Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Meddig „éljen” egy alkatrész? Természetesen addig, amíg szükség van rá! S hogy med­dig van rá szükség? Ennek megállapítására idestova 30 esztendeje létezik egy nap­jainkra igen kifinomulttá vált módszer, amelyet érték vagy funkcióelemzésnek ne­veztek el. A fejlett ipari or­szágokban — Amerikától Csehszlovákiáig — ma már széles körben alkalmazzák. Ennek az elemzésnek a lé­nyege, hogy egy-egy termék funkciójából, feladatából in­dul ki, hogy mit kell teljesí­tenie a gyártmánynak a fel­használónál, és mennyi ideig. Ennek alapján állapítják meg a konstrukció vala­mennyi gyártási normáját: mennyi és milyen anyag kell, milyen minőségű mun­ka stb. Az így készült ter­mék valamennyi alkatrésze megközelítően összhangba kerül egymással: minőségileg élettartamban, az igénybe­vételekkel szembeni ellenál­lásban. Tehát nagy bizton­sággal elkerülhetővé lesz, hogy felesleges íunkció ke­rüljön a termék bármely részegységébe vagy alkatré­szébe. Ezáltal a gyártmányok használati és kereskedelmi értéke közt s a gyártási költ­ségek közt hamarabb teremt­hető összhang Minden alkat­rész megközelítően addig él* »meddig a többi, minden munkára annyi időt fordíta­nak, amennyi szükséges. A funkcióelemzést a taka­rékosság szolgálatába állítva megalapozott és az összes követelménnyel számoló kal­kulációk készíthetők. A szak­irodalomban ismert adat ma .már, hogy egy-egy új konst­rukció 20—40 százalék (oly­kor 50—60 százalék) felesle­ges ráfordítást tartalmaz: anyagban, munkában. Ezt az évek során az önköltségcsök­kentő programokban, éssze­rűsítési és újítómozgalmak­ban lassan-lassan lefarag­ják. Holott ennek a ma még elkerülhetetlennek látszó, pa­zarlásnak elejét vehetnék mindenütt. A funkcióelem­zés nemzetközi gyakorlata szerint egy-egy gyártmány­csoport önköltsége minden évben. 15—25 százalékkal csökkenthető. Részben, mert egyre jobb megoldásokra nyílik mód a haladás ered­ményeként, másrészt pe­dig mert ennyi tartalék kerül prototípusba. A töb­bi közt például, mérnöki túlbiztosítás miatt is. Természetesen, a funkció­elemzés módszerét meg kell tanulni, ehhez is szakembe­rek kellenek. Idő kell ahhoz, hogy egyre több gyártmány­ra, teljes technológiai sorok­ra, beruházásokra, aztán egész gyárakra alkalmaz­hassák. Egyelőre a hazai vál­lalatoknál kevés helyen fog­tak hozzá e módszer beveze­téséhez. Pedig a tanfolyamok százait lehetne szervezni bri­gádok. művezetők, mérnö­kök, technikusok számára, ahol az értékelemzés lénye­gét és szemléletét sajátíthat­nák el a résztvevők. Nem kell ehhez sem központi utasítás­ra, sem központi támogatás­ra várni. Az ifjúsági moz­galmakba, a brigádmozgal­makba egyaránt beépíthető feladat lehetne, és hasznos feladat! Még annyit: nemzetközi gyakorlat a hulladéktelepe­ken heverő iparcikkek rendszeres elemzése, hogy a mór használhatatlan­ná vált termékek melyik al­katrésze lenne még jó, ha funkcióját folytathatná. Ame­lyik jó, amelyik túlélte az egész szerkezetet — az feles­leges ráfordítást tartalmaz: több, vastagabb, jobb anyag­ból vagy gondosabban ké­szült, általában drágábban, mint kellett és lehetett vol­na... Szokatlannak tűnhet ez a gondolat, de mielőtt el­ítélné bárki — ha módja van rá — menjen ki egy gyárud­var sarkába, nézze meg az ott felhalmozott limlomot. Ha található ott olyasmi, ami még működőképes — akkor máris van egy új 1 ötlet, amelynek nyomán el lehet indulni a legközelebbi taka­rékossági intézkedési terv összeállításakor. G. F. Kátránypapír helyett szigetelő fólia A Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium felké­résére több kutatóntézettel együttműködve új szigetelő anyagot állítottak elő a ma­gyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézet kutatói. . A koroflex elnevezésű szige­telő fólia a kátrúnypapírt helyettesíti, annak minden hátrányos tulajdonsága nél­kül. Nem töredezik, kiválóan állja az időjárás viszontag­ságait és óvja az épületeket. A polipropdlénszállal erősí­tett új szigetelő anyag kísér­leti alkalmazását megkezd­ték. Próbagyártás Hejőcsabán Szerdán megkezdődött a próbagyártás a 4,7 milliárd forintos költséggel felépült új Hejőcsabai Cementműben. A korábban egyenként megvizsgált berendezéseknek most együtt mintegy nyolc­Naponta 700 köbméter sóder A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet bányájában na- xmta 700 köbméter sóder kitermelését végzi Végh István. 4 jo minőségű építőanyag iránt nagy az érdeklődés, ezek- yen a hónapokban meg a szomszédos Szolnok megyébe is •endszeresen szállítanak., A markológép 4—5 méter mely tízből emeli ki a sódert. Amikor egy-egy banyában befeje­zik a termelést, halat telepítenek a mesterséges tóba. Heves, iái, Tarnadob és Erdőtelek határában már hét halastó mzdag halállománya nyújt szórakozást, pihenést a sport- wrgászoknak. (Fotoz Szabó Lajosi száz műszer parancsara, a központi vezérlőből irányít­va kell ellátniuk feladatukat. Az új cementgyár technoló­giai vonalon huszonnégy óránként megközelítően két­ezer tonna klinkert és két­ezer—kétezerkétszáz tonna cementet állítanak elő. A Hejőcsabai Cementgyár által készített nagyszilárdsá­gú — 600-as — cement szállí­tását a jövő hónap középén kezdik meg. Föld alatti szövetkezei Az isteni szikra nem va­lami ihletett pillanat szülöt­teként pattant ki a SZOT mátraházi üdültetési igazga­tósága vezetőinek. a fejéből. A kényszerűség vitte rá őket, hogy valami jó és végleges megoldást keressenek. így jött létre az a szövetkezés, amelynek ma már 24 tagja van és a tevékenységüket tízmilliókkal mérik. Van még egy sajátossá­guk : ilyen környezetben, hegyvidéken, méghozzá a Mátra felsőbb részein, az ország határain belül nin­csen párjuk, külhonban sem sokan jöhetnek a nyomuk­ba. Az is igaz, eléggé sajátos tevékenységet folytatnak, de nagyon hasznosat. o o o o Menjünk vissza a kiindu­lópontra. Időben is közel két évtizedet kell visszaka­nyarodnunk. 1958-ban a SZOT Mátraházán kényte­len volt a szennyvizek tisz­títására derítőt építeni. Er­ről rövidesen kiderült, hogy nem váltja be a hozzá fű­zött reményeket. Ekkor két út között kellett választani­uk a mátraháziaknak: vagy elkezdik toldozgatni-foldoz- gatni a meglevő berende­zést, és szinte évente is­métlődő vitába keverednek a KÖJÁL-lal, amely kénytelen ragaszkodni az előírásokhoz, tehát nem. tud rugalmas lenni, a sajátos értelmezés szerint; vagy: átfogó és vég­leges megoldást keresnek. Ez utóbbi látszott célszerűnek. így jött létre később a szövetkezés, a Mátraházi Szennyvízelvezető Társulat, amelynek elnökévé Nemes Zoltánt, az itteni üdültetési igazgatóság főkönyvelőjét választották meg. Bizonyára azzal a hátsó gondolattal, hogy ő pénzügyi ember, ne­ki nem lesz nehéz a társu­lat financiális dolgait intézni — társadalmi munkában. A hivatalos dátum sze­rint 1969. július 3. az alapítás időpontja, a társult tagok pedig a SZOT-on kívül a Népstadion intézményei, a posta, a városi tanács, az élelmiszer kisker., a fodrász- szövetkezet. az utasellátó, az AKÖV, akikhez nem sokkal ezután csatlakozott a Hon­véd-üdülő, az Akadémia üdülője és a vasutasüdülő, a GELKÁ-val és a református üdülővel együtt. Két nagy egészségügyi in­tézmény, a mátraházi, és a kékesi állami gyógyintézet úgy találta, hogy ők önma­gukban is meg tudják olda­ni a gondjaikat 0 0-00 A városi tanács azt mond­ta, ők vállalják a csatorna megépítését a Sástótól a mátrafüredi tel.-pig, ha a többit a társulat készítteti el, illetve a megfelelő kapaci­tásra kibővítteti a mátrafü­redi tisztítótelepet. A Sástótól a Honvéd-üdü­lőig és a Kékesig több mint nyolc kilométer hosszan kellett a csatornázást elvé­gezni. De milyen talajviszo­nyok közepette: A Mátra próbára tette az ÉVIÉP dolgozóit, akik ugyan nem emiatt kerültek csődbe, de a sziklás talaj nagyon so­kat kivett az emberekből is és a gépekből is. Itt meg kellett izzadni minden mé­terért. A kemény kőzet nyűtte a vele bajlódókat (Most már csak alig har­minc méternyi hiányzik, és akkor a Honvéd-üdülő is rácsatlakozik az egységes rendszerre. Ügy számítják, hogy július első felében ab­bahagyhatják a . kemény munkát a siker birtokában. Az a néhány száz méternyi szakasz, abban a rézsíis hegyoldalban, hónapokig tar­tott. Közben jött az árvíz, aztán a fagy is, hogy még nehezebb legyen az addig sem könnyű munka. A jog­utód, a Vízügyi Építő Vál­lalat megkönnyebbül majd, ha elvonulhatnak erről a helyről. Igaz, jön a következő rész: Kékest bekötni a csa­tornarendszerbe. De ezt már előkészítették, mert a csat­lakozásokat is kialakították, ahogy az úttest alatti átver zetéseket is. Még annak idejen. amikor a társulat megalakult, úgy rendelték meg a tervrajzo­kat, hogy azok tartalmazzák a teljes munkákat, pedig akkoriban javában folyt a vita az Egészségügyi Minisz­térium illetékes főhatóságai­val: vajon, csatlakozzanak-e a társulathoz a két nagy gyógyintézettel. Aztán — csatlakoztak. Közben teltek az évek, a .műszaki tervek elavultak, a nemrég megépített édesvíz­vezetékek földbe ágyazása is módosításra szorítja a régi kékesi terveket. De ha minden jól megy, akkor 1.977 végére a kékesi ág is üzemképes lesz. Ha úgy belegondolunk, hat évig tart ennek a csa­tornarendszernek a kiépíté­se — nem lehet könnyű munka. O O O (y Egyre inkább hozzá xeil szoknunk a gondolathoz, hogy a modern, korszerű te­lepülésfejlesztés előfeltétele és legelső követelménye a szennyvízcsatorna. Ez pedig költséges mulatság. A mos­tani példánk is ezt bizo­nyítja. De enélkül szó sem lehetett a Mátra nagyobb fejlesztéséről. A Csórrét. a maga millió • köbméteres víztárolójával es a föld alatti szövetkezet * maga nyolc . kilométeres csa­tornarendszerével, amihez hozzákapcsolódik a városi tanács által finanszírozott Sástó—Mátrafüred csatorna- szakasz, ez ad egységes egé­szet és lehetőséget ahhoz, hogy a Mátra csakugyan az lehessen, amire a legalkal­masabb: üdülők, pihenni vá­gyók civilizált paradicsomá­vá. Ehhez pedig nagyon sok tízmilliót kellett előbb a a földbe rakni — víznek és szennyvíznek egyaránt. És ennek tulajdonképpen még semmi látszatja nincs, a va­lóságban sem, mivel csak­ugyan . á földben vannak. Ki gondol ilyenkor még arra is, hogy a környezet- védelem szempontjából mi­lyen jelentős szerepe van ennek a föld alatti szövet­kezésnek? Az aprócska déri- tőcskék, a rosszul működő berendezések miatt a mátrai külszíni vizek mind fertőzöt­tek voltak eddig, ha nem Is rejtettek magukban közvet­len veszélyeket. De a növé­nyi és állatvilág pusztulá­sát, elsatnyulását is maguk után vonták. Nemhiába ke­rült oda a tábla a derűsen locsogó patak partjára Mát- rafüreden: „Ivásra nem al­kalmas”. Még egy-két év, és a táblát 1^ lehet venni. Amit az emher elrontott, most az összefogás helyre­hozza. © o o o Szokatlan társulat tevé­kenységéről szóltunk, de be­valljuk: nem minden büsz­keség nélkül. Nincs látvá­nyosság a munkájukban, sú­lyos pénzeket költenek, él, amit csinálnak, az viszont az emberért történik, a kör­nyezetünk tisztaságáért, nemcsak a kényelmünkért, hanem mindenekelőtt az egészségünkért. Ennek a föld alatti szö­vetkezésnek ez a lényege. G. Molnár Ferenc, Egy ifjú vegyész portréja Bohrtól a borig... — Egyetemista korában mit tudott a borról? — Azt hogy létezik. És hogy a muskotályt nem lehet meginni, legalábbis én nem tudtam, meginni... — És ma? — A muskotályt most sem szeretem. A bor viszont a munkám tárgya lett. Eredeti­leg elméleti kémikus szeret­tem volna lenni. A diákéveim alatt a Bohr- elmélet kémiai vonat­kozásaival foglalkoztam, s lám, ilyen az élet, a gyakor­lati munka jutott feladato­mul: borkémikus lettem az Eger—Gyöngyös vidéiki Pin­cegazdaságnál. A kémcsövek, a pipetták, a laikus számára az egykori mesék boszorkánykonyháját, idéző laboratóriumok világa nem változott. Bakos Antal csupán a debreceni egyetem kutatóépületét cserélte fel az egri vállalat apró laborató­riumával. — Kutatni akartam, min­denképpen kutatni. Ez volt a vágyam, gz álmom. Talán ezért is éreztem, amikor csa­ládi okok miatt Egerbe ke­rültem, hogy minden elképze­lésem dugába dőlt. Mit lehet itt kutatni, kísérletezni... ? Sokáig gyötrődtem, aztán ké­sőbb, ahogy megismertem a területet, a borkémia ezernj i ágát, úgy oldódott fel bennem ez a feszültség. Hiszen, van itt min elmélkedni, töpreng­ni. csak győzze az ember! És valóban: a laborató­riumban egymást követték a vizsgálatok, a mérések. A bor ugyanis él — egy sor szerves anyagot tartalmaz. S hogy a „hegyek leve” ínycsik­landozó aromájú, kellemes il­latú, szemet gyönyörködtető külcsínű maradjon. ahhoz fenn kell tartani ennek az élő organizmusnak a belső egyensúlyát. — Kémiai módszerekkel irányítani, befolyásolni, sőt egyes esetekben gyorsítani lehet a bor érését attól füg­gően. hogy milyen igényt kí­vánunk kielégíteni vele. A külföldi megrendelők például a világosabb színű és a gyen­gébb alkoholtartalmú vörös borok iránt érdeklődnek, a hazai, fogaysztók inkább a fordítottját keresik. A közel­múltban. állítottuk munkába azt az olasz, Dioniso típusú gépsort, amellyel a megrende­lők szájaízének megfelelő bo­rokat érlelhetünk. Az üzemel­tetéshez azonban tudnunk kellett, hogy mire képes ez a gépsor. Ki kellett kísérletez­nünk, hogy az egyes borfaj­ták kezelésekor milyen hő­mérsékletre, kénessavszintre és állásidőre van szükség. A téma tehát adott volt, megkezdődhetett a kutató­munka. A sok-sok mérés, gepallítás, vizsgálat, próba­termelés után elkészült egy grafikonokkal teli, 32 oldalas tanulmány, amely minden szükséges kérdésre pontos választ adott. Az alkalmazan­dó kémiai módszerek leírása egyben szakdolgozat is lett. Ha úgy vesszük, az álmom azért valóra vált, hiszen itti* kutatómunkát végzek. — És ha most választani lehetne, merre billene a mér­amellyel a pmcegazdaság if­jú vegyésze első díjat nyert az Alkotó ifjúság elnevezésű pályázaton. — A négy gyakorlatban el­töltött év után eszébe jut­nak-e meg az egyetemi ál­mok? — Az elméleti kutatás? A vagyak mindig vágyak ma­radnak, főként az ttjukon. leg nyelve? Bohr-, vagy bor. kémia? — A bor... Szilvás István Aéiwmfí június 36. csütörtök t

Next

/
Thumbnails
Contents