Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. július 2-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) konstrukciójának, oxigénes acélművének, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Duna- menti Hőerőmű, a Székesfehérvári Könnyűfémműben levő szélesszalag hengermű bővítésének, a szegedi kőolaj- és földgázlétesítmények valamint a hazai kőolaj- és földgáztermelés növelését szolgáló üzemegységek, a Dunaújvárosi Hullámpapír Gyár, a Gyulai Húskombinát építésének gyorsabb befejezésére. A beruházási tevékenység javult, de tervszerűsége továbbra sem kielégítő. A takarékosság még nem vált általánossá. a mindennapi cselekvés normájává. Jobb szervezéssel, hatékonyabb ellenőrzéssel kell segíteni a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezését. Fontos, hogy az ez évi átadásra tervezett 15 nagy létesítmény, köztük a péti új műtrágyagyár és a Miskolci Húskombinát, határidőre elkészüljön. Mind a központi, mind a helyi szervek tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek az éves beruházási terv teljesítését szolgálják. f) A külkereskedelmi forgalom bővült. Exportkötelezettségeink teljesítése biztosított. Gazdasági együttműködésünk a KGST-országokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivitel pedig kisebb. A külkereskedelmi mérleg egyensúlya nem kielégítő. Az éves terv teljesítése érdekében biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi forgalom a népgazdaság szükségleteivel és lehetőségeivel összhangban bővüljön. Erőteljesen fejlesztjük gazdasági együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján a külkereskedelmi forgalom növelésére törekszünk a fejlett tőkésországokkal. Szélesítjük gazdasági együtt- működésünkgt a fejlődő országokkal. g) Az életszínvonal emelésének előirányzatai teljesülnek. Intézkedés történt az alacsony nyugdíjak felemelésére. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, az egészségügy és a közlekedés területén. ' A kiskereskedelmi forgalom növekedése meghaladja az előirányzatot. Az áruellátás a nagyobb kereslet mellett is kiegyensúlyozott, bár egyes iparcikkekből átmeneti hiányok keletkeztek. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett mértékű. A termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak róla, hogy az áruellátás az év hátralevő részében is kiegyensúlyozott legyen. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával, a nemzeti jövedelem növelésével kell megalapozni. 3. A gazdasági feladatok megoldásában is elsőrendű fontosságú a párttagság, a pártszervezetek felelősségteljes munkája és helytállása. A XI. kongresszus határozataival összhangban a gazdasági élet minden szintjén erősíteni kell a párt irányító, szervező és ellenőrző tevékenységét. A Központi Bizottság a pártszervezetek fő feladatává teszi, hogy az 1974. decemberi határozat, az éves népgazdasági terv megvalósítását célzó intézkedések végrehajtásához nyújtsanak politikai támogatást. Gondoskodjanak róla, hogy a tervcélok megvalósítását szolgáló minisztériumi, vállalati intézkedési tervek kidolgozásakor tapasztalt politikai aktivitás, társadalmi kezdeményezés a végrehajtásban Is érvényesüljön. Segítsék elő, hogy a takarékosság váljék általánossá és a gazdálkodás minden területén jól szolgálja a hatékonyság növelését. Olyan termelésfejlesztést támogassanak, amely összhangban áll népgazdasági érdekeinkkel. A közvélemény előtt világítsák meg, hogy a gazdasági munka jelenlegi feltételei között csak olyan termelési és fogyasztási célokat tűzhetünk magunk elé. amelyek minden oldalról megalapozottak, szerények, de biztonságosan szolgálják népünk életszínvonalának emelését. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságát és minden társadalmi szervezetet, mozgósítsák tagságukat annak érdekében, hogy pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott nagyszerű munkaverseny lendületesen folytatódjék. Tanulékony gyerek A mű befejezve. A nagy munka eredménye ott látszott a járda mellett a keskeny zöldszegélyben, a bokrok és virágok szomszédságában. Az alkotó nem is titkolt büszkeséggel szemlélte a művét. Annak külön örült, hogy megfelelő közönsége is akadt. Most mindannyian láthatták, milyen nagyszerű teljesítményre képes. Még segítség sem kellett neki. A betonlábba ékelt hulladékgyűjtő mereven kinyúlt a zöld fűben. Ilyen állapotban már semmire sem volt jó. tehát megsemmisült, kimúlt, értelmetlenül, céltalanul, csupán a pusztítás ösztönének következtében. A mestermű ihletett készítője, a hétéves Pisti állt a bámészkodók gyűrűjében és jobb lábát dölyfös büszkeséggel tette rá a hulladékgyűjtő egyik vékony tartócsövére. Most egy dühös anyuka lépett a csoporthoz. — Mit csináltok ti itt? — méltatlankodott éles hangon. — Nem megmondtam, hogy viselkedj rendesen! Elkapta az egyik kislány karját, kirántotta a többiek gyűrűjéből és rápaskolt a fenekére. — A Pisti volt! — szepeg- fe a csöppség. — Nem igaz, a Magdi döntötte le — hallatszott egy másik megjegyzés a körből. — Nem én voltam — védekezett a gyanúsított. — A Pisti volt, ő döntötte ki, én csak teljesen lefektettem a fűre, nehogy valakinek a lábára essen. Magdi tehát a figyelmes, gondoskodó és körültekintő nagylány szerepében tetszel- geít. — No, iszen, szépre taníthat téged is az anyád! — adta meg a kegyelemdöfést mérgében a kislányért jött anyuka. Meg ne lássalak még egyszer ezzel a fiúval játszani! — ripakodott rá a lányára. — Ugyan kitől tanulhatta ezt a rosszaságot? Mi lesz most ezzel a hulladékgyűjtővel? Mit gondolsz, miért tették ezt ide? Törődsz is te ilyennel! Az anyuka elment, vitte magával a kislányát is. A többi gyerek maradt, nézte Pistit, majd nézte a ledöntött hulladékgyűjtőt. Pisti állt a kör közepén, merev derékkal, moccanatlan arccal, lábát az egyik tartócsőre helyezve. Akár egy hős. Szegény gyerek. Milyen ta- aulékonyj ír»#» A Központi Bizottság az 1975. évj. népgazdasági terv előirányzatait reálisnak tartja. Meggyőződése, hogy egész dolgozó népünk cselekvő támogatásával, jó és fegyelmezett munkával a terv céljai elérhetők. Anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb, céltudatosabb felhasználásával, tartalékaink mozgósításával, szoros együttműködésben a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, biztosítani tudjuk népgazdaságunk további tervszerű fejlődését. 4. Nagy biztonságot ad munkánkhoz, hogy erősödik gazdasági együttműködésünk a szocialista országokkal. A Központi Bizottság nagyra értékelte a KGST júniusban, Budapesten tartott XXIX. ülésszakán a komplex program végrehajtása, a szocialista integráció kibontakoztatása, az 1976—1980. évekre szóló ötéves népgazdasági tervek koordinációja érdekében végzett eredményes munkát. A magyar nép érdekeinek és a szocialista országok népei közös érdekeinek megfelelően, pártunk és a Magyar Népköztársaság kormánya minden tőle telhetőt megtesz a KGST-országok gazdasági együttműködésének további szélesítéséért, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításáért. in. A Központi Bizottság a továbbiakban személyi és szervezeti kérdésekben döntött: 1. A Politikai Bizottság tagjává választotta Huszár István és Dosonczi. Pál elv- társakat. 2. Romany Pál elvtársat, a KB tagját — más fontos megbízatás miatt — felmentette a Központi Bizottság osztályvezetői tisztsége alól. Borbély Sándor elvtársat, a KB tagját kinevezte a Központi Bizottság ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé. 3. A Központi Bizottság ál- lástfoglalt az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben és elhatározta, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége elé terjeszti. 4. A Központi Bizottság elfogadta az 1975. II. félévi munkatervét (MTI) ' ‘ * t <•**•---WS, , .1 f mW.— <, A z esős időben zavartalanul hátadnak a takarmánybetakarítással a Füzesabonyi Állami Gazdaság földjein. Lakó Endre és Stadien István korszerű, NDK gyártmányú betakarítógéppel mintegy 50 hektárnyi területről vágta le a lucernát, amelyet az állami gazdaság takarmány-feldolgozójába szállítottak. (Fotó: Perl Márton) Tervezők diavetítőkkel Milyen legyen a mai családi ház? Vas megyében évente mintegy 800—900 családi ház épül magánerőből. A magánépítésnél nincs közvetlen állami irányítás, s így a szakembereknek kisebb a lehetőségük beleszólni abba, hogyan, milyen stílusban építkezzenek. A Hazafias Népfront Vas megyei Bizottságának város és községpolitikai bizottsága új kezdeményezésként — tervezésben jártas építészek bevonásával — széleskörű felvilágosító munkát folytat. Diavetítéssel egybekötött tájékoztató előadásokat tartanak az érdeklődőknek, bemutatják a megyében már meglévő, valóban korszerű, a mai és a jövőbeni igényeket is kielégítő családi házakat, tá jékoztatnak az épület elhelyezésével kapcsolatos szabályokra, tennivalókra. Fásítás a Bakonyban Fásítják a Bakony déli vonulatának, a Veszprém—Várpalota közötti dolomit fennsíknak erodált területeit. A kietlen „kősivatagot” 10 év alatt mintegy 25 millió forintos költséggel újból fásítják. A nagyszabású erdészeti feladat tervezésére a MÉM pályázatot írt ki. A beküldött munkák közül Schneider Ferenc balatonfüredi erdőmérnök és munkatársai tervét jutalmazták első díjjal. A nagyszabású program megvalósításával Veszprém, Várpalota, Pét, Balatonfüzfő és Peremarton környékén mintegy 1200 hektár, csaknem teljesen összefüggő erdőséget hoznak létre. A postás többször csönget N em valami izgalmas krimi címe ez, hanem mindennapi valóság is, modern korunk egyik jelképe. A postás többször is csönget naponta és ha nem csönget, akkor láthatatlanul is ott van, anélkül, hogy jelenlétére gondolnánk. Annyira megszoktuk. Annyira természetes. Reggel megérkezik az újsággal a kézbesítő, gyakran még alszunk, ő már a postaládánkba teszi a friss újságot. Aztán jön délelőtt a levélhordó postás hogy elhozza a távoli ismerősök üzenetét. Ott van, amikor örömünk van, ha jubileumot ünnepelünk, házassági évfordulót, csönget, ha szomorúság ér bennünket és hozza a részvéttáviratot. S miközben működnek a postahivatalok, a posta működteti a telefont, a rádió és a televízió műsorszórása is a posta gond ja. A holló a borítékon és a plakátokon ma már szinte jelkép. Erre gondolunk, amikor a levelekre ráírjuk az irányítószámot. Ez is a mi kényelmünket szolgálja: meggyorsult ezáltal a levélkézbesítés. Igen, a modern idők! Kényelmes fotelben ülve, egyszerű tárcsázással kilépünk a lakásból, a városból, sőt az országból is, a távhívás bevezetése óta. Valaha a lovas küldönc két napig vitte a postát Debrecenbe, váltott lovakkal. Nagyot léptünk előre, ez kétségtelen, de azért még sok a tennivaló, hiszen mintegy kétszázezren várnak az országban telefonra. Várnak és nem kapnak, mert kevés a vonal, s az igény folyton növekszik. Ha ezer kérelmezőt kielégítenek, másik kétezer jelentkezik a helyébe. Európában a statisztika szerint 100. lakosra 16 beszélőhely jut, nálunk csak az ötödik ötéves terv végén, érjük el a 12 beszélőhelyes arányt. De sok a tennivaló a korszerűsítés terén is. Igaz, van már távhívás, de még mindig 2500 kézikapcsolású központ működik az országban, s bizony akad olyan település, ahol még ma is problémát jelent a telefonálás, a külvilággal való kapcsolat. És sorolni lehetne tovább a posta gondjait, ami különben a lakosság gondja is. Ezekről a gondokról esik majd szó Debrecenben a július 3—4-én megrendezendő postáskonferencián. íme, a konferencia témái közül: „A posta üzemi technológiai fejlesztésének előkészületei”; továbbá: „a vezeték nélküli távközlés fejlesztése”. Már ez is azt bizonyítja: a posta jövőjéről lesz majd szó, arról, hogy további korszerűsítéssel hogyan szolgálja még jobban, a lakosságot ez az egész országot átezövót hatalmas szervezet, amelynek 57 ezer dolgozója van. Valaha az öreg postás szinte családtag volt. Ismerte a ház minden gondját, minden örömét. Ma már az ilyen öreg postások helyébe fiatalok lépnek, és többségük odaadó igyekezete védi a magyar posta jó hírét. A postásutánpótlás azonban szintén olyan gond, amit meg kell oldani, mert a mai fiatalok idegenkednek a szakmától. Sok a törődés, a „strapa”, nagy a felelősség, tehát komolyak a követelmények. És nincs arányban ezzel a kereseti lehetőség. Éppen ezért a pálya az utóbbi esztendőkben elnőiesedett. A postahivatalokban nagyobbrészt nők dolgoznak, csak a külszolgálatot végzik férfiak. Dostasnak menni? Mi_ " lyen perspektívát nyújt ez? A p06tásság nem adott mesterséget, nem volt különösebb szakképesítéshez kötve, ha valaki levetette az egyenruhát, letette a bőrtáskát, üres kézzel maradt. Ma már egészen más a helyzet: a győri Műszaki Távközlési Főiskola felsőfokú képesítést ad, és akik innen kikerülnek, olyan értői lesznek ennek a szép és áldozatos hivatásnak, hogy bizonyára meg tudják majd valósítani azt, amit most Debrecenben a 8. országos postáskonferencia célul tűz maga elé. m < A káposzta is megmaradjon A hatvani konzervgyár a város lakóiért Kell a több uborka, borsó, paprika, bab? Kell az olcsóbb zöldség a hatvani piacokon, kereskedésekben ? Sokszorosan: igen! A helyi konzervgyár Igazgatója ez ügyben meglepő bejelentéssel élt hivatalos fórum előtt. Mint mondotta, együtt érez a városvezetés gondjaival, a lakosság pénztárcájával, s ezért hajlandó az üzembe érkező zöldségből bizonyos mennyiséget naponta átengedni a kereskedelemnek. Éspedig azon az áron, ahogyan szerződéses partnereiktől megveszik. Egy vagon, két vagon? Mindegy. Fontos a jobb ellátás. Lehet aggályos ember, aki megkérdezi most: nem okoz ez a húzás visszaesést a gyár termelésében? Tudja nélkülözni az üzem a napi egy-két vagon nyersanyagot, amellett, hogy különböző belföldi, külföldi szállítási kötelezettségének kielégítően eleget tesz? Az üzem szakvezetőinek véleményével nyugtatjuk meg a kétkedőket. Eszerint oly mérvű a gazdasággal leszerződött nyersanyagkeret, hogy a város piacainak „injekciózása” nyomtalan marad az üzem életében. Valljuk be, a gyár gesztusa igen előnyös helyzetbe juttatja Hatvant, ha a helybeli kereskedelmi vállalatok, értékesítő szövetkezetek élnek majd a kitűnő lehetőséggel. De élnek-e? Azt hallani ugyanis, hogy ez a gyári felajánlás nem új keletű. Egyszer, nemrégiben, s más hivatalos helyen, megtették hasonló javaslatukat a konzervgyáriak, csak éppen mintha süket falaknak beszéltek volna! Az ódzkodás mellett más kérdés is előtolakszik a kicsit mindig szkeptikus újságíróból. Ha sikerül az egyezség, ha a különböző kereskedelmi szervek kapnak az alkalmon, s naponta jelentős mennyiségű zöldséget vesznek át a gyártól olcsó áron: mennyiért adják majd tovább? örülnénk, ba a hatvani kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az elsőrendű célt tekintenék árpolitikájukban. Tehát olyan rést alkalmaznának a konzervgyártól kedvezménnyel kapott zöldség piacra dobásánál, ami nem mond ellent a tisztességes üzletelés szellemének. Ügy kereskednének, hogy a kecske is jóllakjék, s a káposzta is megmaradjon... Ez a közmondás, úgy érzem, jelen esetben igazán stílszerű! (moldvay) Nmümfö-mii. fefinsúk. -csütörtök
