Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

Péter-Pá I ii leiporp Zalaegerszegen A közelmúltban üzembe helyezett zalaegerszegi tej­porgyárban 8500 kg. tej­port gyártanak naponta. Az új üzem a Philaxia Tápszergyárat lát ja el alap­anyaggal. (MTI fotó: tyíedgyasszay Béla felvétele — KS)- \, Ä mm m I Baleset nélkül I Munkavédelem a mezőgazdaságban Emlékezzünk a régi ara­tásokra! A magyar történe­lem egy részét idézik azok. A kisparaszti gazdálkodás rőfnyi parcelláit, a múzeu­mokba került készségekkel. Kaszák, kaszakövek, sarlók, cxerépkorsók, a minden ti- zenettedik kereszt verejtéke, a felsebzett kéz forrósága, a kocsizörgéses hajnalok, az éjszakáig tartó robotolások, az újtól újig való állandó reszketés, elég lesz-e, ki­tart-e a kenyér? — Emlé­kezhetünk. Hová tűntek azok az idők? j Temeti legújabb kori tör- , ténelmünk. A nagyüzemek, az iparszerű mezőgazdaság. Emlékezhetünk az elmúlt [ esztendők próbára tevő ara­tásaira is, aszályos tavaszok után fizettek gazdagon a föl­dek. Nincs ebben semmi váz rázslatos, nagyobb termőké- pességú, saárazságtúrőbb szovjet búzafajták teremnek elegendő a mütrágyaellátás, gyomirtó szerekből is jut a táblákra, új és újabb tech­nológiák, iparszerű termelés segíti a földművelést. Az ember kijavítja a természet hibáit, ha aszaly károsítja a vidéket. Eszünkbe juthat a vizes esztendő is, amikor a Du­nántúl földjeit áztatták, csú­fították hetekig a nyári eső- a^sek, tétlenkedtek a kom­bájnok, várakoztak a napos időre, a szikkadt talajra, múlt az idő, a legnagyobb érték, elhúzódott az aratás, pusztult a termés, fogyott az ország kenyere. Akkor az Aföldről megindult a segít­ség, vasúton, kerekeken özönlöttek a kombájnok, el­szánt és segíteni kész veze­tők irányításával. Verse­nyeztek a rossz időjárással, kihasználták a perceket, mentették az életet. Példa nélküli összefogás volt — mindőnk kenyeréért. Es augusztus húszadikára, az új kenyér ünnepére leara­tott az ország. Az aratók, s az aratás megérdemli a tiszteletet. Dús szövetkezeti táblákról modem gépek takarítják a termést. Könnyebb és gaz­dagabb az aratás. A kombáj- nosok, a szerelők kerülnek az érdeklődés középpontjá­ba, akiknek felelőssége a minél gondosabb betakarí­tás. A gép, bármennyire töké­letes, csak gép marad. Em­ber nélkül nem boldogul. Ezért a nyár próbája most sem marad el, embereket követel! Az időjárási viszon­tagságok, esők, viharok, for­rósig és az idő múlása, mind termést alakító tényező. A gabona gyorsan pereg. A technika, az eszközök tehát adottak. Az ember pe­dig készül a betakarításra. Készült. Péter—Pál az aratásé. Ré­gen a gazdálkodó akkortól számította az igazi nyarat, , amikor már fizetett a föld. A mezőgazdasági üzemek­ben folyamatos, 365 napig tartó „nyarakra” rendezked­tek be, s az aratás ma már komplex, gépesített folya­mat, amit aránylag kevés ember, három hét alatt le­bonyolít. Es az új búzából a vagonok már viszik is kül­földre jó hírünket, expor­tunkat. Űj lisztből sütnek a pékek. A romantikája is más az aratásoknak. A gép, a roha­nó idő új szokásokat, új ro­mantikát teremt. Kicsit még idegenkedünk tőle, azért nem zártuk még szívünkbe a pótkocsira ömlő gabonafo­lyam látványát, a borotvált tarlók sárga esztétikáját, a szögletes szalmabálákat, a frissen szántott földek bar­na gyönyörűségeit. Az ■ árpatáblák szőkén ígérnek és meghajtják kalá­szaikat. A búzák jó termést mutatnak. Az ember beta­karítja a megszolgált örö­möket. összefogással, az idővel versenyezve. Sz. Lukács Imre A harminc fok fölötti rek- kenő hőségben dolgozó gép­kezelőnek bizony jólesne ebédszünetben egy korty hi­deg sör. Csakhogy ilyen idő­ben akár egy pohárkának is végzetes hatása lehet. Az aratás idején különle­gesen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy még a kísértés lehetősége sem me- rüjön fel a betakarítási mun­kák részvevőinél, az alkohol- fogyasztás megszüntetése fontos feladat. Bár az aratás a boldogult „kaszás” időben sem tarto­zott a balesetveszélymentes munkák közé, a mai kör­beül, ahol lóerők százai, vá­góasztalok acélhegyű metsző­fogai teszik sokkalta köny- nyebbé a munkát, a betaka­rítás nagy fegyelmet, menet- rendszerű pontosságot és szi­gorú munkavédelmi előíráso­kat követel meg. A kaszával együtt az aratópálinká emlé­két is adjuk át a múltnak. A Hevesi járási Népi El­lenőrző Bizottság, amely' a közelmúltban vizsgálta a munkavédelem helyzetét, fél is vetette a kérdést, s az ara­tási időszakban szorgalmaz­za, hogy fokozottan ellenő­rizzék a gépjárművezetők és gépkezelők alkoholfogyasztá­sát. Mert ez is a munkavé­delemhez tartozik. Változnak az idők és vál­tozniuk kell a munkavédelmi szabályzatoknak is. Lépést kell tartani a mezőgazdaság­ban végbement technikai változással, hiszen szinte nem múlik el esztendő, hogy ne törjön be valamilyen új módszer, technológia a ha­gyományok közé. A bonyo­lult technika pedig fokozott óvatosságot és körültekintést követel a dolgozóktól. Sajnos, elég gyakori még ma is az a szemlélet, amely csupán szükséges rossznak tekinti például a termelőszö­vetkezetekben a munkavé­delmi szabályzatot, a mun­kavédelmi megbízott állásnál pedig egyszerűen egyetlen szempont érvényesül, hogy be legyen töltve. Talán még a mezőgazda­ság iránt különösebben nem érdeklődők is tudják, hogy milyen óriási mértékben nőtt meg a legkülönbözőbb ha­tású vegyszerek, műtrágyák, perrnetezőszerek, gyomirtók, növény betegségek elleni <51- datok alkalmazása, s ezek a vegyi ahyagok, Há nem jól használják fel őket, nagyon könnyen méreggé válhatnak nem csupán a növény, de az ember számára is. Ennek el­lenére egy vizsgálat megálla­pította, hogy még a rendsze­res kézmosást is külön kell kierőszakolni egyes helyeken a vegyszerekkel dolgozó tsz- tagoknál, a kötelező védőru­ha használatáról nem is be­szélve. A közelmúltban történt meg az a sajnálatos eset, hogy egyik alföldi termelő- szövetkezetünk sertéstelepén hét halálos áldozatot köve­telt a tudatlanság. A sertés­telep gondozói ugyanis nem ismerték, hogy milyen ösz- szetételü mérges gáz hömpö­lyög a telep csatornarendsze­rében és védőfelszerelés nél­kül siettek az aknába esett társuk segítségére. A mai balesetvédelmi mun­kához tehát nem csupán az tartozik hozzá, hogy kioktas­sák az embereket az esetle­ges baleseti forrásokra, ha­nem rendszeresen kell emel­ni a szakmai és általános műveltséget, mert az szer­ves és elengedhetetlen része a mindennapi munkának. A balesetvédelem fontos­ságáról igen meggyőző bizo- hyítélc az a megyei felmérés, amely kimutatta, hogy az idén három mezőgazdasági termelőszövetkezetünkben a balesetek miatt 1975. május 31-ig 318 munkanap esett ki a termelésből. Ez pedig csaknem egy esz­tendei munka. Sz. A. Kevés a tej? Kevés. Ez az igazság. A címben feltett kérdésre rö­viden csakis igy lehet vála­szolni, noha ez a kérdés korántsem ilyen egyszerű. Először is azt kell egyér­telműen tisztázni, hogy nem arról van szó: nem jutott tej a szó szoros értelmében az országban bárhol bárkinek. Ez a veszély távolról sem fenyeget. Csakhogy a tej nemcsak önmagában szolgál pótolhatatlan élelemként, hanem — mint közismert — alapanyaga számos, ugyan­csak alapvetően fontos tej­terméknek. Ebben a vonatkozásban sincs arról szó, hogy például vajból, vagy sajtfélékből nem lenne elegendő (noha a vá­laszték még bővíthető). A probléma az, hogy bi­zony például vajból i6 elég jelentős tételben szorultunk behozatalra az utóbbi más­fél év alatt, majdcsak a fe­lét — méghozzá tőkés piac­ról — a tejparszjükségletünk- nek is... A nyugati infláció hatása... Ezeket a gondokat tetézi a nyugati tőkésországokban zajló inflációs folyamat. Mert amennyire közismert és igaz, hogy váratlanul érte egész népgazdaságunkat a Közös Piac országainak „blokádja" az élő szarvasmarhaexpor­tunkkal szemben — és ez ko­moly gondot okozott és okoz —•, annyira Igaz az i6, hogy a szarvasmarha-tenyésztés mennyiségi és minőségi fej­lesztésére hozott kormányha­tározat idején nem volt kel­lően felkészülve a több ter­mék fogadására és feldolgo­zására sem a hús-, sem a tej­iparunk. Második dolog, amelyet például Heves megyeben is tények, makacs számadatok bizonyítanak: az utóbbi években hozott új rendelke­zések bevezetése óta éven­ként tíz százalékkal csökkent a háztáji gazdaságok tehénál­lománya. Ugyanis korábban négy évre kapták meg a ház­táji tehéntartók egy vemhes üsző megvásárlásakor a négy évre járó állami ártámoga­tást, nyolcezer forintot, s ez alatt az idő alatt kötelesek voltak tartani a jószágot. Utóbb ez a rendelkezés mó­dosult: évenként kapnak ezerötszáz forintot, s nincs is egy évnél hosszabb garancia arra, hogy nem adnal^. túl rajta. Ezt bizonyítja az is, hogy csupán a múlt év azo­nos időszakához képest az idén több mint 600 tehéntől „szabadultak meg” csak He­ves megyében a háztáji te­héntartók, s ez mintegy tíz százalékos csökkenésnek fe­lel meg. Ez már nem a nyugati infláció hatása, hanem in­kább azt jelzi: valami nincs rendjén a központi ösztön­zéssel ... Pedig a háztáji ál­lomány — országosan, de megyénkben is — csaknem 40 százalékát teszi ki az ösz- szes tehénállománynak! Élő állat helyett, tejet és húst! A nyugati infláció hatását ebben az ágazatban is ki le­het és ki is kell védeni. A helyzet alapos elemzése már többnyire megtörtént, s rész­ben ennek is köszönhető, hogy a néhány évvel ezelőt­ti, kissé „húscentrikus” ter­veket. elképzeléseket át kell értékelni. Ennek nemcsak — és nem is elsősorban — a nyugati élőállatexporttal szembeni stopp az oka, ha­nem például az is, hogy az utóbbi években az országban megépült jó néhány nagy ka­pacitású tejporító üzem, amelyek jelenleg bizony alap- anyaghiánnyal — tejhiány- nyal! — küzdenek. Közvetve pedig az is dollárbevétel, ha a különböző állati tápokhoz szükséges tejport nem impor­táljuk, hanem magunk állít­juk elő. Csakúgy, mint a vajhoz és a sajtokhoz szük­séges tejet. Egyértelmű tehát: kevés a tej, több kell. Ennek a körülménynek a következménye az is, hogy megyénkben is csupán alig több mint ezer tehénre en­gedélyezték eddig a húster­melésre való szakosodást, s az 1980-ig szóló távlati terv is 25 ezer tejelő, s hatezer hústermelő (nem fejt) tehén­nel számol, holott néhány évvel ezelőtt éppen fordított volt a helyzet a távlati el­képzeléseket illetően. Vannak persze olyanok, akik erre azt mondják: ká­osz. Pedig nem erről, hanem pontosan arról yan szó: ki kell védeni a nyugati inflá­ció káros hatását. És ennek egy másik lehetősége — amint az illetékes fórumokon már fel is merült — a ha­zai bőripar erőteljesebb fej­lesztése. Éppen azáltal, hogy az élőállat-kivitel korlátozása következtében itthon marad a levágott állatok bőre is. Márpedig jelenleg a bőripa­runk is jelentős behozatalra szorul. Egy másik ágazatban tehát ismét valutát lehet megtakarítani. Ugyanakkor szó sincs ar­ról. hogy a hústermelés most már másodlagos lenne, sőt éppen a feldolgozás lehetősé­geit kell bővíteni, mert a tő­kehúsra és a húskészítmé­nyekre nincs embargó. Igaz: a félkész és késztermékek iránti keresletet csak a jelen­leginél nagyobb választékkal, jobb csomagolással és piac­kutatással lehet elérni. Nagy, de nem megoldhatatlan fel­adat, s nem a lehetőség felis­merésénél tartunk már most sem, hiszen megyénkben is jelentős korszerűsítésnek és kapacitásbővítésnek lehetünk tanúi a húsipari vállalat- nál. Hogyan lesz több tej ? A tehénlétszám — az ál­lami, a szövetkezeti és a kisüzemi szektort figyelembe véve — megyénkben stagnál. A háztájiban a már ismerte­tett arányban csökkent, s csökkent némileg az állami gazdaságokban is, s 6,8 szá­zalékkal nőtt a termelőszö­vetkezeteinkben. Ugyanak­kor abszolút számban több ezerrel alatta marad a ter­vezett növekedési ütemnek. Ez egyrészt a háztájiban tör­tént nagyarányú csökkenés­nek köszönhető, de főként annak, hogy szinte alig nö­vekszik nagyüzemi gazdasá­gainkban is az egy tehénre jutó tejtermelés. Jelenleg is a 2—2200 liter körül stagnál, holott a jelenlegi közgazda- sági körülmények között 3000 liter körül, s e felett gazda­ságos tejet termelni. Nagy gond a munkaerő- utánpótlás is ebben az ága­zatba^ -amelyet egymagába» a betanítottmunkás-képzés kiszélesítése nem old meg. Fokozatosan át kell térni a kötött tartásról a kötetlen tartásra, s ezáltal is jelentős munkaerő takarítható meg, s egyben az alacsonyabb ho­zam mellett is növekszik a jövedelmezőség. Csakhogy ennek a tartástechnológiának jelenleg nincs még megfelelő típusterve sem. A tejhozam s egyben a jövedelmezőség növelését eredményezi a jobb minősé­gű és teljes takarmányszük­séglet megtermelése, bizton­ságos tárolása, betakarítása is. Ehhez ugyancsak korsze- szű, a kézi erőt, az „élőmun­kát” pótló gépekre, gépso­rokra lenne szükség, s jelen­leg ezekből a gépekből is szegényes az ellátás. Mindezek mellett egy. a jövőbe mutató tendenciáról is számot adhatunk: egészsé­ges arányban megindult a fajtajavító munka is me­gyénk gazdaságaiban. Első helyen említhető a tiszanánai termelőszövetkezet, amely nagy termőképességű Hois- tein-Friz állományt honosít: 232 már leeliett, tejet ad, s a közelmúltban érkezett a ten­gerentúlról ismét 125 vem­hes fekete-tarka üsző. Itt máris, mintegy kétszerese az egy tehénre jutó át­lag a megye átlagának! Ugyanakkor figyelemre méltó eredmények születtek a fü­zesabonyi és a hevesi állami gazdaságokban is, ahol ki­alakulóban van a Hungaro- Friz állomány, amely a ma­gyar tarka és a fekete-tarka faj keresztezéséből születik. Az itteni kedvező tapaszta­latok hatására 16 termelő­szövetkezeti szarvasmarha­telepen kezdődött meg ez a fajtaátalakító munka. ^aíudi Sándor , NEMCSAK A HÉT, har nem — sok fiatal számára — egy egész kis korszak zárult le az elmúlt vasárr nappal megyénkben is: nagyon sokan érettségi bi­zonyítványuknak. mások friss diplomájuknak örül­hettek. s‘ kezdték tervezni a jövőt. A jövőt, ameljí már jelen is egy kicsit, hi­szen az érettségizettek szá­mára ezen a héten meg- . kezdődtek a felvételt vizs­gák. a diplomások pedig rövidesen elfoglalják első munkahelyüket. S ha oklevelük megszer­zése, pályakezdésük alkal­mával őket üdvözölhetjük, akkor legalább ilyen ked­ves kötelességünk a legna­gyobb nyári munka, az aratás résztvevőinek kö­szöntése. Az aratóké, akik a vágásra érett táblákra mennek jól felkészített gépeikkel, és a következő hetekben időt, fáradságot nem kímélve munkálkod­nak majd a termés beta­karításán. AZ ARATÖK az elmúlt hét elején vágtak neki ne­héz munkájuknak, s bizo­nyosak lehetünk helytállá­sukban. Sajnos, a nyári meleg „terméseivel” nem minden téren tudunk ha­sonló eredménnyel meg­birkózni. Sok akadozás ta­pasztalható a megyénket elárasztó turisták fogadása és ellátása területén. Ügy látszik, csak szép környe­zettel szolgálhatunk, meg­felelő élelmiszer-választék­kal és hűtött italokkal sokszor és sok helyen már kevésbé. Az okokat kívül­ről tudjuk: akadozó áru­ellátás, a hűtőkapacitás hiánya stb. Mindez azon­ban csak magyarázza, de nem enyhíti a gondokat, s kevés vigaszt jelent mind a Heves megyében élők, mind a hozzánk látogató' turisták számára. Természetesen — és sze­rencsére — vannak azért, akik igazán jól érzik ma­gukat. így például bizton elmondhatjuk azt azokról; a pedagógusokról, akik úttörő- csapatvezetők felső,- tarkanyi táborában beszór lik meg az elmúlt év pasztalatait, s készülnek- fel az új feladatokra. M Fontos eseménye volt a*, elmúlt hétnek az EGRI VÁROSI PÁRTBIZOTT­SÁG ÜLÉSE, amelyet a dohánygyárban tartottak meg, valamint a KPVDSZ csütörtöki küldöttértekez- t lete. Pénteken a Heves megyei Tanács ülésezett, f behatóan foglalkozott me­gyénk művelődésügyi hely­zetével, a közoktatással, az óvodák, az általános és kö­zépiskolák. a napközi ott­honok. valamint a felnőtt­oktatás kérdéseivel. Mind ezzel, mind pedig megyénk tanácsainak elmúlt évi gazdálkodásával kapcso­latban reális képet alkot­tak az eredményekről és a fogyatékosságokról. Ez egé­ben a következő időszak tennivalóira is felhívja a figyelmet... KEDVES VENDÉGET is köszöntöttünk pénteken Heves megyében: Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára látogatott él hozzánk, s párt- és tanácsi vezetőinkkel eszmecserét folytatott a megye gazda­sági, politikai és társadal­mi helyzetéről. Itt-tartóz- kodását arra is felhasznál­ta a Központi. Bizottság titkára, hogy megtekintse a Kiskörei Vízlépcsőt, s el­látogatott kíséretével a he­vesi Rákóczi Termelőszö­vetkezetbe is. Az elisme­rést. amellyel az ott látoir takról szólt, jóleső érzéssé) nyugtázták a szövetkezet dolgozói, s mi mindannyi­an, hiszen megyénk rrturir kassájának elismerését is jelenti egyben. (bt) 1915. Június 29., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents