Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

Miért f A BUBIV 7-es számú, eg­' Sri gyárát korszerűsége, mo­i dem berendezése, technoló­giája ellenére sem tekintet­ték mintaüzemnek. A koráb­bi években a szakemberek kellő begyakorlottságának hiánya mellett sokszor volt ba;j a fegyelemmel, s emi­att az eredmények is meg­lehetősen változóan alakul­tak. Annál figyelemremél­tóbb a tény, hogy az idén elnyerték az Élüzem címet, s a lendületesen fejlődő vállalat négy vidéki és hat budapesti gyára közül tava­lyi munkája alapján az eg­rit nyilvánították a legjobb­nak. Hogyan sikerült? Ez liánt érdeklődtünk. ★ — A vállalat gyárai kö­zötti együttműködés igazán most kezd eredményes len­ni — mondta . beszélgeté­sünkkor Vermes Ferenc igazgató. — Az egri gyár sza­kosítási programjában az úgynevezett keményfaal- katrészek megmunkálása szerepel: székeket, asztalla­pokat, egyéb tartozékokat készítünk nagy mennyiség­ben. Annak ellenére, hogy egyre többfélét kell ezekből gyártani, állandóan nő a termelékenységünk. Négy és fél millió forint eredményt terveztünk tavaly, az idei terv már »-ll millió és reá­lis lehetőség van a teljesíté­sére. Jövőre egyébként már Í20—130 milliós termelési ér­tékre számítunk. Az igazgató az eredmé­nyek egyik fő okaként a szakosodást említette. Kiegé­szítésképpen egy másik vé­leményt is fűzünk ehhez: Berecz Jánosét, a szabászat! részleg művezetőjéé!, a KISZ-alapszervezet titká­ráét. Mérvadó lehet a véle­ménye, hiszen egyre többször hallani: a fiatalok gyára a S-es bútorgyár. 1 A technológiai fegyelem megszilárdulása volt a jel» lesxzó az elmúlt hónapokra — mondta. Egyre több a szakképzett ember, közülünk, fiatalok közül sokan men­nék él technikumba és kü­lönböző, más iskolákba. Ta­valy három új technikusunk Fölösleges táblák Nem jó dolog az, ha a tcöst** fedési táblát senki sem veszi komolyan. Ebből csak baj szár- mazhat. .Említsünk néhány gyöngyösi példát. Az Április i-e téren ott a parkolni tilos tábla, de nincs a napnak olyan szakasza, ami­kor néhány autó ne várakozna ük táblák előtt az utca egész f aszában. Amikor kitették eze- et a táblákat /néhány héttel ezelőtt, akkor egy-két napig ugyancsak osztogatták a bírsá­golást a helyszínen. Azóta is csend. Ugyanez vonatkozik a Vörös Hadsereg' útja keleti felére, ahol a lakóút egyik oldalán szintén táblák tiltják a várakozást. Mindig áll ott is néhány autó. Egy másik helyszín: a 3-as úton Kápolna és Kerecsend kö­zött a tavasszal jelentek meg a táblák, amelyek szerint 5 km hosszan az út egyik oldalán sem szabad megállni. Bármikor jártunk arra, mind a két olda­lon több kocsi is pihent, amíg az utasaik szedték a gyümöl­csöt a dúsan rakott cseresznye­fákról. Voltak olyanok, akik kötényt kötöttek maguk elé, ar­ra kis kosarat akasztottak, mint­ha saját kertjükben szüretelnék a ropogós cseresznyét. Valljuk be, minden rendelke­zés csak akkor ér valamit, ha annak a végrehajtását rendsze­resen ellenőrzik. De mostanában elterjedni látszik a felfogás, mi­szerint „semmi vész”, úgysem törődik a kutya sem azzal, hogy hová. milyen táblákat raktak ki. A kivétel: nagy ritkán meg­jelenik egy fiatal, > üres paroli­ra os egy-két csontcsillagos rend­őr. aíci szorgalmasan álldogál a tilosban várakozó autó mellett. hogy győzze szusszal, míg a tu­lajdonos megérkezik. Előfordult, hogy a tulaj a közeli ház egyik ablakából sübakolta a fiatal rendőrt. Neki volt nagyobb tü­relme. A rendőr másfél óra után feladta a hiábavaló erőfe­szítést. Az ..ügyes trükköt” har­sány kacagások között azóta is meseli társaságokban a ..jópo­fa” autótulajdonos. Vagyis: ha a táblák rendelkezéseit nem tud­juk rendszeresen ellenőrizni a gyakorlatban, akkor a táblák „ becsülete” gyorsan megkopik, Wtert az emberek — esendők. A fölösleges táblákra nincs MHteég.-— , ic«rtrtÉt^a ,. Hé a legjobbak? végzett, az idén is ennyi vár­ható. Ez egy olyan kis üzemben mint a miénk, nagy szó. Természetesen a gyár érdeke is, hogy mindenkit tá­mogasson a tanulásban. Az­tán itt vannak a szocialista brigádok. Tulajdonképpen tavaly sikerült megfelelő színvonalat elérni a munka­versenyben. A brigádok kö­zül egyébként az egyik ifjú­sági. Egyre jobbak ezek a közösségek, a termelést se­gítő vállalásaikon kívül ott vannak a város óvodáit tá­mogatók sorában is. Ugyan­ez mondható el az ifjúsági szervezetünkről. Az igazgatói értékelésből egy „külső” és egy „belső” okot emelünk még ki. A külső ok: az alapanyag-ellátás egyre jobb megszervezése. Megbízható partnernek bizo­nyul az egri erdőgazdaság: a felnémeti fűrészüzemből évente ' ötezer köbméter bükkfát szállít el a gyár, a fűrészüzem termelésének a felét. A szállítás a követke­ző években várhatóan T—8 ezer köbméterre nő majd. A belső ok: az a szilárd törzs­gárda, amely már a régi, Grónai utcai kis kócerájban is dolgozott, s most maga köré gyűjti a fiatalokat. Tag­jai a szocialista brigádmoz­galom fő aktivistái. A meg­kérdezett brigádvezetők vé­leményéből kitűnt: bírálatuk­kal, javaslataikkal azért je­lentkeznek mind gyakrab­ban, mert látják értelmét. Tóth Mária, az idei ver- senygyőztes Hámán Kató szocialista öntőbrigád veze-; tőjét — Nagyon sete nő doígo- k8e itt nálunk, s éppen a mi munkánk bizony elég nehéz. Tavaly már elértük, hogy szívesen együtt maradtak az asszonyok, jötték társadalmi munkára, nékem otthon pél­dáid segítettek az építkezés­ben is. írjuk a társadalmi munkaórákat, a jutalmakat általában annak arányában osztjuk szét En azért még mindig hiányolom a gazda­sági vezetők támogatását, na­gyobb figyelmét, ami sokat lendíthetne a brigádokon. Legyenek többet köröttünk. — Egészségre is ártalmas az öntők munkája — foly­tatta Birinyi Józsefné, a másik öntőbrigád vezetője. — Nálunk nagy a mozgás, nehezen bírják sokáig, talán ez is as oka, hogy mi még nem értük él a szocialista címet Az egység megterem­tésében nekünk még sok se­gítségre van szükségünk. A József Attüa brigád már háromszor érte el a szocia­lista címet; — Jó közösség a mienk — mondta Nagy Pál brigádve- zető —, igen sok társadalmi munkaórát teljesítettünk már az óvodákban. Persze, néha adódik aztán olyan is, hogy valakit figyelmeztetni kell a magatartása miatt. Több ilyen dolgot éppen a brigád rendezett el, hiszen, ha va­lakinek van egy kis önérze­te, az már akkor elszégyelli magát, amikor a munkatár­sai előtt, egymás között von­juk felelősségre. Éppen most lesz egy ilyen újabb ese­tünk. — A mi gárdánk tavaly alakult — mondta Knoll Jó­zsef, a szabászati Béke szo­cialista brigád vezetője. Ta­valy elértük a szocialista cí­met is, főleg azért, mert so­kat dolgoztunk a hulladék­anyag felhasználásában. Ke­fetesteket szabtunk ki az el­hullott anyagból, igen sok ■pénzt takarítottunk így meg. ★ Nyugdíjas dolgozóiknak fát fuvaroznak, társadalmi munkaakciókat szerveznek, nevelik egymást a közösség­ben. Ilyen embereket talál­ni most a gyárban. Persze, sok mindennel, rajtuk kívül álló és még „belül" is meg­levő nehézségekkel kell még megküzdeniük a gyáriaknak. Egy fejlődő közösség jó vezetést is feltételez, hiszen a hibákat hamar, őszintén jelzi; s ha így folytatódik, sokszor elmondhatják ma­gukról még a jövőben is: a. legjobbak... Hekeli Sándor Készült: Gyöugyosöo’ Textilipari gépek. Imliáiia és a Szovjetunióim Egyre nagyobb érdeklő­dést tanúsítanak a külföldi textilipari, cégek, kombiná­tok a KAEV 4. számú, gyön­gyösi gyárának termékei iránt. A különféle hazai és nemzetközi kiállításokon, ipari vásárokon bemutatott korszerű gépek elnyerték a szakemberek tetszését. A textiliparban használatos durvacérnázóból — egy-egy ilyen berendezés 1,2—1.5 millió forintot ér — az el­múlt évben öt darabot gyár­tottak. Egy az NDK-beli, négy pedig a hazai textil­gyárakba kerüli. Ebben az évben megnöve­kedett a dolguk a KAEV gyöngyösi dolgozóinak. Mon­gólia és az SsIDK öt-öt dur- vacérnázót ’rendelt meg tő­lük. S ami. ismét csak a si­ker jele; Bagdad, Damasz­kusz és. Teherán után ebben a hónapban Indiában is be­mutatkozik a nagy teljesít­ményű berendezés. Eljutnak a Gyöngyösön gyártott tex­tilipari berendezések a Szov­jetunióba is. Mint a 4.. szá­mú gyáregység vezetőitől megtudtuk, az elmúlt öt rv tendő alatt az úgynevezett mikrovetélő-berendezésre kö­tött szerződésnek tettek cé­get. Az első évben 1400. az ötödikben már 3400 egységet szállítottak a Szovjetunió különböző gyáraiba, A part­nerek elégedetten nyilatkoz­tak a magyar gépek minősé­géről, ennek köszönhető, hogy újabb öt éves szerző­dést írtak alá. Ennek alap­ján 1980-ig évente 5900 vilit- rovetélő-egy séget készítenek szovjet exportra. Beállítják a duroacérn&aö szálvezetőit. A nagy figyelmet és pontosságot igénylő marikat Kovács István és Barna Illés végzi. Alakult: 1880-ba» Jubiláló tűzoJtóegyesület Bélapátfalván ftz «Saftött hét végén az módok ünnepeltek. Azok, akik az 1880-ban alakított önkéntes tűzoltóegylet volt tagjaitól átvettek a fecsken­dőt Bélapátfalván. Egykor a fúvószenekar — vagy, ahogy annak idején nevezték: a re­zesbanda — harsogta köz- ségszerte hírül a nevezetes eseményt, most csupán egy szerény ünnepségen emlé­kezték meg az elmúlt 95 év­ről. Mint a mai önkéntes tűzoltók mondták, sok-sok gyakorlattal, az állandó ké­szüléssel, a vagyon védel­mével valamennyien a kö­telességüket teljesítették. Ä bélapótfMvíakkar együtt emlékeztek meg a tűzoltó- munka egykori önkéntes művelőiről a bükkszentmár- toniak, akik 55 évvel ezelőtt alakították meg az első rajt. A községben azóta is példa­képnek tekintik az alapító tagokat, akiknek a gyerme­kei, az unokái ma már kor­szerű felszereléssel gyakorol­ják a lángok megfékezését A kettős jubileum alkal­mával megtartott közös egyesületi gyűlésen Bartha István főhadnagy, járási tűzoltóparancsnok oklevelek­kel, emléklapokkal jutalmaz­ta a kiemelkedő munkát végző önkéntes tűzoltókat Csaknem 18 ezer lakást adtak át az első félévben — gyorsjelentés az építő« és építőanyagé par Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium el­készítette gyorsjelentését az építőipari és építőanyag-ipa­ri vállalatok, szövetkezetek, közös vállalkozások első fél­éves munkájáról. Ebből ki­tűnik, hogy az építőipar ter­melése a tervezett ütemnek megfelelően, 6 százalékkal emelkedett múlt év első fe­léhez viszonyítva, és e nö­vekedésnek mintegy 90 szá­zalékát a korábbinál szer­vezettebb, hatékonyabb mun­kával, a termelékenység nö­velésével érték el. Különö­sen gyorsan emelték terme­lésüket a KPM-vállalatok, amelyek az első félévben számos jelentős létesítményt adtak át, és 16,3 százalékkal több építési feladatot vé­geztek, mint múlt ev azonos időszakában. Az ÉVM-válla- latok közül az ipari létesít­mények építésére szakosított szervezetek 7,8 százalékkal több építési feladatot telje­sítettek, mint egy évvel ez­előtt, az igények azonban még ennél is nagyobbak. A beruházások befejező szaka­szában nagyon nagy felada­tok hárultak a szerelő- és szakipart vállalatokra, aaae­féléves munkájáról lyek ennek megfelelően 14 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év el­ső felében. Az építőipari kivitelező szervezetek — minisztériumi és tanácsi vállalatok, szö­vetkezetek és közös vállal­kozások — ez év első felé­ben 17 588 új otthont adtak át. Ezzel az 1975. évi átadá­si előirányzatnak 34 száza­lékát teljesítették, tehát a munka nagyobb része meg hátra van. így az év végé­ig még több mint 34 ezer új otthon építését kell befejez­ni. Többek között Budapes­ten az első félévben átadott 3560-on túl meg csaknem 10 ezer új otthont kell felépí­teni, hogy teljesítsék az idei előirányzatot. A fővárosban jelenleg több mint 13 ezer, országosan pedig 38 600 la­kást építenek az ÉVM-válla- latok, s további 17 200-at egyéb kivitelező szervezetek. Ez a munka tehát lehetősé­get nyújt az idei átadási eldiráíiyaat toü^héeér» ; Az építőiparnál nagyobb ütemben, 8 száza­lékkal növelte termelését első félévben az építőanyag- ipar. A korábbinál 10 száza- iékkal több nyersanyagot, terméket szállítottak az ép;- tőknek, a megrendelőknek, a kő. és kavicsbányászat, a finomkerámia-ipar ós az üvegipar. Egyebek között mintegy 640 ezer tonnával több zúzott követ kaptak az építők, mint múlt év első felében. Sok segítséget nyúj­tottak az ellátáshoz az épí­tőanyag-ipar új és korszerűsí­tett üzemei. így 5,5-szer annyi azbesztcement hullám - lemezt kaptak az építkezé­sek, mint múlt év első fele­ben. Húzott síküvegből 21,5, padlóburkoló lapból. 78.5, ége­tett cserépből 20, előregyár­tóit vasbeton váz-szerkezet­ből 12 százalékkal növeke­dett a termelés. -4. könnyű­szerkezetes központi fejlesz­tési programnak megfelelő­en pedig az első félévben 22 százalékkal több fém- épületszerkezetet szállítottak} az- építkezésekre, mint egy j őgvel ead-fev -CM-TH í A szem és a kézi mérSszerszám csalhat, ezért műszer­rel is ellenőrzik a beállítás pontosságát. Aki a beállítás „utolsó simításait” irányítja: Ambrus István. A szovjet exportra készülő mikrovetélők alkatrészei többek-között Knáb Irén keze .„alól-kerülnek ki. íi j U í - „V íSsios. Szabó Sánaorj. ■

Next

/
Thumbnails
Contents