Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Washington—DnKara—N&TO kötélhúzás MÁSODIK ÉVÉBE LÉPETT a ciprusi válság. Ki­robbantásában része volt a NATO és Pentagon mes­terkedéseinek is. A válság jócskán megterhelte Wa­shington és délkelet-európai két szövetségese, Török­ország és Görögország viszonyát. Az utóbbi időben kü­lönösen Törökországgal kezd elmérgesedni a vita, hol­ott az ottani amerikai támaszpontok miatt az Anka­rával való viszony igen fontos Washington számára.. A közvélemény nyomására az amerikai törvényho­zás már tavaly döntött:, szüneteltetni kell az Egyesült Államok Törökországba irányuló fegyverszállítmánya­it addig, amíg a török hadsereg megszállása alatt tart­ja Ciprus területének nagy részét. Ankara persze a döntést zokon vette, és az amerikai támaszpontok lét- jogosultságának megkérdőjelezésével zsarolni kezdte a Fehér Házat. , FORD ELNÖK HAJLANDÓNAK MUTATKO­ZOTT, hogy felkérje a törvényhozást álláspontja mó­dosítására, a' fegyverszállítási tilalom feloldására. Az amerikai képviselőház csütörtöki ülésén azonban el­utasította a követelést. Ford elnök azonmód „mély csalódottságának” adott hangot és sötét képet festett az amerikai—török kapcsolatok jövőjéről. Sajnálko­zását fejezte ki az amerikai honatyák döntése miatt Brüsszelben a NATO szóvivője is. Ankarában pénteken ez ügyben rendkívüli kor­mányülést hívtak össze, ahol bizonnyal határozatok születtek arról, hogy milyen lépéseket tegyenek a tö­rök területen levő amerikai támaszpontok ügyében. Megfigyelők szerint Ankara alighanem tartani fogja magát a június 17-i jegyzékéhez, amelyben kilátásba helyezte: a fegyverembargó ügyében hozott és számá­ra kedvezőtlen döntés esetén időben korlátozni fogja a támaszpontok fenntartását. A kötélhúzás Washing­ton, Ankara és a NATO között semmit sem változtat Ciprus tragédiáján. A szigetország északi, török meg­szállás alatt álló részén a török ciprióta közösség „kü­lön szövetségi államot” hozott létre, délre pedig mint­egy 200 ezer görög menekült szorult. A két fél kép­viselői, a görög Kleridész és a török Denktas — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével — előrelátha­tólag július 31-én találkoznak Bécsben. A tárgyaló- partnerek álláspontját azonban akkora távolság vá­lasztja el, hogy aligha várható kedvező fejlemény a tavasz óta harmadik találkozótól. CIPRUS PROBLÉMÁJÁNAK A MEGOLDÁSA csakis széles körű, nemzetközi konferencián képzelhe­tő el. Hiszen elsősorban nem belső, hanem nemzetkö­zi problémáról van szó, amely pedig — miután az egész érzékeny térség békéjét érinti — semmiképpen sem tekinthető a NATO „családi ügyének”. (KS) Harcok Angolában Ford kongresszusi veresége LUANDA: Pénteken is súlyos harcok folytak Angolában az egy­mással rivalizáló két felsza- badítási szervezet, az ango­lai nemzeti felszabadítási front (FNLA) és az angolai népi felszabadítási mozgalom (MPLA) alakulatai között. Egy luandai portugál kato­nai szóvivő megerősítette, hogy aZ FNLA egységei he­ves összetűzések után elfog­lalták az angolai fővárostól 65 kilométerre északra fekvő Caxit városát, s kiszorították onnan az MPLA katonáit. Hírügynökségi jelentések sze­rint Caxito stratégiailag rendkívül fontos csomópont, Török kabinet ülése Pénteken délután összeült a 'török kabinet, hogy megvi­tassa, milyen lépésekkel vá­laszoljon az amerikai kong­resszusnak árra a döntésére, hogy fenntartja a-Törökor­szágba irányuló fegyverszál­lításra elrendelt embargót. Nyugtalansággal fogadták az amerikai döntést a NATO székhelyén is. Az atlanti pak­tum szóvivője pénteken ki­jelentette, hogy a Törökor­szágba irányuló amerikai fegyverszállítások betiltása „gyengítheti a NATO-szövet- ségesak biztonságát”. Rauf Denktas, a sziget tö­rök közösségének vezetője el­ítélően nyilatkozott a döntés­ről és „sajnálatosnak” ne­vezte azt. melyen keresztül az FNLA ellenőrizheti a szervezet után­pótlásul szolgáló Zairéből vezető utat, és könnyen el­lenőrzése alá vonhatja azt a Luandába vezető utat, ame­lyet nehéz katonai járművek használhatnak. " A szóvivő szerint az MPLA egységei a várostól ' délnyugati irányba vonultak vissza. A portugál katonai szóvivő közölte azt is, hogy a Caxitó- ban állomásozó portugál ka­tonák nem avatkoztak bele a harcba. Követ Tibor, az MTI tudó. sitója jelenti: Ford elnök hivatalba lépé­se óta a legsúlyosabb külpo­litikai vereségét szenvedte el az amerikai törvényhozásban Waldheim Kairóban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken Kairóba érkezett A világszervezet fő­titkára Fahmi külügyminisz­ter meghívására látogatott az EAK-ba. Waldheim érkezé­sekor többek között kijelen­tette, hogy a tartós közel-ke­leti béke csak a térség prob­lémáinak átfogó rendezése során jöhet létre. Az ENSZ főtitkára szom­baton tovább utazik Kampa- lába^ Uganda fővárosába. csütörtök este, amikor a képviselőház 223:206 szava­zataránnyal elutasította azt a kompromisszumos indítványt, amely részlegesen feloldotta volna a Törökországnak szó­ló amerikai fegyverszállítmá­nyokra kimondott tilalmat. A vereség különösen fáj­dalmasan érinti a Fehér Há­zat azután, hogy Ford elnök heteken át egész tekintélyét és személyes kongresszusi be­folyását latba vetve lobbyzott a ciprusi török invázió miatt kimondott fegyverszállitási embargó feloldásáért. A leg­utóbbi két hét folyamán nagy hírveréssel körülvett fehér házi „török reggeliken” látta vendégül az elnök 3 nagy csoportban a képviselőház tagjait csaknem tejjes lét­számban és Kissinger kül­ügyminiszter segítségével igyekezett meggyőzni őket arról, hogy a tilalom fenntar­tása „jóvátehetetlen" károkat okozna a NATO délkeleti szárnyán „meghiúsítaná” a ciprusi rendezés reményét, „megmérgezné” az amerikai —török kapcsolatokat és ve­szélyeztetné a „létfontossá­gú” amerikai támaszpontok fenntartását Törökországban. A csütörtöki szavazással eldöntésre került érdemi problémán túlmenően a Fe­hér Ház, az elnök és a kül­ügyminiszter „külpolitikai hatékonyságának” próbatéte­lévé tette a tőrök fegyver­szállítási embargó kérdését abban a reményben, hogy kompromisszumos formulájá­nak elfogadtatásával ország­világ előtt demonstrálhatja: a kormányzatnak a „Water- gate-utóhatás” leküzdésével sikerült helyreállítania kül­politikai cselekvési szabad­ságát a kongresszussal szem­ben. Vila a Bundestagban az EBK-ról Sándor István, az MTI tó- küldött tudósítója jelenti: Pénteken reggel, a nyugat­német képviselőház rendkí­vüli, az európai biztonsági konferencia eredményeivel foglalkozó ülésén elsőként Genscher külügyminiszter ismertette az EBK-val kap­csolatos kormánynyilatkoza­tot. Emlékeztetett arra. hogy a bonni kormány szerdai ülésén jóváhagyta a konfe­rencia eredményeit A dön­tést indokolva a külügy­miniszter rámutatott, hogy a kontinensen az eddigiekhez hasonlóan továbbra is köz­ponti téma marad a bizton­ság és az együttműködés. Az NSZK-nak rendkívül jelen­tős érdeke fűződik ahhoz, hogy az EBK elérje célját, javítsa az európai államok és népek kapcsolatát Genscher kijelentette, hogy a nyugatnémet kormány a szerződés aláírásával is hoz­zá akar járulni a kontinens és ezen belül az NSZK bé­kéjének biztosításához. Az ellenzék nevében első­ként Werner Marx, a CDU külpolitikai szóvivője szó­lalt fel. Azt állította, hogy a kontinens biztonságának döntő kérdései nem kaptak Genfben kielégítő választ. A konferencia határozatait „nem egyértelműeknek” mi­nősítette és azt bizonygat­ta, hogy ezek nem az eny­hülés, hanem konfliktusok szülői lehetnek. Szovjetelle­nes kirohanásoktól fűszere­zett beszédében megismétel­te a nyugatnémet jobboldal Nyugat-Berlinnel kapcsola­tos álláspontját és a konfe­rencia eredményeit úgy állí­totta be, mintha azok kizá­rólag a szocialista országok javára szolgálnának. ' A kormánykoalíció pártjai nevében Willy Brandt, az Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár és Hans-Diet- rich Genscher külügymi­niszter a parlament pénte­ken megnyílt rendkívüli ülé­sén, amelyen a kormány tá­jékoztatja a képviselőket az európai biztonsági és együtt­működési konferencia elé kerülő záródokumentumok tartalmáról. (Népújság teleíoto — AP— MTI—KS) SPD elnöke, visszautasítot­ta az ellenzék vádjait. A koalíció másik pártja, az FDP nevében Hans-Gün- ter Hoppe a kelet—nyugati közeledés átfogó kísérleté­nek nevezte a biztonsági konferenciát és rámutatott: értelmetlen próbálkozás lett volna a fórumot a nyugat- berlini kérdés „mazochista boncolgatására” felhasznál­ni. , A parlamenti ülés követ­kező szónoka, Schmidt kan­cellár, bevezetőben mél­Maoista „álnevelő” táborok mm** mj mtmmtná Jean Pascalini francia ál­lampolgár — kínai nevén Po Zso-van — hét évet töl­tött • maoista ' „átnevelő” munkatáborökbári, amelyek­ben főbb mint 16 millió em­bert 'tartanak fogva. Most megírta „Mao foglya” című könyvét, amelyben betekin­tést ad ezekbe a táborokba. Mint írja, az alapvető tény az, hogy a foglyok számá­ra — jelentéktelen hánya­duk kivételével — a tábor örökös tartózkodási hely, ahonnan nincs visszatérés. Az „átnevelésré” ítélt fér­fiak és nők általában egész életüket a lágerben töltik, kezdetben, mint foglyok, ké­sőbb, ha a büntetés időtar­tama lejár, mint „szabad munkások”. A foglyokat ételpótlókkal ' etetik. Ezeknek körülbelül 30 százaléka préselt papír- hulladék. Az eleve nyomo­rúságos fejadagot is felére csökkentik, ha valaki meg- bétegszik és nem tud dol­gozni. A súlyos betegeket át­száll ítják a különleges tá­borokba: „a haldoklók tá- berreiW: F«av h-W* ms0e> » könyv szerzője is egy ilyen táborban élt, amely a „gyö­nyörű északi falu” cinikus elnevezést viseli. Tagja volt a foglyok ama alakulatának, amelynek a hullák kirablá­sa volt a kötelessége. Mint Pascalini írja, senki sem tudja, hogy hányán haltak meg ezekben a táborokban. A maoisták különleges műszereket dolgoztak ki és alkalmaznak, hogy enge­delmességre bírják a foglyo­kat. A pszichikai megdolgo­zás állandó jelleggel folyik. Naponta tartanak „foglalko­zásokat”, amelyeken minden fogoly köteles „átnevelni” a másikat, naponta végzik a „lelkiismeret-vizsgálato- kat”, kölcsönösen beárulják egymást, de önmagukat is, kölcsönösen megmotozzák egymást stb. Az engedetlen foglyok megnevelésének radikális eszközeként, minden maois­ta börtönben és táborban al­kalmazzák a „nyilvános meg- nevelésnek” minősített kü­lönleges eljárást. Ennek le­folytatásához a foglyok ez­reit vezénylik ki, akik az- tüáa úft kritrlmnlf '...r. vadul üvöltözve — a szenyl nyes sértések és fenyegeté­sek özönét zúdítani a meg­nevelendő személyre, hogy az végül is kénytelen legyen beismerni nem létező bűnét. Valóságos vesszőfutás ez, ír­ja a könyv szerzője. Ha pe­dig egy fogoly megszökik, csa­ládjának valamennyi tagját felelőssé teszik. Hétéves fogságom idején — írja Pascalini — a mao­ista börtönökben és kon­centrációs táborokban a kí­nai társadalom legkülönbö­zőbb rétegeiből származó foglyokkal találkoztam, köz­tük kommunistákkal i6. Vol­tak közöttük olyanok, akik azért kerültek a táborba, mert túlságosan „aktívan” vették ki részüket a Mao által kezdeményezett „virá­gozzék minden virág” dema­góg kampányból és akiket a hírhedt „kulturális forra­dalom” idején tartóztattak le. Az általam megismert kí­nai kommunisták többsége rendkívül becsületes, őszin­te és szilárd ember volt. A foglyok közül ők voltak a legbátrabbak és a legembe­rt üuekn . - —. . . ....... t atta annak jelentőségét, hogy európai államok kép­viselői mellett az Egyesült Államok és Kanada1 is részt vesz a konferencia munká­jában. Üdvözölte azt a tényt, hogy a nyugat-európai kö­zösség egységes magatartást tanúsított. Reményét fejez­te ki, hogy a záródokumen­tumokban foglaltak megva- lósitása sokat jelent majd Európa népei szempontjából. BONN A nyugatnémet képviselő- ház pénteken egésznapos vi­ta után 240:162 arányban (így döntött, hogy Schmidt kancellár az NSZK kormá­nyának képviseletében irja alá az európai biztonsági ér­tekezlet záródokumentumát a helsinki csúcsszintü befeje­ző szakaszban. leiadás Egy fiatal ügyvéd, Fidel Castro tezclísé; cl 1333. Jú­lius 26-án maroknyi fegyve­res csoport vakmerő táma­dást hajtott végre Santiago de Cuba hírhedt erődítmé­nye, a Mnneada ellen. Világ­szerte ismeretes az egykori karneváli vasárnapon véghez vitt akció kimenetele és nem túlzás azt állítani, hogy » Moncada megrohamozásától a kubai forradalom győzel­méig eltelt időszakban a ha­ladó emberiség támogatása, segítsége, szolidaritása övez­te a kubai hazafiak harcát. A betonerőditmény állig felfegyverzett zsoldosai ellen indított támadást a polgári történetírás eleve „kudarcra ítéli”, „esztelen kalandnak" minősíti. Figyelmen kívül hagyja azonban azt a körül­ményt, hogy a kizsákmányo­lás egyik legfőbb jelképe el­len rohamra indult fiatalok nem a hatalom azonnali megragadását tűzték ki célul. Ez a roham jeladás volt az elnyomott és megalázott tö­megek számára, felhívás volt a fegyveres harc megkezdé­sére, a gazdasági-társadalmi helyzet gyökeres megváltoz­tatására. Kuba történelmé­ben ez a roham jelenti azt a pillanatot, amikor megkezdő­dött a nagybirtokrendszer, a munkanélküliség felszámolá­sáért, az ország szuvereni­tásáért, a félgyarmati függő­ség megszüntetéséért a tuda­tos küzdelem. Az egykori bátor, ifjú ügy­véd ma Latin-Amerika első szocialista országának mi­niszterelnöke, hazája kom­munista pártjának első tit- "kára. Személyes példamuta tása ma is milliókat lelkesít. Fidel Castro 1953-ban ezt mondotta bírái előtt a Mon­cada elleni támadásról: „A történelem engem igazol majd!” A szocialista Kuba másfél évtizedes történelme döntő bizonyíték a Batista- diktatúra vesztett perében. (K-s) Sütőipari Vállalat Eger felvételre keres BOLTI ELADÓT, GÉPKOCSI VEZETŐT, 1 GÉPÍRÖNÖT, SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT, ELEKTROMŰSZERÉSZT, VÍZ-, GAZ-, KÖZPONTIFÜTÉS-SZERELÖT, Jelentkezés: Eger, Zalár József u. 9. szám alatt A Ayergesúilalui Magyar Viscosagyár az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz vegyipari szakmunkásokat. férfi és női betanított és segédmunkásokat. Jopn dolgozni e Duna menti nagyüzembe, — korszerű, automatizált, klimatizált üzemek; — modern vegyipari technológia; — biztos megélhetés, kitűnő szociális ellátottság; — magas munkabérek, éjszakai pótlék, prémium; — otthonos, modem munkásszállók; — kedvezményes étkezés; — folyamatos üzemmenet, 40—42—44 órás munkahét; — továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. JELENTKEZÉS: minden munkanapon, 7—12 óráig, a munkaügyi fő­osztályon. Az érdeklődők a választ levél­ben kapják a részletes, képek­kel illusztrált „Tájékoztató”­val együtt. Cím: ‘ MAGYAR VISCOSAGYÁR 2538 Nyergesújfaln Komárom megye Pf.: 1. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents