Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
Egészséges tettre készség Az év első feléken 1190000 magyar turista járt külföldön Központi Statisztikai Hivatal idegemengaimi gyorsmérleg o T agadhatatlan, nem ne• héz rálelni napjaink- f ban az óvatoskodásra, a bi- f zonytalankodásra, a tehetet- ! lenkedésre a vállalatok egy í meghatározható körében. E körbe azok a gazdasági szervezetek tartoznak, amelyek elkényelmesedtek, a növekvő feladatokban nem a cselekvésre szólító kihívást, az^ erőpróbát látják, hanem -a veszélyt, nyugalmuk meg- bolygatását. Nagy hiba lenne tagadni, hogy az eredményességben, avagy a kudarcokban a személyi, azaz a vezetési, irányítási készségeknek, módszereknek sem csekély a szerepűit, sőt, bizonyos helyzetekben e tényezők .kerülnek az első helyre. '»* Tagadhatatlan az Is, hogy nem nehéz rálelni napjainkban a lehetőségek gyors, s mégis alapos felmérésére, az egészséges tettre készségre a vállalatok egy meghatározható körében. E magatartásban döntő szerepet játszott a. vezetés azzal, hogy kijelölte az irányokat, s nem kevésbé azzal, hogy az új feladatoknak megnyerte, megnyeri az egész közösségei. Nem az újságírói restség íratta le az azonos gondolati. fogalmazási, szálra felfűzött mondatokat, hanem a meggyőződés, hogy mindkettő igaz; egy adott helyzet más-mas vonásai ezek. Induljunk ki abból; tavaly túl jól sikerült a vállalatok. többségének az esztendő. hiszen a vállalati eredmény 16,2 százalékkal növekedett átlagosan, 1973- hoz mérten, s ez sokakban azt az illúziót keltette, mindén, rendben van. A. világpiaci áremelkedések terhét az állami költségvetés viselte, az exportbevételek inflációs gyarapodása viszont jórészt a vállalati pénztárakba került. A part Központi Bizottsága 1974, december 5-i határozata ugyan éles megvilágításba helyezte a gazdálkodás gyenge pontjait, ám a teendők súlyát a túl magabiztosak, a túl röviden látók —azok, akik ma siránkoznak! — nem, vagy csak .vonakodva, megkésve vették magukra. Szerencsére voltak, s nem kis számban, olyan termelői egységek, amelyek jól kitapintották az általánosból a maguk teendőit, mulasztásait, lehetőségeit, amelyek megértették: a siker elsősorban saját erőfeszítéseiken múlik. A gazdálkodás kedvező vonásainak erősödését végül is a tettre kész vállalatok munkálkodása segítette. Egyebek között' az, hogy a termelés növekedésének egészét — az év eddig számba- vehető öt hónapjában — a termelékenység emelkedése fedezte, valamelyest javult a beruházási tevékenység, meggyorsult a túlzott készletek fölszámolása, s így tovább. Az viszont, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlott, még mindig vontatott, akadozó a minden piacon értékesíthető termékek kínálatának bővítése — holott az ésszerű importmegtakarítások mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát döntően ezek javítják —.arra ^ figyelmeztet, hogy - az egészséges tettre készség korántsem általános jellemzője a termelő ágazatok egysegeinek. Hosszú a lehetőségek sora, ám sokan csak forgatják a teendők kuszának te+- s'/.ö gombolyagát, ahelyett, hogy a kezdekzáiakat kuta1- »ák! Holott van tű te. minta te a gombolyagban rejlő Szaiak meg- és összekötözé- Séhez, de mintha a gazdasági vezetők egy része nem értené, hogy ez aligha ráérő, majdan előveendő feladat, hanem sürgős, némely dolgokban égető teendő. r sendesebbek a vállala- tok, gyárak, szövetkezetek irodái annál, mint amit a napi munka rendje megkíván, s ha valahol fölerősödik is a hang, csupán panaszokat sorol. Az egészséges, tetteket követelő, s újabb cselekedetekre sarkalló nyughatatlanságot sürgetjük, kívánjuk, igényeljük. Azt a cselekvő kedvet és nyughatatlanságot, mely legtöbb embert hatalmába kerít, ha látja; értelme van igyekezetének, javaslatának, ss kritikájának is! Mert igaz, tombol a kánikula, sokan vannak szabadságon, de nemcsak a pihenés napjai, hanem a naptár lapjai is fogynak, s az elvesztegetett, meddő siránkozással töltött hetek semmit sem adnakr a társadalomnak. Sőt, megrövidítik azt! Az év első felében kétmillió 473 ezer külföldi járt hazánkban, hét százalékkal. több, mint egy évvel korábban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal most összesített idegenforgalmi gyorsmérlegéből. Növekedett a kiutazók száma is, 1975. január 1-től június végéig 1.190 000 magyar állampolgár járt külföldön, öt százalékkal több, mint 1974. első félévében. A hazánkba látogató külföldiek közül 2.258 000-en a szocialista országokból érkeztek, — ez. hétszázalékos növekedést jelent — a nem szocialista országokból 415 000-en lépték át Magyarország határát, néhány ezerrei kevesebb, mini, az elmúlt év első felében. Legtöbben Csehszlovákiából utaztak hazánkba, több mint egyniillióan, amíg második helyen a jugoszlávok állnak, ahonnan 556 000-en A kiutazók legnagyobb számban ugyancsak Csehszlovákiát választották úticélul, — mintegy 490 ezren, azaz 40 százalékkal többen, mint 1974. első felében. Ugrásszerűen megnőtt a Lengyelországba utazók száma is, 280 000 magyar turista töltött ott hosszabb-rövidebb időt, 62 százalékkal több, mint az elmúlt év uzonc:; időszakúban. A tőkésországok közi; I Auszlriába nf. . iegluc ben, mintegy 32 000-en. Érdekes képet ad az utazási. eszközök arányán;, k vizsgálata. Kiderül bekác ugyanis, hogy a £org"l''m mindinkább a közutakon bu nyolódik, fél év alatt 1 mii - lió 814 ezren különböző gépjárművekkel utaztak be országunkba, tehát tíz és féi százalékkal többen választották a személyautót, vagy autóbuszt az utazáshoz, mint tavaly, vasúton pedig 646 000-en érkeztek hazánkba, öt százalékkal kevesebben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. 1974. első félévéhez viszonyítva néhány százalékkal emelkedett a hajóval s repülőgéppel utazók száma is. Ugyanakkor a magyar tu risták közül 760 000-en keltek útra autóval, vágy autóbusszal, 6 százalékkal többen, mint egy évvel .korábban, Vonaton pedig 290 ezren utaztak, körülbelül any- nyian, mint a tavalyi év első felében. A hazánkba, látogató külföldiek közül továbbra is legtöbben a főváros és a Balaton iránt érdeklődnek, ez- utáni sorrendben a Dunaikanyar, a Mátra és a Mecsek kirándulóhelyei következnek örvendetes, hogy egyéb tájak is mindinkább bekapcsolódnak az idegenforgalom vérkeringésébe, most először mintegy hatszázezren látogattak a felsorolásban nem szereplő egyéb hazai tájakra. (MTI) M. O. Kilátás az egri várfalról. (fotó: Szabó Sándor) Idegháború Abasáron Pmasaoss levél étkezett Szerkésztőségünkpe. Írója, egy tanuló a napközisek közül, valószínűleg szülői sugallatra —• arról tudósított, hogy a tanítónő nem törődik velük. Annál inkább az ita- l.o.-.pohárraL A durvaság miatt egyre többen maradnak M, hiszen hiába szólnak bárkinek, minden marad a régiben. Kételkedtem, mégis felkerestem az iskolát Hamar meggyőződtem ártól, hogy az a kisdiák némi alappal fogott tollat Mégis bárkit kérdeztem, mindenki igyekezett lebeszélni, és igen 6okan húzódoztak a felelősségteljes véleménynyilvánítástól. A miérttel sem maradtak adósak. Elmondták, hogy félnek, tartanak, valakitől. Érvelték, s akkor hallgattam is rájuk, gondolván, hogy egy-két hónap alatt csak megoldódnak az egyébként aggasztó gondok. Nem így történt, hiszen több mint négy hónap telt el, és a helyzet súlyosabb, mint valaha. m Előcsatározásokka! kezdődött, s a. félelem hullámhosz- szán továbbított gyanúsításokkal, riasztó jelzésekkel folytatódott. Majd mindenki tudott, mondott valamit, tényékké nagyított sejtéseket, s csak négyszemközt tanúsított igazságokat. S aztán — ez az év elején történt — összecsaptak az ellentétes indulatok. Juháss Béla, az Abasárí Általános Iskola megbízott igazgatója január 18-án levélben szólította fel dr. Gé- czi Józsefnét: igazolja háromnapos távollétét. Arra is felkérte, hogy számoljon be arról, miért vonta össze a I— II. és III—IV. osztályos csoportokat Válasz nem érkezett, így hát február 26_án újabb felszólítás következett, ameiy. utasította- a-napközi otthon vezetőjét, hogy kétes értékű újítását haladéktalanul' hagyja abba, s alkalmazkodjon a tantervi előírásokhoz, A tanítónő a módszertani szabadságra hivatkozott, s arra, hogy a kezdeményezésről tudtak a felettes szervék. Erről persze nem a főnökét, tájékoztatta, hanem est érdeklődő újságírót informálta. Egyébként minden maradt úgy, ahogy volt. A mendemondák pedig terjedték. Nemcsak a tantestületben, hanem szerte a faluban. Egyre többen emlegették ezt a kényes ügyet Sokak számára úgy tűnt, hogy azokat a felszólításokat kár volt elküldeni Mi is az igazságf Juhász Béla így magyarázna a nagyon is sokat mondo körülményeket — Helytelen több mint 50 gyereket egy terembe összezsúfolni. Ezt semmiféle pedagógiai alapelvvel nem lehet magyarázni. Legfeljebb azzal, hogy Géczí Józsefné többször távolmarad hatott a munkahelyéről. Figyelemre méltó részleteket világít meg Petes Imre. né igazgatóhelyettes. Többször órákat késett. Az is előfordult, hogy a tanulókat a konyhai alkalmazottak szedték össze az utcáról es ők ebédeltették meg. Valakinek végtére is törődni kellett velük. A megyei tanács művelődési osztályán egyértelmű választ kaptunk; a tantervi kereteket megbontó kísérleteket csak az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával lehet folytatni. Ha valaki megszegi ezt a rendelkezést, fegyelmi vétséget követ el, felelősségre lehet és kell is vonni. Ez elmaradt. Géczí Józsefné mégis a jóindulat, a megértés hiányát emlegeti és az intrikára hivatkozik» — Juhász Bélát az igazgatói szék bűvölte meg, s nem tiidta megvárni a végleges kinevezést. Ellenem hangolta — akardtak segítői — a tan. testületet, beosztott nevelő« met, a technikai alkalmazót- takat, a szülőket. Ezért maradnak ki a napköziből a gyerekek. S aki kitart, annak rosszabb érdemjegyet adat kollégáival. Súlyos vádak ezek az ellen, aki nem élt jogával és kötelességével, s óvatosan tartóz, kodott a felelősségre vonástóL Az abasári légkört mégis nagyon pontosan jelzik ezek az indulatok, m S a nyitány után köveiken zeit a krimiszerű fordulatokban / bővelkedő folytatás. Méghozzá nagy nyilvánosság előtt, a tisztára, a jóra szom- júhozó gyereksereg szeme láttára. Király Józsefné egy megdöbbentő esetet idéz, őszinte íelháborodássaL — A budapesti kirádulasra diákjaim közül senki sem jelentkezett. Emiatt a napközivezető felháborodott. e másnap kiütötte számból a cigarettát és felpofozott. Erre senkinek nincs joga, ezt senki sem teheti meg, bármilyen magas beosztásban is dolgozik a férje. Felelős- ségre vonást követelek! Az te tűrhetetlen, hogy többször ittasan érkezik, s igen sokszor tanulóim előtt hórd le, s azzal fenyegeti őket, hogy „Repültök tanárostól együtt’’. Nyilvánosan bandavezérnek, kis senkinek nevez. Ez az állapot tarthatatlan, s az is, hogy panäszomra még minikig nem kaptam választ* Elkeseredettek a takarító-, nők, a konyhai alkalmazót- fák is. —■ Plósz S&ndom&s A szakszervezeti választás után bejött a konyhába, s ránk támadt azért, mert bizalminak nem a fiát, hanem Királynét javasoltuk. Szabó Belánét Csípőre tett kézzel üvöltött velem, mert nem mentem kirándulni. Nekem erre nincs pénzem. Az te felháborító, hogy a kutyája állandóan a gyerekek között tartózkodik és a konyhába te bejárt. Megmondtuk, hogy nem vagyunk hajlandók utána takarítani. Ügy fenyeget bennünket, ahogy a régi rendszerben volt szokás. Borbély Sándornál Ott a ezepen berendezett napközi, csak éppen az apróságok hiányoznak, mert a szülők kiveszik őket Nincs ez így jól, hiszen am miattak dolgozunk, Géczí Józsefné veteményes — Az asszonyokat is ellenem hangolták, — A kutyáját valóban, itt tartotta? — Egyszer-kétezer. Akkor te kifejezetten pedagógiai célzattal _ •> — Hogy megszokják a gyerekek, s akkor majd nem félnek a többi ebtől sem az utcán. Meglepő érvelési Ebben az érzésben persze másoknak is volt része. Erről tanúskodnak a nehezen felejtő, a felháborodott szülők, akik megütköztek néhány „módszertani fogáson”. Géczí Józsefné egy alkalommal elvesztette személyi igazolványát, négyezer forint, négyszáz korona és száz zloty készpénzét. Ekkor megkezdődött a nyomozás és ebben a napokig tartó műveletbe» szerepet kapott az a bizonyos pedagógiai funkciót te betöltő kutya. A katonatiszt Ábel Jenő sna is háborog. .— Gyerekeket, embereket vádolt meg. A kislányom szívbeteg, mégsem hagyta békén. A kutyával ijesztgette őket, s azzal megfélemlítve próbálta vallatni a rábízott diákokat. Kerülő Lászloné sem tért napirendre az események felett. — Közötte, hogy Laci fiamnak te tudnia kell a lopásröL Húsvét másnapján a lakásomon keresett fel, s kijelentette, addig el nem megy, míg ki nem deríti az igazságot. Vendégeimmel foglalkoztam, s csak később vettem észre, hogy sír a fiam, mert Géczi- né vallatja. Természetesen kiírattam Lacit a napköziből. Akárcsak annyi más szülő. 4 A megoldásról beszélget, tünk a tantestület tagjaival, a községi tanács elnökével. Fehér Gyulával is, aki arról beszélt, hogy rendkívül kiéleződött a helyzet, s mindenképpen megoldást kell találni. Arra te utalt, hogy a járási tanács művelődésügyi osztálya sokáig kerülte a problémát, pedig ha idejekorán intézkedik, akkor nem fajulnak el eddig a dolgok. Cserháti Józsefné, a rém- testület szakszervezett titkára kollégái véleményét te tolmácsoljam — A napközi ügyét rendezi m kell, hiszen a vezető te a testület tagja, akinek pedagógiai és gazdasági tevékenységét te ellenőrzi és irányítja az igazgató. Jó lenne, ha minél hamarabb megoldódnának a dolgok, s az új tanévet, az annyira óhajtott, nyugodt alkotó légkörben, kezdhetnénk. Hadd mondjuk el mindjárt, hogy ez nagyon jogos kívánság, mert a félelem hullámhosszán továbbított gyanusít- aatásokkai, riasztó jelzésekkei nem tehet békét alapozni. Sajnos nem kevesen — köztük, komoly, képzett, diplomás emberek is — felültek a célzatos, a minden alapot nélkülöző híreszteléseknek, s valamiféle retorziótól tartva még a felelősségteljes véleménynyilvánítástól is húzódoztak. Arra gondolva, hogy az annyit emlegetett férj, a gyöngyösi járási hivatal elnöke, esetleg nem nézi jo szemmel a panaszos véleményeket. Ezek az emberek nyilván megfeledkeztek arról, hogy ma már 1975-öt írunk, s az utóbbi harminc év során egy s más alapvetően megváltozott ebben az országban. S az te tény, hogy ma már senkit sem fenyegethet létbizonytalanság, ha szót emel az igazság érdekében. Abasáron azonban a vakhírek hatottak, a mendemondák terjedtek, mérgezve a légkört, megriasztva az egész falut. Ez te közrejátszott abban, hogy nem néztek szembe a valósággal, s elmaradt a tényekre építő vizsgálat és felelősségre vonás. Mindenki sáncai mögé vonult, s várta a fejleményeket Sóikat tehetett Volna a községi tanára e még többet a járási tanács művelődésügyi osztálya. Ez eddig sajnos elmaradt s javában dúl az egyre nagyobb visszhangot keltő ideg- háború. óvatoskodás, szavak helyett most már a tetteken a sor. Rendet kell, s lehet is teremteni, hogy összeková- csolódott nevelői gárda foglalkozzék végre azokkal a gyerekekkel, akikről a csa- . tarozások soron megfeledkeztek. Ez valóban pedagógiai kötelesség, méghozzá a javából. Pécsi István .MnmSafí 3934 július 26« «Bombái /
