Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
• • Illési tartott a Heves megyei Tanács ('Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló után Fekete Győr Endre ismertette a megyei tanácsülés további napirendi pontjait. Ezek közt első helyen szerepelt „A tanács végrehajtó bizottságának beszámolója a nem tanácsi szerveknél a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok megtartása, valamint a lakosság szükségletei kielégítését szolgáló tevékenység” című anyag, melynek előadója Szalay István volt. A művelődésügy helyzetével kapcsolatban elsősorban a közoktatás fontosságát húzza alá a beszámoló, majd az óvodák helyzetével foglalkozik. Ezek száma megyénkben jainkkal összhangban levő — művelődési • tevékenységről ugyanis csak a kulturális alapra épült közművelődési munkaterv megvalósítása során beszélhetünk. Az egészségügyi és a szociális ellátottság területén az üzemek egyre többet tesznek a dolgozók érdekében. Különösen nagy gondot fordítanak a munkahelyi körülmények javítására. Csökken az üzemi balesetek száma is, jóllehet egyes helyeken emelkedő tendenciát mutat. Igen fontos az is, hogy a megye 9 nagyobb üzemében működik főfoglalkozású üzemorvos. A munkaügyi tevékenység helyzetéről szólva a tanácsülésre készült anyag megállapítja, hogy a vállalatok és a ta, majd Kántor Imrének, a megyei tanács pénzügyi osztályvezető jének előterjesztésében — szóbeli kiegészítés után — a megye tanácsainak 1974. évi gazdálkodásáról készült anyagot vitatta meg. Mind a szóbeli kiegészítésből, mind pedig Molnár Ilona, dr. Szalmás Lajos, Hegyi János, Juhász Mihály, dr. Varga József és Murányi Gábor hozzászólásából kitűnt, hogy az 1974. évi költségvetésünk reális volt, a gazdálkodást kiegyensúlyozottság jellemezte. Tanácsaink jól éltek a lehetőségekkel, (és az esetek többségében megfelelően takarékoskodtak. Ezzel kapcsolatban többen megemlítették, hogy a lakosság kommunális ellátottaz elmúlt évben 129 volt, óvodába pedig 9520 gyerek járt, noha az óvodai férőhelyek száma ekkor csak a 8057-et érte el. A férőhelykihasználás tehát 117,9 százalékos ebben az időszakban, a férőhely hiánya miatt elutasított gyerekek száma pedig 1128. Jelenleg már valamivel jobb a helyzet, és 1975 végére várhatóan eléri az óvodai férőhelyek száma a 8791-et. örvendetes, hogy igen sok vállalat és üzem jelentős anyagi támogatást ad óvodák építéséhez. Az általános iskolák és az iskolai napközi otthonok társadalmi megsegítése még nagyobb mértékű. A 153 általános iskolát és 229 napközis csoportot 248 patronáló szerv segítette. A társadalmi támogatás értéke megközelítette a 8 millió forintot. örvendetes létszámemelkedés tapasztalható a dolgozók általános iskoláiban is: míg 1971-ben nyolc általános iskolában 245 dolgozó tanult, a most véget ért tanévben 35 általános iskolában 1137 felnőtt hallgató szervezett oktatása folyik. Jelentős eredményeket értünk el a szakmunkásképzés területén is. bár itt gondot okoz, hogy az üzemi beiskolázási igények és a tényleges beiskolázási lehetőség között nagy az eltérés. Középiskoláinkban is megnőtt az igény a munka melletti tanulásra. A negyedik ötéves tervidőszakban az évről évre beiskolázottak száma töretlen emelkedést mutat, az 1971. évi két és fél ezerről 1974-ben 4 ezerre emelkedett. Az elmúlt tanulmányi évben Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban 725 dolgozó folytatott tanulmányokat a szakmunkások szakközépiskoláiban. Az oktatás terén elért jó eredmények ellenére különösen a közművelés területén még igen sok tennivaló vár ránk. Rendszeres — tervszert művelődéspolitikai célAz ülésteremben ■ do’gozók között keletkező munkajogi viták száma az utóbbi években sem csökkent, a viták rendezésére hivatott vállalati munkaügyi döntőbizottságoknak megfeszített munkát kellett végezniük az ügyek rendezésére. A megyei tanácsülés az anyagot egyhangúlag elfogad(Fotó: Perl Márton) sága javult ugyan, de több helyen lett volna mire fordítani a megtakarított összeget. Fontos tehát, hogy tudjunk megfelelően élni a rendelkezésre álló eszközökkel. Az elhangzott javaslatok és kívánságok figyelembevételével a megyei tanácsülés elfogadta a tanácsok 1974. évi gazdálkodásáról készült anyagot. majd szünet után Szalay István elnökletével folytatta munkáját. Először dr. Varga Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztésében „A megyei tanács termelési és ellátási bizottságának beszámolója a megválasztása óta végzett tevékenységről” című anyagot vitatta meg. Mind az anyagból, mind a felszólalásokból megállapítható. hogy o megye tanácsai az elmúlt évben tervszerűen, eredményesen fejlődtek. A legfontosabb feladatot, a lakosság ellátását a korábbi éveknél magasabb szinten oldották meg. A Heves megyei Tanács VB kiemelt figyelmet fordított a lakosság kommunális ellátásának javítására, a nagycsaládosok és a gyermekeiket egyedül nevelő szülök támogatására. E napirendi pont elfogadása után a megyei tanácsülés először Kruppa Lászlónak, a • megyei tanács művelődési osztályvezetőjének előterjesztésében Heves megye Tanácsa „Művészeti Díja” adományozásának javaslatairól, majd Szalay István előterjesztésében „Társadalmi munkáért” kitüntetések adományozásáról hozott határozatot. Ezt követően személyi kérdésekről döntött a tanácsülés. Elfogadta a Lugosi József munkaügyi osztályvezető felmentésére hozott javaslatot — más fontos munkakör betöltésére kapott feladatot — és egyben hozzájárult a ta nácsülés Maróti Sándor eddigi osztályvezető-helyettes ősz talyvezetővé történő kinevezéséhez. Végezetül az új N EB-ragok — Barna András, a Hevesi Járási NEB elnöke, Balázs László, a Gyöngyösi Járási- Városi NEB társadalmi elnökhelyettese. Ivády Lászlóné a Gyöngyösi Járási-Városi NEB tagja es Nagyjá- nosi Gyula, a Füzesabonyi Járási NEB tagja — tették le az esküt a tanácsülés előtt, mely két interpellációs kérdéssel és az azokra adott válasszal fejeződött be. Az utóbbi időben gyak.v n kérni szoba a parisaerveze- tekben. hogyan lehetne erősítem a pártní^üvb oh1' '- kei. mozgalmi jelleget, meg- s—übaüunii a he-y&nkiuí jelentkező bürokratikus módszer éktől. Erőiét jes ösztönzési ríott ehhez u törekvéshez a XI. kongresszus, amely btcba hívott a i-ü-1 w, a dolgozó emberek kapcsolatát rontó hivatalnoki munkastílus ellen. Hiszen, ami hasznos és Szükséges lehet egy áiiami hivatalban. az ' a pártmunkában, a társadalmi tevékenységben nemegyszer kifejezetten árthat. Akik az ilyen jelenségek felszámolásáért küzdenek, könnyen meg tudják nevezni az egyik fő „vétkest”: a papírt. A kapoccsal összefűzött papírlapok tömegét, amely — mi tagadás — olykor és néhol a gyakorlati tevékenység eszközéből céllá változik, a munka egyik tényezőjéből végtermékké, végeredménnyé magasztosul. A papírok bűvöletében élő pártaktivista szemléletében .a óságos összefüggés c 5bb megfordul és tötaa. .1 áll: a beszámolók, előterjesztések. határozatik az ő szemében már nem egyszerűen a cselekvés előmozdítói, hanem szinte a gyakorlati munka folyik azért, ho y tényeit, tapasztalatait írásba lehessen foglalni. Ezért van például az, . hogy némely pártszervezetben a munka- és üzemszervezés fejlesztését célzó erőfeszítések jóformán befejeződtek egy mutatós intézkedési terv összeállításával. Nem az a baj, ha egy pártmunkás vagy egy pártszerv papírra veti tapasztalatait, elgondolásait. Kedvezőtlenné ez akkor válik, ha a papírok mennyisége el- burjánzik és nem hagy időt, energiát a cselekvésre, vagy pedig ha öncéllá válva helyettesíti a tetteket. Ismert gyakorlat például, hogy a pártszervezetek folyamatosan tanulmányozzák működési területükön az emberek véleményét, az C vt foglalkoztató problémákul, s tapasztalataikról tájékoztatják az irányító pá^ts«.. c- ket is. E tapasztalatok írásbeli összegezése természetesen a legkevésbé sen bürokratikus. Ám olyan alapszervezcú vezetőség, amely kizárólag e jelentés elkészítését tekinti a vélemények összegyűjtése céljának, valóban hivaia,-,-ui módon jár el. Amelyik viszont ezeknek az információiknak a birtokában maga is elemzi a politikai íelvj- iágosító munka helyi feladatait, az általa megoldható, illetve megválaszolható kérdéseket öntevékenyen megoldja, vagy feleletet ai rájuk, az nem válik bürokratává attól, hogy a tapasztalatait gondosan papírra veti és pontosan, időben továbbítja. Összetett es árnyalt feladat tehát a bürokratizmus jelenségeinek leküzdése. S ha azt keressük, mi legyen ebben a küzdelemben a teendőket megszabó „rendező elv”, akkor ezt nem szűkíthetjük le a papírosok kiküszöbölésére, de még pusztán mennyiségük csökkentésére sem. A legfontosabb az a szemlélet, amivel a dolgokat megközelítik: a célravezető gyakorlatiasság, a dolgok érdemi és nem formális ala pon való elbírálása, az em berek mindennapi gondjai iránti valóságos érzékenység. Ez olykor azt igényli, hogy az alapszervezeti veze tő, a pártaktivista toljon félre papírt és azonnal cselekedjék. Máskor pedig éppen azt, hogy gondosan, figyelmesen gyűjtsék össze a szükséges írásos anyagoka', mert enélkül nem tudnának megalapozottan állást foglalni, dönteni. Igaz, a formális, papírízű hivatalnoki szemlélet megnyilvánulásai nem általánosak. létezésükkel mégsem békélhetünk meg. Mert az eleven mozgalmi tevékenységgel semmiképpen sem egyeztethetők össze. Gyenes László Mitőj lesz egy brigád a szakma kiválósága? 'Mit kell ehhez tenni: furdalt a kérdés. Mert azt biztosra lehet venni, hogy egy ilyen kitüntetést nem szoktak két marokkal szórni, és aki kapja, marja. Akkor hát? — Nagyon egyszerű — kaptuk a választ Marsó Zoltántól, a hatvani ÁBC-áru- ház vezetőjétől. — Semmi más nem kell hozzá, mint az, hogy nem szabad nézni az órát. Ha letelt a munkaidő, de éppen akkor érkezett be egy áru, vagy akad még tennivaló, akkor mindenki marad és csinálja. Tessék, ennyi a recept. Nincs semmi titokzatosság, annyira világos minden, hogy bárki kipróbálhatja. Persze, kell hozzá egy brigád, tienhatos létszámmal, ehhez egy vezető, akinek a mindene a szakma, kell hozzá egy üzlet, mint amilyen a hatvani Mező Imre úti lakótelep 3101. sz. ÁBC-áru- háza. az egészet össze kell keverni, tizenhat éven át összegyúrni és utána már csak az oklevelet kell átadni. Az oklevél ott látható az üzlet bejáratával szemben a falon, mindjárt a presszógép mellett. ★ — A szakma szeretete nélkül ez nem megy — teszi hozzá az előbbiekhez a brigád vezetője. — Én ebbe valósággal beleszülettem. Azt is mondhatom. hogy az apámtól örököltem Nekem is van lányom, de ők nem folytatják már ezt a sort. Itt az üzletben sem gombnyomásra lett meg minden, hiszen a brigádban vannak fiatalabbak is. olyanok is, akik nemrég kerültek hozzánk, az idősebbek ’lehat bevezették őket. A szakma kiváló brigádja Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy az eredmény mögött mindig a mozgatórugókat keressük, a miérteket. Annyi élelmiszerüzlet működik a megyében, annyi brigád törekszik a még jobb eredmények elérésére, mégis — a szakma kiváló brigádjának lenni, a kivételek közé tartozik. Sokszor nem is a kereskedők akaratán múlik. Gyakran előfordul, hogy a nagy- ker nem küldi az árut. Szidni kell a FÜSZÉRT-et? Nehéz emberek a kocsikísérők? — Nem kell itt szidni senkit. A kocsikísérőkkel is szépen meg lehet találni a hangot, csak keresni kell. Eőfordul, hogy máshonnan kapok olyan árut, amit a helybeli FÜSZÉRT-től hiába kértem. Meg is mondom nekik: látjátok, itt van ez az ötféle cikk, tőletek már hónapok óta nem kaptam. Megértik ezt, nem is haragszanak érte. De ha a választék bővítéséhez tudok kapni máshonnan valamit, azt is szívesen veszem. — Tehát itt mindig minden a legnagyobb rendben van? — Azt hinné az ember. De hát...! Például: megállók az üzletben, széjjelnézek, és arra gondolok, most a vevő elégedetten távozhat. Aztán kiderül, valami apróság csak hiányzik. Nincs is olyan, hogy valami ne hiányozna. Valami apróság, a legtöbbször. Az, hogy most nincs húskészítményünk úgy, mint szokott lenni, azért van, mert a szállítmánynak már üt keltett volna, lennie. de valami miatt késik. A kenyérrel elégedettek vagyunk. Sem a sütőiparra, sem a tejiparra nincs panaszunk, ahogy a húsiparra sem. A tőkehús mennyisége más, az közismerten elosztás kérdése. ’ Lehetne folytatni a sort, a lényeg azonban egy: ebben az üzletben még szétnézni is jó. Nemcsak a kínálat bőséges, hanem az áru elrendezése, az üzlet külső képe, tisztasága, kulturáltsága is eltér az átlagostól. Pedig nemcsak a szakma kiváló brigádja dolgozik ebben a boltban. Rajtuk kívül van még egy hozzájuk hasonló létszámú ifjúsági brigád és még a tanülók is, akik szintén hasonló számban tevékenykednek az idősebbek védőszárnya alatt. Azon meg szinte csodálkozni sem lehet, hogy a másik brigád, az ifjúsági, amely ilyen büszke címmel nem dicsekedhet, kezdetben egy kicsit méltatlankodott. Volt közöttük, aki úgy érezte, ő sem tett kevesebbet, mint a Kossuth-brigád tagjainak legtöbbje, ő mégsem került közéjük. Itt sem szentek dolgoznak. Ügy is érvényes ez a megállapítás, hogy a kiváló brigád tagjai sem közömbösek a boríték iránt. — Tavaly 51 milliós tervünk volt. azt 18 százalékkal teljesítettük túl. Az idén már 57 milliót kell elérnünk. Nálunk a forgalom növelése mindenkinek az érdeke, mert annak megfelelően, kapunk jutalékot, tavaly ennek a mértéke a fizetés 75 százalékának felelt meg. Azt már Magyari Géza, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese mondta, hogy a megyében a legnagyobb forgalmat ez a bolt érte el. Mindennek alapja ugyan a gazdasági feladatok teljesítése, de azért az értékelésnél figyelembe vettek még egyebeket is. így azt a körülményt, hogy a brigádnak három tagja tanul, kettő középiskolában, egy pedig szakmai tanfolyamon. Jó a közösségi szellem is. — Én azt tartom, hogy az igazi társadalmi munka az, amelyik itt zajlik le, a kötelező munkaidőn túl. Igaz, ástunk már mi is parkot, falat is meszeltünk, de azért a leghasznosabb társadalmi munka az itteni, a nyolc órán túli. ★ Nem a formalitásokra törekszenek, az kitűnik abbói is, hogy a brigád nem akar mindenáron kirándulni járni, moziba menni csak azért, hogy ezt is be lehessen írni a naplóba. Törődnek ezekkel a dolgokkal is, de nekik a vasárnapjuk sem szabad hiánytalanul, tehát még a kirándulást is külön kell megszervezniük. időeltolással, a nyitvatartás csúsztatásával. A következő kiruccanásuknak az időpontja nincs is messze. Szolnokot akarják megnézni, fürödni is szeretnének ott egyet. Minden figyelmüket az üzlet köti le. A vevő. Nekik az a jó, ha a vásárlók nem mérgelőditek* hanem szívesen visszatérnék, mert tudják, hogy a keresett árut megtalálják, a kiszolgálás is figyelmes és udvarias. — Hadd tegyem még hozzá — mondja Magyari Géza igazgatóhelyettes —, hogy ebbe az üzletbe bármikor jövök, nem fognak el az itt dolgozók panasszal. Pedig itt is vannak apró nézeteltérések, anélkül nem megy a munka, de azt egymás között elrendezik, méghozzá megnyugtatóan. A dolgok nyitja itt található. Minden tervtúlteljesítés, forgalomnövekedés csak következmény. Ahhoz persze, hogy az összetartozás érzése ilyen legyen, kell egy jó vezető, olyan, akinek a szakma a mindene. — Nagyon szép, de nagyon felelősségteljes foglalkozás a miénk — hangsúlyozta Marsó Zoltán üzletvezető. ★ Mostanában az építkezés miatt kerítés zárja el az út egy részétől az ÁBC-áruhá- zat a hatvani Mező Imre úti lakótelepien. De hiába a zord környezet, a riasztó korlát, a vevők, a környékbeliek tudják, hol találják meg a boltjukat. Azt talán kevesen tartják számon közülük, hogy ebben az üzletben a szakma kiváló brigádja gondoskodik róluk. Ök csak azt tapasztalják, hogy bőséges választék és figyelmes kiszolgálás várja őket. Mégiscsak — a dolgok összefüggnek. G. Molnár Ferenc MünuitMiL 1975, június 38,. szombat He c pepii bűvöletében!
