Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Wilson-sakk HATALMAS VIHABT KAVART Nagy-Britanniá- ban a kormány átalakítása, Harold Wilson pozícióját kétségkívül megerősítette a közös piaci tagságról rendezett népszavazás eredménye, ám a miniszterel­nök nincs híján a realitások iránti érzéknek: kormá­nyát rendkívüli körültekintetéssel alakította át. „Mindenki lépik egyet” — szól a magyar mon­dás, amely megcsúfolja ugyan a nyelvhelyességet, de hangulatában híven tükrözi azt, ami most a londoni kabinetben történt. Tony Benn iparügyi miniszter kényelmetlennek tűnt fontos tárcája élén. Túlontúl kiállt amellett, hogy Anglia lépjen ki a Közös Piac­ból. Álláspontját mások is osztották, s fellépése nem állt ellentétben a munkáspárt vezérének engedélyé­vel. Ráadásul Benn személyében az angol szakszerve­zetek, az egész' szervezett brit munkásmozgalom biz­tosítékot látott arra vonatkozóan, hogy a parlament­ben éppen most születőben levő államosító ipartör­vényt végre is hajtják. Benn-nek mégis távoznia kellett. Igaz, csak az iparügyi tárca éléről, hogy helyet cseréljen Eric Var- ley-val, az energiagazdálkodási miniszterrel. A WILSON -FÉLE SAKKJÁTSZMA azonban ez­zel nem merült ki. Bizonyára jószándékú gesztusnak fogják fel a munkáspárt baloldali köreiben, hogy az őket szüntelenül sértegető Reginaid Prentice, a köz­oktatás és a tudományos ügyek eddigi minisztere ugyancsak távozott. Belőle a tengerentúli fejlesztési ügyek minisztere lett. (Eddig ennek a tárcának az élén Judith Hart állt, ő azonban nem töltött be kabi­netminiszteri rangot. Talán éppen azért nem, mert a baloldali Tribune-csoport képviselője.) A volt köz­lekedésügyi miniszterből közoktatás- és tudomány­ügyi miniszter lett Frederic Mullei személyében. Vé­gül a nemrég megüresedett iparügyi államminiszteri székbe Erie Heffer 'helyébe Gregor Mackenzie került. A BRIT KORMÁNYÁTALAKÍTÁS szemmel lát­hatóan kompromisszumok eredménye. Felemás lépé­seiben sokkal szemléletesebben tükrözi az angol köz­vélemény valós véleményét a közös piaci tagságról, mint a múlt héten megtartott népszavazás. Dollárzsarolás A kőolajexportáló orszá­gok szervezetébe (OPEC) tar­tozó 13 ország miniszterei Gabon fővárosában, Librevü- leben három napon át vitat­koztak arról a kérdésről, ho­gyan hárítsák el az infláció, a pénzügyi-valutáris meg­rázkódtatások, valamint az iparilag fejlett tőkés orszá­gokban uralkodó súlyos gaz­dasági depresszió káros hatá­sait saját nemzetgazdaságuk­ra. A háromnapos konferen­cián elfogadott határozat, amely szerint 1975. október 1-től többé nem az ameri­kai dollárban állapítják meg a kőolaj árát, nemcsak ar­ról tanúskodik, hogy az ame­rikai gazdaság , fejlődése irán­ti jogos bizalmatlanság to­vább fokozódott. Megfigye­lők ebbpn a döntésben a kőolajexportáló országoknak azt a törekvését látják, hogy a nyugattal tartandó tárgya­lások újabb fordulójának küszöbén megpróbálják el­határolni országukat a dol­lár zsarolásától és csökken­teni igyekeznek a tőkés vi­lág alapvető valutáinak éles ingadozásával járó károkat. Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Rabin izraeli miniszterel­nök, aki kedden este érkezett Washingtonba kétnapos hi­vatalos látogatásra, szerdán munkareggelin kezdte meg tárgyalásait Kissinger kül­ügyminiszterrel. Ezt követően Ford elnök fogadta őt a Fe­hér Házban, s ott folytatták az USA közel-keleti politiká­jának márciusban meghirde­tett „újraértékelése”, szem­pontjából amerikai részről „sorsdöntőnek” minősített megbeszéléseket. ", Rabin a hosszútávú ameri­kai katonai és gazdasági se­gélyezés „megszakíthatatlan folytatásának garantálásához” köti az amerikai ingázó dip­lomáciával yaló „rugalma­sabb” együttműködését. Kis­singer viszont azzal az alter­natívával állítja szembe az izraeli kormányfőt, hogy vagy „szakaszos rendezés” Egyip­tommal, vagy „átfogó” ame­rikai rendezési javaslat elő­terjesztése az egyéb alternatí­va hiányában „óhatatlanul" összehívandó genfi értekezle­ten. A kölcsönös előfeltételek lefektetésével kezdődött Ford—Rabin találkozón az alkudozások ily módon két főtémára összpontosulnak: 1. Egy újabb egyiptomi— izraeli „ideiglenes” rendezés lehetőségei. Ebben a vonat­kozásban a részleges rendezés érvényben maradásának Idő­tartamát tekintik kulcskér­désnek: Izrael legalább 3—5 évre óhajtja rögzíteni a meg­szállási status quo-t a Sinai félszigeti olajmező és két stratégiai fontosságú hágó visszaadása fejében. A salz­burgi Ford—Szadat találkozó­ról kiszivárgott értesülések szerint Egyiptom viszont csak egyéves időtartamú részleges rendezésbe hajlandó bele­menni. Kissinger állítólag azt reméli, hogy „megfelezhetik” az időtartamra vonatkozó mi-, nimális izraeli követelés és az egyiptomi álláspont közti kü­lönbséget­2. Ami az amerikai fegy­verszállítások folyamatossá­gát illeti, Kissinger már je­lezte, hogy „egy közel-keleti diplomáciai frontáttörés le­hetőségeinek összefüggései­ben” készek megvitatni Ra­binnal a további fegyverszál­lítások garantálását. Mubarak párizsi útjáról PÁRIZS: Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök, aki párizsi látoga­tása befejeztével szerdán délután elutazott a francia fővárosból, a Le Monde szá­mára adott nyilatkozatában kijelentette: teljesen alapta­lanok és csak a közvéle­ladás érdekében” — mondot­ta az alelnök, majd kijelen­tette, hogy éppen ezért nem vár konkrét eredményt Ra­bin washingtoni tárgyalásai­tól. Az Egyesült Államok­nak világosan meg kell ha­tároznia közel-keleti politi­káját és ha nem gyakorol nyomóst Izraelre, az ellen­ségeskedések előbb-utóbb ki fognak újulni. Hoszni Mubarak ezután A Washington melletti Andrews légitámaszponton Henry Kissinger külügyminiszter fogadta az Izraeli kor­mányfőt, aki szerdán délután megbeszélésre volt hivatalos Ford elnökhöz. ' (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) mény szándéké* megtévesz­tésére irányulnak azok a Washingtonból és Tel Aviv- ból származó hírek, ame­lyek szerint küszöbön állna egy Egyiptom és Izrael kö­zötti ideiglenes megállapo­dás megkötése. Az egyiptomi alelnök hangsúlyozta Szadat elnök — e híresztelésekkel ellentét­ben — nem helyesli a „kis lépések” politikáját, csak ab­ban az esetben, ha az a konf­liktus végleges és globális rendezésére irányuló folya­matba illeszkedik bele. Izra­el álláspontja továbbra is merev. Egyiptom nem haj­landó a hadiállapotot meg­szüntető megállapodást alá­írni a közel-keleti problé­ma globális rendezése előtt. A Sinai félszigeten esetleg végrehajtandó izraeli vissza­vonulást is össze kell kötni az Izrael és Szíria közötti hasonló megállapodással. „Nincs okunk az optimiz­musra, mert tudjuk, hogy a Rabin-kormány képtelen me­rész elhatározásra a béke felé való határozott élreha­Az európai tőkésországok kommunistái a parasztságért A minap fejeződött be Párizsban, a francia tör­vényhozás felsőháza, a sze­nátus épületében, a Luxem- bourg-palotában Európa 13 tőkésországának kommunista pártjai háromnapos konfe­renciája. A Francia Kom­munista Párt az NSZK, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Finnország, Görögország, Olaszország, Luxemburg. Portugália, Svájc és Törökország kommunista pártjainak delegációját látta vendégül a tanácskozás alkalmából, amelynek egyetlen napirend­je a következő volt: ..A válság Európa kapita­lista országaiban és a pa­rasztság; a parasztság har­cainak céljai; a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetsége a haladásért, a demokráciáért, a békéért és a szocializmusért; a kommu­nista pártok szerepe és együttműködése.” Az első „paraszt­konferencia" Az európai kapitalista or­szágok kommunista és mun­káspártjai 1974 elején tar­tott brüsszeli konferenciá­juk után a nemzetközi kö­zös, illetve egybehangolt ak­I 1975. janiit? 13., csüterldk ciók mellett egymás után szervezték a kisebb nemzet­közi tanácskozásokat is egy- egy probléma, egy-egy társa­dalmi réteg körülményeinek megtárgyalására, s a fel­adatok meghatározására. így került sor most a tő­késországok kommunista pártjainak első .parasztkon­ferenciájára”, amelyen Georges Marchais, az FKP főtitkára emlékeztetett a Brüsszel utáni fejlemények­re: a nők helyzetével és har­cával foglalkozó római kon­ferenciára és az autóipari munkások körülményeiről tárgyaló düsseldorfi tanács­kozásra, amelyeknek szintén az adott különös időszerűsé­get, hogy a gazdasági vál­ságjelenségek egyre súlyo­sabbak Európa kapitalista ré­szében, és a tőkések mind­inkább a dolgozók vállára akarják rakn; a válság ter­heit. Különböző körülmények, azonos célok A tizenhárom országban, amelynek kommunistái Pá­rizsban tanácskoztak, kü­lönbözők a parasztság körül­ményei, ez azonban nem gá­tolja az együttműködést, sőt, megköveteli a közös ellen­ség éjién. A tanácskozáson felszólalók rámutattak, hogy a dán parasztokat az eladó­sodás fojtogatja, és koránt­sem élvezik a korszerű, so­kat exportáló mezőgazdaság hasznát munkájuk arányá­ban. A belga lakosságból az aktív keresők 4 százalékára csökkent parasztság alá van vetve az ipari monopoltőké­nek, amely áraival és az ipa­ri növények feldolgozásának kisajátításával sújtja. Az NSZK-ban a közös piaci me­zőgazdasági politika csak az ipari trösztöknek hajt hasz­not, a parasztság jövedelme ezzel szemben csak 1974-ben 20 százalékkal csökkent. Franciaországban is — ahol néhány év alatt 18-ról 11 százalékra zuhant a paraszt­ság aránya — a mezőgazda- sági munka súlyosbodó ki­zsákmányolásában mérhető le a Közös Piac hatása. Spanyolország 3 millió kisparasztját es 1 millió me­zőgazdasági munkását csak­is a Spanyol Kommunista Párt által javasolt agrárre­form szabadíthatja ki a lati­fundiumok szorításából. e tervezett lépés is sürgeti az ország dempkratizálását. Olaszországban, ahol az ipar úgynevezett gazdasági csodá­ja a Dél parasztságának földjéről való elvándorlásán alapult, 1968 óta az agrár­proletárok és föld nélküli kaparásztok erős harca bon­takozik ki a kommunisták antimonopolista platformja alapján. Portugáliában a tavaly óta érvényesülő forradalmi fo­lyamat részeként a paraszt­ság harcba lépett a feudális nagybirtokrendszer ellen, az afirár^oietamU« j>ed<£ * kommunisták vezetésével a földreformért vívott küzde­lem élvonalában jár. Görög­országban a munkások és a nagyszámú parasztság szö­vetsége az ország tényleges demok'ratikus átalakítását tűzte ki célul, Törökország- .ban pedig még mindig várat magára a feudális birtok- struktúra megváltoztatása. A jövő útja: a szövetkezés Joggal húzza alá a ta­nácskozáson elfogadott záró­nyilatkozat a közös felada­tokat: véget kell vetni a kapitalista spekulációnak, azoknak kell juttatni a föl­det, akik megművelik; kor­szerűsítendő a mezőgazda­ság a kölcsönös segítség és szövetkezés útján, az előál­lítási költségnek megfelelő árakat kell garantálni ter­mékeikért a parasztoknak, ugyanakkor csökkenteni a munkájukhoz szükséges ipar­cikkek árát. A konferencia, miután el­határozta közös és összehan­golt akciók szervezését, le­szögezte: a parasztság prob­lémái nem határolhatók el az általános gondoktól. Ezért szögezte le a deklaráció: „Országaink parasztjai, akik annyit szenvedtek há borúktól szenvedélyesen akarják a békét, az envhü lést, a biztonságot, a néyiek be-.»teását és együttműködé­sét." Vajda Gábor párizsi tárgyalásaival kap­csolatban hangoztatta: Egyip­tom reméli, hogy Francia- ország legfontosabb partnere lesz egy olyan hadiipar lét­rehozásában, amelyet Egyip­tom, Szaúd-Arábia, Quatar és az Egyesült Arab Emirá­tusok közösen finanszírozná­nak. Már meg is alakult ez a konzorcium több mint egy- milliárd dolláros alaptőké­vel. Fahmi — Callaghan tárgyalások LONDON: Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter szerdán foly­tatta tárgyalásait Londonban James Callaghannal, angol kollégájával. Callaghan örömmel nyugtázta, hogy a Szuezi-csatornát ismét meg­nyitották a forgalom előtt, és aláhúzta, hogy az 1956-os szuezi események után — amelyekben Anglia az egyik agresszor szerepét vállalta — Nagy-Britannia most már hozzájárul Egyiptom gazda­sági fejlesztéséhez. Fahmi szerdán két egyez­ményt irt alá. Az egyik gaz­dasági vegyes bizottság felál­lításáról rendelkezik, amely előmozdítja a két ország ke­reskedelmi, ipari és műsza­ki kapcsolatait. . A bizottság évente ül össze. A másik egyezmény, amely tíz évre szól, védelmet nyújt az iparj beruházásoknak egy­más országaiban. NICOSIA­A ciprusi kormány az 1949-es genfi konvenció meg­sértésével vádolja Törökor­szágot. A vádakat és az in­doklást tartalmazó doku­mentum szerint — amelyet a kormány tájékoztatási hiva­tala hozott nyilvánosságra — Törökország azzal, hogy tör­vényellenesen elkobozta a ciprusi görög menekültek hátrahagyott javait a törökök által megszállt ciprusi terüle­teken, megsértette az 1949-es genfi konvenció 49. és 147. cikkelyét. Egy másik nyilatkozatban a ciprusi kormány szerdán bejelentette: felkérte külföl­dön akkreditált diplomáciai képviselőit, hogy tiltakozza­nak a török megszállás alatt levő ciprusi területeken va­sárnap megtartott népszava­zás ellen, a ciprusi kormány szóvivője hangoztatta, hogy a népszavazás a török szepara­tista terveket szolgálta. KAIRÓ: A Szuezi-csatoma megnyi­tása óta eltelt egy hét alatt a víziút 1,28 millió font ster­ling bevételt jelentett Egyip­tomnak, — közölte Mashur Ahmed Mashur, a csatorna igazgatóságának elnöke. MOSZKVA: Az űrrepülést irányító köz­pontból jelentik: a Szál jut— 4 orbitális állomás személyze­te folytatja a tudományos vizsgálatok és kísérletek elő­írt programjának teljesítését Június 10-én Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov fénykép, és színkép felvétele­ket készítettek a Föld felszíné­ről. Lefényképezték a roszto- vi és volgográdi terület, Uk­rajna, Kazahsztán és Türk- ménia egyes körzeteit. Szerdán moszkvai idő sze­rint 5.20-kor (magyar idő sze­rint 3 óra 20 perckor) kezdő­dött az űrállomás személyze­tének 18. munkanapja. Ta-, nulmányozták az Észak-Kau- kázus, Közép-Kazahsztán, a - Pamir és Szahalin-sziget kör­zeteit, a bajkál—amuri vas­útvonal építési terepének ke­leti Szakaszát.- Folytatták azokat a vizsgá- . latokat- te, amelyeknek célja a légkör felső rétegeiben vég­bemenő dinamikai folyama­tok megismerése. Az űrállomás fedélzeti rendszerei előírás szerint mű­ködnek. Az űrhajósok közér­zete jó. A Szaljut—4 folytat­ja útját. BELGRAD: Dr. Horst Sindermann. az NDK Minisztertanácsának el­nöke szerdán Dzsemal Bije- dicsnek, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) el­nökének meghívására néhány napos hivatalos és baráti lá­togatásra Jugoszláviába érke­zett. Az NDK miniszterelnö­két a belgrádi repülőtéren vendéglátója köszöntötte. BRÜSSZEL: Csak csütörtökön szavaz a belga parlament a kormány döntéséről, amellyel 102 ame­rikai F—16 típusú harci re­pülőgépet kíván vásárolni. Kozmikus kenyér ll fii« Irt Ugyanúgy rozs- és búzalisztből sütik, mint a földi ke­nyeret, csakhogy nem kell szeletelni, mert egy-egy kenyérke súlya csupán 4,5 gramm. Nem morzsálódik, a súlytalanság állapotában ugyanis a morzsa életveszélyes lehet az űrhajó­sokra. Az íze viszont legalább olyan linóm, mint százszor nagyobb társaié. Fotomoptázsunkon: laboratóriumhoz hasonlít a kozmi- kuskenyér-sütöde. A mini kemencében kisült űrhajósfalato­kat különlegesen sterilizált műanyagfóliában tízesével cso­magolják. Jobbra: űrhajós-reggelihez való néhány falat kenyérke teajárta (Telefotó — APN— MTI— báj 4 Közel-keleti diplomácia Ford—Rabin találkozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents