Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

Autós horssak 'eyEWEKKOÄ ^ — Mami, ez a kocsi hány hengeres? VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A múlt század végén Kí­nában a belső feudális és a külső imperialista elnyomás terhét —, amely utóbbi az ország kezdődő feldarabolá­sára vezetett — tovább sú­lyosbították az elemi csapá­sok, az éhség, az önkény újabb és újabb megnyilvá­nulásai. A nép körében egy­re erősödött a zúgolódás. Mind gyakrabban hangzott fel a jelszó: „Halál az ide­gen betolakodókra és a meg­vásárolható hivatalnokokra!” A népi felkelés bölcsője Santung tartomány volt, ahol a német imperialisták nyílt gyarmati uralmat léte­sítettek. Különösen aktívan lépett fel a Jihocsüan (Az igazság és béke ökle) nevű titkos társaság, milicista osz­tagokat létesített és kiter­jedt propagandamunkát foly­tatott. A társaság tagjai ke­mény fegyelmet tartottak, szervezett akciókat hajtottak végre a külföldi misszioná­riusok, katonák, konzuli és kereskedelmi képviselők, to­vábbá az idegenekkel kap­csolatban álló kínaiak ellen. A kínai lakosság rokon­szenvezett a mozgalommal. Parasztokon, kézműveseken, kispolgárokon kívül részt v ttek benne olyan földes­urak, sőt kormány hivatalno­kok is, akik valamilyen ok- n 11 fogva ellenezték a kül­földi uralmat Később a tár­saság átalakult és a Jihotuan nevet vette fel (Az igazság és egyetértés ökle); innen származik a nyugaton köz- használatúvá vált ököl-boxer elnevezés. A külföldiekkel együttmű­ködő santungi új kormány­zó azonban a német csapa­tok segítségével hozzákez­dett a mozgalom kegyetlen elnyomásához. A lőfegyve­rekkel nem rendelkező jiho­Március 17. óta Genfben ülésezett az ENSZ 3. nemzet­közi tengerjogi konferenciája azzal a céllal, hogy az 1974. június 20-án Caracasban megrendezett konferencián felvetett 250 tervet, illetve javaslatot megvitassák és ki­dolgozzák a Föld 71 százalé­kát borító „Kék Kontinens” alkotmányát. A probléma megoldását a társadalmi rendszerbeli különbségek mellett a tengerhez és a vi­lággazdasághoz való viszony, sokféle csoportérdek sietteti. Eltér a tengerparttal és a tengertől távol levők igénye, már a nagy kereskedelmi, halászati technológiával ren-' delkeaő országok, a nagyobb tengeri hatalmak és fejlődő országok elképzelése. Ez a sokféle nézet jogi rendezést sürget, hogy elejét vegyék a tengereken egy új kalózkor­szak kialakulásának. Tavaly Caracasban a részt vevő 150 ország nagy többsége elfogadta a régi „ágyúgolyó­szabály” (3 tengeri mérföld) helyett a 12 mérföldes terü­leti víz, illetőleg a parti ál­lamnak gazdasági előjogokat biztosító 200 mérföldes gaz­dasági övezethatárt. A rend­kívül gyorsan fejlődő ipari technológia lehetővé teszi az ember behatolását a tenger ismeretlen övezeteibe. A nagyüzemi halászat módsze­reivel évente 65 millió tonna halat fognak ki. Ez a halá­szat a Föld állatifehérje-ter- melósének 13 százalékát ad­ja. A világ legnagyobb ha­tuanok hősiesen ellenálltak, 6őt megerősödtek. Ez rémü­lettel töltötte el az imperia­listákat: 1900-ban az Egye­sült „ Államok, Németország, Anglia, Olaszország, Francia- ország és a cári Oroszország részben együttesen, részben külön-külön katonailag lé­pett fel a mozgalommal szemben. A felkelők azonban egyre nagyobb teret nyertek, ■ el­foglalták Pekinget is. A kül­földi követeknek azt java­solták, hogy hagyják el a fővárost, de ők nem fogad­ták meg a tanácsot, sőt, ki­hívó magatartást tanúsítot­tak a felkelőkkel szemben, akik erre ostrom alá vették a diplomáciai negyedet. Von Ketterer báró német követ — bár óvatosságra figyel­meztették — elindult a kül- kapcsolatok hivatala felé, útközben azonban egy kor­mánykatona lelőtte. Ezt követően kezdődött a teljes külföldi intervenció; 20 ezres német hadsereg élén Kínába érkezett Waldersee tábornok és átvette az egye­sített intervenciós erők pa­rancsnokságát, kegyetlen bosszúhadjáratot indított a kínai tömegek ellen. A be­vallott cél az volt, hogy fel­szabadítsák a pekingi kül­földi kolóniákat. A valóság­ban azonban az intervenció azt tűzte ki céljául, hogy a nagyhatalmak kiterjesszék előjogaikat Kínában. Vilmos császár utasította kormányát, hogy biztosítsa Kínában a német hatás erő­södését, majd jellemző mó­don kiadta a parancsot: „Sa­ját csapatainknak kell meg­bosszulniuk a német követ meggyilkolását Pekinget el kell törölni a föld színéről!” A kegyetlen, büntető had­műveletek és a nagy vér­lászhajó flottájával rendelke­ző és a lakosság élelmezését nagyrészt a halászattal biz­tosító Japán évente 10 millió tonna halat visz partra. A zsákmány 45 százaléka más államok, 200 tengeri mérföl­des gazdasági övezetéből szár­mazik. Az utóbbi időben a kőolaj- és földgáz kutatása és kitermelése a szárazföld­ről a tengerparti sávra (200 m vízmélységig) is áttevő­dött. A jelenleg kitermelt kőolaj ) kb. 20, a földgáz 7 százaléka S származik innen, A mai is- > meretek szerint az 50—80 > méter mélységben húzódó s tengerfenék alatt fekvő szén- S hidrogéntartalékot 2 milliárd > tonna kőolajra, 14 milliárd > köbméter földgázra becsülik. > A kitermelési technika to- ? vábbi fejlődésével az előre- > jelzések szerint 1985-ben a ? világ kőolajtermelésének 44 < százalékát a tengér mélye < adja majd. < A közelmúltban indult meg < a tengermedencék alján ta- < lálható különböző érctelepek < feltárása, szovjet, amerikai, $ francia, japán és nyugatné- t met kutatók segítségével. Je- S lenleg a tengerfenék kincsei - s nek 3 százalékáról vannak | ismeretek. A Csendes-óceán- > ban a Hawaii-szigetek térsé- > gében a tengermeder 50 mii- > liárd tonnánvi fémtartalmú > rögöt rejt, főleg mangán-, | réz- és nikkelércet. ? Mélytengeri bányászattal | termelnek ki ón- és cinkér- < cet a Malakka-szoros könnyé - * veszteségek ellenére a jiho- tuanok továbbra is hősiesen ellenálltak. Áttértek a parti­zán hadviselésre, és merész rajtaütéseket szerveztek az ellenséges csapatok és tá­maszpontok ellen. A modem fegyverekkel el­látott külföldi intervenció- sok azonban lassan fölény­be kerültek. Végül is a kí­nai kormány megbízottja és 11 állam — közöttük Német­ország, az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, Ja­pán, az Osztrák—Magyar Monarchia a cári Oroszor­szág — követei zárójegyző­könyvet (más néven „boxer- jegyzőkönyvet”) írtak alá. Kína kötelezte magát, hogy az intervenciós hatalmaknak 39 év leforgása alatt óriási hadisarcot fizet. A földadó kivételével minden adó be­szedése a külföldiek kezébe került. A kínai kormány kö­telezettséget vállalt, hogy a jövőben a kínai nép minden antiimperialista megmozdu­lását a legerélyesebb eszkö­zökkel elfojtja. A külföldiek jogot nyertek arra is. hogy Kína területén katonaságot tartsanak. A jihotuanok (boxerek) felkelése nagy • jelentőségű volt a kínai nemzeti felsza­badító mozgalom általános fejlődésében. A felkelés a nép törhetetlen elszántságát tanúsította a külföldi ag­resszió elleni harcban: meg­gátolta Kína területi felosz­tását. Az „Iszkra” első szá­mában Lenin méltatta a kí­nai nép küzdelmét. Az egyesült imperialista front azonban megszilárdí­totta helyzetét Kínában, az ország a XX. század elejére az imperialista nagyhatalmak fél gyarmatává süllyedt. ken, gyémántot Afrika déli partjai mellett és ként a Mexikó-öbölben. A tengeri közlekedés szem­pontjából fontos a tengerszo­rosokban a hajózás biztosí­tása, mert a parti vizek ha­tárának 12 mérföldre való kiterjesztésével 100 nemzet­közileg fontos tengerszoros kerülne nemzeti fennhatóság alá. Így ezeket csak külön szerződéssel lehetne igénybe venni. A Népújság 1975. június 5-i szamában megjelent „Üj- ságos stand igen, engedély nem” című cikkükre vála­szolva a következőkről sze­retném tájékoztatni a szer­kesztőséget: A Cse bokszári városrész építésével párhuzamosan a városi tanács illetékesei igen nagy gondot fordítottak ar­ra, hogy különböző szolgál­tatások időben elkészülje­nek. E gondosságról és tevé­kenységről tanúskodik az az állapot, amely szerint az el­ső lakóépületek átadásával egy időben átadásra került egy olyan bolt, ahol a leg­szükségesebb, mindennapi élelmiszercikkeket már meg lehet vásárolni. Ugyanebben az időben egy ideiglenes bolt is elősegítette a lakosság áru­ellátását. A lakások építésé­vel párhuzamosan különböző szolgáltatások kielégítéséhez szükséges épületek kerültek átadásra, mint például: ÁBC- áruház, orvosi rendelő, UNI- SZERV Ktsz, szerviz, patyo- latfelvevőhely, fodrászüzlet, iskola óvoda, bölcsőde, zöld­ségesbolt, presszó, tejbolt. A közeljövőben kerül át­adásra a ruházati bolt, á zöldség-gyümölcs bolt, a GELKA, a kisvendéglő és a postahivatal. A felsorolásból látható, hogy a városi tanács illetékesei a különböző szol­gáltató vállalatokkal együtt­működve a lehetőségeken belül messzemenőkig igye­keztek és a jövőben is igye­kezni fognak ennek az új városrésznek az ellátását biz­tosítani. A Népújság cikkében ar­ról is szó van, hogy a posta újságárusító pavilont sze­retne e városrészen elhe­lyezni, azonban a cikkből úgy tűnik, hogy a pavilon elhelyezését a városi tanács akadályozza, és most idézem a cikket: „De a standhoz az a bizonyos helyfoglalási en­gedély — ha már egyszer úgy ragaszkodnak hozzá — nagyon kellene. És minél ha­marabb.” A közterület foglaláshoz nem a városi tanács műszaki osztálya ragaszkodik, hanem a városi tanács vb műszaki osztálya törvényesen jár el akkor, amikor betartja a 22/1970. (XI. 18.) ÉVM—KPM számú rendeletet é6 az ab­ban előírtak szerint intézke­dik. A postahivatal azonban a jogszabályban előírt mel­lékleteket és szakhatósági előírásokat nem szerezte be, helyettük a városi tanács műszaki osztálya járt el a szakhatóságoknál, ezért a postahivatal által 1975. má­jus 7-én beadott kérelmükre a közterületfoglalási enge­délyt június 3-án tudtuk ki­adni. Ha a postahivatal helyett a műszaki osztály nem járt volna el a szakhatósági en­gedélyek beszerzése érdeké­ben. a közterületfoglalási engedélyt még a mai napig sem tudtuk volna kiadni. Ezzel kapcsolatosan meg kí­vánom jegyezni; hogy a pos­tának újságárusitó pavilonja nincs, ezéij: a Csebokszári városrész ilyen irányú ellátá­sát úgy kívánja megoldani, hogy megszünteti a Markhot utcai újságárusító pavilont és azt helyezi el a Csebokszári városrészben. Tehát a belvá­ros ellátását rontja. Azt is közölnöm kell, hogy a pavi­lon felállításához a 10/1969. (VI. 8.) ÉVM. számú rendelet alapján építési engedély szükséges. A postahivatal az építési engedélyt a mai napig nem nyújtotta be a városi tanács műszaki osztályához. ZÁMBORI FERENC osztályvezető főmérnök AWWWW^AAAW^AAWWWVWWVWWWVSW/ Magam is érdek­lődéssel nézem a csodálatos találmány, a televízió segítségé­vel a négyévenként megismétlődő olim­piai játékokat, de ar­ra még álmomban sem mertem gondol­ni, hogy — mint a müncheni Süddeut­sche Zeitungban ol­vasom — a MÜNCHENI OLIMPIAI JÁTÉKOK pénzügyi mérlege még mindig nem ké­szült el. Mint az el­számolással megbí­zott dr. Walter Schatz a lap munkatársának kijelentette: — A vita néhány millió márka körül folyik a megmaradt, elveszett, használható vagy nem használ­ható dolgokról. Eltűnt például hét színes televíziókészü­lék, nyolcvannégy írógép, hült helye lett számos diktafonnak és magnetofonnak. Ugyanakkor — érde­mes erre, kérem, fel­figyelni! — egymil­lió-nyolcszázezer por­törlő ruha visszama­radt. A nagyvonalú bevásárló az olimpia előtt kétmillió por­rongyot rendelt, de csak kétszázezret használtak fel közü­lük. Az olimpiai por- rongy-felhalmozás- ból adódó veszteség kétszázhetvenezer márka. OCO Fokhagymaillat- botránnyal folytatom, mely mindennél éke­sebben bizonyítja azt a tényt, hogy még ilyen, sokak által kedvelt, másokat ha­ragra ingerlő illattal is baj lehet. Íme, a nem min­dennapi história: a New York-i 70. ut­cában van EGY HÍRES FRANCIA ÉTTEREM, a La Goulue, azaz A Torkos (hadd jegyez­zem meg itt, hogy a századforduló híres kánkántáncosnőjét, Toulouse-Lautrec mo­delljét hívták így). A vendéglőből a fran­cia ételek csiklandós, étvágygerjesztő fok­hagymaillata árad. Egy szomszéd — o Kingston Kollégium angol szekciójának igazgatója — ez el­len feljelentést is tett. Levegőrontás miatt az étterem azonnali bezárását kérte, sőt követelte! New York állam felebbviteli bíróságá­nak bírája, Edward Greenfield azonban kijelentette: —j A fokhagyma­szag hozzátartozik egy francia étterem vonz­erejéhez, s a finom konyha legalább olyan jó szerepet ját­szik a civilizált em­ber életében, mint a tiszta levegő vagy az éjszaka csendje ... Egyébként a város művésznegyedében levő francia étterem vendégei: világhíres­ségek, színészek, kép­zőművészek, politiku­sok. Z. T. Kié a tenger? RADIO Kuobuin 1.22 Az Állami Népi Együttes felvételeiből 9.00 Harsai! a uurtózó! 9.35 Giorgio Tozzi énekel 10.05 Érdekes szigetek 10.35 Rikiki 10.31 Zenekari muzsika 12.30 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.56 Citromka és a három Sluga manó 14.10 Éneklő Ifjúság 15.10 de Falla: A bűvös szerelem 15.39 Vas István költészete 16.05 Kóruspódium 16.13 Ha végre itt a nyár... 16.33 Botrány a tőzsdén 17.05 Fiatalok stúdiója 17.25 Bemutatjuk ÚJ operafelvételcínket 17.34 Vendégségben 17.59 Világhírű zongoraművé­szek chopin-noktürnökot játszanak 18.30 A Szabó család 19.25 Népdalest 20.20 Kilátó 21.19 Csajkovszkij: IV. szimfónia 22.20 Népszavazás után özönvíz? 22.30 Ot esztendő új magyar zenéje 22.50 Tánczene Olaszországból 23.15 Smetana es Dvorzsák operáiból PETŐFI 8.05 Beethoven: Oktett Op. 103 8.25 Eletutam 9.03 Slágermúzeum 9.50 Kritikusok fóruma 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.03 Magyar táncokból 12.23 Dvorzsák: Vli. szimfónia 13.03 A választójog történetéből 13.20 Schumann: Spanyol szerelmi dalok 13.40 Barkácsolók ötperce 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.10 Titkon innen, titkon túl... 18.45 Balladáink világa 19.04 Tánczene Varsóból 19.35 Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét Kb. 21.15 Irodalmi kirándulások Kb. 31.45 Páholyból Kb. 22.35 Albert István népi zenekara játszik 23.15 Sidney Bechet és Count Basie zenekara játszik TOI MAGYAR 17.25 Vendégségben Paprikánál 18.05 Gazdaság és társadalom 18.40 Játék a betűkkel 19,30 Tv-híradó 20.00 Tv-terna 20.05 Federico Garcia Lorca: Yerma (Tragikus költemény) 21.35 Magyarországi néptáncok 21.50 Rendező: Hajdufy Miklós 22.25 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.01 Szövetség a békéért 20.45 Tv-hiradó 2. 21.05 így történt . . . (Bolgár dók.-film) 21.35 Zenés nyári esték Mascagni: Parasztbecsület POZSONYI 9.00 Iskolásoknak 9.30 Az elfáradt anyag 10.45 A szén, a víz és az atom 14.05 Iskolásoknak 16.55 Bánik Ostrava—Inter Bratislava bajnoki labdarúgó-mérk. 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Az elválaszthatatlanok (Angol kalandfilm) 20.50 Lidicei emlékek 21.20 Híradó, publicisztika 22.00 Hangverseny mozi-j EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Madárijesztő Színes, amerikai film EGRI BRODY: . (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Az ördög atamánja Színes, szovjet film. Du. fél 6 és este fél 8 órakor A bostoni fojtogató Színes, szinkronizált, ame­rikai film EGRI KERT: Este 8 órakor Végzetes aranyrögök GYÖNGYÖST PUSKIN: Macska,iálék GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Három milliárd lift nélkül GYÖNGYÖSI KERT: Francia kapcsolat HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Du. fél 4 órakor Repülőszázad Du. fél 6 és este fél 8 órakor Két amerikai HATVANI KOSSUTH: Gvükosság másodkézből HEVES: ; A rejtély nem oldódik meg I FÜZESABONY: A négy muskétás * R potuanok felkelése A boxerlázadás 75. évfordulója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents