Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
II szocialista gazdasági integráció fejlesztéséért 1^1 a Budapesten megkezdi soron levő idei ■ ■ ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A szervezethez tartozó kilenc szocialista ország kormányfőinek találkozóját, a mostani tanácsülés munkáját túlzás nélkül minősíthetjük már előre kiemelkedő jelentőségűnek. Hiszen a mostani magas szintű tanácskozásra a KGST-országok folyó ötéves tervének utolsó, és az új középtávú tervidőszak előkészítő-megalapozó esztendejében kerül sor. Tegyük hozzá: olyan történelmi korban, amikor a szocialista és a kapitalista világgazdasági rendszer ellentétes irányú fejlődése — eddigi, több mint negyedszázados párhuzamos fennállása óta — még soha nem volt ennyire éles és kontrasztos. A tőkés világgazdaság a második világháború óta jelenleg legválságosabb időszakát éli át. Az energia- és nyersanyagkrizis robbanásszerű premierje után a száguldó infláció, a valutáris-pénzügyi bizonytalanság, a 6tagnáló termelés és a növekvő munkanélküliség jellemzi a legfejlettebb tőkés országokat. A tőkés válságjelenségek a két világ- gazdasági * rendszer egymásrautaltsága és kölcsönhatása folytán természetszerűleg a KGST-országokban és így hazánkban is okoztak és okoznak bizonyos, nem lebecsülhető nehézségeket. Ám e negatív hatások — ahogyan ezt a tőkés világsajtó is elismerte •— jelentősen növelték a KGST-országok egymásrautaltságát, fokozták összetör rottságuk a t és együttműködésük hatásfokát. Közismert, hogy hazánkban is a szocialista országokra támaszkodva sikerül fenntartani a gazdasági növekedés töretlen ütemét, teljesíteni az eredeti terveinket a termelésben, a fejlesztésben, ez életszínvonal emelésében. A KGST végrehajtó bizottsága a ma megnyíló budapesti tanácsülésen beszámol a tagországok állandó képviselőinek egyeszten- dős testületi munkájáról. E munka hatásfokát, a megtett intézkedések eredményességét meggyőzően bizonyítja, hogy a tagországok Kikérésén teljesítik ötéves terveidet. A KGSTországok együttes ipari termelése tavaly 35 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet. (Ugyanezen időszak alatt a közös piaci orszá= gok ipari termelése ,17 százalékkal növekedett.) Az ipari, a mezőgazdasági termelés és a nerhzeti jövedelem növekedése tavaly szintén töretlenül dinamikus volt, s a nehézségek ellenére a beruházás és a fogyasztás a terveknek megfelelően továbbfejlődött a szocialista országokban. Ugyanakkor az USA ipari termelése 0,6, Angliáé és Japáné 2—2 százalékkal csökkent 1974-ben az előző' évihez képest. A KGST-országok kormányfői szokásos évi tanácskozásukon a VB beszámolóján túl, a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés legidőszerűbb kérdéseit is megvitatják. Így most a budapesti tanácsülésen áttekintik az energetikai együttműködés helyzetét és feladatait, valamint az 1976—1980. évi nép- gazdasági tervek koordinálását, s az új ötesztendős időszakra tervezett sokoldalú integrációs intézkedéseket. E témakörökben a többi testvéri országgal egyetemben hazánk is messzemenően érdekelt. Energiagazdálkodásunk biztonságában meghatározó jelentőségű a Barátság olaj-, a Testvériség gáz-, a Béke villamos távvezeték. Újabban etilénvezeték kapcsolja össze hazánkat a Szovjetunióval, az NDK-t Csehszlovákiával. Ezek hálózata 1990-ig nyolc KGST- ország 19 petrolkémiai kombinátjára terjed majd ki, jelképezve a kibontakozó integrációs folyamat távlatait és lehetőségeit. Az együttműködésben rejlő nagy lehetőségek részbeni kiaknázását célozza készülő új ötéves népgazdasági tervünk, amelynek szinte valamennyi fejezetét áthatják a kooperációs és szakosítási feladatok, az integrációs elképzelések és intézkedések. Köszöntjük a hazunk fővárosában ülésező Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, üdvözöljük a testvéri szocialista országok kormányfőit és képviselőit és sok sikert kívánunk munkájukhoz. A Szovjetunió külkereskedelme partnerei ma is India, Irak, Irán, Egyiptom, Szíria, Algéria. Brazília, Argentína. Növekszik a kereskedelem Marokkóval és Nigériával. Üj kereskedelmi partnerek tűntek fel: 1974-ben első ízben írtak alá egyezményt a Burundi Köztársasággal és a Rwandai Köztársasággal. gyártó- és -feldolgozóipar fejlesztésében. Ilyen egyezményeket kötöttek amerikai, NSZK-beli, francia, olasz, finn, japán és osztrák cégekkel. Az érdekelt felek között aktív tárgyalások folynak több új egyezmény megkötésére irányuló javaslatról. M. Makszimov Duna-híd jugoszláv megrendelésre A Ganz-MÁVAG Hidgyáréban jugoszláv megrendelésen dolgoznak. A több mint egy kilométer hosszú, ötezer tonnás hídszerkezet Smederovónál kerül a Duna fölé. A hídon két forgalmi sáv áll a járműforgalom rendelkezésére, két oldalán pedig gyalogjárdák lesznek. A vállalat kőbányai gyáregységében elkészült az első 86 méteres híddarab. (MTI fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Baráti együttműködés a színesfém-kohászatban A MÁSODIK világháború után a magyar alumínium- ipar államosítása és a Szovjet—Magyar Bauxit-Alumíniumipari Társaság — a MA- SZOBAL — megalapítása új utat nyitott a magyar színesfém-kohászat fejlődése előtt. A szovjet—magyar színesfémkohászati együttműködés példaként állítható a szocialista országok elé, mint két ország népgazdasági ágazatának átfogó szakosodása és kooperációja. A hosszú távú szoros együttműködés eredményeképpen az évente 20 ezer tonna teljesítményű régi Ajkai Timföldgyár fokozatosan bővült. korszerűsödött és termelése elérte a 145 ezer tonnát. Ugyancsak Ajkán, épült egy új, korszerű timföldgyár — amely 1972-ben kezdte meg a termelést —, évente 240 ezer tonna teljesítménnyel. Az együttműködés másik gyümölcse a székesfehérvári alumínium hengereltáru és ötvözetgyár, amely Közép- Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Hengersorai, sajtolói és energetikai berendezései a Szovjetunióból érkeztek. A KÉT ORSZÁG képviselői 1962. november 15-én írták alá a hosszú távú timföld- és alumíniumipari együttműködési megállapodást. A magyar timföld — és ennek megfelelő mennyiségű —, szovjet alumíniumszállítások lehetővé ^teszik, hogy a két ország gazdaságosan használja fel a rendelkezésére álló nyersanyag, és energiatartalékait. Ezenkívül egy másik egyezmény keretében a magyar timföld ellenében szovjet réz érkezik Magyarországra. Ez a megállapodás - jelentős előny- nyel jár mindkét ország szí-; nesfém-kohászata számára. A két ország alumínium- iparának sikere a közös kutatáson, a szoros termelői kapcsolatokon alapul. A szovjet VAMI — össz- szövetségi Alumíniumipari Intézet —, a magyar FKI és Aluterv között szoros és gyümölcsöző tudományos-műszaki együttműködési kapcsolat alakult ki. A két testvéri ország szakemberei közös kutatást és műszaki tervezést folytatnak, kicserélik termelési tapasztalataikat, megküldik egymásnak új termékeik mintapéldányait és gyártási dokumentációit. A Szovjetunió 1974-ben a világ 112 országával kereskedett. Külkereskedelmi forgalma 26,2 százalékkal növekedett 1973-hoz képest és elérte a 39,6 milliárd rubelt, ezzel jelentős mértékben túlszárnyalta az SZKP XXIV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervvel kapcsolatos irányelvtervezetét. A külkereskedelem ilyen impozáns növekedésében fontosszerepet játszottak a szovjet népgazdaság valamennyi ágában elért jelentős eredmények, valamint a tudományos-műszaki haladás meggyorsulása a kilencedik ötéves terv időszakában. Ez pedig tovább bővítette az ország export-import lehetőségeit, elősegítette a külföldi álla mokkái való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés valamennyi formájának fejlődését. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában fontos helyet foglalnak el a szocialista országok; az elmúlt évben részarányuk az ^ egész forgalomnak több mint a felét tette ki; csupán 1974-ben a szocialista országokkal való kereskedelem 16,7 százalékkal növekedett, ezen belül a KGST-országokkal 14,4 százalékkal. Az olyan fontos gazdasági ágazatokban, mint a gépipar, elektronika, vegyipar stb. a KGST-országok együttműködése a szakosításon és a kooperáción alapszik. Kölcsönösen előnyös alapon egyesítik az érdekelt szocialista országok erőforrásait a tüzelőanyag-energetikai és nyersanyagiparág fejlesztése céljából. E célból több évre szóló, nagyszabású ipari komplexumépítési terveket valósítanak meg. Jelentős mértékben' bővült a Szovjetunió kereskedelme Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika fejlődő országaival, csaknem megkétszereződött a most folyó ötéves terv négy esztendeje alatt. Részarányuk mintegy 15 százalékát teszi ki az egész szovjet külkereskedelemnek. Az országok eme csoportjában a •eovjetunio le^na^yobb A Szovjetunió sokfajta árut szállít a fejlődő országoknak. Ezek közül a legfontosabbak a gépek és berendezések. Az egész szovjet gépexport egyötöd része az említett országokba irányul, ugyanezeknek az országoknak nagy tételekben szállít ipari nyersanyagokat és anyagokat, valamint fogyasztási cikkeket. A Szovjetunió többek között hengerelt vasárut, gépkocsi-, traktoralkatrészeket, acél-, alumíniumhuzalokat, szódát, bauxitot és más olyan termékeket vásárol a fejlődő országoktól, amelyek a szovjet műszaki és pénzügyi közreműködéssel felépített üzemekben készültek. A Szovjetunió részvételével felépült, épül és tervezés alatt áll több olyan létesítmény, amelyek igen fontosak ezen országok gazdasági fejlődése, gazdasági függetlenségük megszilárdulása szempontjából. Jelentős mértékben növekedett a kereskedelem nagysága az iparilag fejlett országok többségével. Ezek között az árucsere-forgalom értékét tekintve első helyen áll az NSZK, majd Japán, Finnország, Olaszország, Francia- ország. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok következik. A szovjet külkereskedelmi szakemberek kiemelik, hogy a nyugati országokban egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg azok iránt az egyezmények iránt, amelyek alapján a tőkés vállalatok pénzügyi és műszaki közreműködése a Szovjetunió területén nagyszabású tervek megvalósítását teszik lehetővé a nyersanyaglelőhelyek kiakn^asaban, az alapanyagI. B>at>sia*a IL íaz'ocba'cta L le**<nvé»os Sí Sza/hakyn bana' Z. Zálufí ■M'W—\ LENGYEL Úf ÉöidgafmezQ í Kőciajmeíő ^ ^■ ■1 Működő köo'a,vezciek Épülő kőoiajveieték Működő lökJgiiweiaiék = =*=• Épülő föidgíivejetÉA ?j6 Olajfinomító ROMAMA •JUGOSZlAVI. K ASZ PlSíéfia* ff kite rfHGtP■ I£HG£RÍ_ A NEMZETI JÖVEDELEM A KGST RÉSZESEDÉSE A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE 1974 (az előző ev szazalekaban). ALAKULASA.I974 (növekedés az előző ív százalékában) i /!».* A VILÁG AZ EURÓPAI KGST-ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS FEJLŐDÉSÉ NHkX^rt>,°«ZAof Lsj&t 1ÖO Szárazföldi területéből Népességéből 33*/, Ipari termeteséből BULGARIA CSEH SZLOVÁKIA LENGYEL - ORSZÁG MAGYAR- ORSZÁG NDK ROMANIA SZOVJETUNIÓ CS. Cser.ylovjk.a i AZ IPARI TERMELES i NÖVEKEDÉSE 1974 i (az előző öv szazalekaban) 15 0 i? 7 * < 0,0* < 1 io 5s 55 1 3 SS § í « A TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE.1974 (az előző év százalékában) BULGÁRIA CSEH VL ÓVJ K A UENGYEI ORSZÁG MAGYARORSZÁG WDX ROMÁNIA SZOVJETUNIÓ A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULASÁ (növekedés az előző év százalékába 1974 s * 3? -0 3 C 3 0 — 1 3 • 9 S n LJ < * 3 3 o > 3 fi 2 =! i 3 * kma -mi 7 A két ország hatékony tudományos-műszaki információcseréje teszi lehetővé, hogy jelentősen csökkentsék az új termékek gyártástechnológiájának kidolgozására fordított időt. Például magyar tapasztalatok alapján épül a Szovjetunióban a legnagyobb európai alumíniumsajtoló üzem. Az alumíniumipari tudományos-műszaki együttműködéssel párhuzamosan az utóbbi években a nehéz színes- és ritka földfémekkel foglalkozó kutatók kapcsolatai is megszilárdultak. Néhány éve közös kutatás folyik több aktuális témában, mint például a rézötvözetek grafitkristályosítón keresztül végzett folyamatos öntése, a tömb- és csőgyártásban, rézötvözetből csövek hideghengerlése, az alumíniumszalagok minőségének és gazdaságosságának javítása, a réz és , rézotvözet öntecsek gyártása folyamatos öntéssel. A koordinációs központ munkaterve alapján az országok egy sor aktuális témában végeznek kutatást. Ilyen például a félvezető anyagok fizikai tulajdonságainak tanulmányozása, gyártástechnológiájuk kidolgozása, a szupertiszta fémek tulajdonságai új vizsgálati módszereinek kialakítása. Más KGST- országokkal együtt folyik a félvezetők és tiszta fémek gyártástechnológiája világ- színvonalának elemzése és a várható fejlődés prognózisának 1990-ig érvényes kialakítása. A KGST XXIV. ülésszakának határozataiból kiindulva a szovjet és a magyar kohászok az új együttműködési formák kialakításán dolgoznak. Jelenleg együtt tervezik a jugoszláviai Birac Timföldgyárat. Ez a közös munka elősegíti a szocialista tábor országai alumínium-nyersanyag igényének nagyobb- mérvű kielégítését. P. ZomaKó a Szovjetunió sztnesfémkohászaü vúmsí&M9 «
