Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

i •AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAjAAAAAAÄAAAMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ • Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: i Cuba sí! ‘‘THEODORE ROOSEVELT, aki a századfordulón volt > az Egyesült Államok elnöke, két szóban határozta meg > országa latin-amerikai politikáját: big stick, azaz furkós- > bot, a „nagy északi szomszéd” Közép- és Dél-Ameriká- > val szemben folytatott politikájának volt még egy alap- > vonása, a M.onroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” — a í maga korában haladó mondat egykor a volt gyarmatos!- < tők, angolok, spanyolok és portugálok ellen szólt. Később < a szavak maradtak, csak a tartalom változott: Amerika < (északtól a Tűzföldig) az észak-amerikaiaké. Akinek a s Monroe-elv nem tetszett, az megismerkedhetett a big 5 stick-kel... > Az Amerikai Államok Szervezetének Costa Ricában < folyo külügyminiszteri értekezlete ezt a furkósbot-politi- '< kát kívánja elvetni s eg3'ben kinyilvánítja azt is, hogy < az amerikai kontinensen megváltoztak az erőviszonyok, s Egy évtizeddel ezelőtt az AÁSZ — ahogyan Fidel Castro S nevezte — „az amerikai gyarmatügyi minisztérium” > Washington szolgálatkész szavazó-gépezete volt; ma már > nyíltan szembeszegül az USA politikájával. A latin-ame- < rikai országok és az Egyesült Államok közti erőpróba < leglátványosabb megnyilvánulása az úgynevezett „kubai < kérdés”. < KUBÁT 1964-BEN ZÁRTÁK KI — amerikai nyo­másra, Venezuela vádjai alapján — a regionális szerve­zetből. Az okok: a „kommunista veszély, a kontinens < biztonságának fenyegetése”. Egyetlen latin-amerikai or- ; szág tartotta fönn vele mindvégig a kapcsolatot: Mexikó. ; Az elrendelt politikai-gazdasági vesztegzár nem hozta ; meg a kívánt eredményeket: a szocialista országok segít- ] ságe lehetővé tette a szigetország fejlődését.- 1 5 Az évek során a blokád megtört: 1971-ben Allende > kormánya vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Havan- ? nával, majd őt követte Buenos Aires és Lima. Ma már $ tizenegy latin-amerikai állam állította helyre kapcsola- \ tait Kubával a formálisan még mindig életben lévő em- < bargó ellenére. A sors iróniája, hogy az a Venezuela, s amely egykor az ürügyet szolgáltatta Kuba kizárásához, s ma a kontinens antiimperialista harcának egyik vezető- i je, Kuba partnere számos olyan . szervezetben, amelyből > az Egyesült Államok kimaradt. „Cuba si, USA no...” > A VÁRHATÓ KUDARC LÁTTÁN az amerikai dip- \ lomácia kijelentette: nem ragaszkodik a kubai blokád > fenntartásához. Kicsit hamarabb sokkal hatásosabb lett > volna... < Megtörtént az firrandevú i 4 Központi Sajtószolgálat tudományos kommentátora írja: azt az űreszközt, amely HOSSZÚ ÚT VEZETETT idáig, nemcsak a műszaki megoldás kidolgozása miatt, hanem elsősorban azért, mert a programban résztve­vő két nagyhatalomnak elő­ször az emberiség jövője Alekszej Leonov, a Szo­juz 19. parancsnoka nyilat­kozik: minden rendben! A képet a moszkvai televízió sugározta, miután kapcsola­tot teremtett a világűrrel. (AP—tévéfelvétel — MTI — telefoto — KS) iránt érzett felelősség jegyé­ben a földi tárgyalóasztalok mellett kellett jobb megér­tésre jutniok. A megegyezés a két fél között már az enyhülés kor­szakának abban a szakaszá­ban megszületett a mostani kísérletre, amikor az elért eredmények alapján jogosan lehet további reményeket táplálni az előrehaladás irá­nyába. Ekkor léptek sorom­póba a műszaki szakembe­rek, akikre az a feladat há-» rult, hogy ennek az új kor­szakot nyitó kísérletnek a technikai alapjait vessék meg. Talán meglepően hangzik, hogy ehhez évek munkája kellett. Sokan vélekednek úgy, hogy mindkét fél éppen elegendően sok űrhajót indí­tott már ahhoz, hogy legyen kellő tapasztalatuk ilyen bo­nyolult program teljesítésé­hez is; Ez saját űrkutatásuk­ra vonatkozóan teljes mér­tékben igaz. Azonban a két fél más-más utat járva dol­gozta ki saját űrhajóin mind az emberi létfenntartás mó­dozatait, mindpedig a küiön- külön felbocsátott űreszkö­zök összekapcsolását. Ahhoz, hogy a közös találkozó létre­jöhessen, át kellett hidalni ezeket a különbségeket. En­nek legfontosabb eszköze az újonnan kifejlesztett, és most a kozmikus gyakorlatban is sikerrel vizsgázó dokkoló modul — összekapcsoló egy­ség. SZINTE KÖZISMERT, hogy az Apolló-űrhajókban csakúgy, mint niás amerikai elődeikben mintegy egy har­mad atmoszféra nyomású, igen kevés hélium-adaiékot tartalmazó, majdnem kizá­rólag oxigénből álló atmosz­férát alkalmaznak. Ugyanak­kor a szovjet űrhajókban gyakorlatilag a talajszinten megszokott normál összetéte­lű — nitrogén-oxigén — at­moszférát alkalmaznak. Ezért egyrészt a nyomáskülönbség miatt sem lehet a két, űrha­jó légköre között közvetlen, kapcsolatot teremteni, mert a magasabb nyomású helyen tartózkodók a hirtelen nya- másesökkdnés miatt keszon­betegséget kapnának, amely könnyen végződhet halállal is. De a kétfajta légkör ösz- szetételének erősen eltérő jellege is kizárja az atmosz­férák keveredését. Ezért a dokkológyűrű belsejében oi.yan zsilipkamrát alakítot­tak ki, amely lehetővé teszi a fokozatos alkalmazkodást, s ezt követően a másik ka­binba történő beszállást. Az aktív-passzív szerepre egyaránt alkalmas kivitel jelentősege pedig abban áll, hogy bármelyik űrhajó játsz- ■hatja a két szerep bármelyi­két. Az űrrandevúban ugyanis passzívnak nevezik anélkül kapcsolódik a má­sikhoz, hogy a megközelítő» es az összekapcsolás művele­tében manőverezéssel, vagy más cselekvéssel — aktivi­tással — részt vallatna. Az aktív partner végzi el ezeket a műveleteket. Az eddigi űr­kutatási gyakorlatban a, dok­koló egységnek a passzív-, ill. az aktív résztvevőn talál­ható rés-ze nem volt egyfor­ma, azaz nem voltak szim­metrikusak. Az űj, szimmetrikus kiala­kítás jelentőségét az adja meg, a dokkoló két eleme egyenértékű. Ennek jelentő­sége pedig egy bajba jutott •űrhajó legénységének men­tése alkalmával óriási, hi­szen lehetséges, hogy a se­gítségre szorulók cselekvő­képtelenek. Ebben az eset­ben pedig a mentőűrhajóval való találkozásnak csakis passzív részesei lehetnek. REMÉLJÜK, hogy az el­következő időszak űrkutatá­sában nem kell, mentőexpe­díciókat szervezni, hanem s csatlakozás új eszköze és módszere arra szolgál majd. hogy egy soknemzetiségű űr­laboratórium fogadni tudja a fedélzetére munkába érkező, különböző országokból indí­tott 'űrhajókat és személyze­tüket. Sinka József Feloldják a Kuba elleni blokádol Waldheim jelentése a közel-keleti helyzetről WASHINGTON: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára részletes jelentést tett a Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti helyzetről. Jelentésében Waldheim an­nak a nézetének adott han­got, hogy a Sinai-félszigeten állcfrnásozó ENSZ-erők továb­bi jelenléte lényeges a téreég, nyugalmának * fenntartása szempontjából. Az ENSZ-csa­patok további állomásoztatá- sa a főtitkár véleménye sze­rint olyan légkört teremthet, amely elősegítheti a közel- keleti igazságos és tartós bé­ke megteremtését célzó erő­feszítéseket. Kurt Waldheim jelentésé­ben rámutatott arra, hogy a Sinai-félszigeten érvényben levő tűzszünetet az elmúlt időszakban mindkét fél be­tartotta, ennek ellenére — mint a főtitkár fogalmazza — a közel-keleti helyzet egészé­ben véve ingatag. „A jelenle­gi nyugalom fenntartásának lehetősége elsősorban attól függ, milyen további haladást 6ikerül elérni a válság igazsá­gos és tartós rendezése érde­kében” — hangoztatja a do­kumentum. Hírügynökségi jelentések szerint a BT hétfőn összeül, hogy megvitassa Kurf Wald­heim jelentését, különös te­kintettel arra a pár napja ho­zott egyiptomi döntésre, amely elutasította a Sinai­félszigeten állomásozó ENSZ- erők július 24-én lejáró man- dátumánák meghosszabbítá­sát. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, szerdán — mint jelentettük — az egye­sült államokbeli Mil'waukee- ben kilátásba helyezte: tanul­mányozni fogja annak lehető­ségét, hogy a Sinai-félszige­ten levő ENSZ-erők a BT jó­váhagyása alapján esetleg mandátumuk lejárta után is a térségben maradjanak. Az amerikai külügyminisz­ter Washingtonba történő visszatérése előtt tartott saj­tókonferenciáján foglalkozott az iszlám országok külügymi­nisztereinek kedden véget ért konferenciájával is. Ezzel kapcsolatban Kissinger hang­súlyozta, hogy országa hatá­rozottan szembehelyezkedik minden olyan akcióval, CXMűaűLeiA Wi július 1*„ péntek amely arra irányul, hogy Iz­raelt kizárják az ENSZ-ből. Az amerikai diplomácia ve­zetője célzott arra, hogy az USA kész vétójogával élni Izrael kizárásának megaka­dályozása végett. Az amerikai külügyminisz­ter csütörtökön Washington­A Portugál Demokratikus Néppárt végrehajtó bizottsá­ga csütörtökön a kora reggeli órákban közleményben jelen­tette be, hogy miniszterei ki­válnak az ideiglenes kor­mányból. A döntés azután történt, hogy a párt vezetősé­ge megvitatta, és nem találta kielégítőnek a Legfelsőbb Forradalmi Tanácsnak a párt ultimátumszerű követeléseire adott válaszát. Mint isméretes, a szocialis­ták már a múlt héten ki­vonták képviselőiket a kor­mányból. A demokratikus néppárt minisztereinek kiválása után a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács feloszlatta a koalíciós kormányt, és megbízta Vasco Goncalves miniszterelnököt egy új kabinet megalakításá­val. A tanács szóvivője ismer­tette a testület rendkívüli ülése után elfogadott nyilat­kozatot, amely nyugalomra szólítja fel a portugál népet. A L’Humanité közli Alva­ro Cunhalnak, a PKP főtitká­rának nyilatkozatát. Cunhal kijelentette a lap lisszaboni különtudósítójá- nak: Portugáliában- nem lehet megvalósítani a burzsoá de­mokrácia rendszerét. Az or­szág gazdasági elmaradottsá­ga következtében a monopo­lista kapitalizmus csak a dol­gozók rendkívül nagyfokú ki­zsákmányolásával biztosít­hatná profitját, a nép azon­ban már nem tűrné el ezt a kizsákmányolást, így a mono­polista hatalom megszüntetné a szabadságjogokat, és újabb fasiszta típusú reakciós dikta­túrát hozna létre. A politikai szabadságjogok biztosítása 'Portugáliában összeegyeztet­hetetlen « monopóliumok ban- megbeszélést folytat Simcha Dinitz-cel, Izrael wa­shingtoni nagykövetével. Hír­ügynökségi jelentések szerint, a találkozó középpontjábatr egy esetleges újabb egyipto­mi—izraeli ideiglenes Ynegál- lapodássa! összefüggő kérdé­sek szerepelnek. uralmával. A kivívott szabad­ságot csak úgy lehet riiegvéde- ni, ha felszámolják a mono­póliumok uralmát. A szocia­lista párt vezetői azonban éppen ilyen kapitalista „de­mokrácia” keretébe akarták kényszeríteni • az országot, ezért támadtak velük súlyos nézeteltérések. A főtitkár ezután rámuta­tott arra, hogy a szocialista párt a kormányból való kilé­péssel világos célokat köve­tett: megoszlást akart elő­idézni az MFA-n belül, ki akarta szorítani a kommunis­tákat a kormányból, kétségbe akarta vonni az eddigi politi­kát, s mindez végül egy jobb­oldali kormány megalakításá­hoz vezetett volna. A szocia­lista párt a reakciós és kon­zervatív erők széles körű ma­nőverének középpontjában helyezkedett el, ez a manőver azonban — legalábbis egye­lőre — meghiúsult. A PKP főtitkára kifej­tette, hogy továbbra is lehet­séges az együttműködés a forradalmi erők és a szocia­listák között, ha a szocialis­ták ezt az együttműködést őszintén akarják, s a párt ve­zetői megváltoztatják eddigi magatartásukat. A portugál forradalom ügye azonban ak­kor is előre fog haladni, ha ezt nem teszik meg. Cunhal ezután hangsúlyoz­ta: a dolgozók egységszerve­zeteinek létrehozása nem ve­szélyezteti a politikai pártok tevékenységét, de e népi egy­ségszervek jelentősége meg fog növekedni, ha egyes pár­tok képtelennek bizonyulnak arra, hogy a néptömegeket a szabadság - ■ védelmem a- -de­Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: A latin-amerikai országok rádióállomásai vezető hír­ként sugározták az arról szó­ló jelentést, hogy az Egye­sült Államok hajlandó a Ku­ba éltehi blokád feloldására Szavazni az amerikai álla­mok1 szerve0etéhek*•*', Costa Ricában kezdődött tanácsko­mokrácia és szocializmus építésére mozgósítsák. — A portugál forradalom­nak eredeti vonása — muta­tott rá Cunhal —, hogy két folyamat bontakozhatott ki, s ezek vagy konvergensek lesz­nek, vagy konfliktusba ke­rülnek egymással: a választá­si folyamat, amelynek, mód­szereit a burzsoá demokrácia inspirálja s a forradalmi fo­lyamat, a maga dinamikus népi' és katonai erejével. Mi azt szeretnénk — mondotta a főtitkár —, ha e két folyamat konvergens lenne, vagy leg­alábbis párhuzamosan halad­na. A szocialista párt nagy tévedést követett el. akkor, amikor szembe akarta állíta­ni a választási folyamatot a forradalmi folyamattal, hi­szen ez a forradalom eredeti jellegét veszélyeztetné. — A portugál forradalom célja olyan demokratikus rendszer megteremtése, amelyben a nép a legszéle­sebb szabadságjogokat élvezi, és olyan szocialista társada­lom létrehozása, amelyben megszűnik az embernek em­ber által való kizsákmányo­lása. A portugál forradalmi erők szilárd elhatározása, hogy megvalósítják ezt a po­litikai tervet. A népi mozga­lom és az MFA szövetsége a motorja a portugál forrada­lomnak. Ki akarjuk szabadí­tani népünket az elnyomás­ból, a kizsákmányoltságból, az elmaradottságból. Értse meg vegre a világ a portugál forradalom humanista álmát! Értse meg, hogy minden nép­‘ nek joga van döntenie jövő­jéről és joga van arra, hogy megtalálja a maga útját — mondotta- végül a PKP fótit-. - tóm-. .............. ,. i Ú j kormány alakul Portugáliában Cunhal nyilatkozata zásán. Ezt a rádióhírek sze­rint amerikai delegáció ve­zetője jelentette ki a tanács­kozás megnyitó ülésén. A szankciók 11 évvel ezelőtti meghozatala óta Washing­ton hivatalosan most első al­kalommal nyilatkozott így. A tanácskozáson képviselt ‘23 OTäzSg delegátusainak kö- .rében élénk visszhangot kel-" - tett .^z grpqrikai állásfogla- lés. Sokan úgy értékelik, mint a térség realitásainak kényszerű tudomásulvételét. A costa ricai értekezleten az AÁSZ tagállamai a 27 éves amerika-közi rendszer alapokmányát döntő kérdé­sekben készülnek megrefor­málni: az agresszió új meg­határozásával az ideológiai pluralizmus elfogadásával, a szavazási rendszer megvál­toztatásával. Ezt hangsúlyoz­ta Daniel Oduber costa rícái elnök is megnyitó beszédé­ben, rámutatva, hogy „az elavult rendszabályok nem szolgálják a tagországok, “ többségének érdekeit, s elr0_,v ? lqntétben^ állnak az " 1975rÖsT”, Lat.inrAmeri,ka, ..tgjfekvéseir vei. „Az AÁSZ néhány nap­ja beiktatott új főtitkára így fogalmazott: módosítanunk kell az alapokmányt, hogy válaszoljunk az amerikai földrész vágyaira”. A két hétig tartó tanács­kozáson összesen 17 téma • szerepel a napirenden. Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: A portugáliai helyzetről, a Közös Piac által Lisszabon­nak felajánlót^ gazdasági se­gélyről tárgyaltak szerdán este az EGK tagállamainak vezetői azon a vacsorán, amelyet brüsszeli tanácsko- . zásuk elnöke, Aldo Moro olasz miniszterelnök adott tiszteletükre. Thorn luxem­burgi miniszterelnök közlése szerint — mindenki egyetér- t tett abban, hogy a közös pia­ci tagállamok ..elége­detlenek” a portugál po­litikai helyzet alakulá­sával” és azt akarják, hogy az ország térjen vissza a ..parlamentáris de­mokrácia” rendszeréhez, ál­lítsák meg a néphatalom közvetlen érvényesítésére irányuló intézkedéseket, ad­dig a segély folyósításáról megoszlottak a vélemények. A többség úgy ítéli meg, hogy az EGK gazdasági tá­mogatása a Közös Piac szem­pontjából megfelelő politikai fejleményeket hozhat magá­val és támogatja a fegyveres erők mozgalmának „mérsé- kelt” elemeit. A szerda délutáni tanács­kozáson egyébként a gazda­sági helyzetről, az angol népszavazás után kialakult lehetőségekről folyt eszme­csere, anélkül, hogy a kilen­gek vezetői bármiféle dön­tést hoztak volna. A tanács­kozás után több kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági helyzet elemzése szerint a jelenlegi válság mélyrehatóbb, súlyosabb és tartósabb,, mint ahogy azt korábban véltek. Az általános várakozással ellentétben Giscard d'E6taing sem állt elő pontos tervek­kel, bár megismételté azt a francia javaslatot, hogy ősz­re hívjanak össze valutaérte­kezletet. Bizonyos meglepe­tést keltett, hogy Schmidt, bonni kancellár elég .határo­zottan az .Egyesült Államo­kat tette felelőssé a jelenle­gi gazdasági nehézségekért (Schmidt korábban csak igen mértéktartóan bírálta Wa­shington gazdaságpolitiká­ját), de egyúttal mindjárt azt is javasolta, hogy az amerikaiakkal és Japánnal együtt kíséreljék meg a gaz­dasági talpraállítást, velük eavütt dolgozzanak ki erre közös programot. Az állam- és kormányfők tanácskozása csütörtök dél­előtt több dokumentum elfo­gadásával befejeződött. A hivatalos közlés szerint az euröoai biztonsági és együtt­működési konferenciával foglalkozó közös nyilatkoza­tot csak akkor hozzák nyil­vánosságra, • amikor a kon­ferencia genfi második sza­kasz» véget ét’. MsyoszloUak a vélemények Brüsszelben Befejeződött a tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents