Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

A jő beruházások példája f Nem kicsi az az összeg, i «mi jelenleg bennefekszik , •— de még nem kamatozik •— különböző ipari és me­zőgazdasági beruházásokban, megkezdett és nagyon las­san haladó építkezésekben. Az így lekötött érték ma már meghaladja a 110 mil- liárdot. Ez kb. megegyezik azzal az összeggel, ameny- nyit évente beruházásokra fordíthat a népgazdaság. Mennél tovább áll „befa­gyasztva” ez a pénz félig- háromnegyeöig elkészült lé­tesítményekben, természet­szerűen annál később térül vissza a vállalatoknak és a költségvetésnek s így végső soron — mert üzembe állí­tásuk elhúzódik — a gazda­sági fejlődés tempóját las­sítják. Az elhúzódó beruházások­ra és — részben — azok emelkedő költségeire a leg­többször hallott indok: ke­vés az építő-szerelő kapaci­tás, messze elmarad az igé­nyektől. Szerencsére egyre többen látják, hogy a pon­tatlan munkának ezt a ment­ségét — „kicsi a kapacitás” — nem indoknak kellene használni, hanem sokkal in­kább egy adott, valóságos helyzetnek tekinteni. Amivel tehát nem indokolni kell a tervektől való eltérést, ha­nem számolni ezzel — ami­kor a tervek készülnek. Az utóbbi években egyre erő­teljesebben érvényesül már ez a gondolatmenet, minde­nekelőtt abban, hogy fő kö­vetelménnyé vált a beruhá­zásokra fordítható anyagi erők koncentrálása. Több, a közelmúltban, pél­damutatóan végrehajtott be­ruházás viszont jól mutatja, hogy a kivitelezés átfutási idejének rövidítése — vagy árinak normális mértéke — legalább annyira növeli a rendelkezésünkre álló kapa­citás hatásfokát — mint a koncentrálás. Sőt: a kon­centrálás és a gyorsított ütem együtt hatásos, hiszen ha nem a&rozódik el a lét­szám, a gép, a pénz akkor lehet gyorsabban építeni, s ha gyorsabb a kivitelezés, több munkára jut idő — ugyanazzal a kapacitással, így a gyorsaság és a pon­tosság jelentős kapacitás- tartalék forrása lehet. A IV. ötéves tervben jó néhány építkezésen sikerült az átlagos nemzetközi idő- és költségnormáknak is meg­felelni. Ezek közé tartozik pL a Péti Nitrogénművek még folyamatban levő, de évek óta ütem szerint hala- i dó bővítése, a Leninvárosi Olefimmű, a Dunamenti Hő­erőmű bővítése, a Barátság II. olajvezeték fogadóállo­mása Százhalombattán, a Testvériség gázvezeték ma­gyar szakasza, és több fővá­rosi és vidéki szálloda épí­tése is. A jó beruházások első számú tapasztalata, hogy a határidő és a költségvetés betartása kétharmad részben az előkészítésen múlik. Az előkészítés a maradéktalan felkészülést jelenti egy gyor­san, pontosan, koncentrált erőkkel végrehajtott akcióra. Napjainkban csak így ér­demes gondolkodni egy-egy nagy horderejű, nagy befek­tetéseket igénylő beruhá­zásról. .Az előkészítés pedig a ter­vek pontos és hiánytalanul részletes elkészítésével kez­dődhet csupán, erre lehet azután pontos költségvetést és ütemtervet szerkeszteni. Nem szokás ma még a ha­zai beruházási munkában (a fent említett esetekben for­dult csak élő. azokban is különböző mértékben), hogy a terveket a kivitelezőkkel, valamennyi alvállalkozóval és szállítóval egyeztessék. A fagylalt nyomában Mérgezés nincs, de a higiéniával még baj van A közvélemény félhábo­rodva fogadta a Dunántúl­ról érkezett híreket, misze­rint egy cukrász kisiparos a szigorú tilalom ellenére ka­csatojásból készítette a fagy­laltot, s ettől sokan megbe­tegedtek, kórházba kerültek. S mivel a fagylalt elsősor­ban a gyermekek csemegé­je, igy a betegek többsége is kisgyerek volt. Bár megyénkben az utób­bi évtizedben nem fordult elő fagylaltmérgezés, a du­nántúli eset hírére a Heves megyei KÖJÁL nagyszabású ellenőrzést tartott. Mintegy kétszáz helyen vizsgálták meg, hogyan tartják be a fagylalt készítésére és árusí­sára vonatkozó szabályo­dat, s milyen a tisztaság, a higiénia. A KÖJÁL ellenőrei 54 fagylaltmintát vettek, s a laboratóriumi vizsgálat alap­ján hét fagylalt nem telelt meg a követelményeknek. A tisztasággal már sokkal rosszabb a helyzet, hiszen 67 mintából 23 kifogásolha­tót mutatott ki a laborató­rium. A vizsgálat alapjan négy ' helyen — Nagytályán, a dor- mándi italboltban, a recski Kékes büfében és az apci eukrászműhelyben — azon­nal betiltottak a fogytáit készítését, illetve árusítását Harminc rendelkező határo­zatot hozott a KÖJÁL, amelyben megszabta az azonnali tennivalókat, és 37 szabálysértési eljárást indí­tott, összesen 16 ezer forint pénzbírságot szabott ki. Megnyugtató, hogy fagy- laltmérgezést előidéző ka­csatojást nem használnak a megyében. De a higiéniás szabályok betartása körül még nagyon sok a problé­ma. Különösen sok hibát ta­láltak az ellenőrök a dor- mándi italboltban, a recski Kékes büfében, a no6zvaji presszóban, a tamamérai 1- es számú étteremben, az ap­ci cukrászüzemben, az egri Kovács Jakab utcai italbolt­ban, Lázár Miklós bükkszé- ki és Juhász István gyön­gyösi cukrász kisiparosnál.­A higiéniás szabályok megsértésén túl sok problé­mát okoznak a más me­gyékből érkezett fagylaltpo­rok, amelyekhez nem mel­lékelnek használati utasí­tást, nem tüntetik fel a sza­vatossági időt, s így azok lényegében ellenőrizhetetle­nek. Az ilyen fagylaltporok felhasználását a KÖJÁL megtiltotta és gondoskodik az ismételt ellenőrzésről is. Játékpavilon az egri strandon Az egri strandom ismét megnyílt a játékpavilon, amelyet a Hámán Kató Me­gyei Üttörőház rendezett be a szünidős kisdobosoknak és úttörőknek. A pavilon körül — amely minden héten hét­főtől péntekig várja a diá­kokat 10—18 óráig — ifive- aertők felügyelete mellett jáísahaáRak a pajtások.- Asz­talifocit, sakkot, tollaslabdát «6 asztaliteniszt is kölcsö­nözhetnek a pavilonból a gyermekek, ha felmutatják a kisdobos-, úttörő-, illetve úttorővezietöi igazolványukat, A strand területén gondtala­nul, felügyelet mellett tölt­hetik el a nap egy részét a pajtások Holott ez a legkézenfekvőbb dolog a világon. Ezt elmu­lasztva „gazda nélkül'1 ké­szül a számvetés. A kivite­lezőkkel, kooperációs tár­sakkal egyeztetett terv te­heti valóban reálissá a ha­táridőket és a költségvetést is. Az előkészítés szakaszá­ban nyugodtan változtathat­ják — akár többször is — a terveket, a határidőket, a költségvetés tételeit, ebből akkor még semmiféle vesz­teség nem adódhat. Ilyenkor egyetlen tollvonással lehet intézkedni, korrigálni, ahe­lyett, hogy később esetleg az emberek és gépek sere­ge dolgozzék feleslegesen, vagy ácsorogjon munkára, terepre, tervre várva. Az egyeztetett tervek alapján lehet jól szervezni is s ilyen helyzetben az is gyorsan kiviláglik, hogy egy esetleges mulasztásért vagy hibáért ki a felelős. Ha nem kapkodják el se­hol sem azt a bizonyos első kapavágást, akkor becslé­sek szerint: a beruházás öt­letétől az üzembe helyezé­sig átlagosan fele annyi idő telik majd él, mint je­lenleg. Tulajdonképpen ma a szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy ha­zánkban a beruházások át­futási ideje többnyire két- szerte, háromszorta hosz- szabb amiál, mint amire a műszaki adottságok már le­hetőséget nyújtanak. A' beruházások meggyor­sításának módszereit most egy idevágó minisztertanácsi rendelkezés miatt is érde­mes lesz alkalmazni. Az új intézkedés szerint az orszá­gos nagy és kiemelt beruhá­zásokon a béralap 8 száza­lékától 35 százalékáig ter­jedő pótlék fizethető az épí­tő szakmunkásoknak — a határidők betartásáért, illet­ve előbbrehozataláért és a beruházóimunka jobb minő­ségéért. A pótlék ösztönző hatása mellé tehát minde­nütt érdemes lenne hozzá­adni a jobb szervezettseg és a jobban kimunkált tervek biztonságát, egyszóval meg­teremteni a gyors, de nem kapkodó munka feltételeit. Gerencsér Ferenc tgemefii bányászok Az egercsehi bányaüzem­ben — hosszú, nehéz kísér­letezésekkel eltelt hónapok után — egyre eredményeseb­ben hasznosítják a gépek ere­jét. A nehéz terepviszonyok, a geológiai adottságok miatt úgy tűnt, nem lesz mód gé­pesítésre Csehiben, a május végén üzembe helyezett ma­róhenger azonban eddig jól dolgozott. Képeinken a bá­nya műszaki fejlesztésének eredményeit örökítettük meg. Fent: Bíré József diszpé­cser és tfj. Dcmcsik István, a szalagsor vezérlő karban­tartó műszerésze a, kapcsoló- tábla előtt. Jobbra. Oiajnyomas szorít­ja össze a tárnok csavarjait. Huszti Géza a hidraulikus berendezéssel. (Foto: Kozák Pétert Például Poroszló Önként, szabad időben Divat lett a társadalmi munka. Ezért is esik manap­ság egyre több szó a közös összefogásról, az önként, szabad időben végzett tevé­kenységről, amelyet orszá­gunk, lakóhelyünk gyarapí­tásáért, környezetünk védel­méért, szépítéséért végzünk. Nem sikk, tartós divat lett összefogni egy óvodáért, egy apró — ám mennyi örömet jelentő — játszótérért, ^ a könyv, a kultúra otthonáért. Ásót, kapát, lapátot fogni a háztömb melletti kis szabad terület parkosításáért, az ut­ca virágosításáért, egyálta­lán minden olyan célért, amelynek a megvalósításával előbbre lépünk közös dol­gainkban. Nagy lehetőségek Hogy egyre többen kapcso­lódnak be az önként végzett társadalmi munkaakciókba, annak egyszerű a magyaráza­ta: a települések vezetői, a tanácstagok, a népfront aktí­vái, sőt ma már a városok, a községek lakói is rájöttek, milyen óriási lehetőségek rej­tőznek az ilyen összefogásban. Egy üzem, néhány lelkes ta­nácstag és utcabizalmi ugyan­is soha nem tud egyedül eny­híteni a települések óvoda­gondjain, s e kis kollektívá­nak nem lesz ereje kielégíte­ni az egyre növekvő lakossági igényeket. Ám a teher súlya eloszlik, ha több vállra nehe­zedik a helyi gondokkal meg­rakott batyu. Tulajdonképpen ezért van évről évre nagy si­kerük az Egerért, a Gyöngyö- j sert, va0r <t -Hevesért meg­hirdetett társadalmi munka­akcióknak. Az elmúlt évben az önként vállalt munka szép eredmé­nyekkel járt Heves megye­ben. Napközi ’ otthonokat, óvodákat, iskolákat bővítet­tek, orvosi rendelőket, kultúr- házakat, könyvtárakat építet­tek. Ott voltak a települések lakói az utak, a járdák kor­szerűsítésénél, a vízvezeték-, villanyhálózat bővítési mun­kálatainál. Szociális létesít­ményeket hoztak létre az ügyes kezű szakemberek, a ..segédmunkájukat” adó al­kalmazottak. Tevékenységük nyomán játszóterek, gyer­mekparadicsomok, strandok születtek. Csak Egerben több mint 14 millió forint értékű társadalmi munkával járul­tak hozzá a városukat szere­tő lakosok a megyeszékhely fejlesztéséhez, csinosításához. Volt, aki többet dolgozott. volt olyan, aki csupán né­hány órát tudott szakítani a szabad idejéből e célra. Ki-ki a lehetősége szerint. Élenjáró községek A társadalmi munkaakciók nemcsak a városokban hono­sodtak meg. Megyénk közsé­geiben is mozgalomma tere­bélyesedett az önkent vál­lalt munkaakció. Mint .minde­nütt, a kisebb településeken is a fiatalok látták először munkához Példájukat követ­ve születtek meg a lakosság más rétegeit is mozgósító ak­ciók, a kommunista szomba­tok. a faluszépítö vasárnapok. Ostoroson, én Heréden, meg külön tervet is készítettek a társadalmi munkára, minden­ki előtt ismert volt tehát, hogy mikor hol és miért vár­ják a segíteni szándékozó közsegbelieket. A füzesabonyi járás közsé­geiben tavaly 4 millió 995 ezer forint értékű munkát végeztek a helybeliek. Bese­nyőtelken 706 ezer forinttal maradt több a tanács pénz­tárcájában a lakosság mun­kája nyomán. Egy-egy lakos több mint 158 forint értékű munkával járult hozzá ehhez a megtakaritashoz, azaz egy olyan összeg tartalékolásá­hoz, amelyből a későbbiek során új út, több kilométer járda, korszerűbb óvoda, is­kola lesz .. Poroszion 456 ezer forint „jött össze” így az elmúlt esztendőben. A község lakói egyebek között társa­dalmi munkában bővítették a sportpályát, utat javítottak, újabb csoportnak építettek helyiséget a napközi otthon­ban, s végül segédkeztek a vízvezeték-hálózat bővítésé­ben is. S ha már az élenjáró köz­ségekről esett szó, tegyünk említést a faluszépitési moz­galom két első helyezettjéről: Ostorosról és Lőrinciről is. Ez a két település — a lakos­ság összefogása nyomán — a legszebbek között is kiérde­melte a pálmát, s a vele jaro jelentős pénzjutalmat. Eredmények és oklevelek A lakosság segítségét, a naiiaiabok értékéi aebsz sem mokkái kifejezni. Valamiféle rendszert azért megpróbálták kidolgozni. Órában, majd fo­rintban „összesítik” a mun­kaakciók eredményét. Az így kapott számok adnak aztari lehetőséget az összehasonlí­tásra, a mozgalom népszerű­ségének érzékeltetésére. íme: 1970-ben megyénk lakói 22 millió! 432 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, fejenként 64,50 forint össze­gűt. 1974-ben a megyei össze­sítésben már 50 millió forint szerepelt, egy-egy emberre ebből 150 forint értékű mun­ka jutott. A négy év alatt mind a két összeg megduplá­zódott. .. S természetesein az önkén­tes munkákban részt vevők száma is változott. Egy-egy lakóhely szépítési akcióban városrészek vetélkednek, ez­rek tevékenykednek. Nehéz kiválasztani közülük a leg­jobbakat, akiknek egy-egy ünnep alkalmával oklevéllel, apró ajándékokkal, emléklap­pal, vagy kitüntető jelvénnyel köszönik meg a lelkes szer­vező munkát, az odaadó rész­vételt. Nehéz eldönteni, hogy kiket jutalmazzanak. mert. 6zinte mindenki megérdemel­né az elismerést. Az ötlete­kért, a javaslatokért — és a kétkezi munkáért. Az önként, szabad időben végzett munkájukért. Szilvás István jsiiite IS, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents