Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

KALMAR PÉTER: BARATSAGSZŐTTES (Befejező rész) Pori másik büszke előfu- társága számunkra kissé arisztokratikusan hat; az el­ső finn jacht-club, a BSF itt aiapittatott meg 1856-ban. Közvetlen tapasztalatot eb­ből a témakörből nem sze­reztünk ... Korunkban a po­ri dzsessztesztivál kölcsönöz hírnevet a városnak, ame­lyet minden év júniusában rendeznek a Kirjurinluoto- szigeten, ahol a szabadtéri színpad is van. Ilyenkor zsi­bong a város, sok a külföldi, nézők és együttesek, főleg AmerikabóL A képzőművészet területé­. 4. nóta, szauna, druzsba. Va­sárnap a temetőben, az ag­gok házában és a kórház­ban ... Tanulságos sorozat. Koncert után egy ifjúsági szórakoztató kombinátban bikavér mellett. Utolsó nap a Rosenlew mammutcég pa­pírgyárában és fűrészüzemé­ben, a szakszervezet ven­dégeként. Majd egy hagyo­mányos pori tengerparti es­tét megtapasztalni a női kó­rus társaságában — akik már jártak Egerben. Halle­ves, tengeri szauna, házi sör, matrózzenekar és egyéb spe­cialitások. Tartós fogyasztási c:Htek - tartós problémákkal nemzet hatalmas selyemlo­bogója, bevonulnak a mieink és felcsendül — Ó, hazánk, Suomi, szülőföldünk! A finn szavak után a ma­gyar Himnuszt, végül Karai Hevesi köszöntője, és a rá­adás finn népdal. Utána kö­vetkeznek a köszöntések, csokrok, az ajándékok! Be­fejezésül a Vörös Csepel zeng és dübörög. Mondják, Finnországban nem létezik vastaps, csakhogy a nézőté­ren ott ülnek elvbarátaink, a Kataja kórus tagjai is. Tüntetés! Olyan, mint a vö- rösinges fiataloknál a szín­' ft .mm* '*--" ről két dolgot említek. Axe- li Gallen-Kaliela, a legna-- gyobb finn festő freskói egy családi kriptában; a gazdag atya csak tragikus sorsú leá­nya emlékére emeltetett mauzóleumot, de a festő örökérvényűt mutat meg az élet és hálál dialektikájából. Úgy érzem a finnek nagyon is romantikusak. Aztán Pori szobrai; mindjárt a festőé. Rád néz egy emberszabású emberke, ecset van nála; Eetti galin szpcialistji vezető emlékműve járdaszélén levő víztükör mellé térdel és , tenyeréÜ^-iszik; t a, nagy, író. csendesen üldögél a régi színház előtt. Sehol a hősi póz. A nonfiguratív szobrok és a díszkutak is mintha nélkülöznék a kihívást. Így tükröződik a finnek nyugal­ma, szerény egyszerűsége. Sorolhatnám a város kul- túrhistóriai nevezetességeit, elsősorban mégis ipari és ke­reskedelmi centruma Szata- kuntának — igy hívják a megyét. Lakóit a hagyomány szerint bátorság, határozott­ság és önbecsülés jellemzi. Sohase szorultak mások se­gítségére. Erre utal talán a szólásmondós. Ami a várost illeti, jogos a büszkeség — úgy éreztük. Reggel: munkakezdés. Hazajövet egy nap Helsin­kibén Valami talán kimaradt a felsorolásból, amúgy . sem mutathattak be mindent, pe­dig igyekeztek, de néhány programot meg mi kénysze­rültünk lemondani. Ezért nem láttuk a szigetet, nem jutottunk el az Isomä- ki Nemzeti Parkba, ahöl a sportcentrum, uszoda, jég-j stadion; ügetőpálya van. Fontos-e mindez? Aligha. Esti dal Hány nao a három? Sok. Hiszen élményeinket nem győzzük sorolni. Pró­báltuk reprodukálni a teljes programot: Igen, a vendég­ség a kórusnál! — Nem, nem annál, hanem ott, ahol a szauna is volt. — Pénte­ken ... — Nem. Szombat es­te. Vázlatosan elsorolom hol — mindenhol jártunk, ami­ről még nem esett szó: má- sodnap Tamperében; kórus- minősítő versenyen egy kor­szerű kultúrházban ... Ama­tőr képzőművészek kiállítá­sán, ahol tücsök és bogár között és invenciózus alko­tások mellett láttuk Urho Kaleva Kekkonen elnök két pop-art művét. Az egyetlen, men koncert és este már Po­riban két kórusnál vendéges­kedés. Szombaton kis csa­vargás, vásárlásnak nevezett kirakatbámulás után láttuk a tengert. Egy menheiyszerű intézményben — a tó part­ján, az öreg „kúria” parkjá­ban — melyet egy vallási szervezet tart fenn ... Sze­gényes és lehangoló volt, énekeltünk. Daloltunk a for­ró hangulatú, tüntetéses pionírtalálkozón. Este a ro­kon nép testvérvárosában ÉM társak között evés-ivás, Előttem a ' soleszórnsftott műsor, benne „Kodály Illan laulu”, A bujdosók' da,la. Néhány napos távoliét után mélyebb lett az értelme; ha felhangzott, nem lehetett nem elérzékenyedni. A kó­rusról tehát... Én ennek az ötvenegynéhánv embernek kísérője voltam csupán, de mégis bepillantást nyertem egy embert gazdagító folya­matba. Láttam és hallottam néhány próba kemény mun­káját, tapasztaltam az út fe­letti gyermeki izgalmukat, csodáltam, ahogyan legyűr­ték a fáradtságot — az idő­sebbjei is — és éreztem, ahogyan átlényegülnek a koncert izgalmában, a mu­zsika hatása alatt. Sokat énekeltek, fellépés is több volt. Magam — aki a kóruséneklésnek csak párto­lója vagyok — mégis a leg­szebbnek azokat a pillanato­kat éreV.tem, midőn a busz sarkánál, vagy a zsúfolt jár­dán, szóval inadekvát helyen kórus a kórusnak kedvtelés­ből énekelt. Suomit a hagyomány sze­rint a tenger, a gránit-talpa­zat, az erdők és az emberek teszik Finnországgá. Szerin­tem a laulu is. A dal. Poriban hat kórus műkö­dik, néggyel közülük sike­rült találkoznunk. Különbö­ző az összetételük, az anya­gi lehetőségeik és a színvo­naluk is, de a zene szerete- te, az önfeledt éneklés vaia- mennyiükn-ek a sajátja, ök is, mások is, akikkel a zene jegyében jöttünk össze, tisz­telettel vannak . a magyar kórusmozgalom, * a bartók— kodályi örökség és folytatói iránt. A tamperei fellépések ke­vés számú, de értő közönség előtt zajlottak, este tv-felvé- tel készült. De ez csak a nyitány volt. Vasárnap este koncert a Karhulinnában — 19 óra: ünnepélyes zsongás az előcsarnokban. Megjön­nek a városi vezetők, a ba­ráti társaság taaiai, az isme­rős kórusok: sok' az érdek­lődő, pontosan kell kezdeni. Telt ház. van! A színpad- mellett virágok között a két házban, csakhogy érmék né­hány polgárember is tanúja, résztvevője. Az előcsarnokban újra ajándékok, gratulációk, könnyes és bolondos búcsúz­kodás és a buszok valóság­gal a levegőbe emelkednek.. A helyi lapok sok szépet írtak a kórusról, ezt nekem kelLett megírni! Két város, — egy szándék Az újabb időkben «z első magyar, aki Poriban járt Losonczi Pál volt, s ezt ven­déglátóink nem győzték ele­get hangsúlyozni. Pori város tanácsa szivén viseli a né­pek barátságának ápolását, hét, vagy nyolc testvérváro­sa van több szovjet köztár­saságban, az NDK-barí és Észak-Nyugaton. Talán ez adta az apropót a testvér- kapcsolat kezdeményezésére. 1972-ben a finn—magyar ba­rátsági héten Ulf Sundquist — a huszonéves közoktatási miniszter és ma a Szocialista Párt. újdonsült titkára — vezetésével a kormánydele gáció először Egerbe látoga­tott. Finnország pozitív serrőo- gessége, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűző­dő jó viszonya és az a sze­rep, amit Európa békéje, biztonsága érdekében a két állam kifejt — töbnyire kö­zösen — az ilyen típusú együttműködésének is meg­vetette ^z alapját. Ehhez még a finn—ugor rokonság... Kikívánkozik belőlem a baráti társaság egyik elnök- helyettesének szépasszony- völgyi volt poháiköszöntöjé? Tréfás-komoiyan emelte po­harát azokra az időkre, ami­kor az Ural hatalmas lejtőin együtt kergettük a nyulakat! Többszöri delegációcsere is történt azóta. A két» város vezetői jól ismerik egymást, egymás városait, gondjait, terveiket. És ezflfc a kapcso­latok a hangulatot sem nél­■ külözik. Sok kedves isme­rőssel találkoztunk mi is. Koski úr, a volt polgármes­ter, lelkes híve Egernek, ..rangrejtve” is járt már ná­lunk. Jövőre itt kíván üdül­ni családostól. A kórusok cseréjével szé­lesedett a kapcsolat és új tervek vannak; a vízilabdá­zók. fiatalok, modellezők ké­szülődhetnek. Vendéglátóink egyike, felelős ember, azt szeretné, ha úgy bővülnének a kapcsolatok, hogy mindkét város lakossága jól megis­merhetné a másikat. S ezzel ■ a nemes szándékkal csak egyetérteni lehat Különösebb panaszra nem tenet oKiaik. Fuozen — becs- lesek szerint — 26—26,5 mil­lió naziarlasi gépet és hh> adástechnikai készülését bir­tokol a iakosaág. Ma száz haziartásoan ouször annyi szemeiygépüocsi, hét és fél­szer több villamos hűtő­szekrény található, mint tíz esztendővel ezelőtt. Minden száz családból mosógéppel hetven, televíziókészülékkel 68 rendelkezik. S aKkor meg nem említettük a bútorokat, kerékpárokat, gáztűzhelye­ket, olajkályhákat, forróvíz- tarolókat. az újdonságok kö­zül például a konyhai pára­elszívókat, mindazt, ami a tartós fogyasztási cikkek so­rába tartozik, s aminek dol­ga, hogy könnyebbé, kényel­mesebbé tegye mindennap­jainkat. Nagyobb mennyiség, jobb minőség, mi gond len­ne tehát? Akad. Megváltozott a sorrend Érthető, hogy a tartós fo­gyasztási ciivk.es. tömegeseoo elterjedésének kezdeti idő­szakúban a mennyiségi igé­nyek kielégítése aüt az eiső helyen. Szinte mindenből ke­vés volt, tv-készúlékbói épp­úgy, mint bútorból, hűtő­szekrényből. A minőségi, műszaki jellemzők, a készü­lékek ún. szolgáltatási ké­pességei háttérben maradtak. Ma azonban — amikor bizo­nyos árukból majdnem te­lített a piac — ezek kerültek előtérbe. A gyártók némelyi­ke azonban késve ismerte fel e változást; lépéshátrányban van. A hetvenes években esz­tendőnként 10—12 százalék­kal nőtt a bútorok vásárlása, s az iparban végrehajtott re­konstrukció eredményeként a mennyiségi igényeket ma­radéktalanul kielégíthetik. Csakhogy — mint azt a Mi­nisztertanács 1974. november tí-i ülésén megállapította — ez ma már nem elég. Hiány mutatkozik kiegészítő- és kisbútorokból, a lehetséges­nél szerényebb a választék, s annak is csupán egy részét ismerheti meg a vevő, g bár a tövárosban és nyolc me­gyeszékhelyen Domus áruhá­zak épültek, épülnek, a bú­torkereskedelem raktározási és hálózati gondokkal küzd. Ügy jellemezhetjük a mai helyzetet, hogy még nem zárult be a kör, s a résen elillan az öröm, a felelősség, olykor maga az áru is. Hiába a vidéki ház­ban a vízvezeték, ha a fürdőszobába nem ve­hetik meg a 80, 120 vagy 200 literes forróvíztá­rolót, mert hónapokon át re­ménytelenül keresik az üzle­tekben. Folytathatjuk azzal, hogy bizonyos árukból is­métlődő hiány mutatkozik —- így kerékpárokból, asztali rádiókból, fürdőszobai íeb szerelésekből, főként fajansz­mosdókból —, szegényes a választék. Összhang, ' rugalmasabb igazodás Né pöröljük el azt az ipar­tól, a kereskedelemtől, amit joggal sorolnak eredményeik közé. A növekvő árumeny- nyiséget, a részletvásárlás lehetőségét, a javuló minősé get, a jótállási idő hosszab­bodását, az ingyenes házhoz­szállítás és üzembehelyezés bevezetését. Azt. hogy 1970 és 1974 között évi átlagban 23 százalékkal bővült a fo­gyasztási cikkek behozatala a szocialista országokból, s ennek 60 százaléka tartós fogyasztási cikk. Ám amint arra a tavaly, a második fél­évben lezajlott országos né pi ellenőri vizsgálat rámuta­tott, az ioar és a kereskede­lem együttműködése mind az új áruk. mind a javítás, az alkatrészellátás területén nem kellően összehangolt, hiányzik a rugalmas igazo­dás képessége, s mindennek kárát a vevő látja. Tavaly 278 ezer villamos hűtőszekrényt, 320 ezer ke­rékpárt. 217 ezer tv-készülé két adott el a kereskedelem negyedévente 120—130 ezer rádió talál vevőre. Rohamo­san emelkedik a bútorok forgalma — havonta 170— 190 ezer darab kárpitozott ülőbútort bocsát ki az. ipar —. növekszik a kereslet az egyéb lakásfelszerelési tár gyak iránt. Mégis, az érzé­kenyebb hallású szakembe rek azt állítják: új szelek fújnak, bármit már nem le hét- eladni. Megnőtt a vevő igén ve. választékot követel, s azt is. hogy garanciában és azután is kellően karbantart sák különböző, nagy értékű tárgyait. A tartós fosvasztásl cik­kek tartős problémái sok te kintetben most már az Ipar, a kereskedelem körmére é' tek, s a megoldatlan eondók egvre nagyobb teherként né hezjednek a szoleáltató báló z.atra 1s. A legutóbbi idők ben kormányszinten és a tárcák között jónébárty V a tározat. megállapodás szüle tett a gyorsabb haladás ér dekében. Ez kedvező feltétel nhhoz. hoev az úi szelek ere' íe növekedíék, eltisz.títsák a útból miodazt. ami miatt, amin a vevő bosszan’'odUt. M. O. Épül az új Kossuth adó Solt mellett a Bács-kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik az új Kossuth adót. A szovjet ter­vek alapján es szovjet segítséggel épülő adó teljesítménye 2000 kW lesz. (A jelenlegi lakihegyi mindössze 300 kW tel­jesítményű.) Az új Kossuth adó középhullámon az egész or­szág területén kijogástalan minőségben vehető. A tervek szerint jövő év végén már megkezdi a próbaadást. Képün­kön Lepljhin Mihail, Benjada Jenő építésvezető és Kule Nyikolas megbeszélése az adótoronynál. (MTI Foto — Mező Sándor Jelv. — KS) Az élet gondoskodik ar­ról, hogy a nyárra ne le­gyen jellemző az „nbetka- sz.ezon” megáílapítás. így az elmúlt hét sem sróiköt- ködött eseményekben, ko­moly, figyelemre »neki rendezvényekben, de — nem hiányzott a kikapcso- ■ lód ás, a. swirukozas lehe­tősége sem! Ha rangsorolhatjuk a hét eseményeit, első hely­re kívánkozik az ország­gyűlési képviselők Heves megyei csoportjának ala­kuló ülése. így önmagában esetleg valamilyen repre­zentatív, külsőségekbe búr- - kálózó rendezx cnynek tűn­het, de korántsem toll az. Munkáról, feladatokról, a képviselői felelősségről, a megye előtt álló szép cé-A lókról volt sző, arról, hogy a képviselői munka eszkö­zeivel miképpen lehel a ■ választók erűiét és a rac-1 gye érdekében dolgozni. Tovább folytatódtak a szakszervezeti küldöttérte­kezletek. Pénteken két, nagy számú stervezett dol­gozót érintő megyei tanács­kozás zajlott le. Az ÉDOSZ • és a HVDSít küldöttérekez- letcn egyaránt azt állapí­tották meg. Hogy az eltelt időszakban sokat javult a dolgozók élet- és munka- körülménye, fejlődött »3 élelmezési ipar cs a helyi ipar is. A fiatal agrárszakember- jelöltek második országos tanácskozására : Gyöngyö­sön került sor, az Agrár- tudományi Egyesület egye­temi és ifjúsági munka- csoportjának rendezésében. Nem közömbös témáról volt szó ezen a kétnapos' rendezvényen. Akik ezt a: pályát választják, érthető- ‘ en kíváncsiak, milyen kö-: rülményck között, milyen1 szinten és milyen lehetősé- « gok mellett hasznosíthatják; tudásukat. a gyakorlati! életre történő felkészítés, az,' őszinte véleménycsere jel-: lemcztc ezt a taiüK'gkpziisk A hét időjárása' — kivé- ' ve az utolsó napot — ál­talában kedvező volt a mezőgazdasági munkákhoz. Folytatódott az aratás, és már a hét első napjain el­mondhattuk, hogy a me­gyében befejeződött az őszi árpa betakarítása, s learat­ták a többi kalászos felét is. Felkészültek a malmok is a gabona fogadására, az AGROKER pedig a ked­vezményes kombájnakció- • javai ugyancsak az aratást ■' igyekezett segíteni. Esemény volt a vasutas- nap jegyében lezajlott ün­nepség az egri vasútállo­máson, ahol a hét elején befutott az első, villamos- mozdony által vontatott szerelvény. Ahogy tervezik, a jövő év végére a jó öreg gőzmozdonyok már ezen a vonalon is nyugdíjba vo­nulnak. Egerben és Gyöngyösön csütörtökön ülésezett a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. Gyöngyösön a vá­ros közegészségügyével és a városközpont rendezési • tervével, Egerben pedig a szövetkezeti közös vállal­kozások törvényességével, > illetve a GELKA-szerviz szolgáltató tevékenységével ‘ foglalkoztak. Ha nem is a megyében zajlik, de szűkebb hazánk­fiaival kapcsolatosak azok a hírek, amelyeket rend­szeresen kapunk a Szovjet­unióból. a Heves megyei * béke- és barátságvonat uta­sairól. A barátság köve­teiként járnak, szép külde­tést teljesítenek. S végül: igaz, hogy már megkezdődött a kezüvezmé- A nyes iskolafüzet vásárlási » akció, de megnyugtatásul közöljük ezúton is a kis­diákokkal: ünneprontásról nincs szó. hiszen — még nyár van!... Kátai Gábor 1975. július 20„ vasárnap l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents