Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

flUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I Kismamák u%emm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV!. évfolyam, 132» szám ARA; 80 FILLER 1975. június 7„ szombat A nemzeti jövedelem növelését a hatékonyság, a termelékenység emelésével kell biztosítani Választási nagygyűlés a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen A Józsefváros és a Ferencváros lakosai pénteken a Marx Károly Közgazdasagtudomanyi Egyetem aulájában tartották meg választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöke es dr. Molnár Endre, a budapesti párt- bizottság titkára, s jelen voltak a két nagy munkáskerület kép viselő j elölt j ei. A nagygyűlést Verebély György, a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottságának titkára nyitotta meg. A válasz­tók nevében Kiss László, az Egyesült Villamosipari Gép­gyár munkása, Róth Józsefné, a közgazdaságtudományi egyetem tanársegéde és Csapó György, a Labor Műszer­ipari Művek 2-es számú gyárának osztályvezetője szólalt fel. Ezután Lázár György, a politikai bizottság tagja, • Minisztertanács elnöke mondott beszedek Lázár György beszéde Bevezetőül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács szívélyes üdvözletét tol­mácsolta a nagygyűlés részt­vevőinek és a főváros lakos­ságának, majd belpolitikai életünk közelgő, fontos ese­ményéről szók — A választások előkészíté­sének menetében ismét jó al­kalom nyílt arra, hogy fel­mérjük és értékeljük a meg­tett utat, számba vegyük a szocialista építés mai és jö­vőbeni feladatait — mondot­ta. A jelölőgyűlések résztvevői, elismeréssel szóltak építő­munkánk eredményeiről, ar­ról, hogy a népfront 1971-ben meghirdetett programját si­keresen télj esitettük. — E tanácskozásokat — noha azokon nemcsak az eredményeket méltatták, de a gondok is hangot kaptak — mindenütt az optimizmus és a tenniakarás alkotó légköre jellemezte, érzékelhetően megnyilvánult, hogy népünk nagyra becsüli és magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, marxista—leninista politiká­ját, azt a politikát, amely az eltelt csaknem két évtizedben kiállta a gya­korlat próbáját; amelynek alapján pártunk biztosan és sikeresen vezeti társadalmun­kat a szocializmus építésének útján, és amely az élet min­den területén, a bel- és kül­politikában. a gazdasági és a kulturális építőmunkában egyaránt megfelel hazánk ér­dekeinek, népünk boldogulá­sát szolgálja. A miniszterelnök a továb­biakban elismeréssel szólt az országgyűlés elmúlt négy évi munkájáról, a kormány tevé­kenységéről, majd gazdasági építőmunkánk legfontosabb kérdéseit vette sorra, méltat­ta az eredményeket, s emlí­tést tett a gondokról, felada­tokról is. — Jogos büszkeséggel tölt­het el bennünket, hogy az utóbbi négy evben ismét nagy alkotásokkal gyarapí­tottuk nemzeti vagyonún­kat, szebbé, gazdagabbá tettük né­pünk életét — húzta alá. — Majd így folytatta: — Má már biztonsággal megállapít­hatjuk, bőgj’- — noha az el­múlt két évben nem várt ne­hézségekkel is találkoztunk — népgazdaságunk teljesíti a ML kongresszus által kitűzött waaaatókat, hozzáfűzte: tár­MfiMxni céljaink elérését, az amaasai. a xmi.uiay « tudomány fejlesztését szaft­ban a jövőben is csak úgy biztosíthatjuk, ha tervszerű, és mind magasabb fokon szer­vezett munkával megteremt­jük hozzá a szükséges anyagi alapokat. — Tudnunk kell azt ts, hogy most és a következő években minden korábbinál nagyobb szükség van szellemi es anyagi erőforrásaink okos kihasználásárai — Anélkül, hogy a saját belső gyengeségeink súlyát és szerepét kisebbíteni akarnám, hangsúlyozni szeretném, hogy a nagyobb gondot és fő ne­hézséget most az általunk ne­hezebben befolyásolható kül­ső tényezők okozzák. Azokra a hatásokra gondolok, ame­lyek a tőkés világpiac oldalá­ról érik népgazdaságunkat, s amelyek milliárdokat kitevő veszteségeket okoznak szá­munkra. — mondotta, — majd arról beszélt, hogy az áremelkedés és a cserearány- romlás fő terheit az állami költségvetés viselte, mivel a tőkés piacon megemelkedett beszerzési árakat a hazai fel­használókra nem, vagy csak igen kis részben hárítottuk át. Ezzel elértük, hogy a tő­kés világgazdasági válság közvetlenül nem befolyásolta népünk életszínvonalát, nem zavarta meg a termelési és az elosztási folyamat tervszerű- ségét. Számolnunk kell azon­ban. azzal, hogy a tőkés inflá­ció nem lesz gyorsan múló je­lenség, kedvezőtlen hatásaival ebben az évben és a jövőben is szembe találjuk magunkat. Ezzel kapcsolatban a mi­niszterelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás vál­tozó nemzetközi es hazai fel­tételeit, és nagy fontosságú határozatban jelölte ki a. tennivalókat A kormány a Központi Bizottság iránymu­tatásával összhangban dolgoz­ta ki ez évi tervünket, a vég­rehajtás feladatait pedig részletes és konkrét intézke­dési programban határozta meg. Mint ismeretes, a terv­ben foglalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meg­gyorsítsuk a termelés szerke­zetének átalakítását, javít­suk gazdaságosságát; fokoz­zuk iparunk és mezőgazdasá­gunk exportteljesítményeit; általánossá tegyük a pénzesz­közökkel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglévő tartalékokat és le- _____ ________ — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, ho­gyan halad a Központi Bi­zottság decemberi határoza­tának végrehajtása — mon­dotta ezután. — Gazdaságunk az elmúlt öt hónapban is di­namikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mezőgazdaság­ban a tavaszi munkákat rend­ben és jó minőségben elvégez­ték. — A vállalatok számos hv tézkedést dolgoztak ki belső . tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtakarékos- . sag fokozásara, és megkezd­ték azok végrehajtását. Len­dületesen. folytatódik és új — a népgazdaság érdekeit jól szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny.. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé bízta­tó tények is, melyek arra mu­tatnak, hogy a végrehajtás még nem mindenben felel mag a követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jövedel­mekre folyósított összegek meghaladják a tervben elő­irányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, a munkaerő-gazdálkodás javi tására még nem születtek megfelelő intézkedések. Mind­ezek mellett a legtöbb gondot az okozza, hogy a tőkésorszá­gokkal folytatott külkereske­delmünkben a behozatal meghaladja, a kivitel pedig továbbra is alatta marad a tervben előirányzott színvo­nalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesí­tettünk. Ezután így folytatta': — Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egyidőben az eddiginél többet tegyünk, nagyobb erőt összpotosít- sunk a tőkés export- árualapok növelésére, ver­senyképességünk javítására. Nemcsak ez évi. tervünk telje­sítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ. hogy mennyire leszünk képe­sek a feladatokkal megbir­kózni. A kormány elsőrendű kötelességének tartja, hogy folyamatossan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézke­désekkel biztosítsa a népgaz­daság 1975. évi tervének tel­jesítését. Hangsúlyozta, hogy a még­oly helyes központi intézke­dések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támoga­tását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a szocialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összponto­sításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennün­ket a Központi Bizottság de­cemberi határozata, ezt kí­vánja népünk érdeke. Ezután az ötödik ötéves lerv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámu­tatott: pártunk XI. kongresz- szusának határozatai azt a feladatot tűzik etenK, hogy a következő, 1976—1980-as idő- esakban s-nemzeti lemnek mintegy 30 százalékos növelésével alapozzuk meg a társadalmi szükségletek ki­elégítését. A kongresszus ha tározata, a pépgazdasági ter­vezés és a gyakorlati cselek­vés számára a legfőbb felada­tot a hatékonyság növelésé: nek meggyorsításában jelölte meg. Ez nem új követelmény, azonban most, amikor a növe­kedés extenziv forrásai nagy­részt kimerültek és lényege­sen nehezebbé váltak a kül­gazdasági feltételek, a gazdaság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállitani, hogy a nemzeti jövedelem növelését min­denekelőtt a hatékonyság, a munkatermelékenység emelésével biztosítsuk. — Más szóval, a következő ötéves időszak gazdasági fej­lődésének szorosan egybe kell kapcsolódnia a termelés (Tölytaéés a 2. oldalam) A tiszta, világos kis üzemben serényen csattognak, zakatolnak a szövőgépek. A Hevesi Háziipari Szövetkezet kismamái itt készítik híres szőtteseiket. A kismamaüzem létrehozása nagy segítséget jelent « gyermekgondozási segélyről visszatérő édesanyáknak, hiszen a szövetkezet egyműszákos munkabeosztást biztosít szá­mukra. A munka kezdését pedig az óvodai nyitvatartáshoz igazították. Valamennyi kismama a Petőfi Sándor szocia­lista brigád tagja. A tartalmas brigádélet, egymás segítése eredményezte, hogy négy kismama gyermeknevelés mellett tanulhatott és tett eredményes szakmunkásvizsgát. Brigád­naplójuk és környezetük véleménye tanúskodik a lelkesen vállalt és elvégzett társadalmi munkákról, közös kulturális programok látogatásáról és a helyi szociális otthon lakói­nak megértő, gondoskodó patronalásáról. A szövetkezet politikai és gazdasági vezetői a kisma­máknak egy műszakot biztosítanak, „cserébe” ebben az üzemben csak első osztályú munka készül. Koleszár Józsefné fürge ujjai alatt tarisznyákra való szőttes készül. (Totó: Perl Márton) Jól haladnak az aratási előkészületek Értekezlet a MEM-ben Pénteken a MEM-ben a me_ gyei tanácsok elnökhelyette­sei az aratási előkészületek­ről, a mezőgazdasági munkák állásáról tanácskoztak: dr. Dimény Imre miniszter meg­nyitója után dr. Soós Gábor államtitkár adott tájékozta­tást. Elmondotta, hogy az időjárás kedvezett a gabona- termesztésnek, jelenleg bizta­tóak á terméskilátások. 1975-ben 1,7 millió hektár­ról takarítják be a kalászos gabonát. 1260 000 hektáron búzát termesztenek. Az egyéb nöyények termelési szerkeze­te kisebb mértékben módo­sult tavaly óta. A tavaszi ár­pa termőterülete 25 ezer hek­tárral nőtt, olajosnövények­ből 16 ezer hektárral, szójá­ból 10 ezer hektárral és cu­korrépából 31 ezer hektárra! gyarapították a területet. A zöldségtermelők is nagyobb területről takarítják majd be a termést. Csökkent a dohány és a pillangósnövények vetés- területe. Ez utóbbi kedvezőt­lenül érintheti az állattartást. Május végén és június ele­jén határszemléket tartottak, s ahol kihasználatlan, műve­letlen területekre akadtak, ott gyors intézkedéssel pót­vetést rendeltek el. A határ­szemléket folytatják. Az aratási előkészületek kielégítően haladnak. Várha­tóan kétezerrel több kom­bájn segíti majd idén az ara­tókat, s a tavalyihoz képest 500-zal bővül a szalmabálázó és 3000-rel a traktorpark. Púja Frigyes Franciaországban Folytatódnak a tárgyalások Púja Frigyes külügymi­niszter pénteken délelőtt — franciaországi hivatalos lá­togatásának második napján — két és fél órás megbe­szélést folytatott a francia külügyminisztériumban Jean Sauvagnargues külügymi­niszterrel. A két külügymi­niszter előbb kétoldalú kér­désekről tárgyalt és megál­lapodásra jutott a magyar— irancia kapcsolatok tovább­fejlesztését elősegítő intézke­désekben, majd áttekintette a világpolitika fontosabb prob­lémáit. A szívélyes és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt eszmecsere után Púja Fri­gyes külügyminiszter ebédet tiszteletére, Az ebéden részt vett a francia politikai es gazdasági élet több ismert személyisége is, köztük Couve de Murville volt miniszter- elnök, a nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, Georges Villiers, a francia Gyárosok Országos Szövetsé­gének díszelnöke, a szövet­ség kelet-európai bizottságá­nak elnöke, Christian d’Au- male meghatalmazott minisz­ter, a magyar—francia gaz­dasági és ipari együttműkö­dési bizottság francia tago­zatának elnöke. Részt vett az ebéden Veress Péter, hazánk párizsi nagykövete, valamint a francia külügyminisztéri­um és a magyar nagykövet­ség több vezető munkatársa Pótkocsiból várhatóan 3000- rel több segíti majd a szállí­tást. Az elmúlt hetekben vala­melyest javult az alkatrész- ellátás. A kormányintézke­dések nyomán több alapanya­got kaptak a gépgyárak, egyes alkatrészekből azonban vár­hatóan hiány lesz. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­teknek és az állami gazdasá­goknak rugalmasan kell al­kalmazkodniuk ehhez a hely­zethez, ahol lehet, a házi mű­helyekben kell elkészíteni. a hiányzó cseredarabokat, illet­ve egymás közötti kölcsön­zéssel enyhíthetnek a gondo­kon. Bértárolásra lesz szükség a termés fogadására. Valame­lyest bővült ugyan a raktár­kapacitás, de idén se lesz ele­gendő hely a termés fogadá­sára. Mintegy 800 ezer ton­nányi bértároló kapacitást akarnak lekötni az illetékes vállalatok, egyelőre azonban csak 30Ö ezer tonnára van szerződéses partner. Az aratás időszakában az illetékes vállalatok ügyeleti szolgálatot tartanak majd és soron kívüli alkatrész- és gépszállítással segítenek a termelőknek. Százötven szere­lőkocsi áll készenlétben, a vállalatok 500 szerelője javít­ja majd meg a hibás szerke­zeteket. Soós Gábor tájékoztatója után Kazareczki Kálmán mi­niszterhelyettes az V. ötéves terv előkészületeiről és a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági üzemek komplex fejlesztési programjának idő­szerű munkáiról tájékoztatta az elnökhelyetteseket. A komplex fejlesztési progra­mok egyszerű terr ' szerke­zetet irányoznak e . kedve­zőtlen éghajlatú és talajú gazda,Ságoknak ű&IJ*

Next

/
Thumbnails
Contents