Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Lengyelországi hétköznapok III. A reformon csak nyerhetünk ÁTRAJZOLTAK Lengyelország közigazgatás! térképét: az ed- rCjit !? vajdaság helyett 49-et szerveztek, A lengyel helyi ha­té Imi és közigazgatási szervek ka' és (él esztendeivel ezelőtt megkezdet! és három szakasz­ban lebonyolított reformja be- retezört«« A (elszabadulás utáni Lengyelország közlgaz- sjsMsanak e legnagyobb sza­bású reformja következtében 'kotr,iá: [.'/módosításokra új i > rvényak meghozatalára ke­rült sót. — Vajda elvtárs! Nem gondolja, hogy a reform ál­tal csökkentek a lehetősé­A krónika# kéi’désére Zbigniew Nadratowhki, a Wroclaw! vajda válaszol. Annak a vajdaságnak a ve­zetője, amelyiknek a köz- i^iugalási átszervezés előtt mintegy kétmillió lakosa volt 18 800 négyzetkilométe­ren. Most, az új vajdasági határok megvonása után r.'iég mindig az egyik leg­népesebb lengyelországi me­nye, A lengyel gépipar fel­legvára; színesfémkohásza­ta, a közlekedésieszköz-gyár- táio ugyancsak igen számot­tevő. Az ország elektronikus számítógépgyártása szintén ott összpontosul. — Ügy gondolom, hogy inkább nőttek a lehetősé­geim, a magam és munka­társaim irányító, szervező munkája egyaránt elmélyül­tebb, alaposabb lehet, dön­téseinkre i« több idő jut majd — válaszol a vajda.-r Aligha tévedek, hogy az általános lengyelországi gond, a lakásépítés ütemé­nek gyorsítása a wroclawi vajdaságban is sok teendő­vel jár. Javulnak-e a lakás- l-örülmények az átszervezés következtében? — A régi vajdasági- hatá­rokon belül évente mintegy 10 000 lakás épült. Az új otthonra jogosult családok olykor 7—12 évig is vártak a beköltözésre. Tudjuk, hogy ez tarthatatlan állapot, vál­toztatnunk kell rajta. Nos, iparszervezési proramunk legfontosabb része a ház- gyárépítés. Voltak persze házgyáraink a régi nagy vaj­daságban is de nem jól te­lepítették őket annak ide­jén. Hosszú utat kellett megtenni az elemeknek, la­kásblokkoknak, míg az épít­kezés helyére jutottak, így nem volt gazdaságos ez a kétségkívül korszerű építé­si módszer. Most három he­lyen építünk házgyárat, s remélhetőleg általuk az ed­diginél több lakás épülhet és főleg gyorsabban ... — Emberközpontúbb lesz-e a kétlépcsős rendszerben az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézésé? — A kétszintes rendszerre való áttérésünk (tehát nagy­községek és városok — vajdaságok) fontos célja egyrészt: a vezetési és irá­nyítási módszerek megvál­toztatása az államhatalom és -igazgatás valamennyi láncszemében — felülről le­felé. Az új szervezet olyan tényező, amely segíti az or­szág dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődését, minthogy egyszerűbb szerve­zetet alakítunk ki, lerövidít­jük azokat a „szolgálati uta­■ kát”, melyeken túl gyak­ran megrekedtek egyrészt a gyors cselekvést kívánó fon­tos döntések, másrészt a he­lyi kezdeményezések és vé­lemények. Ma lényegében minden lengyel saját közsé­gében intézheti ügyeit. Nem szükséges magyaráznom, mekkora jelentőségé van ennek a gazdák* paraszt­jaink számára; kifejezésre jut ebben a megoldásban az emberek idejének, energiájá­nak. a megbecsülése is! — Még egy kérdés: felté­telezem, hogy az ügyintézés egyszerűsödésével és a já­rások megszűnésével a wroc­lawi ,vajdaságban és szerte Lengyelországban sok ezer közigazgatási munkahely megszűnt. Mi lesz az admi­nisztráció fölöslegessé vált alkalmazottaival, a hivatal­nokokkal, tisztségviselőkkel? — Nagyon röviden: párt- és állami vezetőink igyekez­tek emberséges megoldást találni az átszervezés követ­keztében a hivatalukból ki­szorultak elhelyezésére. Szá­mosán a községi közigazga­tásban helyezkedtek el, má­sok viszont visszamentek egykori, eredeti szakmájuk­ba, vagy az iparba dolgozni, sokan a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban helyez­kedtek el, kis részük pedig nyugdíjba vonult. — Néhány évvel ezelőtt született a jelszó: Felépítjük az új, második Lengyelor­szágot! Úgy érzem, hogy a közigazgatási reform e célki­tűzés valóra váltásának fon­tos fejezete... — Nagy országépítő mun­kában vagyunk — mondja a vajda. — Építünk lakást, középületeket, új gyárakat, ipartelepeket, kórházakat, művelődési intézményeket. És egyúttal formáljuk a len­gyel emberek tudatát, gon­dolkodásmódját is szocialis­ta országépítő céljaink meg­valósításáért. Az új tudat és magatartásforma kialakítása, építése elsőrendű feladat. Mondhatnám úgy is: olyan reform, amelyen csak nyer­hetünk, amelyen csak nyer­nünk szabad. — Sok sikert kívánóké i Kulcsár László r Nagyobb választékbővítés helyett, a meglevő termékekből biztosít folyamatosabb ellátást a második félévben Kiegyensúlyozott, zavarta­lan élelmiszerellátásra lehet számítani a második félév­ben, — erről tájékoztatták í.i MTI munkatársát a I.IÉM-ben. Az alapvető élel­miszerek mellett minden eddiginél nagyobb arányban j -lennek meg az üzletekben a korszerű, egészséges táplál­kozást segítő ételek és a nők második műszakját meg­könnyítő tartósított, feldol­gozott készítmények. A kis­kereskedelmi bolti forgalom élelmiszerekből és élvezeti cikkekből idén várhatóan 7.7 százalékkal meghaladja a tavalyit, ez a növekedési ütem az év második felére is jellemző lesz. A húsok és húskészitmé- - nyék forgalma idén 4.4 szá­zalékkal haladja meg az el­múlt évit. A második félév­ben jelentősen, több mint 13 százalékkal növekedik a marhahús-értékesítés, sertés­tőkehúsból annyit adnak el, mint tavaly július eleje és december vége között. A ke­reskedelem munkájának megkönnyítésére az ipar a második félévben Budapes­ten és néhány vidéki város­ban a vágott marhát nem negyedekben, hanem nyolca- dokban szállítja ki, s ezzel gyorsítják az eladást. Az őszi és téli hónapokban az egész évre jellemző — 4.4 százalékos forgalomnöveke­dés még n.agyobb mértékű lesz. eléri az 5.6 százalékot. Az ipar nem tervezi újabb termékek gyártását, inkább azon igyekeznek, hogy a meglevő, különben is gaz­dag választék mindenkor kapható legyen az üzletek­ben. A kereskedelemmel kö­zösen három kategóriába sorolták a húskészítménye­ket árusító üzleteket és meghatározták az ott érté­kesített választékot. A legszükségesebb termé­keket az ipar a kiskereske­delemmel kötött szerződés az élelmiszeri par alapján folyamatosan szállít­ja majd, ily módon a kis üzletek kínálata állandó jel­legű lesz. Vágott baromfiból és tojásból a termelők és az ipar biztosítja a lakosság za­vartalan ellátását; a válla­latok idén 5650 vagonnyi árut adnak a belkereskede­lemnek, mintegy 400 vagon­nal többet, mint egy évvel korábban. A mennyiség felét a második félévben küldik az üzletekbe. Várhatóan több tojást értékesítenek majd, mint tavaly ilyenkor, az elő­irányzat 140 millió, szemben az elmúlt évi 132 millióval. A tej- és a tejtermékek Iránt fokozódik a kereslet. Az ipar az év végéig mint­egy öt százalékkal több fo­gyasztói tejet küld a keres­kedelembe, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ér­dekes, hogy a budapesti ér­tékesítés most lassabban nö­vekszik, mint a vidéki, ez azzal magyarázható, hogy egész sor vidéki települést kapcsoltak be a központi tej- és tejtermék forgalma­zásba. A tejipar sem tervez különösebb választékbőví­tést, szintén azon vannak, hogy maradéktalanul kielé­gítsék a már meglevő termé­kek , iránt mutatkozó keres­letet. A lakosság 94 százalé­ka már pasztőrözött tejet vásárolhat. Az otthoni munka köny- nyitésére több konzerv kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az elmúlt év azonos idősza­kához képest egynegyedével nő a főzelékfélék forgalma és egyötödével fokozzák a sa­vanyúságok gyártását. Az összes konzerváruból, min­dent egybevetve, 9 százalék­kal többet vihetnek haza a háziasszonyok. A kereskede­lem az ipartól az elmúlt hó­napokban a vártnál keve­sebb hús- és ételkonzervet rendelt, ezen a helyzeten pót­szerződéskötések kei segíte­nek. Lényegeken több gyors­fagyasztott termetet adnák el a második félévben, különö­sen a mirelit-gyümölcsök és a különféle kész ételek gyár­tását és értékesítését fokoz­zák. Nyolc százalékkal több édesipari termék elégíti ki a keresletet, továbbra is kí­nálati pozícióban marad a növényolajipar. Folyamatos lesz a cukorellátás. A tava­lyihoz képest nem növekszik a kenyérfogyasztás, ellenben mintegy három százalékkal több péksütemény kerül az üzletekbe. (MTI) A vicchallgató ember anatómiája A vicchallgató ember igen különös emberfajta, ezért nem is csoda, hogy a szak­emberek több alfaját tartják számon. A leggyakrabban előforduló alfajok a követ­kezők: — tudomásul veszi a viccet és hallgat; — nem érti a viccet és hall­gat; — nem érti a viccet, de jót nevet; — mosolyog: — lekicsinylőén mosolyog; — nevet mert jó a vicc; — előre nevet, mert már ismeri a viccet; — röhög, mert. minden viccről azt hiszi, hogy na­gyon jó; — jót kacag, de nem min­dig, attól függ, hogy ki me­sélte a viccet .. stb. Az udvarias vicchallgató ember áldozat, kísérleti alany, levezető csatorna, fel­húzható kacagógép, aláren­delt és szegény ember is egy­úttal. Az udvariatlan vicchallga­tó ember vicchallgatás köz­ben vakarózik, ásít. köhög, n mellette elsetglci nőket nézi, Kálból A mezőgazdaságban a, nagy betakarítás megkezdé­se általában egy-egy naptári 'naphoz kapcsolódva él az emberek tudatában. Így is­meretes az, hogy az aratás hazánkban Péter-Pálkor, azaz június végén kezdődik, 6 ezt követi nem egészen egy hónappal a görögdinnye érése, ami a régi gyakorlat szerint Szent Anna napjával veszi kezdetét. Az idei nyár azonban a dinnyeérésben és a betakarításban melegebb­nek bizonyult, és így jóval korábban, csaknem tíz nap­pal előbb értek be a korai dinnyefajták, s kezdődhetett a termés betakarítása és értékesítése, A szállítótelep­ről naponta 15—20 vagon dinnyét továbbítanak a ha­zai és a külföldi piacokra. Az elmúlt két nap alatt út­ra indított vagonok száma meghaladta a 35—40-et, amelynek jelentős része a svéd, a bolgár, a holland és az NSZK piacokra, vala­mint Ausztriába jut. Az Angliába irányuló szállítmá­nyokról az a hír járja, hogy s''okból kerül ar angol ki­rálynő asztalára K Varga Gyula Recskről A község lakóinak na gr része egyre inkább érdeklő­dik az esti, illetve a levele­ző középiskolák iránt. A fo­kozódó érdeklődés az egyik végrehajtó bizottsági ülésen is felvetődött, s olyan dön­tés született, hogy meg kell vizsgálni egy kihelyezett kö­zépiskolai osztály beindításé­nak lehetőségeit. A helyi üzemekből, intézményekből csaknem ötvenen jelentkez­tek, hogy szeretnék a dol­gozók gimnáziumát, vagy mint szakmunkások, a h rom éves szakközépiskolát el­végezni. Klamarik Lajos, a recski általános iskola igaz­gatója július 20-án már ki is osztotta a jelentkezőknek a jelentkezési lapokat. Maruzs János Kisteredéről A július 19-i erős tomboló vihar a Kisterenye—Kál- Kápolna vasútvonalat sem kímélte. A Kisterenye állo­másról 13.10 órakor induló személyvonat sem tudta el­kerülni. Nemti—Mátramind- szent között az éberen figyelő mozdonyszemélyzet időben észrevette a pályatesten he­verő fadarabokat, amelyeket megállás után eltávolítottak. Pár kilométer után azonban egy kidőlt akácfa zárta el az utat, a vonat személyzeté­nek harminc perc alatt sike­rült ezt az akadályt is elhá­rítania. A vonalon utazók joggal dicsérték a vasutaso­kat, akiknek köszönhették, hogy ha késve is, de a vo­nat biztonságosan tovább folytathatta útját. Szűcs Ferenc Mezőszemeréről Mezőszemerén a Rima mente Termelőszövetkezet központjában teljes kapaci­tással dolgozik megyénk leg nagyobb baromfihústermelő üzeme. Hybro fajtájú pecse nyecsirke nevelésével fog lalkoznak. Az egri keltető­állomásról átvett naposcsi­békből 54 nap alatt átlago san másfél kilós csirkét ad­nak át a Debreceni Barom fifeldolgozó Vállalatnak. Az idén 275 ezer csibét nevelnek fel, összesen 36 vagonnyi súlyban. A szak­szerű gondozás és takarmá nyozás eredményeképpen 1 kilogramm baromfihús elő­állításához két kiló 44 deka táptakarmányt használnak fel. Minden kiló csibehús 2 forint 50 fillér tiszta hasznot jelent a szövetkezetnek. A szövetkezet szihalmi csibenevelőjében a sasadi tsz részére nevelnek bérne­velésben hulbard fajtájú belga pecsenyecsirkét. A Belgiumból hozott kakasok­ból és a kunszentmiklósi termelőszövetkezetből hozott jércekből szülőpárokat ne. veinek. A szövetkezet szak­vezetőinek tervei szerint jö­vőre a szihalmi és az egei*- farmosi telepeiken is egy­aránt foglalkoznak pecse­nyecsirke nevelésével. a!z egyesült Rimamente Tsz gazdaságában kevés hí­ján 1500 szarvasmarha, eb bői 586 tehén van. Megtör­tént az állomány jó részé­nek tbc-mentesítése, jelenleg az egerfarmosi telepen fo­lyik ez a munka. A jövő ben Szihalmon építik meg a szakosított tehenészeti tele pet. Áttérnek a szakosodás­ra, tej- és hústermelő szarvasmarhákat nevelnek. Kísérletképpen a közeljö vőben a nagy tej hozamú Holstein Friz szarvasmar­hákkal keresztezik az állo­mány egy részét, amelytől a tejtermelés további növeke­dése várható. A szövetkezet saját takarmánykeverő üze­me folyamatosan dolgozik. Lucernából, vörösheréből, borsóból és több más takar­mányból készíti az állatte­nyésztés számára az értékes tápokat, takarmányliszteket. Császár István és a népén kijelenti, hogy hát jó-jó, de ezt már hallot­ta. Az udvarias vicchallgató embernek sok, az udvariat­lan vicchallgató embernek nagyon kevés barátja van. Hogy melyiküknek jobb, ezt döntse el a kedves olvasó. A vicchallgató ember ak­kor szerencsés, ha autója van, mert így válogathat, hogy kit vesz fel és kit nem vesz fel a kocsijába, a gyalo­gos vicchallgató ember már sokkal szerencsétlenebb, mert öt lepten-nyomon leáU litják és akkor hallgathat. Vannak ravasz vicchallga­tó emberek is. Hallgatnak egy darabig, azután kezükkel megbillentik a fülüket és azt mondják: „Hogy mondtad?!” ... azután még tovább hall­gatnak. .. Hallgatják a vicc- mesélöt. Nem sokáig. Követ­kezik újra a mozdulat és a „Hogy mondtad? ! ” ... A ti­zedik kísérlet után nyugod­tan mehetnek tovább. Végül: A vicchallgató ember sza­mara oz a legjobb, ha süket. _ M&r&túiezse KOSSUTH 8.30 9.00 9.35 10.56 12.20 12.35 13.57 14.07 14.36 14.49 15.10 15.40 16.05 16.22 16.30 17.05 17.28 17.53 18.10 18.35 18.48 19.25 19.33 20.30 20.59 23.15 22.20 32.30 23.00 23.15 Népdalok, néptáncok Én ós a társadalom Zenekari muzsika Búcsú Simon Istvántól Ki nyer ma? Melódiakoktél Az élő népdal Az első honorárium Kóruspó dilim Kiskunsági nótafa: Gyovai József Weiner: Magyar i*VÍt Felvétel indul! Fóvósátiratok Bemutatjuk új (elvételeinket A eenkt (Bitijén Anna Mo(fo énekel Szivünk alatt... Lehr Eült népdalokat énekel Van új a nap alatt! Beethoven: D-dúr trió Miért igeh, miért nem? Kritikusok fóruma A lengyel kultúra hete Forró nyér Indiában Népszerű muzsika — világhírű előadók Kb.: Sporthírek Vietnam a harmincéve» háború után Félóra sanzon A házamban Századunk kamarazenéjéből PETŐFI 8.05 lphigcni* TaurUban 9.03 Máté Rácz László népi zenekara játszik 9.40 Mi lesz veled, Lehel-piac? 10.00 Zenés műsor üdülőknek 13.03 Magyar táncokról 12.24 Szvjatoszlav Richter zongorázik 12.45 A lengyel kultúra hete 13.03 Győri stúdiónk jelentkezik 13.20 Két Vivaldi concerto grosso 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől -r- ötig . .. 17.00 Belépés nemcsak tornacipőben 18.10 Csak fiataloknak l 19.13 Nóták 19.44 Mit mutat júliusban a biológiai óra? 20.28 Nyomorultak, (iij. rész) 21.49 A Benkó dixieland játszik 22.03 A lengyel kultúra hete 23.15 Musicalekből MAGYAR 17.30 Kuckó 18.00 Telesport 18.23 Falujárás 19.30 Tv-híradó 20.00 Balzac nagy szerelme. (Lengyel—francia filmsorozat) 20.53 Dalok, táncok a Szovjetunióból 21.00 Művészeti Magazin 22.00 Tv-hiradó 2. műsor 20.01 Emberek fehérben. Usm.) 21.20 Tv-híradó, 2. 21.40 Zenés nyári esték. Kodály: Székely fonó POZSONYI 17.00 Hírek 17.15 Fecske 18.00 Vetélkedő 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Almaim Annája. (Tévéjáték) 21.15 Híradó 21.55 Nemvárt szerelem. (Szovjet (ilm) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. (él 4, fél 6 és este 8 órakor A négy muskétás újabb kalandjai Színes francia filmvígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Váltságdíj egy halottért Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film EGRI KERT Este fél 9 órakor A négy muskétás újabb kalandjai GYÖNGYÖSI PUSKIN Du fő! 4. háromnegyed 9 és este 8 órakor Enyém, tied, kié? GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat. I—II. GYÖNGYÖSI KERT A második áldozat hatvani vörös csillag Du. fél 4 és este fél 8 órakor Az édes élet. I—n. Füzesabony Az utolsó parancs LŐRINCI A keresztapa másik arca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents