Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

A tAKASÄELOMAiCY ALAKtTt-ASA

HEVES MEGYÉBEN 1970—74 KÖZÖTT

Frankét az ö helyére

Elöljáróban néhány köztudott dolog. Azok a külhoni fűinek, amelyek a magyar televízió műsorán szerepelnek, úgy kerülnek a képernyőre, hogy bizonyos és itt részletezni is felesleges, mert annyira nyilvánvaló kultúrpolitikai elképzelésekkel filmátvételi bizottság utazik az e szempontból érdekesnek Ítélt külhonba. Van úgy persze, hogy utazni sem kell, mert érvényes szerződések keretében, műsor- és filmcserék útján itthon is nyílik lehetősége a „zsűrinek” döntenie, kell-e, most kell-e nekünk ez, vagy az a film. Aztán figyelembe kell venni a cserék során néhány „nehézséget” is. Így például az e-esz világon gondot jelent, hogy kevés a vidám, szórakoztató film, hogy gyakran — finoman fejezve ki — gyengécske filmet is át kell vennünk, vagy mert ez a „kísérője” az igényesebbnek, avagy ilyest is át kell vennünk, hogy tőlünk is vásároljanak.

A film, a televíziós film ugyanis nemcsak import-, jig exportáru is. Sajátos áru, ez kétségtelen, de áru. Igaz, hogy nálunk közművelődési politikánk szellemében művészeti értéke, hatása, szükségessége az elsődleges és csak másodsoron áru a film. De akárhány soron is nézzük a dolgot: pénz kelletik hozzá. Belföldi, külföldi pénz: forint, valuta.

Mindezek oly köztudott dolgok, hogy talán nem is kellett volna felemlíteni, ha az elmúlt héten nem kerül a magyar televízió műsorára „A kétbalkezes” című angol televíziós filmsorozat. Csak elképzeléseim vannak róla, közelebbről nem adatott még meg számomra az, angol átlagember humorigényének vizsgálata. így hát inkább csak gyanakszom és bízom benne, hogy Frank, ez a kétbalkezes figura, amikor a BBC képernyőjére lép, nem arathatott ott sem osztatlan sikert. Ám eszem ágában sincs beleavatkozni az angolok belügyeibe, még egy televíziós filmsorozat kapcsán sem — ha azt ott forgatják le és mutatják is be a nagyérdemű közönségnek.

20.05:

Yerma

Federico Carcia Lorca tragikus költeményét két részben láthatják a miskolci Nemzeti Színház előadásában. A Yerma azoknak a drámáknak a sorába tartozik, amelyekben Lorca a nők tragédiáját rajzolja, szerelmük beteljesületlensége miatt. A Magyarországon bemutatott Bernarda háza, az operaszínpadon is szereplő Vérnász és a Yerma 1933—36 között keletke- *ett.

Yerma számára hiába teremt nyugodt jólétet férje. Juan. az asszony mégis boldogtalan. Meddősége nyugtalanítja, ekörül járnak minduntalan gondolatai. Ügy érzi, hogy számára, az egyszerű asszony számára egyetlen nagy feladat van: fiúgyermeket szülni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Yerma tulajdonképpen nem szereti férjét, Victorhoz vonzódik, de a tisztesség az életnél is fontosabb számára. . .

Yerma: Gyöngyössy Katalin.

A további szereplők: Jan cső

Sarolta, Máthé Éva, Lázár Kati, Lenkey Edit, Paláncz Ferenc, Blaskó Péter.

De nálunk: ez már a mi, az én belügyem.

Aligha hiszem, hogy az elmúlt évek képernyőn látott bármifajta filmtermésében

resztöl, esti tSmhartwn,' milliókat ültetni le ily nagyfokú igénytelenség elé és miatt, már önmagában is van olyan kár, amit semmiféle „árukapcsolás” egy másik, egy igazi alkotásért meg nem indokolhat. Mégsem emiatt kellett elsősorban tollat fogni: megtörtént, hát megtörtént — mondhatná és írhatná az ember. Ha nem aggódna, hogy e kétbalkezes Frank vajh annyira nem ügyetlen-e, hogy valamelyik bal kezével kaput ne tudjon mégis nyitni az effajta árukapcsolt silányságoknak.

Látszólag joggal kérdezheti az olvasó, de a televízió szerkesztője is: az invencióAmit el tehet várni tőle, azt becsülettel megadja „A császár kémje” című francia filmsorozat. • Eddig legalábbis.

ennél ostobább, csetlő-botló műfaján belül is silányabb „tévéjátékot” (?) láttam volna, mint ezt a majdnem egy órát tartó, kétrészes kaland- sorozatát Franknek. Sem alapötlet, sem szituáció, sem színész, sem rendezés: olyan bóvli árvr ez. amely még a bóvlik piacán is valahol a leghátsó sorokban kaphat csak helyet.

Nálunk helyet kapott a mindig oly kedvvel szidott, de Valójában a világ igen igényes televíziói közé tartozó magyarnak a műsorában.

Miért?

Hogyan?

Nem lehet erre semmiféle indok — éppen a magyar televíziónál. Egy órán kezű*. valóban képre rendezett Lili bárónőről, vagy a Trisztánról, Thomas Mann novellájának televíziós-változatáról nincs szava a tévékritikusnak? Nem a legböl- csebb, de a legigazabb válasz csak az lehet, hogy nem miattuk kell félteni a televíziót és a közönséget, de miattuk kell mosolytalan aggódással figyelni a kétbalkezes Frank klozettbéli csetlés- botlását

Egyébként Frank a megérdemelt neki járó helyén csetlett-botlott. S talán nem is tehet róla. hogy csak ó került oda, de a filmje nem került mellé.

Gyurkó Géza

24.

Meg a lányok se igen bújnak bele; jobban féltik magukat a lányok .az elkormo- lástól. A ruhájukat, a hajukat, mindent. Nelli is — a legkisebb nénje — csak egyszer mert belebűjni, de soha azután. Pedig hányszor játszottak együtt azóta is a padláson.

Tulajdonképpen ő nem a rejtekhely miatt szökött most fel a szőlőhegyre, hanem, hogy Márta nénjét meglesse, az újdonsült férjével együtt mit művelnek itt.

(Megleste őket nyáron is.

már mint férj és feleség, amikor hazajöttek Pestről, Felszökött utánuk, és összevissza karcolta magát a kökénybokorban.

A padlásról is lehet leske- lődni. De csak a pitvarba látni le innen, a padlásfeljárónál. A feljáróajtó deszkái közt a hasítékon elég jól átlátni.

Most kívülről jött fel a padlásra, nem a pitvar felől. Van most egy külső feljáró is, amiről nyáron nem tudott: érdekes, hogy soha idáig nem vette észre ezt a feljárót. Pedig a létra oda van támasztva a présház véNyári program Sarudon

(Tudósítónktól)

Nemrégiben adták át rendeltetésének Sarud új klubkönyvtárát, amely részt vesz az oktatási és közművelődési intézmények fejlesztését szolgáló országos kísérletben. A klubkönyvtár eddigi munkája és a kísérlet eredménye hiztató.

Ezekben a hónapokban a könyvtár nyári munkaterv alapján segíti a falu lakóinak művelődését, szórakozását. Folyamatosan működik a rádióstanfolyam, a bábcsoport, a barkácsszakkör, a gyermek- és az ifjúsági klub. A moziban több ifjúsági film bemutatására is sor kerül. Július végén a fiatalok Pécs környékére kirándulnak, ahol kéthetes táborozáson vesznek részt.

A következő hónapokban több művészeti együttes is ellátogat Sarudra. Augusztus végén az Állami Déryné Színház vendégszerepei majd a községben: Tamási Áron

Boldog nyárfalevél című színmüvét mutatják be.

Császár István

*)7ö

W4

1.909

• ,T.T

,v

........................ i»m

: í : : *

L---...........................................

J

ól sikerült,

elérte célját

Interjú a Gárdonyi Géza diáknapokról

A szokásosnál is frissebb,

pezsgőbb es vidámabb volt június első napjaiban Egerben az élet: 1600 középiskolás vette birtokába a várost, akik az országos Gárdonyi Géza diáknapok eseményeire érkeztek. Az immár hagyományos rendezvényről Ambrus Józseftől, a megyei KISZ-bizottság titkárától kértünk interjút.

— Hogyan értékelhetjük a diákok közelmúltban véget ért egri seregszemléjét?

— Elöljáróban hadd emlékeztessek arra, hogy városunkban kétévenként rendezzük meg az országos Gárdonyi Géza diáknapokat. Ügy érzem; az előző évek gazdag tapasztalatait ezúttal igen jól sikerült hasznosítani. A mostani diáknapok rendezvény- sorozata jó fórumot biztosított az ezerhatszáz középiskolás fiatalnak, hogy sokirányú tudásukról, képességükről számot adjanak. Jó alkalom volt természetesen az itt töltött négy nap arra is, hogy

géhez, csak föl kell rajta lépni; érdekes, hányszor, de hányszor bújócskázott már itt, és nem vette észre, hogy oda van támasztva a létra.

S ha már itt van, a présházban, még a leskelődés előtt jó volna biztonságba helyezni a kekszet, meg a nápolyit, míg vissza nem érkeznek az őrzők. Az benne a jó, hogy otthonról is közel érheti ezt a rejtekhelyét; akármikor csak fölszalad és megtörni a tarisznyát. Elfér ide, a kéménybe, kényelmesen az egész rakott>ány, szép lassan felhordja az egészet. Leskelődni azután is lehet, telik az időből; új házasok azt csinálják egész álló éjszaka.

Ahogy kinéz a présház padlásáról, a kerek ablakon, ott van-e még a felfordult autó, most látja, hogy telis-tele a szőlőhegy katonákkal. De még lent, a hegy lábánál a gulyalegelő is.

Mintha minden szőlőtőke egy-egy katona volna.

És mind errefelé jönnek, ki szuronyt szegezve, ki lövésre készen tartott géppisz7 tollyal — csendben, óvatosan lopakodnak felfelé a katonák. Oroszok, németek, magyarok vegyesen, de még egyenruhás, bilgeris nyilasok is — úgy látszik, vége lett közben a háborúnak, és megegyeztek, hogy valameddig legyen most béke. Nem gyilkolásszák tovább egymást, egyelőre nem győzött senki.

Kiáltani akart: — Ne lőjetek! Nyisztrijaty! — de nem jött ki hang a torkán. Az iiedelemtől.

Erőlködött, de csak halk, vinnyogó hangokat préselt ki magából az sem hallatszott

a Heves megyei, a Pest megyei, valamint a nógrádi, a Szolnok megyei és a budapesti fiatalok közeli barátságokat kössenek egymással.

Mindenekelőtt ezt vártuk a diáknapoktól, és természetesen azt is, hogy legyen ez a találkozó demonstráció, sokirányú fejlettségük, tudásbeli és emberi alkotókészségük demonstrációja. Örömmel mondhatom, nem csalódtunk várakozásunkban.

— Voltak-e új, a korábbitól eltérő vonásai a diáknapoknak?

— Igen, volt, mégpedig az, hogy erősödött a találkozó fesztiváljellege. Ezúttal nem kifejezetten a versengésen volt a hangsúly, hanem a bemutatkozásra való lehetőség biztosításán. Jó alkalom volt ez a négy nap a fiataloknak a művészetek és a sport terén elért eredményeik bemutatására, valamint arra, hogy tanácskozásokon cseréljék ki' tapasztalataikat különböző kérdésekről.

semeddig.

Akkor vette észre, hogy nem fölfelé néznek a katonák, a padlásra, hanem mind a présház bejáratát nézi.- S ebből .azonnal megértette, hogy nem őmiatta jönnek, hanem Mártira.

Le kellene kiabálni, hogy (Mária nénjéhez menjenek. Márti nem olyan lány, és egyetemre jár iskolába, és űrinő lesz belőle, tanárnő, ha kitanul.

De hiába kiabálna ezeknek, bánják is azt a katonák, kicsoda, csak nő legyen.

Futott volna, hogy szóljon Mártinak, meneküljenek.

Nem, az sem jó. Hová menekülnének már. Itt a jó búvóhely a kéménylyukban, csupaszon az sem olyan nagy baj, ha összekormozzák magukat. Majd lemosakodhatnak a kútnál.

Futott volna, de nem érte el a talajt a lába. Súlytalanul lebegett a kerek ablaknál, és hiába kalimpált a lábával, nem haladt. Végtére a gerendákba kapaszkodva, kézzel tornászta el magát a padlásfeljáróig, amely most nyitva volt — érdekes, az előbb még nem volt nyitva —, de elkésett: alul, a pitvarban már ott tolongtak a katonák.

Várta, hogy majd Jani bátyja, a Márti férje, elébük áll. De sehol sem látta már Jani bátyját. Lehet, megkötözték, vagy talán fel is akasztották azóta.

Márti a sarokba húzódva, a kezét védekezőn maga elé tartva kiáltozik:

— Ne. ne!... Én egyetemre járok!._

— Milyen kérdésekkel foglalkozott a diákfesztivál?

— Az első témakör az „Eszmékért és célokért küzdünk” elnevezésű tanácskozás volt, amely KlSZ-vezető- ket érintett, és a középiskolás fiatalok céljaival, perspektívájával és feladataival foglalkozott.

Jelentős eseménye nőit. a diáknapoknak a „Diákok, diákklubok és a közművelődés” és „A diáksport továbbfejlesztésének kérdései, a diáksportkör feladata az iskola tanulóinak rendszeres foglalkoztatásában” című további két témakör is. Hasonlóképpen jóffikerült a megyei KISZ-bizottság és a pedagógus-szakszervezet áltál közösen rendezett tapasztalatcsere a közművelődési és az anyanyelvi szakkörök munkájáról. örvendetes, hogy ezen több Heves megyei pedagógus vett részt.

— Hogyan értékelhetjük a diáknapokon bemutatott produkciókat?

— Szinte valamennyi művészeti bemutatóról elmondhatjuk, hogy igen sikeresek, színvonalasak voltak, a budapestiek csoportja azonban így is kiemelkedett a mezőnyből. A fesztivál jellegnek megfelelően nívódíjakkal jutalmaztuk a legjobb produkciókat. Az összesen kilenc nívódíjból egyet-egyet az egri Dobó István Gimnázium pol-beat-esei, az Ifjú Gárda műsora, valamint a gyöngyösi Vak Bottyán gimnázium néptánc-csoportja érdemelt ki. Sportolóink is jól szerepeltek, úszásban a Heves megyei diáksportolók nyerték el a vándorserleget.

— Nyílt-e alkalmuk egyféle „kitekintésre” a fesztivál résztvevőinek?

— Nem nevezném kitekintésnek, mert annál lényegesen több, fontosabb jelentőségű, hogy minden megs« küldöttségét egy-egy egri üzem munkásfiataljai patronáltak, így az itt összesereglett középiskolások velük is megismerkedtek és megbarátkoztak, s ezen túlmenően üzem- látogatásra is nyílt alkalom. Ugyanakkor a munkásfiatalok részt vettek a diákok gálaestjein. Kölcsönös közeledésük jelentőségéről csak s legjobbakat mondhatjuk.

Hasonlóképpen örvendetes hogy a diáknapok megrendezéséhez néhány iskola — így a Szilágyi, a Dobó Istvár gimnázium, a 212-es 6zámi; szakmunkásképző intézet, valamint a katonai kollégium fiataljai sok segítséget adtak Nem utolsósorban őket is illeti a köszönet, hogy a Gárdonyi Géza országos diáknapokról elmondhatjuk: jól sikerült, elérte célját.

—öt—

iS73. június 10-, kedd

(FolytiUjukj