Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
Árvízveszély után T ál vagyunk a veszélyen. Az országban ' «Mindenütt apadnak a folyók, nem fenyegeti már földjeinket, falvainkat városainkat. Legalábbis közvetlenül nem. Több hetes kemény küzde- Üemben lettünk úrrá az elemek szeszélyén, a nagy erejű, hömpölygő áradaton. Egyszerre nyolc folyónkon kellett védekeznünk. Az alázúduló víztömeg csak alig valamivel Volt kevesebb, mint az 1965- Bs és az 1970-es emlékezetes árvíz idején: a vízmércék a legtöbb helyen az eddigi maximumok körüli szintet mutatták, a Maroson pedig annál is többet. Öt esztendeje 45 község került a víz alá, a gátakat áttörő. átlépő ár tízezreket űzött él otthonukból. Több milliárd forintunkat mosták el a fékevesztett folyók. Még nem tudhatjuk, hogy mennyit vett ki a zsebünkből ez a mostani árhullám. Valószínűleg nem keveset. De az már bizonyos, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebbet, mint a korábbiak. Pedig akkor, 1965-ben és 1970-ben tízezrek segítettek a mentés, a védekezés munkálataiban. Most a legnagyobb veszély óráiban, is csak 5900 emberre Víz, víz tiszta víz Egy nyugdíjas bácsi így panaszkodott: évek óta reumával jár orvosi kezelésre, de meggyógyulásához nem biztosítanak minden feltételt. Nevezetesen a gyógyfürdőben való fürdés lehetőségét. Az ugyanis a helyzet, hogy az SZTK-tól kap ugyan fürdőjegyeket, de ezzel csak az egri tisztasági fürdőbe mehet Ott viszont nincs gyógymedence, csak a kád, a rendes vezetékes vízzel, amiért pedig teljességgel fölösleges oda menni, hiszen ilyen „gyógyvíz” — úgymond — otthon is akad. A bácsi panaszára dr. Szabó Ferenc megyei főorvostól és dr. Agyagost Dezsőtől, a reumakórház főorvosától kértünk választ és egyben felvilágosítást a Törökfürdő rekonstrukciójáról. Mindketten elmondták: a meleg fürdő — akkor is, ha a víz önmagában nem gyógyhatású — jól alkalmazható a gyógyászatban, ez általánosan elfogadott és sikerrel alkalmazzák. SZTK-jeggyel sehol sem lehet strandra járni, ha lehetne, boldog-boldogtalan ilyennel járna fürödni, különösen most, hogy a strandbelépők ára emelkedett Ami. a Törökfürdőt illeti: ez év végén megkezdik a rekonstrukcióját amely a terv szerint 1977 nyaráig befejeződik.- A reumás betegek gyógyvizei kezelésére tehát két év múlva nyílik alkalom, addig pedig a gyógyítás jelenlegi módját alkalmazzák — a tisztasági fürdőben. íme a két főorvos egybehangzó nyilatkozata, amelyből levonhatjuk a tanulságot:- a tisztaság — még ha fürdőről van is szó éppen1— nem föl tétlen akadálya a gyógyulásnak. Persze, mindez nem újdonság. Legtöbből — egészségesek és betegek egyaránt — tudják is ezt. Vannak azonban — sajnos, nem is kevesen —. akik csak unalomból „betegeskednek”, mert jut rá idejük. Lényegében, „valahol” ennek örülhetünk is, hiszen nem baj ha nem nagyon komoly az a betegség: SZTK-fürdőjegyet éppenséggel kis csúzra is lehet kapni. Igaz. strandra ezzel nem mehetnek, de a tisztaságiba igen. Erre persze mondhatjuk, hogy „nem az igazi”, ugyanakkor az is biztos, hogy egy jókor jött kis fürdő — senkinek sem art aas®. . ..-ía m heck» — volt szükség. A többit pótolták azok a megmagasított, megerősített gátak, árvédelmi rendszerek, amelyek — az 1965-ös és 1970-es tragikus napok tanulságait levonva — az utóbbi években készültek. Nem olcsó építmények ezek. A múlt évtizedben hat- milliárd forintnál is többet költöttünk az államkasszából a folyókat szegélyező töltések erősítésére és fenntartására. A tudomány és a technika mind több korszerű eszköze áll a védekezés szolgálatára, automatikus távjelzők, elektronikus berendezések segítik, gyorsítják a baj elhárítását, megelőzését. Most bizonyítottak az események: meghozta a hasznát az előrelátás, a nagy befektetés: sok ezer embertársunk otthonát, keze munkájának eredményét sikerült megvédeni a víztől. S még egy fontos eleme, elengedhetetlen részese volt ennek a sikernek: a gátakat őrzők derekas helytállása, áldozatos, nagyszerű munkája. Ott, a gátakon nem volt idő tétovázásra. teszem-veszem dolgozgatásra. Cselekedni kellett. Zuhogó esőben is, zúgó szélviharban is, tűző napon és derékig vízben állva is. Mert minden homokzsák életet menthetett, milliókat védhetett. Régi igazság: bajban mérhető meg legjobban, ki menynyit ér. A baj, amely most fenyegetett bennünket, sokakban hozta felszínre az áldozat- készséget, a bátor, fegyelmezett cselekvés hajlandóságát. Mert látta a szükségét annak a posztnak, amelyre állították, érezte munkájának fontosságát, felelősségének súlyát. Szathmári Gábor Heves megyéből 150-en fárják a fiatalokul az HIIKC üzemel Az idén is, mint 1967 óta minden évben, több száz magyar fiatalt várnak az NDK üzem«. Heves megyéből 150-en mehetnek dolgozni Lipcsébe, Erfurtba vagy Kari Marx Startba. Főleg szakmunkások és betanított munkások jelentkezését várják a vasas, a hegesztő és a villanyszerelő szakmákban, de szakképzet- lenek tanítását is vállalja a fogadó üzem. A lányok például az erfurti rádiógyárban az elektroműszerész szakmai tanulhatják meg. Szakmunkásokká? két évre, betanított munkásokkal három évre kötnék szerződést Ez alatt az idő alatt, a szakmai ismeretek megszerzése mellett felsőfokú tanulmányok folytatására is van lehetőség. Többek között sikeres felvételi vizsga esetén a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola Berlinbe helyezett tagozatán tanulhatnak. A kiutazó fiatalok Magyar- országon hathetes nyelvtan- folyamon vesznek részt, de az NDK-ban is lehetőségük vau- nyelvórákat látogatni. A fogadó üzem újszerű munkásszállásokon helyem el a fiatalokat, ahol két-háromszóbás, összkomfortos lakásokban, megfelelő körülményék között élhetnek. Azok a tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalok, akik szívesen dolgoznának az NDK-ban, augusztus 18-ig jelentkezhetnek a Heves megyei Tanács munkaügyi osztályán, ahol a legszükségesebb tudnivalókon kívül megismerhetik a német üzemek tájékoztatóit a kereseti, a munka ée a kulturális lehetőségekről, a Nyári munkák hatvani határban Dolgozik a borsótáblán az NDK kombájn. X 3200 hektár területen «gazdálkodó hatvani Lenin ’Termelőszövetkezet földjein -teljes lendülettel folynak, a «nyári betakarítási munkák. Az 1200 hektáron termesztett kenyérgabona java részét már learatták. A három John 'Deere-tiposá kombájn segítségével -p negyven mázsás hektáronkénti átlaggal — naponta húsz hektáros területen •takarítják be a gabonát, ■ Í4gy egy-egy munkanapon nyolc vagon búzáfeezáBftanak . «-raktárakba. Metszették a fPÍO hektáron tevő vetőmagborsó leszedését Is, amelynek munkálatait öt NDK kombájn végzi A terméseredmények. kedvezőek: hektáronként 30 mázsát aratnak le- a vetömagborsőb ól, amelyet a Vetőmagtermeltető Vállalat .részére szállítanak és. exportra küldenek, iSzalmj 2£| learatásra váró kalászokat. (Fotó: Szabó Sándor) Kezdjük a vegévéL Amikor Lőrinciben jártunk, azt közölte velünk a nagyközségi, tanács elnöke, Szentgyörgyi János, hogy már a jegyzőkönyvek elkészültek, azok aláírásra várnak. Es ha minden az eredeti terv szerint történik, akkor néhány nap múlva rákerül a hivatalos megállapodásra az aláírás és a pecsét. Néhány hónapnak kellett eltelnie addig, amíg a huzakodás folyt, de hát az ésszerű kompromisszum jobb belátásra bírta mind a két érdekelt felet, egyfelől a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának vezetőit, másfelől a nagyközségi tanácsot Néhány hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a lőrinciek kértek a tangazdasagot, az ott lévő és már évek óta üresen, álló épületeiket adják át a tanácsnak. Azépü letekre nem sok gondot fordítottak, egyes helyiségei nemcsak a vereoek tanyája, hanem a község fiatalságának is valóságos „grundja”, elhagyott és még használható erőgépekkel, alkatrészekkel. Más épületrészek erősen megviselt állapotban hirdetik az idő múlásának és rontásának tényét Van aztán egy „kiskastély”, ami jól mutat, ezt nézték ki a községbeliek az öregek napközi attiKHiáaaa&v -A- aÄtoeböl-.pedig KISZ-kíubot csinálnának. Addig is, amíg a község távlati rendezési terve ezekről az objektumokról másként nem rendelkezik. A tangazdaság értetlenül elzárkózott, majd az akkori országgyűlési képviselő közbenjárására az akkori földművelésügyi miniszter elrendelte a kért épületek átadását könyvjóváírással. Ezt megtoldottak. azzal, hogy a községi tanács szerezze meg a KÖJÁL-től a szomszédos baromfitelep fennmaradásának az engedélyét. Hogy miért éppen a taná<5>?... Lényegében ennyi az előtörténet. Van. a tangazdaság birtokában egy régi, valamikori cseléd ház is. Abban éppen tizenkét család, lakik. — Csak úgy adjuk át a többi épületet, ha ezt, is átveszi a tanács a lakókkal együtt. Hat... nem válna örömére senkinek ez a fajta örökség. Az épület állaga legalábbis kétségesen elfogadható. A kémények szétnyílva, mint valami sokszirmú virág kelyhe, de akad köztük olyan is, aminek egy részét mintha gránát vitte volna el. Ha az ledől! De az épület környéke is elrettentő. Aligha hinné bárki, hogy egy ilyen nagy községben, mint Lőrinci, egy olyan tekintélyes gazdaság, a- gödöllői- eajeteme* megtűrjön egy ilyen „nyomortanyát”. Ennek dózer kell, de minél előbb. — Bele kell egyeznünk ebbe a feltételbe — magyarázta Szentgyörgyi János. — A járással is felvettem a kapcsolatot, és a megoldás módjában is szót értettünk. Lám, optimista befejezés. És a megoldás módja? — Lebontjuk, azt is, • volt magtárt is, az anyagot átadjuk a lakóknak, akiknek nincs, azoknak egészen ol- csón telket biztosítunk, a camenire és egyébre kölcsönt is szerzünk, amit majd lassan letörlesztenek. Ha én lennék az egyik lakó, nagyon hangos köszönetét mondanék a tanácsnak a nagyvonalú. ajánlatért. Mert mit is kapnék végtére? A régi, rossz, szűk, romos lakásért egy vadonatúj, kertes családi, hazat. Potom összegért. Van azért anyag azokban a régi épületekben, magtárakban, ha a felújításukkal már nem is érdemes bajlódni. Rengeteg tégla, kő, deszka és gerenda kikerül belőlük, cserép is jó summával. A telekért elkérnek vagy húsz forintot négyszögölenként. Ez nem pénz. Amit meg kell venni az új épület felhúzásához, arra kedvezményes feltételekkel ad kölcsönt a tanacs. Az a ház már abban a piüanatbíszj szül, a sokszorosát éri annak, mint amennyibe került a tulajdonosának. Jó üzlet Ilyet is csak a mi rendünkben lehet felajánlani. Ahol az emberről való gondosko-^ öás a hivatalos szervek első rendű kötelessége. Amikor megkérdeztük dr. Géczy Józsefet, a gyöngyösi járási hivatal elnökét, mi véleménye erről az ügyró., azt válaszolta: — Támogatjuk, egyetértünk a helyi tanács vezetőivel az elképzeléseikben. A tanácsházával, szemben mar épül az új egészség- ügyi kombinát, amelyben megtalálható lesz majd az orvosi rendelő és a gyógy szertar, de az orvos és a gyógyszerész lakása is. Ahogy a most még csupasz, vöröstégla falak előtt megálltunk Szentgyöngyi Jánossal, a tanács elnöke körbemutatott Karjának íve befogta a „kritikus” épület- csoportot is, és lelkesen magyarázta, mit bontanak majd le,. hol lesz az öregek napközije, hol szórakozhatnak a fiatalok, hol vigyáznak majd a legkisebbekre, ha ... , Már csak annak az átadási jegyzőkönyvnek az aláírása volt még hátra. Aztán jöhet a többi. Mennyire is lelkesíti az embert a cél, ha valamit építenie, jobbítania kell.' Külön engedéllyel igénybe vehetik az országos főútvonalakat A betakarításban elmaradt üzemek jól bevált gyakorlat szerint a mezőgazdasági erő- és munkagépek átcsoportosí-. tásával segítik, a nagykereskedelmi vállalatok pedig soron kívül szállítják a szükséges gépeket. A Belügyminisztérium közbiztonsági és közlekedési csoportfőnöksége, a KPM közúti valamint tanácsi főosztályával egyetértésben, az idén is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek a gépátcsoportosításokhoz es a termények soron kívüli szállításához a mezőgazdasági erő- és munkagépekkel az országos főútvonalakat is igénybe vegyék. A szükséges útvonalengedélyeket egyedi el bírál á- alapján az illetékes megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya adja ki. A Belügyminisztérium közbiztonsági és közlekedési csoportfőnökség felhívja s járművezetőket, hogy figyelmes és óvatos magatartással segítsék a mezőgazdasági gépek biztonságos közlekedését. Minden jó, ha... Mér egyszer a tangazdaság lőrinci épületeiről Pete Janos, a termelőszövetkezet föagronómusa és Tóth futván kombájnos ellenőrzik a learatásra váró kalászokat. (Fotó: Szabó Sándor)
