Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
— Mért kell egy ilyen jze- •encsetieu nyomoréknak életiben maradni? Erre válaszoljon, ha tud! Egy gyöngy öspatai fiatalember, a 26 éves Bálint Jói-zsef préseli Isi magából ezeket a keserű szavakat, mi- Ciitá'n visszapergetve az időt, : elmondta szomorú történetét. K’ősxö- a rádióban hallottam erről a kegyetlen sorsú liúrol. A Kettőtől hatig mű. " sorában az. éter hullámai rö- ■ tettek fel panaszait, remél- . e az illetékesek gyors segítségét. i; Különös és olykor kegyetlen1 az élet. Ember születik és még nincs három hónapos sem, amikor el akarja orozni ■h halál. Agyvelőgyulladás. És akkor harcba indul az ember, az emberiség, az orvostudo- many. Bonyolult műtét, kétszer is egymás után. IdegátüL. ■tetés. Az eredmény csodála- .06: Jóslta él. Iga % a lábát -lém, rakja úgy, .mint a többi .gyerek, nem szalad apró játékával a homokba', az ■iskolába-is édesanyja hátán „uta- .ik” a falu széléről, oda-visz- \za. nyolc hosszú even keresztül Micsoda erő és akarat l:étiért ahhoz, hogy egy magate- letétien gyermek végigjárja, „z általános iskolát. De Jós- ,a- tanulni, akart, mintegy megszállott bújta a könyveket, így gyűjtögetve a tudást, amely később majd hasznára iálhat'. Néki és a társadalom. i)ak is. Aztán meg egy nagy nekirugaszkodás: a harmadik műiét. Az ország legjobb sebészei igyekeztek helyrehozni mindazt, amit a 'természet, elrontott. Ismét győzött az ember és tudománya. A fiú, aki eddig tíz lépést sem tudott tenni, ma mar, ha nehezen is, de jár ás kilométereket gyalogol. , Mozgássérült,. — ígymondják. Mozgássérült, de mozgásában már nincs korlátozva. Persze. így iß nagyon nehéz, hiszen ha az élete nem is, de a jövője bizonytalan. — Mi lesz a gyerekből? Hogyan él meg . ai-maga. erejéből? — dipksgor, megfogalmaztak ezeket "a kérdéseket az aggódó szülők,'az apa, aki segédmun- -ás'ként dolgozik távol a falútól és az anya, akit több betegségi kínoz egyszerre. Akkor még mindenki segített. 1965 szeptemberében felvették az egri Dobó gimnáziumba. Az iskola akkori i.gazgátójá, tanárai és az Ady ivói j égi um nevelői tudják csak igazán, milyen keservesen nehéz volt Jóskának az a négy esztendő. Nem is a tanulás, hanem az élet, a kegyetlen sors elviselése. De a jóakarat, a közösség segítsége áthidalta az akadályokat, befejezte a középiskolát 1969- ben közepes eredménnyel érettségizett. A lengyel kultúra hete a rádióban A hagyományokhoz híven július 21—27. között ismét megrendezi, a Magyar Rádió a lengyel kultúra hetét. Hétfőn este Chopinnal Európában címmel- hangzik el ösz- szeállítás, amely a nagy zeneszerző életének fontos eseményei után nyomoz. A harmadik műsorban kerül sor a Zsebrádiószínház bemutatójára: Ireneusz Iredynski: A mese című művét sugározzák Latinovits Zoltánnal és Madaras Józseffel a főszerepekben. Kedden, a Petőfi adón 20.28-kor a Rádiószínház bemutatja Benkő Gyulával és Bánki Zsuzsával • főszerepekben Gál István rendezésében Zofia Ros- mysz: Egy nő a hajón című rádiójátékát, amelyet a magyar olvasók is regény formájában olvashattak- és láthatták a belőle készült filmet is. • Csütörtökön Kertész Iván a Varsói Nagyszínház opera- társulatához kalauzolja a hallgatókat, á Kossuth adón este 19.35-kor 'kezdődő műsorában. Pénteken este a-Míkrofon- köselben sorozat a Skaldo- wi» együttest mutatja be & .kedvelőinek. Most ‘fiooé, merre? Mi lesz belőle? — ismét az aggódó kérdések. Már Egerben barátságot kötött a könyvekkel, a könyvtárral s tanárai is azt javasolták, tanuljon tovább, jó könyvtáros válhat belőle. Kevés pontszámot szerzett, így nem vették fel a debreceni képzőbe. Pedig tanulni akart, könyvtáros akart lenni. Próbálkozott a levelező tagozattal is, de ahhoz munkahely és gyakorlat kell. _ 2. Itt kezdődik a kálvária második része. Mert Bálint Józsefnek, még hat év múltával sincs állása, munkahelye. Pedig azóta mar miniszteri engedéllyel felvették Debrecenbe, két évfolyam van mögötte. írja a szakdolgozatát, jövőre pedig mint diplomás könyvtáros es népművelő fejezi be az iskola levelező tagozatát. Állása, munkahelye azonban még ma sincs. Pedig hány levél, segélykérő panasz fogalmazódott meg a faluszeli házban s indult különböző fórumokhoz. Pártközpont, Minisztertanács, megyei tanács, országgyűlési képviselő, de járta a fiú a fogadónapokat is,' hogy személyesen adhassa elő panaszát. Jöttek- mentek a levelek, szaporodtak- az akták, meghallgatták' mindenütt, csak éppen a konkrét segítség maradt el. Ügyét „a községben- kell megoldani” —- €B volt a. vélemény. A községben azonban -nem oldották meg. Hiányzott ehhez az akarat, a megértés, hiányzott — és még ma ás hiányzik! — az az emberi, az a szocialista magatartás, amely a mi társadat-- munkra jellemzó. Szomorúan tapasztaltam a segíteni akarás hiányát Gyón- gyöspatán, ahol ugyanúgy,, mint másutt, előnyére változott a falu, műveltebbek, gazdagabbak lettek az emberek. És mégis az éter hullámain, a sajtó hasábjain kell figyelmeztetni az emberségre. Mert Gyöngyöspatán, evek óta tart ugyan ázigérgetés, de Jóskának nines munkahelye. Senki ne gondolja, hogy több ezer forintot fizető rangos állásról van szó. Szomorú valóság, hogy 5—600 forintos munkahely körül folyik az idegeket emésztő huzavona. És nem is a pénz, a szerény kereset itt a legfontosabb, hanem a gyógyító elfoglaltság, a munka, amely azzal a boldog es megnyugtató erzen- sei szolgál, hogy lám mégsem él hiába, a társadalomnak szüksége van rá, hasznosítani tudja hosszú és keserves éveken, megszerzett tudását. 3. Most azt mondják, a mozgássérült Bálint József nem, alkalmas könyvtárosnak. Tíz hónapig, amíg fizetség ■nélkül dolgozott a gyöngyös- patai leönyvtá-rban, addig alkalmas volt!. ... A gyöngyösi járási könyvtár hivatalosan igazolja, hogy 1969. szeptember 1-től 1970. június 30-ig a - községi könyvtárban dolgozott, A községi könyvtár akkori tapasztalt pedagógus es népművelő vezetője szerint: .,kisebb könyvtár önálló vezetésére alkalmas”. Az orvosok, a rehabilitációval foglalkozó szakemberek véleménye: alkalmas. A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vizsgálati eredménye: alkalmas. A már említett rádióriportban a községi tanács titkára nyilatkozott: ,,A könyvtárban soha semmi kifogás nem merült fel Jóska munkája ellen”. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is: emberileg nem tartja Lehetségesnek, hogy valaki tíz hónapig dolgozzék minden ellenszolgáltatás nélkül. .. Jóska dolgozott. Es Jóskának ma nincs munkája. Azt mondták, a régi könyvtárost, aki másodállásban dolgozik, nem lehet kitenni. Aztán mégis kitették, majd egy idő után visszavettek és ismét kitették a könyvtárból. Nem Jóska miatt, másnak kellett a hely... Jegyzőkönyv 1973. december 19—i keltezéssel. A járási szakemberek jélenlétében a községi tanács titkára írásba foglalja, hogy 1974 január 1-től gazdálkodási előadóként alkalmazzák Bálint Józsefet a községi művelődési házban, ahol rábízzák az egyik szakkör vezetését is. Jóska örömmel vallalta a lmunkat. Csaknem egy esztendeig várt a megígért állasra, de a községi tanács nem tartotta be ígéretét. Közben kopogtatott a megyei tanács elnökhelyettese- nek fogadónapján és segítséget kérve elmondta panaszát- Az elnökhelyettes 197S. december 4-én levélben .kért magyarázatot és segítséget a gyöngyöspatai községi tanács titkárától. Több mint két hónapot késett a titkár válássá. A megyei tanács elnökhelyettese végül is olvashatta a megnyugtató közlést, miszerint felajánlottak a fiúnak a művelődési háznál egy gazdasági beosztást, de ő nem fogadta el, mert igazgató akar lenni. , Csakhogy ez így nem igaz. Juska azért nem foglalhatta el az írásban is megígért állást, mert & titkár ra ás valakit jelölt Iá arra a munkára. Űjabb jegyzőkönyv. 1974. november 13. A több oldalú sürgetésre a községi tanács felajánlja a gazdasági előadó munkakörét, de mert az csupán szerződéses munkakör, Jóska gondolkodási időt kér. majd nemet mo'nd. Talán jobb lett volna akkor ■is igent mondani és nem törődni azzal, hogy a szerződéses munkaviszonyra nem ad házfelújítási kölcsönt az OTP. Űjabb levelek, különböző felsőbb fórumokhoz: 1975. április 18-án válasz jön a Minisztertanács Tanácsi Hivatalától: panaszos levelét eredetiben átküldtük az arra illetékes megyei vb-nck. Reméljük, sérelmeit orvosolni lehet — írták. Lehet, sőt kell, de még nem orvosolták-... 4. Beszeltem Jóskával és a falu vezetőivel is. Jó lett volna szót váltani a községi tanács titkárával is, áld. éppen szabadságát töltve távol volt a falutól. De hát milyen újabb érvekkel szolgálhatva ebben az ügyben? Véleményét, szavait őrzi a rádióriport, Ígéretét pedig a jegyzőkönyv. Es vajon milyen magyarázatot adhatna arra, hogy az 1973. december 19-én jegyzőkönyvben megígért állas betöltésére néhány nap múlta a saját lányát jelölte ki, aki tíz hónapon keresztül végezte azt a gazdasági munkát, amelynek felügyelete éppen a titkárra van bízva. Mit válaszolhat minderre? És mit válaszolhat az újságíró, aki látja, tapasztalja-, hogy a község vezetői nem tudják, vagy egyszerűenném alcarják megoldani egy szomorú sorsú, tanulni és dolgozni akaró fiatalember problémáját? Amikor az életerői, a tanulásáról volt szó, mindenki segített. Miért késik most ez a jogos segítség? ! Márkasz László H:*ba, ilyen az élet: Van - tincs - kevés Sör és üdítő ital ritkán — különben sok minden kapható Azt mondják, mifelénk nem i illik időjárásról beszélni, mert az egyféle témaszegénységeí jeleni Márpedig ugyan ki az. aki szeretné, ha efféléket terjesztenének róla a rossz nyelvek? — senki’ Ez azonban csak a kérdés egyik oldala. A másik • az, hogy mostanában — veszettül meleg vau. Mi több: fülledi, fojtogató levegő, arcunkon, hátunkon, egész testünkön csurog a víz, hasogat a koponyánk. .. Kit érdeke! ilyenkor. hogy mi illii:, mi nem illik? — senkit! Marad tehát a meleg, s a fokozódó sóvárgás a hűsítők után. — Van hideg sörük# ’• — Egy Márkát, de hideget, ha lehet... Most, amikor a nyár és ezzel együtt az idegenforgalom tetőpontra hágott, ki tudná megmondani. hány helyen kérik, követelik a hűsítő , italt. Mi úiság »egyéb"-ként? A kérésekkel szemben viszont ott a rideg tény, hogy Egerben.' illetve a megyeben. nem megfelelő a sörrel, illetve az üdítő itallal való ellátottság A jó kereskedő ilyenkor azt mondja, igen, igen, de szolgálhatok más egyébbel. Mivel ezek az „egyebek” sem mellékesek, vessünk futó pillantást rájuk. Kovács Lászióné, az egri Centrum Áruház igazgatója: — Rengeteg a. vevőnk, főleg pénteken és szombaton. Most elsősorban az „apróságok” mennek: levelezőlap, népművészeti cikkek, trikók, blúzok, fapapucs. De az nagyon. Főleg a külföldiek. Tízesével veszik. Ennék ellenére, kicsit „holt” szezonnak szárpíta július: nyári ruhákat már nem- nagyon vesznek, őszit pedig még nem. És még egy, ami számunkra is szokatlan: a méterárut viszik, mint a cukrot-..Nápohtaí szacfetef' forinton felüli. forgalmat bonyolítunk le belőle. Keresettebbek a szokásosnál a kozmetikai cikkek is. Jó a ruházati ellátás az egri szövetkezeti áruházban is. Opra József, a ruházati részleg vezetője mondta: — Most főleg a fürdő- és a gyerekruhák mennek, de keletje van az ágyneműnek, a női és férfi fehérneműnek. Menne a szandál is, de kévés van belőle, ; Nem vagyunk valami erősek A kánikula beleszól az,Ipar-, cikkrészleg életébe is. Mint az osztály vezetője. Demel r. László elmondta, ezekben * napokban nagyon kereseti 1 kempingrádió, a magnók, a hajszárítók, hűtőtáskák autó- szifonok, ventillátorok. — És az élelmiszer osztály! — Zöldségből és gyümölcsből nem vagyunk valami erősek — válaszolt Kató László —, de amit tudunk, adunk. Kajszibarack, őszibarack, dinnye, álma, miegymás, A havi forgalmunk 70—80 ezer forint ezekből. Tojás viszont nálunk mindig van — és mindig friss. Nagytályáról hozzuk, napi 5—6 ezer darabot adunk el. Más téma.— főleg a FÜSZERT-re tartozik —. hogy cukorkából, csokoládéból nem tudjuk kielégíteni a keresletei. Ugyanez a helyzet a süteményekkel is. és ez mennyiségi és minőségi szempontokra is vonatkozik. — De legalább üdítő ita! van... ? — Most igen. Jelenleg Hét- nyolc féle. A sörhelyzet azonban siralmas. Nincs se belföldi, se külföldi:. Körülbelül 50 százalékos az- ellata*. Sörgyár: egy jó hírt mondok... A Kőbányai Sörgyár egri* kirendeltségében azonban nem panaszkodnak. Tóíit Lászlóné kirendel tségveaetó• helyettes mondja: — Napi 340—380 hektoliter ‘ sört adunk a megrendelőknek — .már úgy értve, hogy azoknak, akik hozzánk tartoznak. A havi terrtielésünk tavaly tízezer-kétszáz 'hektó volt, most pedig 11 ezer hektoliter. Szóval, mi -fejtünk; . gőzerővel, adjuk is, n\ás kér-, dés, hogy ez sem el£g. A Pep-l '■gi 'Golaű'éf^'ápísfiíáitban: etu • ben- a háhápbám'jófeb a hely-ízet. tegnap is 25 ezér üveggel adtunk el. Egy jó hírt még mondhatok: szeptemberben új kirendeltségünk nyílik a Kistályai úton. Ott óránként ötezer üveggel tölthetnek majd, szemben a mi kétezres kapacitásunkkal. Hét végi dupla vagy semmi Ügyintézés — uj alapokon ,1 réven is»« a vámon is nyerhetünk Még az aránylag jártás ügyfél is megtorpan néha a hivatalok bejáratánál, a szűkszavúan fogalmazott el igazító 'táblák előtt hova menjen, ki foglalkozik majd a gomdjaval-bajával? A járatlanabbak meg már az első percekben úgy érzik, labirintusba kerültek, soha sem szabadulnak meg az ügyintézés köréjük tekere- dett tengeri kígyójától. Valójában ma már egyszerűbben intézhetjük az ügyesbajos dolgainkat a hivatalokban, a tanácsnál, mint néhány évvel ezelőtt. Maguk a tisztviselők is rájöttek ugyanis arra, hogy nemcsak az ügyfél, de sok esetben — áz egymásnak ellentmondó rendelkezések, paragrafusok miatt — ők. sem találják az ösvényt az útvesztőből. S egy másik tényező is arra ösztönözte az ügyintézés legfőbb szervezőit, hogy a hivatali munka, az ügyfélfogadás is lépést tartson a korral. Az. említett tényező egy egyszerű, de sokat mondó kimutatás volt: a számok arról árulkodtak, hogy mennyi időt töltenek el az emberek egy kisebb, vagy egy bonyolultabb ügy elintézésével — és emiatt hány nap esik ki ff termelésből! Az adatok riasztóak voltak, és gyors átszervezést, . korszerűsítést sürgetlek. A. modern . kor modem ügyintézést követelt. Egy irodával több... kerülete után Gyöngyösön, Hatvanban és Egerben — az ügyintézés korszerűsítése egy újabb iroda létrehozásával kezdődött. Egy irodával több — egg sor utánjárással kevesebb. Tulajdonképpen ezt az utóbbit tűzték célul a munka- szervezők, amikor megkezdte működését az ügyfélszolgálati iroda. Az Egri városi Tanács tapasztalatai szerint azzal, hogy állandóan az ügyfelek rendelkezésére áll-' ínak — itt a hét minden napján fogadónap van —, lényegesen egyszerűsödött az ügyes-bajos dolgok intézése. Hagyatéki ügyekben, egyes adóügyi kérdésekben nem kell már emeletről emefétre, ajtótól ajtóig vándorolniuk az állampolgároknak. Amit itt el tudnak intézni, azzal már nem kell tovább talpalnia az ügyfélnek — s nem kell naponta többszőr elismételni a [lejárathoz legközelebb eső irodában a szakelőadóknak, hogy ez az ügy valóban nem az ő asztaluk’ És még valamiért jó ez a szervezés: a hivatalok alkalmazottai is jobban ki tudják használni munkaidejüket... Ezek csak a kezdeti lépéseik. Egerben például tervezik, hogy a jövőben a tanács osztályai még egy sor „hatáskör?' 'teádnak: az Bgyfebzofszervezésse] seszik majd lehetővé, hogy állandóan 5—6 ügyintéző álljon az érdeklődők rendelkezésére. ' Akkor — reméljük, mihamarább — kihal talán a bürokrácia tengeri, kígyója! toy fél fogadás a gyárban Erre is voll már példa: az Egri városi Tanács szakelőadói, egy-egy terület ismerői a megyeszékhely több üzemében tartottal: eddig kihelyezett fogadónapot. És sikerrel ! A dolgozók egymásnak adták a kilincset és — ki hitte volna — öt-tíz perc alatt ’ elintézték a dolgukat, vagy legalábbis felvilágosítást kaptak arról, hogy mikor. hol és kihez kell fordulniuk a szóban forgó ügyben. A Finomszerelvény- gyárban,, a dohánygyárban és a H A FF. gyá regységében érdemes.lett volna lemérni, hogy a több száz dolgozót érintő helyi ügyintézéssel hány nap szabadságot, kiesésre ítélt munkaórát takarították meg. Bizonyára nem túlzás kijelenteni: rengeteget! A « m rr> lovo: a jogsegélyszolgálat Az- Egr? 'Dohánygyárban mái vannak •'aoasrtate’ttí: -3l szakszervezett jogsegélyszolgálat működéséről. Hogy bevált ez a Kezdeményezés, az már biztos. A szakszervezeti bizottság vezetői számokkal Támasztják alá, hogy amióta a szolgálat működik, menynyivel kevesebb magánügy intézése miatt maradtak és maradnak távol a dolgozók. A napokig tartó utánjárás sokszor néhány órára csökken le azzal, hogy a munkások a szolgálat tagjaihoz — ügyintézésben jártas szakemberekhez, illetve jogászokhoz — fordulnak segítségért, tanácsért. Ily módon egy hozzáértő ember egyszerre több dolgozó panaszos ügyét intézheti el — sokszor, mert ez éppen elég, egyetlen telefonnal! A modern ügyintézésben egyébként ez a jövő útja. Ám, hogy ez az út járható is legyen. — azaz, hogy a réven is es a vámon is nyerjünk —, ahhoz az üzemek, a tanácsok, valamint a különböző intézmények egyetértésére, közös termi akarására lesz szükség. Az úton megtett első lépések biztatöaJsi Ez tehát a jó hír. örüljünk neki. S ha mar itt tartunk, kérdezzük meg az Éger- Gyöngyös vidéki Pincegazdaságot, mi a helyzet az üdítőital-fronton? Lepres Sándor£ az I-es üdítőital-töltő részlegének vezetője válaszol: — Eger 12 ezer üveg Márka üdítőt kap mindennap. Hét végén ennek dupláját is kiadjuk, plusz még az a 7—3,’ ezer üveg. amit a környék’ kap." Mi úgy gondoljuk, a v$2? ros és a strand ellátottsága 90* százalékos. Szódavíz területén már rosszabb a helyzet: két« kocsi ugyan állandóan hordja. napi 4—5 ezer litert, az igény azonban ennél lényegeseit nagyobb. Amit tőíünk rendelnek, azt mi . legkésőbb 2— 3 napon belül leszállítjuk. — ez természetesen az üdítő italra vonatkozik... Visz-» szatérve a szódára: szikvízJ üveget szinte nem is lehet kapni, legfeljebb 20—30 darabot, Mivel azonban a mi készletünk régi és rossz — és* nagyon balesetveszélyes!' — 3— 4 ezres felfrissítéséé lenne* szükség... ' ' . ' Miután mindezt leírtam, magam is ezt éreztem, irány a presszó. Bent áll a levegő '— és áll a rengeteg ember. — Egy üveg sört Zsuzsika — Sajnos, nincs. . sí i. — Akkor egy kólát. -Z — Az sincs. — De hiszen eppen most írtam meg, hogy elég jó az ellátás... — Az lehet. De sör nincs. És kóla sem. Hiába, ilyen az élét. Becky Tibor OtMmm 4Ö-75,. HWj? ’T ) Eunesa helyzet, de a taná-«SDigKä —: Badmoest -«étíág* eéfaf.. ®sEg£8k‘r --SfefséL •#SzSvitt- fcstaa» Emberség, merre vagy?
