. Az okmány négy fő fejezetből áll, az értekezlet négy napirendi pontjának — Helsinki és Genf nem hiva­talos diplomáciai nyelvén a négy kosárnak — megfele­lően. A következőkben ösz- szefoglaljuk a négy fejezet tartalmát. 1. Az európai biztonság alapelvei Az első, fejezet az európai biztonság lényegének megha­tározásaival foglalkozik. Ez az okmány magja, ez önti szavakba az államok együtt­élését szabályozó tíz alapel­vet. Azért alapvetőek ezek az elvek, mert ha mindenki hozzájuk igazodik, úgy va­lamennyi állam biztonságban érezheti magát, nő az egy­más iránti bizalom, és ezzel létrejönnek az együttműkö­dés kiterjesztésének feltéte­lei. Az első alapéin az államok önállóságát szögezi le. Ki­mondja, hogy minden or­szág szuverén — tehát fu». vewt« közötti átlitólagos ellentétről beszélt és újra, most már személyes éllel tá­madta a Portugál Kommu­nista Párt vezetőit. Mind több jel mutatja, hogy a szo­cialista párt és a demokra­tikus néppárt a kormányból való kiválás után mindent elkövet Goncalves minisz­terelnök kormányalakítási tárgyalásainak elgánosolásá- ra és azt akarja kierőszakol­ni, hogy vonják vissza Gon­calves tői a kormányelnöki megbízást. A Földközi-tenger keleti medencéjében fontos dön­tésre került sor. Törökor­szágban úgy határozott a kormány, hogy egy kivétel­lel bezárja a 27 amerikai támaszpontot Ankara Így felel Washingtonnak. A hét végén az amerikai törvény- hozás ugyanis a Törökor­szágba Iránytűé fegyverszál­lítási tilalom fenntartása mel­lett döntött A NATO-tá- malpontokat nem érinti a török döntés. ALIGHANEM az utóbbi néhány esztendő világszerte legtöbb ember által figye­lemmel kisért eseménye volt a héten véget ért szovjet— amerikai közös Űrutazás. A Szojuz 19. é& az Apolló űrha­jók kozmonautái visszaér­keztek a Földre és a Szov­jetunióban. Illetve az Egye­sült Államokban máris újabb kozmoszbeli együttműködés terveiről beszélnek. Világ­szerte kommen táröaön kö­szöntötte a szovjet—ameri­kai tudományos-technikai együttműködés legújabb eredményét és szinte mind­egyik hangsúlyozta: az űrben kialakult együttműködésnek folytatódnia kell a Földön is! „A Szojuz és az Apolló űrhajók repülése történelmi jelentőségű, és egyben a nemzetközi enyhülés folya­matának, valamint a szovjet —amerikai kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés elvei alapján történő rivali- tásának a szimbóluma” — írta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára abban a táviratban, amelyet Gerald Fordhoz, az Egyesült Álla­mok elnökéhez intézett. getlen —, határain belül maga dönt ügyeiről, és ezt a szuverenitást mások kötele­sek tiszteletben tartani. A második alapelv voltaképpen ezt a tiszteletben tartást feje­zi ki, amikor kimondja, hogy az okmány aláírói vállalják: nem alkalmaznak erőszakot más államokkal szemben és nem is fenyegetnek erőszak alkalmazásával. A biztonság érzetéhez döntő mértékben hozzátartozik a határok sért­hetetlensége. Ez a tétel már azért is fontos, mert a ha­tárrevíziós igények szolgál­tattak ürügyet a második világháború kirobbantásához, s a háború utáni helyzet sta­bilitásához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy minden­ki tiszteletben tartsa — a részben új — európai hatá­rokat. Hasonló tartalma van a negyedik elvnek, amely az államok területi egységének tiszteletéről szól. Mindezekből logikusan következik az ötödik elv, amelyben azt vállalják a résztvevők, hogy vitáikat csak békés eszközökkel old­ják meg. Erőszakkal, nyo­mással, vagy más közvetett eszközökkel időnként megkí­sérelheti egy állam, hogy rá­kényszerítse akaratát a má­sikra, ez azonban összeegyez­tethetetlen a békés egymás mellett éléssel: a következő elv tehát kimondja a mások belügyeibe való beavatkozás tilalmát. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását is leszö-,, gezték. Ebbe beleértendő a I gondolat, a lelkiismeret, a} vallásgyakorlás és « meg- gjtóaődés «abaeteága. Csak űrügyet keres a iunta HAVANNA: A Chilei Kommunista Párt propagandabizottsága Ha­vannában kiadott nyilatko­zatában kétségbe vonta an­nak a hivatalos indoknak a helytálló voltát, amelyet a chilei fasiszta junta Luis Corvalán kórházba szállítá­sával kapcsolatban tett köz­zé. Mint ismeretes, Santiagó- ban hivatalos közleményben jelentették be, hogy a Chi­lei KP főtitkárát csütörtö­kön egy Valparaiso! kórház­ba szállították és ott vakbél­műtétet hajtottak végre raj­ta. A Chilei Kommunista Párt nyilatkozata azzal vádolja a juntát, hogy csak ürügyet i keres Luis Corvalán meg­gyilkolására. Új főtitkárt választottak az olasz keresztény- demokraták ROMA: Kétnapos elkeseredett küz­delem, már-xnár kormány­válsággal fenyegető helyzet után, szombaton megválasz­tották az Olasz Keresztény­demokrata Párt új főtitká­rát. A kedden lemondásra kényszerült Fanfani utóda a 63 éves Benigno Zaccagnini lett. Az országos tanács ülé­sén leadott 176 szavazat kö­zül 93 Zaccagnini ra esett, 72 szavazólapot kitöltetlenül dobtak az urnába, a fenn­maradó néhány szavazat pe­dig más jelöltek között osz­lott meg. Zaccagnini — aki foglal­kozására nézve orvos — 1969 óta a kereszténydemokrata part elnöke. A kereszténydemokraták Zaccagnini — feltehetőleg átmenetinek szánt — meg­választásával szeretnék ren­dezni a pártnak a júniusi választások, után szétziláló­dott sorait. Miután az alá- és a fölé- rendelés a nemzetközi kap­csolatokban megengedhetet­len, az elvek kimondják a népek egyenjogúságát és azt az elidegeníthetetlen jogu­kat, hogy rendelkezzenek sorsukkal. A nemzetközi sajtó által „tízparancsolat­nak” is nevezett tételsor azonban nemcsak azt sorolja fel, amit nem teszünk, vagy amit tiszteletben kell tar­tani, hanem cselekvésre késztet és ezzel már előre mutat a következő fejezetek­re: ösztönzi az államok kö­zötti együttműködést. A ti­zedik alapelv végül azt húz­za alá, hogy a résztvevők jó­hiszeműen teljesítik nemzet­közi kötelezettségeiket, egye­bek között tehát az eddig aláírt megállapodásaikat. Az első napirendi pont ré­szeként tárgyalták a biza­lomnövelő katonai jellegű intézkedéseket is. Úgy dön­töttek, hogy önkéntes ala­pon előre értesítik egymást nagy had,gyakorlataikról, ne­hogy ezek a csapatmozgások alaptalan félelmet, aggodal­mat okozzanak másokban. 2. Együttélés és együttműködés A második fejezet az együttműködés igen fontos területét fogja át: a gazda­ságot. a műszaki tudományo­kat és a környezetvédelmet. Nyilvánvaló, hogy e területe­ken a nemzetközi csere ak­kor szélesedhet, akkor vál­hat tartássá, gördülékennyé. ANKARA: Törökország szombaton megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy egy kivételével, átvegye az el­lenőrzést az országban levő 27 amerikai támaszpont fe­lett. Mint ismeretes, a török kormány pénteken bejelen­tette, hogy a délkelet-török­országi Incirlikben levő légi- támaszpont kivételével az országban működő összes amerikai katonai támasz­pontot ellenőrzése alá von­ja, miután az amerikai kép­viselőház csütörtökön úgy döntött, hogy nem szünteti meg a Törökországba irá­nyuló amerikai fegyverszál­lításokra kimondott embar­gót. Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, pénteken este mély sajnálkozását fe­jezte ki Törökországnak az amerikai támaszpontokkal kapcsolatos lépése miatt. Az elnök sürgette a képviselő­BONN: A nyugatnémet lapok nagy terjedelemben, vezető helyen ismertetik és kom­mentálják a Bundestag pén­teki vitáját az európai biz­tonsági értekezlet, záródoku­mentumairól. Szinte egyön­tetűen azt hangoztatják, hogy a jobboldali ellenzék, a CDU—CSU, több vonatko­zásban is vereséget szenve­dett és ennek a pártunió számára jelentős következ­ményei lehelnék. A „nem”, amellyel azcT“ lenzék az EBK eredményei-, re szavazott, teljes világos­sággal mutatta meg, hogy a CDU—CSU-nak semmiféle alternatívája nincsen a kor­mány külpolitikájával szem­ben, és hogy a konok el­zárkózás reménytelen elszi­getelődéshez vezetett — ál­lapítja meg a Neues Rhei­ha az államok között meg­van a kellő bizalom, az a biztonságérzet, amelyet az első fejezetben olvasható elvek megtartása hoz létre. (A nemzetközi feszültség v:- szont szükségszerűen csök­kenti a kereskedelmi forgal­mat és korlátozza a gazda­sági együttműködést.) 1 Az e fejezetben foglaltak tehát arra sarkallják az alá­írókat, hogy szélesítsék, len­dítsék fel együttműködésü­ket az említett vonatkozá­sokban. A kereskedelemről szóló bekezdések legfonto­sabb része az, amely a hát­rányos megkülönböztetések, a diszkriminációk kiküszö­bölésének lehetőségeiről és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazá­sáról szól. Enélkül kölcsönö­sen előnyös hosszabb távú gazdasági együttműködés el­képzelhetetlen. Az ipari kooperációról szó­ló passzus e viszonylag új együttműködési forma alkal­mazására ösztönöz. Az ipari vállalatok közös tevékenysé­ge igen sok előnnyel jár: növeli a kereskedelmi lehe­tőségeket, csökkenti a költ­ségeket, segíti a műszaki haladást, lehetővé teszi a termékekben "filó fizetést és kölcsönös érdekeltségeket teremt a termelésben. Manapság, amikor a tudo­mány közvetlen termelőerő­vé vált, igen nagy jelentősé­ge van a tudományos, a technológiai és a műszaki kutatások össze hangolása nak. így a legköltségesebb tudo­mányos feladatok is viszony­lag gyorsan es olcsón meg­oldhatók« eredményeik mm­házat, hogy azonnal vizsgál­ja felül a íegyverszáilítósi embargó megszünteteeével szemben tanúsított magatar­tását. Az embargó fenntar­tása — Ford szerint — sér­ti az Egyesült Államok, Tö­rökország és a NATO-szÖ- vetségesek nemzetbiztonsági érdekeit. Az Egyesült Államok had­ügyminisztériuma egyelőre nem adott utasításokat a törökországi támaszpontokon tartózkodó, összesen hétezer főnyi amerikai katonai sze­mélyzetnek. A Pentagonban jelenleg azt próbálják meg­állapítani, vajon Törökor­szág milyen mértékben szán­dékozik korlátozni az Egye­sült Államok támaszpont­használati jogát. Amerikai katonai körök­ben jelentősnek tartják, hogy Törökország — bár a jelek szerint felmondta a török—amerikai védelmi szerződéseket — nem jelezte azt, hogy megváltoztatná vi­szonyát a NATO-hoz is. nische Zeitung. Nem vélet­len, hogy az 1976-os kan- cellárválasztásra készülő Helmut Kohl CDU-vezér tá­vol maradt a vitától, mert semmi kedve sem volt ah­hoz, hogy odaadja a nevét az enyhülésellenes politiká­hoz. Az ellenzék nemcsak Hel­sinkitől, nemcsak 35 állam kormányának álláspontjától, nemcsak külföldi elvbarátai­tól szigetélte el magát, ha­nem attól a politikától is, amely ma Európában a. rea­litások talaján áll, és ámely egypdül leljetaég^P — ít.ia a Kölner Staat-Anzeiger. Kohl távolétében a pártunió nem. engedte szóhoz jutni a jó­zanabb politikát képviselő Kiepet, sem, helyette Strauss beszélt, amivel egyértelművé vált, hogy ki áll a jobboldal értelmetlen és eleve remény­telen próbálkozása mögött. denkl számára könnyebben elérhetővé válnak. E ' témá­val is foglalkozik a második fejezet. Jellegzetesen földrészmé­retű feladatokat foglalnak magukban a közös érdekelt­ségre szamot tartó terveknek nevezett elgondolások. Né­hány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldható az ésszerű áramelosztús mér csak azért is, mert az időel­tolódás miatt a földrész kü­lönböző részén, más-más időben van a csúcsfogyasz­tás, s igy az egyes országok energiarendszerei kiegészít­hetik egymást. A nemzetközi kereskedelem nagyarányú növekedése szükségessé teszi az összefüggő, korszerű szá­razföldi és vízi úthálózat ki­építését, nagy, közös ■ terve­ket dolgozhatunk ki — ezt is ajánlja a biztonsági értekez­let okmánya — az energia- és a nyersanyagkutatásban, ami különösen a kis- és csekély anyagi eszközökkel rendelkező országok számá­ra létfontosságú. Ebbe a kör­be tartozik a környezetvéde­lem is- Ha arra gondolunk például, hogy Magyarország folyóvizeinek 95 százaléka más országok területén ered, saját példánkon is megért­hetjük, mennyire fontos e területen a nemzetközi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különbö­ző területeken kialakított közös tevékenysége kölcsön­hatásban van egymással. A nemzetközi gazdasági és tu­dományos együttműködés to­vább erősíti a politikai bi­zalmat, közös érdekeltséget teremt a béke fenntartására. (FolvtaijvMi A biztonság okmányának fejezetei Bonni jobboldai erteilet!» és reménytelen próbálkozása

Next

/
Thumbnails
Contents