Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
Mi újság Bodonyban? Sok szó esik napjainkban az üzemi demokráciáról. Ami érthető is, hiszen társadalmi rendszerünk kiteljesedésének alapvető feltétele, hogy a dolgozók részt vegyenek a vállalat, az üzem irányításában. Több, jóval több ez, mint vezetési, módszerbeli kérdés: valójában a hatalom érvényesülését, gyakorlását jelenti. Éppen ezért érthető, ha a munkásosztályt . képviselő szakszervezetek is állandóan figyelemmel kísérik, felszínen tartják a témát, észrevételeikkel, javaslataikkal, intézkedéseikkel segítik, hogy mindenütt a lehető legjobban élh essenek a biztosított jogokkal. Nemrégiben összesítették Heves megyében is a legutóbbi tapasztalatokat. Nos, mint az SZMT elnöksége elé terjesztett jelentésből — egyebek mellett — kitűnik: a helyzet, tovább javult. Az MSZMP KB 1972 novemberi, illetve 1974 márciusi, júniusi, illetve a Minisztertanács idevonatkozó határozatai eredményeként jelentős a fejlődés. Az újabb, kedvező változásokat határozottan elősegítette a kedvező politikai légkör, a társadalmi és munkahelyi közérzet. Jó ha'tással volt a szocialista brigádmozgalom erősödése, a dolgozók öntudatának, műveltségi színvonalának emelkedése, számos vezető szemléletében, magatartásában mutatkozó pozitív változás. A „távirányításból” fakadó kellemetlenségek mérséklődtek: a gyáregységek újabb hatás- és jogköröket kaptak központjaiktól, így a döntés ott születhet, ahol a helyzetet a legjobban Ismerik és az érdekeltség is a legnagyobb. A műszaki konferencia, a termelési tanácskozás, a munkaértekezlet mellett újabb fórumok is kialakultak az üzemi demokrácia érvényesítésére: ma már mind rendszeresebbek a szocialista brigádok vezetőinek, az újítóknak a tanácskozásai, hagyományt teremtettek az «ifjúsági parlamenteknek,. egyre gyakoribb a fizikai dolgozók bevonása az igazgatói tanácsokba, értekezletekbe, vezetőségekbe. Érezhetően nő a decentralizáltan megtartott tanácskozások száma, s ezeknek az előkészítése is szüntelenül tökéletesedik. A dolgozók nemcsak a megbeszélések időpontjáról értesülnek jó előre, hanem azok témájáról, céljáról is, s így teljes partnerként ülhetnek az asztalhoz, formálhatnak I véleményt, adhatnak tanácsot. A sok jó tapasztalat mellett is észre kell azonban venni a — sajnos — még mindig mutatkozó hiányosságokat. Amelyek részint abból fakadnak, hogy egyes vezetők kiválasztásakor, kinevezésekor még nem mérlegelik eléggé alaposan: vajon tudnak-e majd demokratikus módon irányítani Némelyek aztán legfeljebb vezetési módszernek tekintik az üzemi demokráciát, de megfeledkeznek ennék politikai Kényszerpihenő a vámosgyörki határban A vámosgyörki Kossuth Tsz főkönyvelője, Kiss Béla így panaszkodott: — Már egy hete legalább, hogy a- határban nem tudunk dolgozni. Ha ki is süt a nap, mint tette azt ma délelőtt is, legfeljebb egy órára, aztán már szeme] az eső. Ennyi csapadék is elegendő ahhoz, hogy egy napra ismét késleltesse a szálas takarmányok betakarítását. Mit tudnak ilyenkor kezdeni az emberekkel? Kérdeztük, de az aggódás fölösleges volt. A tsz-ben a ■kétkezi munkások száma összesen harminc, közülük 15 dolgozik a kertészétben, a többinek is jut elfoglaltság mindig. Mert ugyan a földekre nem tudnak rámenni, de a szállítással nem állhatnak le. A lucernából és a heréből levágtak eddig 180 ha-t, de ez ott maradt renden. Ázik csendesen és arra vár, hogy felszedjék. A szárítást hideg levegő befúvatásával végzik, kazlakban. Még a takarmányból 70 ha nincs levágva sem. A szálas takarmány kell a szövetkezet szarvas- marháinak, amelyekből évente átlagban 500-at lehet megszámolni az istállókban. Hogy az abrakból se legyen hiányuk, kukoricából 130 ha díszük, őszi árpából 80 ha. a tavaszi árpa területe 150 ha, a búzáé 600 ha, de var még borsó is és még egyéb is az összesen több mint 1500 ha-on. A kukoricából 300 ha-on már végeztek az első kapálással, bár az egész területet vegyszerezték a gyomok miatt, az esős idő miatt mégis kénytelenek voltak a kapát is elővenni. Kukoricából 34 mázsás átlagot terveztek erre az évre, májusi morzsolt- ban számítva, árpából is 32 mázsás átlagot csupán. De így vannak az. egy napra jutó jövedelemmel is. ami az idén 110 forint a számítások szerint. —- Óvatosak voltunk, mert m tavalyi őszi időjárás sem hényeztetett el bennünket — magyarázza a főkönyvelő. — Szerencsére csak 30 ha-t nem tudtunk bevetni, megművelni, mert azon állt a víz. Lucerna volt benne, kukoricát akartunk utána termeszteni azon a földön, de nem lett belőle semmi. Még jó, hogy csak ilyen kevés föld maradt ki, rosszabbra számítottunk. Az időjárás a leggyakoribb beszédtéma idén is. De így vagy úgy, végül is minden évben úgy alakul, hogy a korábbi riadalmak után következik a megnyugvás: javulnak a körülmények. (gmf) tartalmáról, jelentősegéről. A kapcsolatot leszűkítik az egyes fórumokra — a mindennapi munkában már kevésbé igénylik a beosztottak beleszólását. Kevés időt sza kítanak a helyzet ellenőrzésére, megítélésére. Az üzemi demokrácia érvényesüléséről szóló beszámolók gyakran felszínesek, általánosak. Ha általában jó munkahelyi légkörről beszélünk is, sajnos még nem mindenütt emlegethetünk ilyet. A he-, osztottak segítségét több helyütt nem nagyon igénylik, meglehetősen egyoldalú az ember, a munka megítélése, s ez nyilvánvalóan mérgezi a helyzetet, fékezi az igyekezetei, a tehetség, az alkotó• kedv igazi kibontakozását. A feladatok végzése helyett ilyenkor a dolgozót a mellőzése, sérelmei foglalkoztatják, panaszos leveleken, bejelentéseken töri a fejét, orvoslás keresésére fordítja energiáját. Rontja a munkahelyi közérzetet, kétségessé teszi az üzemi demokrácia továbbfejlődését, ha egy-egy tanácskozás „zsákbamacsba” a dolgozó előtt, ha fogalma sincs arról, hogy miért kapott meghívást. Még inkább, ha netalán még így is cselekvő részesévé tud válni utóbb a megbeszélésnek, de javaslatára, kérésére — elmarad a válasz. Ha egy-egy fórumot nem vesznek komolyan a rendezők. Felemás helyzetért teremt az olyan gyakorlat, miszerint a hatás- és jogkörök decentralizálása során a vezető például fegyelmezhet, de nem jutalmazhat. Hiba, hogy nem minden munkahelyen szabályozták még az egyes fórumok funkcióját, így ha az üzemi demokrácia érvényesítésére számtalan módot is teremtettek — csak részben jutnak eredményre, miután az egyes megbeszélések, tanácskozások párhuzamosak. Ahogyan látható: van még tennivaló Heves megyében is. S a tapasztalatok minden bizonnyal elgondolkodtatják majd, cselekvésre serkentik az érintetteket. Az üzemi demokrácia ugyanis — mint már érintettük az SZMT elnöksége elé terjesztett jelentés ismertetése, elemzése kapcsán — nem „divatos téma”, hanem rendkívül fontos követelmény. Amiért érdemes es kell is tenni! Gy. Gy. Néhány évvel azelőtt igen nehéz helyzetbe került a bódonyi „Mátraalja” Termelőszövetkezet: több mint 24 millió forintra jött ösz- eze a több éven át „elbújtatott” veszteség. Az új vezetőségnek, a kicserélődött szakembergárdának egyáltalán nem volt köny- nyű a helyzete: fel kellett újra fejleszteni az alaptevékenységet, meg kellett szilárdítani a munka- és pénzügyi fegyelmet. A mértéktartó tervezésnek, a jó munkaszervezésnek és a tagság szorgalmának azóta meg is lett az eredménye, hiszen évről évre jobbak a termésátlagok, növekszik az árbevétel, megnyugodtak a kedélyek. Az utóbbi hónapokban azonban innen is és onnan is hallani, hogy Bo- donyból elmentek a szakemberek, Bodonyban valami megint nincs rendben. ■ b ■ a — A helyzet nem egészen így áll — mondja Farkas József, a termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke, aki a nyugdíjas évek nyugalmát hagyva ott, a bodonyiak kérésére vállalta az: elnöki tisztet s a vele járó munkát. — Ügy igyekszem csinálni, hogy a nagyobb munkák előtt egészségileg rendbejöjjek, s azok előkészítését, megszervezését személyesen irányíthassam — mondja, majd szóba kerül a „szakember-elvándorlás”: . — Előbb a gépcsoportvezető ment el a tagság és a vezetőség egyetértésével, majd — főként családi okok miatt — a főmezőgazdász mondott fel. Ez minden. A főmezőgazdászt sajnáltuk, de ó így látta jobbnak egyéni sorsa, helyzete miatt. Ennek ellenére szó sincs arról, hogy itt nem szeretné a tagság és a vezetőség a szakembereket. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az eltávozott két szakember helyébe hat jött azóta... — Áttérünk az ágazati irányítási rendszerre — szól közbe a közös gazdaság nemrég megválasztott új párttitkára Bozsó Mártqn. A növénytermesztési és ' növényvédelmi ágazat élén szakmérnök dolgozik, s beosztottai között található egy rét-, legelőgazdálkodási technikus, egy nagy gyakorlattal rendelkező növénytermesztési brigádveze- tő, valamint a parádi gyümölcstermesztő kertészetben ugyancsak egy kertésztechnikus irányítja a munkát. A másik fő ágazatban, az állattenyésztésben a főállattenyésztői posztot szántén egy mezőgazdasági mérnök tölti be, s egyik munkatárA 10. számú választókerület jelöltje: Nagy Márta Alig múlt el 21 éves. Eddigi élete eseményekben egyáltalán nem volt gazdag, de szegényes sem. Gyöngyösön született 1954. december 28-án. Édesapja földműveléssel foglalkozott, majd belépett a Hazafias Népfront Tsz-be. A család-, ban összesen hat gyermekről kellett gondoskodniuk a szülőknek, az édesanya ezért csupán az otthoni munkákat végezte. Amikor azonban 1963-ban a családfő meghalt, az édesanya az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében keresett munkát. Mérőnő lett a diódagyártásban. A hat gyerek szakmát tanult, hogy mielőbb keresni tudjon. Közülük öt ma is Gyöngyösön dolgozik, mint fizikai munkás, egy pedig a bélapátfalvi cementgyár főkönyvelője lett. Nagy Márta a gyöngyösi V. sz. általános iskolában tanult. Amikor nyolcadikos korában üzemlátogatásra ment a társaival, akkor határozta el, hogy esztergályos lesz. Ezt a szakmát a gyöngyösi Katona József Szakmunkásképző Intézetben sajátította el. Az Izzóban végezte a gyakorlatot és itt kötött szerződést is. Majdnem három évvel ezelőtt került a gépgyár IX. üzemébe, a mostani gépéhez. Friss volt még a szakmunkás-bizonyítványa, amikor jelentkezett a szakközépiskolába, fel is vették, és a napi munkája mellett tavaly leérettségizett. Ezután azonnal beiratkozott az ugyancsak Gyöngyösön működő gépszerelői szaktechnikumba, ahol ma is tanul. Tervezi, hogy a szaktechni kum után a marxizmus— le- ninizmus esti középiskolára kéri a felvételét. De már most foglalkozik a műszaki egyetem elvégzésének gondolatával is. Mozgalmi élete nem nagy múltú, ö is úttörő volt, mint minden társa, de semmi különös tisztségét nem töltött be. 1973. januárjától lett az Izzó egyik KlSZ-alapszerveze- tének a tagja, és nem sokkal ezután rábízták az agit-propos teendőket, amit igyekezett ellátni képességei szerint. Tíznapos tanfolyamot is elvégzett Felsőtárkányban, hogy mozgalmi ismereteit, jártasságát bővítse. A szocialista címért küzdő brigádnak a tagja 1973-tól. Szakszervezeti bizalmi. Részt vett A szakma ifjú mestere mozgalomban és a harmadik helyet szerezte meg tavaly. A pártnak nem tagja. Özvegy édesanyjával él együtt Gyöngyösön. ea is, aki a hízómarha- és a baromiitenyésztés szakirányítását végzi, egyetemi diplomával rendelkezik. Az erdészeti, fafeldolgozási ágazat vezetője erdőmémök, s az erdei munkák végzésében egy erdésztechnikus, s a fatelepen pedig egy másik technikus munkájára támaszkodhat. , — Az egyetértésünkkel eltávozott — diplomával nem is rendelkező — gépcsoportvezető helyett tulajdonképpen két mezőgazdasági gépészmérnököt is felvettünk — mondja az elnök. — Egyikük a műhely vezetője, a másik — jelenleg katonai szolgálatot teljesít — majd az üzemeltetőfígé- pészmémöki feladatokat látja el. A hetedik mérnök —pontosabban mérnöknő — is ott él a községben, agrárközgazdász, igaz, egyelőre gyermekgondozási segélyen van. A három alaptevékenységhez tartozó fő ágazat felügyeletét a tsz elnöke, a többi tevékenységét pedig a függetlenített elnökhelyettes látja el. ■ IBI — Az idei tervek is az ágazati irányításnak megfelelően készültek — tájékoztat Huszár Lőrinc főkönyvelő. A növény- és gyümölcstermesztés árbevételi terve hétmilüó 49 ezer, az állattenyésztésé ötmillió 207 ezer, az erdő- és fafeldolgozási ágazaté közel hárommillió forint, amely összességében mintegy 15 millió forintot tesz ki. A teljes árbevételünk 23 millió 652 ezer forint, s így jól érzékelhető, hogy — ellentétben a veszteséges évek gyakorlatával — ma már az alaptevékenység hozza a bevétel döntő többségét. Szép a bodonyi határ. Gondosan ápolt mindenütt az ősziek és a tavasziak területe, növényei, őszi búzából például 346 hektárnyit vetettek, amelyből 100 hektár takarmánybúza. Ebből 34 mázsás, a kenyérgabonából pedig 25 mázsás átlagot terveztek. Korábban ennek legfeljebb a felét sikerült itt megtermelni. Az idei kilátások viszont annyira biztatóak, hogy mindenki lényegesen magasabb hozamra számít. — Már kalászol az ősz! búzánk, s tulajdonképpen csak azon múlik jninden, hogy a betakarításnál ne legyen probléma — mondják a szövetkezet, vezetői. És már most szervezik az aratást: vásárolnak egy új SZK—5-ös kombájnt a meglevőkhöz, s a visznek: termelőszövetkezet is kölcsön adja a nagy teljesítményű gépéit. A növénytermesztésen belül külön kell szólni egy dicséretes lépésről: közel 70 hektáron földbe került a burgonya vetőgumója, s belépett a hőnyi termelőszövetkezet is a megyei burgunyatennesztési társulásba. Igaz, sajnos az idén a gépsort még nem tudják a szövetkezet szár-iára biztosítani, de minisztériumi ígéret van arra, hogy jövőre meg lesz. Ebben az esetben lényegesen nagyobb területen indul majd meg a bodonyi határban is a nagyüzemi burgonyatermesztés. Az állattenyésztésen belül, a szarvasmarha-tenyésztés mellett igen jelentős a baromfi-ágazat: mintegy 36 ezer darab elnőnevelt csirkét, 44 ezer darab gyöngycsirkét és négyezer darab libát kívánnak az idén felnevelni, értékesíteni. Az erdőgazdálkodásban ugyanakkor nagy nehézségekkel küzdenek. Kevés a feldolgozásra alkalmas fa- ' tömeg. — A mérleg szerint — mondja a főkönyvelő — kiadásaink 306 ezer forinttal maradnak alatta a bevételeinknek, vagyis ennyi a tervezett tiszte nyereség. Ez komoly eredménynek számít, hiszen 1973-ban „nullára kifutó” tervet tudtunk csak készíteni, de mégis közel két millió forint nyereséggel zártunk. Reméljük, hogy az idén is kedvezőbben alakulnak a tények a terveknél: kevesebb lesz a kiadásunk, s — ahogy a jelenlegi kilátások mutatják — a várhatóan jobb termésátlagok következtében több lesz az árbevételünk... Faludi Sándor Heves megye Evek és tények egészségügy 10000 LAKOSRA JUTÓ ORVOSOK SZÁMA V ORVOSRA JÜTJ ÁKOSOK szama HZOíí UK0S(U Mire korházi Agyak szama Ál üiemi demokrácia — nem „divatos téma" Megyei tapasztalatok, tennivalók
