Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
9> A nyár filmjei f Milyen filmeket láthatunk • nyáron a mozikban? — erről adott tájékoztatást dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója. — A nyári filmműsor ösz- s/eállílásánál figyelembe vettük — mondotta —, hogy az ország lakosságának csaknem- fele hosszabb-rövidebb időre üdülni, nyaralni megy. A pihenés napjaiban ideje is van. tokozott az igénye a kulturált szórakozásra. Mivel a mozi a legelterjedtebb szórakozási lehetőség, igyekszünk változatos és színvonalas programmal az igényeknek megfelelni. A nyári időszakban negyven új filmet mutatunk be, és százhúsz korábban bemutatott alkotást vetítünk. Különös gondot fordítunk a szabadtéri filmszínházak ellátására, hiszen az egész évben játszó mozik mellett az idény hónapjaiban a Balaton két partján 36, a Duna-kanyarban 8, Budapesten 6, a Velenceitónál 3, az ország más városaiban pedig 24 szabadtéri mozi játszik. Emellett biztosítjuk az építőtáborok, az üdülő- és vezetőképző-táborok, kempingek — összesen mintegy 300 különböző tábor — filmellátását is. A nagykőrösi nyár eseménysorozatának keretében július 2-án tartjuk a „Kopjások” című új magyar film ősbemutatóját. Ugyanezt a filmet játsszuk a szentendrei kulturális napokon és a visegrádi napokon is. Gondoskodunk arról, hogy a szegedi szabadtéri játékok és a gyulai várjátékok idején éjszakai előadások tegyék színesebbé a helyi programot. Kérem, emeljen ki néhány filmet a nyári kínálatból. — Hadd szóljak néhány szót a már említett Kópiásokról. A filmet, Berkesi András közismert regényéből Palást'- György rendezte, Forgá Ottó fényképezte. A regény és a film főhősének szerepét Bálint András alakítja, partnerei Kálmán György, Oszter Sándor, Koncz Gábor, Moór Mariann, An- dai Györgyi és Bánsági Ildikó. Július 10-én mutatjuk be „A szórakozott” című francia filmvíg játékot. A filmet rendezte és a főszerepet játssza Pierre Richard. A neves színész-rendezőnek nálunk már játszották a ..Magas szőke férfi felemás cipőben” című vígjátékát. A most bemutatásra kerülő filmjének hŐ6e egy kétbalkezes reklámügynök. A kertmozikban bemutatunk néhány olyan filmet, amelyek országos bemutatásra csak később kerülnek. Így például a „Mr. Süket trükkjei” című amerikai filmet a kertmozikban már július 24- től vetítjük, míg az országos bemutatóra csak augusztus 7- én kerül sor. Richard A. Collá bűnügyi vígjátékának főszereplői között találhatjuk az egyik legismertebb amerikai sztárt, „Raquel Welch”-t is. Ugyancsak amerikai film az „Egy királyi álom”, amelyet Dániel Mann rendezett. A főszereplő egy kisstílű szélhámos, akit a világhírű Anthony Quinn alakít. Különösen a fiatalabb nézőközönség érdeklődésére tarthat számot a „Jack kapitány” című szovjet film. Ifjú főhőse egy kimustrált hajó „parancsnoka”. A hajó elszabadul, és a gyerekek igazi veszedelembe kerülnek. .. A filmet Ada Ne- retniece rendezte. A szovjet— japán kooprodukció a „Szerelmem, Moszkva” című film, Alekszandr Mitta és Keuti Joshida közös rendezése egy japán balerina és egy szovjet szobrász szomorú-szép szerelmi története, Az olasz filmek közül hadd említsem meg Luigi Comencini filmjét, a „Szerelmi bűntény”-t. A tragikus történet Milánóban és Nápolyban játszódik, a többi között a népszerű Stefánia Sandrelli főszereplésével. Bőséges a választék, mondhatnánk, ha azt nézzük, hányán jelentkeztek a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karára. A számuk alig valamivel kevesebb a hatszáznál. Többségükben a nappali tagozatra kérték a felvételüket, de majdnem kétszázötvenen vannak a jelentkezők a levelező tagozatra is. Az írásbeli és a már elkezdett szóbeli vizsgák azt mutatják, hogy tanulmányi szempontból . is magasabb színvonalat képviselnek a jelölitek, mint amilyen a korábbi éveké volt. Döntő többségük a jó és a közepes osztályzatok birtokosa. A jelesek száma ugyan lehetne több is, de az is tény. hogy elégséges osztályzattal is csak nagyon kevesen kísérlik meg a főiskolára való bejutást. Annak senki sem örül, hogy a két írásbeli tárgyból a jelentkezőknek egy aránylag magas százaléka 0-ra végzett.- Miután a jövendő levelezősök között „vezet” ez a kalkulus, azt is jelzi, hogy — Említsen még néhányat a régebbi filmekből, amelyeket a nyáron is megtekinthetünk. — Igyekszünk annak az igénynek eleget tenni, hogy a magyar filmek állandóan láthatók legyenek. Ez idegen- forgalmi szempontból is rendkívül fontos, bár az idén még nem tudtuk megoldani a magyar filmek idegen nyelvű feliratozását. Jövőre azonban remélhetőleg már azok is teljes értékűen élvezhetik a filmeket, akik nem beszélik nyelvünket. A többi között játsszák majd a mozik Kovács András „Bekötött szemmel” című filmjét, Kósa Ferenc „Hószakadását” és a „141 perc a Befejezetlen mondatból” című Fábri-filmet, amely tavaly a kritikusok díját nyerte el. A külföldi filmek közül hadd említsem meg Chaplin négy alkotását: az „Aranyláz”, a „Diktátor”, a „Modern idők” és a „Rivaldafény” címűeket. Láthatók lesznek továbbá a közelmúltban bemutatott nagy sikerű alkotások közül a „Francia kapcsolat”, a „Kabaré” a „Látogatók’, a „Mattei-ügy”, az „Üvegház”, a „Volt egyszer egy vadnyugat” és más filmek is. M. I. a több évvel korábbi tananyag mélysége nem közelítette meg a mait. A nappali tagozatra jelentkezők között van tíz olyan fiatal, akinek az írásbelijére a maximális 10 pontot írták rá a két tárgyból. Azt hangsúlyozta a főiskola tanulmányi osztályának a vezetője, dr. Jámbor Ottóné, hogy ezek a kiváló munkát végzett felvételizők szinte kivétel nélkül szakközépiskolából adták be a kérvényüket. A hat felvételi . bizottság június 30-tól július 5-ig hallgatja meg a jelentkezőket, majd a végső eredményről július 15-e után értesítik ki az érdekelteket. Érdekesség az is, hogy évről évre nő azoknak a száma, akik ismételten felvételiznek. A levelező tagozatra jelentkezőknek a többsége a már meglevő beosztásához szerzi meg a szükséges képesítésit. őket a munkáltatók a káderfejlesztésii tervük alapján küldik a főiskolára. Bár 15 fiatal úgy adta be a kérvényét, hogy sikeres vizsSegítsége! kérnek a betegek érdekében A megyei kórház nőgyógyászati osztályán lassan már egy hónapja, javítás miatt le keUett szerelni két kórteremben a vízcsapokat, s mivel a régi épületben a szennyvíz levezetése egyáltalán nem korszerű, a leszerelt mosdók, csapok helyén feltör a bűz. Ez * mindennek mondható, csak éppen a kórházi higiéniai követelményeknek megfelelőnek nem. Nagyon sok bosz- szúságot okoz ez az apró javítani való az osztály minden dolgozójának, a főorvostól a takarítókig, de a betegeknek is, akik csap híján kezet sem tudnak mosni a kórteremben. A szerelő — akinek egyébként talán kétnapos munkát sem okozna a helyreállítás, anyaghiány miatt nem tud dolgozni. Szükség lenne: 50-es, 90 fokos PVC-könyökből négy darabra. Két darab 50-es, 45 fokos PVC- könyökre, Z darab PVC „6” ragasztóra, 1 méteres 40-es ólomcsőre, 1 kg 35 százalékos forrasztóónra, 4 darab félcolos sarok- szelepre. A felsorolt anyagok ára a félezer forintot sem éri el, hiányuk mégis komoly problémákat okoz. Bizonyos, hogy akad a megyében olyan vállalat (építőipari, vagy szolgáltató) ahol, ha nem is fölös számban, de megtalálhatóak ezek az alkatrészek. Átadásuk a kórház munkájához nagyon sok segítséget jelentene, hiszen a betegek gyógyításának az is feltétele, hogy a környezetük milyen. — d. — ga esetén társadalmi ösztöndíjat kap valamelyik mezőgazdasági üzemtől, a főiskola annak örülne, ha a számuk ettől jóval magasabb lenne. Magyarázatul annyit tesznek hozzá, hogy ezeknek a fiataloknak a jövője biztosított, bár mindig jóval több a munkát kínáló gazdaságok száma, mint amennyi a végzősöké minden évben. Ügy mondják, a gyöngyösi főiskolának neve van az egész országban: szívesen fogadják az itt végzett üzemmérnököket. Ezzel is magyarázható, hogy mind a 19 megyéből van jelentkező Gyöngyösre, a főiskolára. A legtöbb a saját megyénkből, Borsodból, Nógródból, Bács-Kiskun és Pest megyéből, míg a sorrendben Komárom, Zala és Szabolcs áll a végén. A felvett hallgatóknak nyolcvan százaléka számíthat kollégiumi elhelyezésre. Hogy az ősszel kik kezdhetik el tanulmányaikat a gyöngyösi főiskolán, a július közepén postára adott értesítésekből derül majd ki véglegesen. Többszörös túljelentkezés a gyöngyösi főiskolára FEKETE GYULA: 44. Hagyta az ebédet, éhes volt pedig. Sebtében összekapkodta a holmiját, s úgy lopakodott ki, meg se nyik- kant az ajtó. mm. mm a,, > Ahogy besötétedett körülötte az idegen táj, úgy apadt a mehetnékje. Tulajdonképpen nem félt. Nem is olyan nagyon messze ott voltak a tankok, a katonák. Legalábbis itt, a kukoricaföldön nem félt a sötétségtől. De semmi kedve sem volt alihoz, hogy a távoli, ismeretlen sötétségeknek nekivágjon. Jól jött a repül ozúgás. qpt ha netán ledobnak egy Sztá- lin-gyertyát, megláthatják a katonák őt is a fényénél. Akkor pedig lelövik, ha meglátják. Ez már a front; itt kezdődik. Ha mozog valami, odapörkölnek. És nem is látni azt mesz- sziről, gyerek vagy micsoda. A gyereknek is emberformája van. Csakugyan dobtak le Sztá- lin-gyertyát, de jóval mesz- szebb, a tankokon is túl. Már előbb kinézett magának egy szárcsoqnót. Az alatt is lehetne éppen tölteni az éjszakát. De ha most, a sötétben nem indul tovább, hogyan vághat neki a kopár hegyoldalaknak világoson? Nem tudta eldönteni, mit tegyen. Azaz: pontosan tudta, mit kellene tennie. Hiszen, ha nekivágna a sötétségnek, ahogy még világosan elképzelte, reggelig messze elérhet. Akár a front túloldalára is. „Persze, ha itt hálnék a szárcsomó alatt, akkor is lenne valahogy. Felkelnék hajnalban, de egészen-egé- szen korán... alszanak még azok.” Ez jó gondolatnak látszott. Arra legalábbis jó volt, hogy könnyebben lemondjon az éjszakai kóborlásról. Hamar megtalálta a kinézett szárcsomót, most nem volt annyira sötét, mint tegnap. Másképpen rakják itt, mint otthon, de arra épp ügy- bwfefova?.' jék. A széltől is sokat véd, az esőtől is. Egyelőre nem bújt bele. Annyira gyötörte már a szomjúság, a nyelve a szájpadlásához tapadt. Semmi másra nem tudott már gondolni, csak a vízre. A patakra, amely nem messzire tőle, a völgyben kanyarog. Vitte a holmiját is. Pedig volt eszében, hogy itt hagyhatná. De hadd legyen csak kéznél. Ha mégis tovább menni támadná kedve odalent. Hiába füttyentett a kutyának, hívogatta, nem jött elő. Később aztán meg is ijedt tőle, amikor a gyér holdfénynél — feljött közben a hold, de nagyon keveset mutatott magából — észrevette a mozduló árnyékot a patakparton. Vég nélkül lefetyelt a kutya. Keresett ő is alkalmas he; lyet, ahol nekihasalhatott a víznek. Undorodott egy kicsit, maga sem tudta, mitől. Nem a békáktól; ezek a német békák is olyanok lehetnek, mint a magyar békák — bár otthon nem ivott a patakból soha. Azaz, ha ivott — a kenderáztatónál, amikor tanult úszni — nem a maga jószántából. Egy fűzbokor ágaiba megkapaszkodva hasalt, igen erősen kívánta, de csak mértékkel szürcsölgetett. Sokat ijesztgette az anyja a hideg vízzel. Közben figyelte a 'beteg, fénnyel csillárofe vúdtSIaüL Napjaink röpke ítéletei — „a telefon női munka” —, a pillanatok aforizmái — „az emberek irigysége félelmetes, megfojtanák a másikat, ha előbbre viszi, ha örömöket szerez magának”, vagy ,,a hivatalos ügyeket keresztül-kasul szövi, behálózza a magán irigység” vagy „a mai fiatalok örökké sértettek, belül mint a mimóza, kívül kaktuszok” — nőnek fel rádiósglosszákká, riportokká és kishangjáté- kokká. Ilyenek voltak László Anna életképei, a „Hová megyünk?” és a „Villa és csi- ' behús”. A rádiójátékoknak ez a változata inkább alkalmas mai életünk egy-egy helyzetének ábrázolására, mint a példamutató gonddal szerkesztett regény át- és -feldolgozások vagy hangjá- tékváltozatok. (Elismerem, ez utóbbiak népművelő, olvasóvá nevelő célzatosságát, de azt nem, hogy pl. a Rokonok rádióváltozatának meghallgatása után növekedni fog az olvasók száma a közkönyvtárakban és egyre több Móricz-regényt olvasnak majd az emberek. Egyébként is olvasó nemzet vagyunk.) A két moralitás fényt vet napjaink egy-két fonák tünetére, de csak játék és elegendő a kérdések megvillan- tása: hogyan éljünk, hová menjünk, indokolható-e morálisan az öregedő történelemtanár és diáklány szerelme? Miért vásárol Robi és Agnes gépkocsit, ha a győzelem ára az éveken át tartó kuporgató számolgatás? Miért, amikor megvan ugyan a csodálatos limuzin, de nem tudnak mit kezdeni vele és már az első pillanatban családi perpatvar okozója? A Rákóczi útra azért ne menjenek kocsi- kázni, mert ott nagy a forgalom, a Szabadsághegyre azért ne, mert ne sétáljon az, akinek autója van. ' A mérnök és a tanár vitája a közéleti tisztaság és ízlés körül is további kérdéseket tesz fel: honnan és miből építette a rámenős mérnök a háromszobás nyaralót rokkával, háziszőttesekkel, televízióval, hűtő- szekrénnyel ? Barátság-e az, ha ezt a villát havi háromezerért átengedi romantikus hajlamú osztálytársának, azért, hogy leendő hitvesével, a 19 éves diáklánnyal nyoszolyához és fedélhez jusson? Mindez és a kevés szereplőre épített csevegő, is, nem úsznak-e dögök rajta. Vagy hulla. Valahol persze úsznak dögök; nincsen olyan patak, amelyikben dögök ne úsznának. És hullának is lenni kell benne valahol — ha már idáig elért a front. De aki szomjas, ne válogasson. Vagy éhes. Parázsó nagymama is azt szokta mondani: A fenegye- ki a beled, majd a saját lakodalmadban válogassál! Eltelt már a gyomra: meg-meglöttyent benne a víz. De a szomjúságot még mindig erősen érezte. „Várok, egy kicsit — gondolta. — Aztán iszom még. Ki tudja,' mikor ihatok kedvemre megint.” 'Más volna, ha megvolna a kulacs, a posztóruhás. Megtöltené, és elvetné ennek is a gondját; takarékosan elég az egy napig. Vagy akármilyen üveg. Látott pe<üg az út szélén elhajítva borosüveget, milyen jó volna az most. Zsupszü ... Megrettent a közeli csobbanástól. A kutya megfogott valamit a sekély vízben. Nem láthatta, mit fogott meg, de valami kilógott a szájából, s elszaladt a zsákmányával, egy távolabbi bokorhoz. „Nemigen hal volt — gondolta azután. — Béka lehetett az.” Kóbor kutya, ö se igen válogathat: megeszi, ha nincs más, a békát is. feleselgető szellemi libikóka nem is von le messzemenő következtetéseket, a választ a hallgatóra bízza. Szórakoztató drűs pillanatképek ezek. Azzá tette Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Benkő Gyula, a hangulatok árnyalatait is kifejező hangja. ■ ■ ■ A bejáró munkások világába vitte hallgatóit Varsányi Gyula, a budapesti agglomeráció egy községébe, Gyömrőre. A 12 ezer lakosú községből naponta nyolcezer ember kel útra és siet munkahelyére. Az utazás fárasztó, nem is a távolság miatt, hiszen ez csak 27 kilométer. A vonatozás időtartama sem több mint fél óra, de a vonatok zsúfoltak, kártya és „felezés” (fél deci pálinka) járja és a munkahely sincs közel a pályaudvarhoz. Hajnalban kelnek, este érnek haza és a televízió esti műsorait a fáradtság miatt már nem nézik. (Mégis vállalják ezt az életmódot, mert a ház, a kert nyugalmat és békét jelent számukra. Az itt élő ember munka után házat épít, vízvezetéket szerel, kertet művel. A bejárás úgy nőtt hozzájuk, „mint emberhez a füle” — mondja az egyik. A bejárás történeti-társadalmi képződmény s kialakulását az ipari, kereskedelmi központok fejlődése hozta magával, stabil életforma, nem félbe maradt migráció. Az övezetben élő ember, noha nélkülözi a városi élet civilizációs előnyeit, nem kívánkozik a fővárosba. A bérházak zárt tömbjét, a kőrengeteget nem akarja vagy nem tudja megszokni. Az oktatási és művelődési intézmények hiánya hátrányos helyzetet jelent számukra. Gyomron nincs középiskola, az általános iskola oktatási színvonala alacsony, amit akkor éreznek igazán, ha egy fővárosi iskolában folytatják tanulmányaikat. Pest 6em jelent művelődési centrumot számukra, mert ha egy színházi előadásra bennmaradnak, éjfélre érnek haza. Maradna a helyi művelődési ház, de Pest megye házai nem díszei művelődésügyünknek. Izgalmasak ezek a hazai tudósítások, mert tájak, országrészek. születő új társadalmi rétegek mindennapjaira, életmódjára vetnek fényt. I Ebergényi Tibor 20.00: Szuhovo Kobilin: • • Ügyes ügyek Tévéjáték, II. rész A XIX. századi orosz lró színpadi trilógiáját kétrészes tévéjátékká dolgozta fel Várko- nyi Gábor rendező. Az első részben megismertük Krecsinsz- kijt, a szélhámos hamiskártyást, és Tarlekint és Varravint, a két harácsoló hivatalnokot. A csütörtökön vetített második rész csak laza szálakkal kapcsolódik az előzményekhez. Tavlekin, hogy hitelezőitől megszabaduljon és a Varravint kompromittáló iratokat elrejthesse, otthon leveti dús parókáját és álcázott fiatalságának egyéb kellékeit, s kopaszul, fogatlanul, bizonyos Kopilovnak adja ki magát. Az arca sem rezeiül, amikor a szintén álruhában érkező Varravin előtt megsiratja saját magát. Sőt, nem átall temetésére pénzt kicsikarni a hivatalnokhadból. A cselekmény tovább bonyolódik — de azt a poén lelövése nélkül, már nem árulhatjuk él. Ajasü* 4aézs«h ta«gt
