Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

I l Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Összefogás Orenburgért IPARI NAGYHATALOM LENNÉNK? A ma reg­geli lapokban olvasható: Magyarország részt vesz a vi­lág legnagyobb — 1420 milliméter belső átmérőjű és 2750 kilométer hosszú — földgázvezetékének az építé­sében. Nem, mi egyedül nem vagyunk azok! A fél Eu­rópát behálózó csőkígyót sem egyedül építjük. Az orenburgi gázvezeték lerakásában hazánk mellet még egy sor KGST-tagállam részt vesz. Egyedül talán nem ; túl számottevő az erőnk, de együtt összefogva súlyunk — gazdaságilag, politikailag egyaránt — több annál, mint az egyszerű számtani összeadás végeredménye. Kedden a szovjet határ felé vette az útját az a gépkocsikaraván, amely a gigantikus építkezés magyar résztvevőit — 70 szakembert — vitte magával. A bu­dapesti búcsúztatásnak ünnepélyességet adott a hely- szín is: az országos ünnepségeknek helyet adó Hősök terén vett búcsút az indulóktól dr. Halász Tibor, a ne­hézipari miniszter helyettese és a társadalmi szervek számos képviselője. A Hősök tere, a Dózsa György út Lenin szobrával, tanácsköztársasági emlékművével mindannyiunk Számára az internacionalizmust jelké­pezi. Méltó helyszín volt a nagy közös vállalkozás részvevőinek köszöntésére, búcsúztatására. AZOK A MAGYAR MUNKÁSOK, akik a Kárpá­tokon át, Huszt, Bogorodcsáni, Guszjatyin környékén fektetik a föld mélyébe a hatalmas acélcsöveket, azon dolgoznak, hogy hazánkba évi 2,8 milliárd köbméter ; földgáz juthasson el. Az 1978 őszén már működő veze­ték csupán Magyarországnak annyi földgázt szállít, ami hazai termelésünk felét teszi ki. A nemzetközi energiaválság kirobbanása óta a nyugati sajtó egyes orgánumai sanda megjegyzéseket tesznek a krízisnek a szocialista országokban várható hatásaira. A válság egyes hullámai nem kerülték s nem kerülhették el a szocialista országokat sem. A Szovjetunió, amely a kelet-európai szocialista országok létrejötte óta segíti gazdaságuk kibontakozá- zását, az utóbbi három évtized minden nagyszabású tervében résztvett: technológiát, nyersanyagot adott. Emlékezzünk csak a szovjet vasérccel dolgozó Dunaúj­városra, a magyar—szovjet bauxit—aluminium egyez­ményre! A segítőkészséget példázó tények sorát más szocialista országok is folytatni tudnák. ORENBURG EGYENES FOLYTATÁSA annak a nagyszerű kapcsolatnak, amely 1945. tavaszán kezdő­dött. »^AAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA-^^^sAAAAA Portugál kommunisták nyilatkozata Meghiúsult a reakciós összeesküvés Start Baj kon árban és Cape Canaveral ben A Szojuz—Apolló program (Folytatás az 1. oldalról) Dobrinyin szovjet nagykövet és a washingtoni diplomá­ciai testület vezetőinek tár­saságában, számos meghí­vott vendég jelenlétében a külügyminisztérium nagy­termében óriási, vászonra ki­vetített közvetlen tv-adásban figyelte. James Fletcher, az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA igazgatója üdvözölte a ma­gas rangú vendégeket LISSZABON: A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága megvi­tatta az ország politikai helyzetét és kedden nyilvá­nosságra hozott állásfoglalá­sában megállapította, hogy meghiúsult az elmúlt na­pokban kibontakozott reak­ciós összeesküvés. A dokumentum rámutat: a legkülönbözőbb frontokon jelentkező reakciós offenzí- va közös célja a forradalom visszaszorítása, megbénítása volt. A támadásban szerepet játszott a munkáltatói szö­vetségek, az álforradalmi csoportok és különösen a szocialista vezetők politikai magatartása. A reakciósok­nak nem sikerült elérniük a kitűzött célokat: sikertelenek maradtak az MFA megosztá­sára tett kísérletek, a mi­niszterelnök pozíciója ellen intézett közvetlen támadá­sok, valamint a forradalmi pártoknak a kormánykoalí­cióból való eltávolítását cél­zó erőfeszítések; a forradal­mi folyamatok világosabbá, fejlődésének perspektívája szilárdabbá vált. A szocialista párt főtitká­ra maga állapította meg, hogy csatát vesztett, E kije­lentés megmutatja milyen mértékben bonyolódott bele a szocialista vezetőség az or­szágban megnyilvánuló ellenforradalmi nyugtalan­ságba. A nép mozgósítása, az MFA határozott állásfoglalá­sa, az MFA és a nép szövet­sége biztosították a reakciós, a konzervatív és jobboldali erők terveinek meghiúsítá­sát, valamint a forradalmi folyamat továbbviteléhez szükséges feltételeket. Ismét bebizonyosodott, hogy az or­szágban a harc azok között folyik, akik a szocializmus felé haladó demokrácia meg­teremtését védelmezik és azok között, akik a mono­polkapitalizmus fenntartá­sáért szállnak síkra — szö­gezi le végezetül a PKP KB Politikai Bizottságának állás- foglalása. (ADN) Kissinger éles haugú beszéde Fenyegetés a harmadik világ országainak Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Milwaukee- ban a wisconsini egyetemen elmondott éles hangú beszé­dében azzal fenyegette meg a harmadik világ országait, hogy az Egyesült Államok megvonja a világszervezettől a pénzügyi támogatást, amennyiben az ENSZ-ben nem az ipári államok és fő­leg Washington szája íze szerint foglalnak, állást. Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta az el nem kötelezett országokat, hogy úgymond, „részrehajló szavazással és önkényes tak­tikákkal „megakadályozzák” 4az ENSZ normális működé- ' sét. Arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok nyújtja a legnagyobb anyagi támoga­tást a világszervezetnek, Kissinger a hozzájárulás megvonásával fenyegetődzött Ub. július lö., szerú» ­arra az esetre, ha a többség nem tartja tiszteletben a ki­sebbség álláspontját és han­goztatta: „a közgyűlés er­kölcsi befolyása máris meg­gyengült és teljesen meg­szűnhet, amennyiben bizo­nyos országok, nevezetesen a legnagyobb pénzügyi tá­mogatók elvesztik bizalmu­kat a szervezet iránt.” Az amerikai külügymi­niszter „sajnálatosnak” mi­nősítette, hogy az ENSZ sza­kosított szervezetei politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Illetékes források a kül­ügyminiszter beszédéhez azt a magyarázatot fűzték, hogy az amerikai kormány hely­telenítette a világszervezet, illetve az ENSZ szakosított szervezetei néhány legutóbbi döntését, nevezetesen a Dél­afrikai Köztársaság tagságá­nak felfüggesztését, az Izra­ellel szemben az UNESCO- ban támasztott nehézségeket, illetve a Palesztin Felszaba- dítási Szervezetnek a nem­zetközi munkaügyi szerve­zetben biztosított megfigyelői státuszt. A fogások keztettek arra is, hogy az ENSZ közgyűlése szeptem­berben rendkívüli ülésszakot tart a gazdasági problémák megvitatására. Az előadás után feltett kérdésekre válaszolva Hen ry Kissinger kijelentette, hogy nem kell „túlbecsülni a Helsinkiben tervezett eu­rópai csúcstalálkozót, amely az amerikai külügyminiszter szerint „csupán egyetlen lé­pés a feszültség csökkentésé­nek irányába”. Az amerikai diplomácia vezetője minden­esetre hozzáfűzte: a konfe­rencia lehetőséget biztosit az állam- és kormányfők­nek arra, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdésein kívül más problé­mákat is megvitassanak. Az Egyesült Államok nuk­leáris politikájával kapcso­latban feltett kérdésre a külügyminiszter azt válaszol­ta, hogy ez a politika az utóbbi időben nem válto­zott és Washingtonnak régi álláspontja az, hogy „vég­szükségben” elsőként alkal­ma a nu&garig íefiKvgefe a fellövéstől a leszállásig. Ezután Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete méltatta a Szo­juz—Apolló űrrepülés törté­nelmi jelentőségét. y Megjegyezte, hogy néhány évvel ezelőtt még nem is gondolhattak volna ilyen kö­zös szovjet—amerikai vállal­kozásra, amely új dimenziót nyit a nemzetközi együtt­működésben. „Ez a közös vál­lalkozás szerves része a nem­zetközi enyhülés folyamatá­nak, a Szovjetunió és az USA kapcsolataiban végbe­ment javulásnak, ami az egész nemzetközi légkört át­alakítva léhetoté tette az egjjüttihűködést 'a vHágűrbén és a földön egyaránt.” Ezután Ford elnök emel­kedett szólásra. „A Szojuz felbocsátása — mondotta — epikus űrvállalkozás kezdetét jelzi. Néhány óra múlva kö­veti az Apolló, s két nap múlva a világúrutazók . ta­lálkoznak és együtt fognak keringeni glóbuszunk körül. Ez igazi történelmi esemény, amely — mint a szovjet kozmonautákhoz és az ame­rikai ausztronautakhoz kö­zös vállalkozásuk alkalmá­ból intézett üzenetemben is hangsúlyoztam — új kor­szakot nyit meg a nemzet­közi űrkutatási együttműkö­désben.” MOSZKVA: A Szojuz 19. szovjet űrha­jó legénysége, az Egyesült Államok területe fölött-' el­(AP—TERRA—KS) repülve, telefonkapcsolatot létesített a Szojuz—Apolló program amerikai irányító központjával. Néhány perc cél korábban a moszkvai irányító központ az amerikai földi állomások segítségével folytatott beszélgetést a Szó- juz fedélzetén tartózkodó szovjet űrhajósokkal. A tele­fonösszeköttetés révén meg­kezdte működését a Moszk va—Houston—Szojuz—Apol­lo globális kapcsolási rend szer. (TASZSZ) Közép-európai idő szerint 18.00 óráig a Szojuz 19. há „rom - fordulatot tett .a-Fald körül. A harmadik fordulat idején az -űrhajósok elfo­gyasztották első kozmikus vacsorájukat, amely a fedél zeten f elmei egftett 6csi le vesből, konzerv-csirkéből feketeszilvából és gyümölcs 6zörpből állt. A negyedik forduló során Leonov és Kubászov pálya- módosítást hajtott végre. Az addig ellipszis pályát majd nem köralakúvá változtatták - a-z egyik segédhajtómű be kapcsolásával. A hajtómű összesen 7.4 másodpercig működött. A pályamódosítás segítsé gével a Szojuz 19. közelebb került ahhoz a végleges pá lyához, amelyen csütörtökön az esti órákban találkozik az azonos föld körüli pályára vezérlendő Apollóval. SALT HOUSTON Közép-európai idő szerint 18 óra 20 perckor, amikor a Szojuz—19 szovjet űrhajó megkezdte negyedik fordu­latát a Föld körül, az Apolló legénysége elfoglalta helyét az amerikai űrhajóban. Az Apolló űrhajó — fedélzetén Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton űrha­jósokkal — a közösen kidolgozott tervek szerint 20.50- kor rajtolt Cape Canaveralben. A kozmikus repülés tör­ténetében példa nélkül álló teljesítmény tanúi lehetünk: egyidejűleg két ország, három űrhajója repül Földünk körül, hiszen a Szaljut is ott kering. A hadászati fegyverkortá­tozási tárgyalásokon résztve­vő szovjet és amerikai kül­döttség Genfben kedden megtartotta újabb találkozó­ját. (MTI) Husák a Szovjet­unióban Gustáv Husák Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tőtitká­ra, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke szer­dán az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására üdülésre a Szovjetunióba ér­kezett. (MTI1 Brandt­beszámoló Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke, a párt elnökségének ülé­sén beszámolt a Szovjetuni­óban tett látogatásáról. Az elnökség a beszámoló után hozott határozatában emlékeztet, hogy a moszkvai Brandt—Brezsnyev megbe­szélésen a felek hangsúlyoz­ták: továbbra is a kapcsola­tok normalizálási folyama­tának fejlesztésére, valamint az aktív kétoldalú és a több­oldalú együttműködés foko­zására törekszenek. Jasznov az Oroszországi Szerdán az Oroszőrszági Föderáció nemrégiben meg­választott legfelsőbb taná­csának első ülésszakán ismét Mihail Jasznovot választót - ták a legnagyobb szovjet köztársaság legfelsőbb taná­csa elnökségének elnökévé.- • Jasznov 1906-ban született, hosszú éveken át dolgozott az építőiparban, Moszkva polgármestere volt, majd az Oroszországi Föderáció kor­mányfője Portugál csapaterősítések Angolába? A helyzet súlyossága mi­att az MFA Legfelsőbb For­radalmi Tanácsa fontolóra vette, hogy portugál csapat­erősítéseket irányít Angolá­ba — jelentette be kedden Costa Martins százados, munkaügyi miniszter a for­radalmi tanács tagja. A ja­nuárban kötött alvori meg­állapodás értelmében a lisz- szaboni kormány jelenleg 24 ezer katonát állomásoztat az afrikai országban. Pekingből Máltának nyújtott „védelem" Aczél Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Kínának, noha mindmáig fagyos hallgatással kísérte az európai biztonság és együttműködés dokumentu­mainak előkészületeit, hirte­len feltámadt az érdúdődé- se a harmadik, befejező sza­kaszához közeledő biztonsági és együttműködési konferen­cia iránt. Az Üj Kína hírügynökség július 13-i és 14-i keltezés­sel gyors egymásutánban két kommentárt is közölt Géni­ből, illetve Pekingből, s mindkettőben kiállt Málta mellett, amely; — régebbi. ál­láspontja szellemében — a. Földközi-tenger térségében állomásozó haderőcsökkenté­sétől, illetve ennek nyilatko­zatba foglalásától próbálta függővé tenni hozzájárulását a biztonsági és együttműkö­dési konferencia csúcsérte­kezletének összehívásához Az Üj Kína Málta magá­nyos „harcát” „a két szu­perhatalom nagyhatalmi he- gemónizmusa elleni küzde­lemnek” minősítette, és a várakozásnak megfe'elően. úgy hegyezte ki a dolgot, mintha az „ésszerű” máltai követeléssel szemben kizáró­lag a Szovjetunió lejnett vol­na fel. A kínai taps egy olyan javaslatnak szól, amelyen, ha ideig-óráig is, megbicsak- lani látszott az EBK végső kifejlődése Kína álláspontja szerint — mint a kommen­tárok is kifejezik — „az EBK nem egyéb, mint egyik formája a két szuperhata­lom egyeduralmi vetélkedé­sének Európában”. A Pe> kingből Máltának nyújtott „védelem” mutatnak rá 3 megfigyelj . nyilvánvaló n taktikai jellegű, nem a biz. tonság és az együttműködés rendszerének jobbítását 00-, lo&a. tMTjj ,, '

Next

/
Thumbnails
Contents