Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
Meddig „éljen” egy alkatrész? Természetesen addig, amíg szükség van rá! S hogy meddig van rá szükség? Ennek megállapítására idestova 30 esztendeje létezik egy napjainkra igen kifinomulttá vált módszer, amelyet érték vagy funkcióelemzésnek neveztek el. A fejlett ipari országokban — Amerikától Csehszlovákiáig — ma már széles körben alkalmazzák. Ennek az elemzésnek a lényege, hogy egy-egy termék funkciójából, feladatából indul ki, hogy mit kell teljesítenie a gyártmánynak a felhasználónál, és mennyi ideig. Ennek alapján állapítják meg a konstrukció valamennyi gyártási normáját: mennyi és milyen anyag kell, milyen minőségű munka stb. Az így készült termék valamennyi alkatrésze megközelítően összhangba kerül egymással: minőségileg élettartamban, az igénybevételekkel szembeni ellenállásban. Tehát nagy biztonsággal elkerülhetővé lesz, hogy felesleges íunkció kerüljön a termék bármely részegységébe vagy alkatrészébe. Ezáltal a gyártmányok használati és kereskedelmi értéke közt s a gyártási költségek közt hamarabb teremthető összhang Minden alkatrész megközelítően addig él* »meddig a többi, minden munkára annyi időt fordítanak, amennyi szükséges. A funkcióelemzést a takarékosság szolgálatába állítva megalapozott és az összes követelménnyel számoló kalkulációk készíthetők. A szakirodalomban ismert adat ma .már, hogy egy-egy új konstrukció 20—40 százalék (olykor 50—60 százalék) felesleges ráfordítást tartalmaz: anyagban, munkában. Ezt az évek során az önköltségcsökkentő programokban, ésszerűsítési és újítómozgalmakban lassan-lassan lefaragják. Holott ennek a ma még elkerülhetetlennek látszó, pazarlásnak elejét vehetnék mindenütt. A funkcióelemzés nemzetközi gyakorlata szerint egy-egy gyártmánycsoport önköltsége minden évben. 15—25 százalékkal csökkenthető. Részben, mert egyre jobb megoldásokra nyílik mód a haladás eredményeként, másrészt pedig mert ennyi tartalék kerül prototípusba. A többi közt például, mérnöki túlbiztosítás miatt is. Természetesen, a funkcióelemzés módszerét meg kell tanulni, ehhez is szakemberek kellenek. Idő kell ahhoz, hogy egyre több gyártmányra, teljes technológiai sorokra, beruházásokra, aztán egész gyárakra alkalmazhassák. Egyelőre a hazai vállalatoknál kevés helyen fogtak hozzá e módszer bevezetéséhez. Pedig a tanfolyamok százait lehetne szervezni brigádok. művezetők, mérnökök, technikusok számára, ahol az értékelemzés lényegét és szemléletét sajátíthatnák el a résztvevők. Nem kell ehhez sem központi utasításra, sem központi támogatásra várni. Az ifjúsági mozgalmakba, a brigádmozgalmakba egyaránt beépíthető feladat lehetne, és hasznos feladat! Még annyit: nemzetközi gyakorlat a hulladéktelepeken heverő iparcikkek rendszeres elemzése, hogy a mór használhatatlanná vált termékek melyik alkatrésze lenne még jó, ha funkcióját folytathatná. Amelyik jó, amelyik túlélte az egész szerkezetet — az felesleges ráfordítást tartalmaz: több, vastagabb, jobb anyagból vagy gondosabban készült, általában drágábban, mint kellett és lehetett volna... Szokatlannak tűnhet ez a gondolat, de mielőtt elítélné bárki — ha módja van rá — menjen ki egy gyárudvar sarkába, nézze meg az ott felhalmozott limlomot. Ha található ott olyasmi, ami még működőképes — akkor máris van egy új 1 ötlet, amelynek nyomán el lehet indulni a legközelebbi takarékossági intézkedési terv összeállításakor. G. F. Kátránypapír helyett szigetelő fólia A Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felkérésére több kutatóntézettel együttműködve új szigetelő anyagot állítottak elő a magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet kutatói. . A koroflex elnevezésű szigetelő fólia a kátrúnypapírt helyettesíti, annak minden hátrányos tulajdonsága nélkül. Nem töredezik, kiválóan állja az időjárás viszontagságait és óvja az épületeket. A polipropdlénszállal erősített új szigetelő anyag kísérleti alkalmazását megkezdték. Próbagyártás Hejőcsabán Szerdán megkezdődött a próbagyártás a 4,7 milliárd forintos költséggel felépült új Hejőcsabai Cementműben. A korábban egyenként megvizsgált berendezéseknek most együtt mintegy nyolcNaponta 700 köbméter sóder A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet bányájában na- xmta 700 köbméter sóder kitermelését végzi Végh István. 4 jo minőségű építőanyag iránt nagy az érdeklődés, ezek- yen a hónapokban meg a szomszédos Szolnok megyébe is •endszeresen szállítanak., A markológép 4—5 méter mely tízből emeli ki a sódert. Amikor egy-egy banyában befejezik a termelést, halat telepítenek a mesterséges tóba. Heves, iái, Tarnadob és Erdőtelek határában már hét halastó mzdag halállománya nyújt szórakozást, pihenést a sport- wrgászoknak. (Fotoz Szabó Lajosi száz műszer parancsara, a központi vezérlőből irányítva kell ellátniuk feladatukat. Az új cementgyár technológiai vonalon huszonnégy óránként megközelítően kétezer tonna klinkert és kétezer—kétezerkétszáz tonna cementet állítanak elő. A Hejőcsabai Cementgyár által készített nagyszilárdságú — 600-as — cement szállítását a jövő hónap középén kezdik meg. Föld alatti szövetkezei Az isteni szikra nem valami ihletett pillanat szülötteként pattant ki a SZOT mátraházi üdültetési igazgatósága vezetőinek. a fejéből. A kényszerűség vitte rá őket, hogy valami jó és végleges megoldást keressenek. így jött létre az a szövetkezés, amelynek ma már 24 tagja van és a tevékenységüket tízmilliókkal mérik. Van még egy sajátosságuk : ilyen környezetben, hegyvidéken, méghozzá a Mátra felsőbb részein, az ország határain belül nincsen párjuk, külhonban sem sokan jöhetnek a nyomukba. Az is igaz, eléggé sajátos tevékenységet folytatnak, de nagyon hasznosat. o o o o Menjünk vissza a kiindulópontra. Időben is közel két évtizedet kell visszakanyarodnunk. 1958-ban a SZOT Mátraházán kénytelen volt a szennyvizek tisztítására derítőt építeni. Erről rövidesen kiderült, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor két út között kellett választaniuk a mátraháziaknak: vagy elkezdik toldozgatni-foldoz- gatni a meglevő berendezést, és szinte évente ismétlődő vitába keverednek a KÖJÁL-lal, amely kénytelen ragaszkodni az előírásokhoz, tehát nem. tud rugalmas lenni, a sajátos értelmezés szerint; vagy: átfogó és végleges megoldást keresnek. Ez utóbbi látszott célszerűnek. így jött létre később a szövetkezés, a Mátraházi Szennyvízelvezető Társulat, amelynek elnökévé Nemes Zoltánt, az itteni üdültetési igazgatóság főkönyvelőjét választották meg. Bizonyára azzal a hátsó gondolattal, hogy ő pénzügyi ember, neki nem lesz nehéz a társulat financiális dolgait intézni — társadalmi munkában. A hivatalos dátum szerint 1969. július 3. az alapítás időpontja, a társult tagok pedig a SZOT-on kívül a Népstadion intézményei, a posta, a városi tanács, az élelmiszer kisker., a fodrász- szövetkezet. az utasellátó, az AKÖV, akikhez nem sokkal ezután csatlakozott a Honvéd-üdülő, az Akadémia üdülője és a vasutasüdülő, a GELKÁ-val és a református üdülővel együtt. Két nagy egészségügyi intézmény, a mátraházi, és a kékesi állami gyógyintézet úgy találta, hogy ők önmagukban is meg tudják oldani a gondjaikat 0 0-00 A városi tanács azt mondta, ők vállalják a csatorna megépítését a Sástótól a mátrafüredi tel.-pig, ha a többit a társulat készítteti el, illetve a megfelelő kapacitásra kibővítteti a mátrafüredi tisztítótelepet. A Sástótól a Honvéd-üdülőig és a Kékesig több mint nyolc kilométer hosszan kellett a csatornázást elvégezni. De milyen talajviszonyok közepette: A Mátra próbára tette az ÉVIÉP dolgozóit, akik ugyan nem emiatt kerültek csődbe, de a sziklás talaj nagyon sokat kivett az emberekből is és a gépekből is. Itt meg kellett izzadni minden méterért. A kemény kőzet nyűtte a vele bajlódókat (Most már csak alig harminc méternyi hiányzik, és akkor a Honvéd-üdülő is rácsatlakozik az egységes rendszerre. Ügy számítják, hogy július első felében abbahagyhatják a . kemény munkát a siker birtokában. Az a néhány száz méternyi szakasz, abban a rézsíis hegyoldalban, hónapokig tartott. Közben jött az árvíz, aztán a fagy is, hogy még nehezebb legyen az addig sem könnyű munka. A jogutód, a Vízügyi Építő Vállalat megkönnyebbül majd, ha elvonulhatnak erről a helyről. Igaz, jön a következő rész: Kékest bekötni a csatornarendszerbe. De ezt már előkészítették, mert a csatlakozásokat is kialakították, ahogy az úttest alatti átver zetéseket is. Még annak idejen. amikor a társulat megalakult, úgy rendelték meg a tervrajzokat, hogy azok tartalmazzák a teljes munkákat, pedig akkoriban javában folyt a vita az Egészségügyi Minisztérium illetékes főhatóságaival: vajon, csatlakozzanak-e a társulathoz a két nagy gyógyintézettel. Aztán — csatlakoztak. Közben teltek az évek, a .műszaki tervek elavultak, a nemrég megépített édesvízvezetékek földbe ágyazása is módosításra szorítja a régi kékesi terveket. De ha minden jól megy, akkor 1.977 végére a kékesi ág is üzemképes lesz. Ha úgy belegondolunk, hat évig tart ennek a csatornarendszernek a kiépítése — nem lehet könnyű munka. O O O (y Egyre inkább hozzá xeil szoknunk a gondolathoz, hogy a modern, korszerű településfejlesztés előfeltétele és legelső követelménye a szennyvízcsatorna. Ez pedig költséges mulatság. A mostani példánk is ezt bizonyítja. De enélkül szó sem lehetett a Mátra nagyobb fejlesztéséről. A Csórrét. a maga millió • köbméteres víztárolójával es a föld alatti szövetkezet * maga nyolc . kilométeres csatornarendszerével, amihez hozzákapcsolódik a városi tanács által finanszírozott Sástó—Mátrafüred csatorna- szakasz, ez ad egységes egészet és lehetőséget ahhoz, hogy a Mátra csakugyan az lehessen, amire a legalkalmasabb: üdülők, pihenni vágyók civilizált paradicsomává. Ehhez pedig nagyon sok tízmilliót kellett előbb a a földbe rakni — víznek és szennyvíznek egyaránt. És ennek tulajdonképpen még semmi látszatja nincs, a valóságban sem, mivel csakugyan . á földben vannak. Ki gondol ilyenkor még arra is, hogy a környezet- védelem szempontjából milyen jelentős szerepe van ennek a föld alatti szövetkezésnek? Az aprócska déri- tőcskék, a rosszul működő berendezések miatt a mátrai külszíni vizek mind fertőzöttek voltak eddig, ha nem Is rejtettek magukban közvetlen veszélyeket. De a növényi és állatvilág pusztulását, elsatnyulását is maguk után vonták. Nemhiába került oda a tábla a derűsen locsogó patak partjára Mát- rafüreden: „Ivásra nem alkalmas”. Még egy-két év, és a táblát 1^ lehet venni. Amit az emher elrontott, most az összefogás helyrehozza. © o o o Szokatlan társulat tevékenységéről szóltunk, de bevalljuk: nem minden büszkeség nélkül. Nincs látványosság a munkájukban, súlyos pénzeket költenek, él, amit csinálnak, az viszont az emberért történik, a környezetünk tisztaságáért, nemcsak a kényelmünkért, hanem mindenekelőtt az egészségünkért. Ennek a föld alatti szövetkezésnek ez a lényege. G. Molnár Ferenc, Egy ifjú vegyész portréja Bohrtól a borig... — Egyetemista korában mit tudott a borról? — Azt hogy létezik. És hogy a muskotályt nem lehet meginni, legalábbis én nem tudtam, meginni... — És ma? — A muskotályt most sem szeretem. A bor viszont a munkám tárgya lett. Eredetileg elméleti kémikus szerettem volna lenni. A diákéveim alatt a Bohr- elmélet kémiai vonatkozásaival foglalkoztam, s lám, ilyen az élet, a gyakorlati munka jutott feladatomul: borkémikus lettem az Eger—Gyöngyös vidéiki Pincegazdaságnál. A kémcsövek, a pipetták, a laikus számára az egykori mesék boszorkánykonyháját, idéző laboratóriumok világa nem változott. Bakos Antal csupán a debreceni egyetem kutatóépületét cserélte fel az egri vállalat apró laboratóriumával. — Kutatni akartam, mindenképpen kutatni. Ez volt a vágyam, gz álmom. Talán ezért is éreztem, amikor családi okok miatt Egerbe kerültem, hogy minden elképzelésem dugába dőlt. Mit lehet itt kutatni, kísérletezni... ? Sokáig gyötrődtem, aztán később, ahogy megismertem a területet, a borkémia ezernj i ágát, úgy oldódott fel bennem ez a feszültség. Hiszen, van itt min elmélkedni, töprengni. csak győzze az ember! És valóban: a laboratóriumban egymást követték a vizsgálatok, a mérések. A bor ugyanis él — egy sor szerves anyagot tartalmaz. S hogy a „hegyek leve” ínycsiklandozó aromájú, kellemes illatú, szemet gyönyörködtető külcsínű maradjon. ahhoz fenn kell tartani ennek az élő organizmusnak a belső egyensúlyát. — Kémiai módszerekkel irányítani, befolyásolni, sőt egyes esetekben gyorsítani lehet a bor érését attól függően. hogy milyen igényt kívánunk kielégíteni vele. A külföldi megrendelők például a világosabb színű és a gyengébb alkoholtartalmú vörös borok iránt érdeklődnek, a hazai, fogaysztók inkább a fordítottját keresik. A közelmúltban. állítottuk munkába azt az olasz, Dioniso típusú gépsort, amellyel a megrendelők szájaízének megfelelő borokat érlelhetünk. Az üzemeltetéshez azonban tudnunk kellett, hogy mire képes ez a gépsor. Ki kellett kísérleteznünk, hogy az egyes borfajták kezelésekor milyen hőmérsékletre, kénessavszintre és állásidőre van szükség. A téma tehát adott volt, megkezdődhetett a kutatómunka. A sok-sok mérés, gepallítás, vizsgálat, próbatermelés után elkészült egy grafikonokkal teli, 32 oldalas tanulmány, amely minden szükséges kérdésre pontos választ adott. Az alkalmazandó kémiai módszerek leírása egyben szakdolgozat is lett. Ha úgy vesszük, az álmom azért valóra vált, hiszen itti* kutatómunkát végzek. — És ha most választani lehetne, merre billene a méramellyel a pmcegazdaság ifjú vegyésze első díjat nyert az Alkotó ifjúság elnevezésű pályázaton. — A négy gyakorlatban eltöltött év után eszébe jutnak-e meg az egyetemi álmok? — Az elméleti kutatás? A vagyak mindig vágyak maradnak, főként az ttjukon. leg nyelve? Bohr-, vagy bor. kémia? — A bor... Szilvás István Aéiwmfí június 36. csütörtök t
