Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-10 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜL JETER! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 134. szám ARA: 80 FILLER 1975. június 10., kedd A munkás-paraszt szövetség továbbra is államunk legtöbb politikai alapja Választási nagygyűlés Kaposvárott Választási nagygyűlést ren­deztek hétfőn Kaposvárott, a Kossuth téren. Az elnökség­ben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságá­nak első titkára, Böhm Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, továbbá a városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a téren összesereg- lett választópolgárokat, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Losonczi Pál So­mogy megye 12. sz. választó- kerü.elének országgyűlési képviselőjelöltje mondott be­szédet. Gazdasági fejlődésünket elemezve Losonczi Pál részle­tesen szólt a mezőgazdasági helyzetről hangsúlyozta, hogy agrárpolitikánk fő elvein nem ken és nem is fo­gunk változtatni, rna-feí így folytatta: — Joggal jelenthetjük ki, hogy jó termést hozott a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének vetése, beérőben normák a szocialista, nagyüze­mi gazdálkodás gyümölcsei, egyértelműen bizonyított fö­lénye. A tények a szocialista alapokra helyezett mezőgaz­daság mellett szólnak. Szo­cialista mezőgazdaságunk a nagyüzem két formájára épül fel.* az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre, az utóbbihoz mindig hozzá­értve a háztáji gazdaságokat Az állami gazdaságok voltak és lesznek a jövőben is a korszerű műszaki és terme­lési eljárások, tudományos vívmányok meghonosításának úttörői. Mindez a tulajdon- viszonyok jellegéből, a mun­ka társadalmasításának ma­gasabb fokából, az irányítás, a szervezés, az anyagi ellá­tottság és a jövedelemelosz­tás módjából egyenesen kö­vetkezik. A termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődése is lé­pést tart a szocialista előre­haladással. A termelőszövet­kezetek — összhangban tár­sadalmunk igényeivel és le­hetőségeivel — nagyon jó és bevált gazdasági, társadalmi szervek, olyan egységek, ame­lyek megfelelő keretet nyúj­tanak az össztársadalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeinek egyeztetésére, mindegyik fél igényeinek és szükségleteinek kielégítésére, valamint a mezőgazdasági termelés olyan fejlesztésére, amely összhangban van ter­melési erőforrásainkkal, gaz­dasági, pénzügyi, anyagi, mű­szaki lehetőségeinkkel. Losonczi Pál a továbbiak­ban sorra vette azokat a té­nyeket, amelyek agrárpoliti­kánk helyességét igazolják, majd aláhúzta: a munkás—paraszt szö­vetség. amely a szocia­lizmus közös győzelmei­ben kovácsolódott szi­lárddá és megbonthatat- Ianná, továbbra is álla­munk legfőbb politikai alapja. Pártunk e szövetségre tá­maszkodva bontakoztatja ki fx-öttfkájáty irányítja és szer­vezi a szocializmus építését — mondotta. Leszögezte, hogy a gazdasági, termelési eredmények is az agrárpoliti­ka helyességét igazolják. Er­ről így beszélt: — Mezőgazdaságunk ma lé­nyegesen kisebb területről, félannyi emberrel kéthar­maddal többet termel mint a háború előtt. Tulajdonkép­pen ez a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság 15 éves tel­jesítménye. Különösen kiug- róak gabona- és kukoricater­mesztési eredményeink. Mindez a korszerű termelési eljárások meghonosításának, a nagyhozamú fajtáknak, a megsokszorozódott műtrágya- és vegyszerfelhasználásnak, a tudományos vívmányok ki­terjedt alkalmazásának, pa­rasztságunk hozzáértésének — és nem utolsósorban — az egész társadalom közös erő­feszítésének köszönhető. A kenyérgabona — es fő­részt a kukorica — termetese — már szinte gyári-üzemi módszerekkel folyik. Az ál­lattenyésztésbe is egyre erő­teljesebben vonul be az ipar- szerű termelés. A baromfi­hús és tojástermelesi rend­szereink, valamint a teljesít­mények ugyancsak állják az összehasonlítást. A sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, üzemszerű rendszere ugyan­csak kezdi meghozni első eredményeit. A termelési rendszerek minőségileg ma­sok, mini a hagyományos el­járások. Természet«, hogy másféle és a korábbihoz alig hasonlítható követelményeket támasztanak a vezetéssel, a munka, és üzemszervezéssel, a műszaki feltételek biztosí­tásával, de a dolgozo embe­rekkel szemben is. A kialakult nagy­üzemi keretek, nagyüze­mi szervezet és szerkezet, a termelőerők koncent­ráltsága nyújtotta lehető­ségeinket még távolró! sem merítettük ki, Márpedig a hatékonyabb gazdálkodás, a hozamok nö­velése. a gépek és felszerelé­sek kihasználása okvetlenül megköveteli azoknak az óri­ási tartalékoknak a feltárá­sát és mozgásba hozását, amelyek egész mezőgazdasá­gunkban szunnyadnak. Lehe­tőségeink. tartalékaink nem önmaguktól, hanem csak tu­datos és tervszerű cselekvé­sünk nyomán válhatnak fej­lődésünk forrásaivá. — A termelőszövetkezeti parasztság anyagi felemelke­dése, tudati átalakulása, szak­mai felkészültsége, közösségi érzésének és gondolkodásá­nak kibontakozása és meg- gyökerezése együtt es párhu­zamosan ment végbe a ter­melési eredmények növeke­désével, a nagyüzem kialaku­lásával és megszilárdulásá­val. A falu, a parasztság élet­módban, gondolkodásban, szemléletben, jövedelmi vi­szonyokban, szociális ellátott­ságban csaknem azonos szint­re emelkedett a társadalom egészével. Politikánk lényegé­ből fakad, hogy a munkásság és a parasztság jövedelmét aranyosan növeljük és arM törekszünk, hogy társadalmi céljainkkal összhangban fo­kozatosan és mindinkább ki~ egyenlítődjenek társadalmunk két alapvető osztályának élet­viszonyai; élet- és munkakö­rülményei. A szocialista tár­sadalmi igazságosság nagy és távlati követelménye ez. Losonczi Pál nyomatéko­san szólt arról, hogy sok he­lyütt lebecsülik a hagyomá­nyos termelési eljárásokat, úgy tekintik azokat, mint a korszerűséggel, a korszerűsí­téssel össze nem férő módsze­reket. Rámutatott: a mellő­zött, az úgynevezett „elfelej­tett” hagyományos módsze­rekhez is bátran hozzá kell nyúlni, ha így olcsóbban és összességében többet terme­lünk. Ki kell merítenünk a hagyományos lehetősegek minden eszközét. A háztáji gazdaságok nehe­zeiéről és lehetőségeiről szól­va Losonczi Pál a következő­ket mondotta: — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek általá­nos fejlesztése közben — a népgazdasagi érdekekkel össz­hangban — ahogy eddig, ez­után is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett termelésű A háztájit a közös részének tekintjük. A háztáji es a kisegítő gazda­sagoknak nemcsak ma, de a jövőben is jelentős szerepük lesz a tagság önellátásában, a közfogyasztáshoz való hozzá­járulásban, az árutermelés­ben. Ismeretes előttünk, hogy a háztáji termelése nem za­vartalan és gondtalan. A fia­talok már nem lelkesednek érte, s néha állami intézkedé­sek is bizonytalanságot okoz­nak. A kormányzat azon van, hogy elhárítsa az útból a ház­táji termelés akadályait. Nem végezheti el viszont a szövet­kezet helyett azt a munkát, ami háztáji gazdasagok tá­mogatásával kapcsolatban rá­juk hárul. A tagság és az egesz népgazdaság elvárja a termelőszövetkezetektől, azok vezetőségétől, hogy körülte­kintően és messzemenően se­gítsék a háztáji termelést. — A termelés ésszerű, mér­téktartó — adottságainkkal, termelési szerkezeteinkkel, fejlesztési lehetőségeinkkel, de mindenekelőtt a gazdasá­gosság és a hatékonyság kö­vetelményeivel józanul szá móló koncentrációját, összpon­tosítását és szakosítását a nagyüzemi mezőgazdasag fej­lődésétől elválaszthatatlannak tartjuk. Ezzel számol a mező- gazdaság és az élelmiszeripar ötödik ötéves tervelképzelése, valamint a távlati fejlesztési elgondolás. — A jelenleg kialakult nagyüzemi keretek jó színte­ret nyújtanak a termelőszö­vetkezeti demokrácia tovább- szélesítésére és elmélyítésére. A nagyobb üzemi méret, a központositottabb termelés- irányítás és -szervezés nem ellentétes a demokratikus el­vekkel és módszerekkel. A termelőszövetkezeti demokrá­cia érvényesítése és alkal­mazása változatlan elv gaz­dasági, társadalmi és emberi oldalról egyaránt. A termelőszövetkezeti demokráciát a munka­helyi demokrácia szerves részének tekintjük. Feladatunk éppen abban áll, hogy a termelés kockázatát vállaló szövetkezeti közös­ségnek segítsünk megkeresni az útját-módját annak, mi­ként hasznosíthatak a na-* gyobb méretűvé vált, üz mibb jellegű szervezetben a demokrácia jól bevált mód­szereit és eszközeit. — Bizonyos vagyok benne, hogy parasztságunk egésze, a termelőszövetkezeti mozga­lom törzskara jól érti és oda­adással támogatja mindazok­nak a feladatoknak a valóra váltását, amelyeket fejlődé­sünk állított elénk. Biztosít­hatom a termelőszövetkeze mozgalom sokszázezres tábo­rát, hogy pártunk és kormá­nyunk — miként eddig — a jövőben is ügyel arra, hogy a szövetkezeti parasztság a munkásosztállyal haladjon együtt szocialista céljaink megvalósításáért — mondot­ta Losonczi PáL A gyűlésen felszolatt Kosz­tolányi Jánosné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője és dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront vwoa bizottságának etoölae. Választási nagygyűlést ren­deztek hétfőn Pécsett, az or­vostudományi egyetem aulá­jában. Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Nagy Jó­zsef, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára és Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke. Dr. Ádam Antel, a Haza­fias Népfront Baranya me­gyei bizottságának elnöke köszöntötte a választási gyűlés résztvevőit, majd fel­szólalt Kiss Sándor, a Mecse­ki Szénbányák Vállalat Pécs- bányaüzemének vájára, Obert Béláné, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja, a geresdlaki Dózsa Tsz szocia­lista brigádvezetője és dr. Földvári József egyetemi ta­nár, a Pécsi Állami- es Jog- tudományi Egyetem dékánja. Ezt követően Aczél György, Baranya megye 1. számú vá­lasztókerületének képviselő- jelöltje mondott beszédet. Megemlékezés az MSZBT megalakulásának 30. évfordulóján Az ELTE Természettudományi karának Ságvári ter­mében ünnepséget tartottak az MSZBT megalakulásának 30. évfordulóján. Képünkön: Apró Antal a szónoki emelvényen. Tudósításunk lapunk 3. oldaláru (Népújság telefotó — MTI—KS1 Falaiwéjp ILajos Belládban Hétfőn Belgrádban meg­kezdte háromnapos munkáját a magyar—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési bizottság VII. ülésszaka, amelyen a magyar delegációt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. a magyar tagozat elnöke, a ju­goszláv küldöttséget pedig Ászén Szimitcsijev a kor­mány tagja, a jugoszláv ta­gozat elnöke vezeti. A tanácskozás napirendjen a következő kérdések szere­pelnek ; — kölcsönös tájékoztatás « két ország gazdasági helyze­téről, — értékelés a gazdasági együttműködésről a vegyes­bizottság legutóbbi ülése óta, valamint a fejlesztés lehető­ségeinek tanulmányozása a következő öt évben és hosz- szabb távon. — egyezmény aláírása a drávai hajózásról és a határ­menti árucsere szabályozásá­ról. (MTIj "< Aratás előtt Tovább javol a gépellátás Lrkeznek a kombájnok ■1 700 000 hektárról kell idén betakarítani a kalászos ga­bonát. A terméskilátások jú­nius elején biztatóak, az ara­tókra nagy munka vár. A kereskedelem felké­szült az igények kielégítésé­re, az előző évhez képest to­vább javul a gépellátás. A gazdaságok évek óta elő­ször annyi kombájnt vásárol­hatnak, mint amennyire Vénusz 9. Kutatás új típusú berendezéssel A Szovjetunióban vasarnap felbocsátották a Vénusz 9. automatikus bolygóközi állo­mást. A Vénusz 9. automatikus űrállomás új típusú kozmikus berendezéssel kutatja majd a Venus bolygót. Az űrállomás a felbocsátás után előbb megkerülte a Földet, majd ráállt a Venus felé vezető pályára. A bal­lisztikus mérések adatai sze­rint a pálya paraméterei kö­zel állnak a kiszámítotthoz. A bolygóközi állomás októ­berben ér a Venus közelébe A Vénusz 9. űrállomás mű­szerei normálisan működnek. Több mint 14 év telt el a Venus felé indított első űr­állomás felbocsátása óta. A Venus — mint köztudott — valamennyi bolygó közül a legközelebb van a Földhöz. Mivel azonban a bolygók közti távolság állandóan vál­tozik, rendkívül bonyolult a Hajr»icsíttag fete-j^i£K>tf u** állomás indításának megvá­lasztása. Olyan ez, mintha kis puskával kellene egy ki­lométer távolságból célba venni egy repülő pénzérmét. A Vénusz 9. 370 millió ki- ■ lométer megtétele után fogja a bolygót megközelíteni, ak­kor, amikor a Föld és a Ve- nus közötti távolság a jelen­legi 118 millió kilométerről 85 millió kilométerre fog csökkenni. Hat szovjet űrállomás érte el eddig a Venus homályba burkolódzó felszínét. Sok ér­dekes jelenséget és törvény- szerűséget is sikerült feltár­ni, mindazonáltal még igen sok a megoldatlan Venus- probléma, amelyek tisztázá­sa rendkívül fontos bolygó- rendszerünk keletkezésének és fejlődésének tanulmányo­zása, Földünk jobb megér­tése szempontjából. A Vé­nusz 9-re az említett problé­mák megoldásában- is szerep yéat. ©íTí) szükségük, illetve anyagi fe­dezetük van. Az arató-csép- lö gépek száma 1974-hez ké­pest 2000-rel növekszik, leg­alábbis ilyen kínálatot biz­tosít a kereskedelem. A megrendelt gabonakombáj­nok a Szovjetunióból folya­matosan érkeznek. Az első félévben a szerződések sze­rint 475 SZK—5-ös kombájnt szállít a szovjet külkereske­delem. A gépekből már több mint 200 megérkezett és ezeket az összeszerelés, be­állítás után átvették a gaz­daságok, a gép nagyobb tel­jesítményű és „szembizto- sabb”, mint a hosszú éve­ken át kitűnően bevált SZK —4-es típus. De még ennél is nagyobb teljesítményű az SZK—6-os gép, amelyből 150-et rendelt az AGRO- 'TRÖSZT. A gépekből ed­dig már több mint 100-at át is vettek. Érkeznek az NDK- ból az E—512-es kombájnoki első idei szállítmányai is. A mezőgazdasági munkák-* hoz szükséges egyéb betaka-j rító gépek állománya is to­vább bővül. A szálastakar- mány-betakarító gépek egyikj korszerű típusából, az NDK* ban gyártott E—280-asból aZI első félévre 220-at igazoltak) vissza, s május végéig 229 érkezett meg. Tehát az NDKi már a harmadik negyedévre* esedékes szállításokat telje-i siti. Egy másik típus, az E—•' 301-es átvétele is jó ütemben halad. Egész sor hazai és kül­földi zöldségbetakarító gép, főleg zöldborsó arató-cséplő gép és az ezekhez szükséges felszerelés egészíti ki a gép-, kínálatot

Next

/
Thumbnails
Contents