Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Itália - választás után NÉGY NAPPAL AZ OLASZ tartományi választások eredményeinek közzététele után Rómában meglehetősen zavaros a helyzet. A kereszténydemokrácia kétségtelen vere­sége hatalmas pánikot teremtett a párt soraiban éppúgy, mint a vezetőségben. Ezt tükrözi egyébként a csütörtökön késő este végétért keresztény demokrata vezetőségi ülés is, amelyen heves vitát váltott ki Fanfani főtitkár helyzet- elemzése. Római megfigyelők egyértelműen úgy vélekednek, hogy a kereszténydemokrácia meg kell hogy újítsa poli­tikáját, máskülönben a mostaninál is súlyosabb megráz­kódtatások érhetik. Ami a kommunisták álláspontját illeti, a párt veze­tősége világosan és félreérthetetlenül kinyilvánította: az ország tái'sadalmi és gazdasági életének megújítására törekszik. Ez tükröződik abban a rövid közleményben is, amelyet a csütörtökön kezdődött vezetőségi ülésről hoz­tak nyilvánosságra. Melyek a legsürgősebb teendők? Két­ségtelenül az olasz gazdasági helyzet stabilizálása, a be­ruházási kedv felkeltése, és a munkanélküliség megszün­tetése. Egy pénteken nyilvánosságra hozott statisztika szerint a Közös Piac tagállamaiban összesen 4 millió 250 ezer a munkanélküliek száma. Ebből 1 millió 90 ezer Itáliában található. Vannak azonban egyéb feladatok is. így például a közrend védelme, erélyes fellépés a neofasiszták egyre gyakoribb és egyre vakmerőbb merényletei ellen, az emberrablások megakadályozása és a törvénykezés de­mokratikus átalakítása. Nem kétséges, hogy bizonyos változtatásokra van szükség Olaszország külpolitikai orien­tációjában is. OLASZORSZÁGBAN MOST JÓ ALKALOM kínálko­zik arra, hogy a helyi közigazgatásban — egészen a tar­tományok önálló „kormányai”-ig bezáróan — a válasz­tások arányai értelmében új stílust honosítsanak meg. Kétségtelen, hogy a korrupciót már gyökerében, a tele­pülések, a járások és a tartományok szintjén el kell foj­tani. Ez egyébként sajátos olasz gond az országban, rend­kívüli mértékben megnövekedett a korrupt vállalati igazgatás, a közpénzek elherdálása. Ezzel azonban ön­magában még az ország jövője szempontjából nem tör­tént frontáttörés. Márpedig a június 15—16-i választást egyértelműen frontáttörésnek tekinthetjük, Itália jövőjét ennek megfelelően kell majd alakítani — hangsúlyozzák a többséget szerzett olasz kommunisták és szocialista párt berkeiben. Befejeződtek a lengyel-francia tárgyalások VARSÓ: A hivatalos tárgyalások be­fejeztével Edward Gierek és Giscard d’Estaing aláírta „a Lengyel Népköztársaság és a Francia Köztársaság baráti együttműködése vezérelvei­nek alapokmányát”, amely a többi között hangoztatja, hogy a felek a közöttük ural­kodó kölcsönös bizalom lég­körét kihasználva új, nagy lendületet óhajtanak adni po­litikai, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésüknek. „Lengyelország és Francia- ország hozzá akar járulni az európai béke megszilárdításá­hoz és ezért minden szinten állandóan bővíti és mélyíti politikai együttműködését — mutat rá a dokumentum. — A jövőben évenként megtart­ják a két kormány külügymi­nisztereinek konzultációs ta­lálkozóját. A két ország an­nak érdekében tevékenyke­dik, hogy az európai földré­szen erősödjék és tartóssá váljék az enyhülés, ezért minden tőlük telhetőt meg­tesznek azért, hogy gyakorla­tilag megvalósítsák az össz­európai konferencia határoza­tait”. Az Izvesztyija pénteki szá­mában írja: Valery Giscard d’Estaing francia elnök lengyelországi hivatalos látogatása újból be­bizonyítja, hogy töretlen a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti békés egymás mellett élés elvei meghonosodásának folyama­ta. Ez a folyhmat kifejezést talált az olyan politikai, gaz­dasági, tudományos-műszaki és kereskedelmi egyezmények komplexumában, amelyek nemzetközi jogi alapul szol­gálnak az enyhülés számára. Ennek a folyamatnak a fej­lődését kétségtelenül elősegí­ti a legmagasabb szintű poli tikai kontaktusok mechaniz­musa is, amely lehetőséget te­remt a kétoldalú kapcsolatok kérdései, valamint a nagyfon­tosságú nemzetközi problé­mák tárgyszerű megvitatásá­Nők világkonferenciája Száznál több ország kül­döttei részvételével ülésezik Mexikó-városban az ENSZ rendezésében a nők világ- konferenciája. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) PÁRIZS: Francia baloldali körökben pozitívan értékelik a csütör­töki csúcstalálkozót, amelynek során a három párt vezetői megerősítették, hogy tovább­ra is egységesen kívánnak küzdeni a baloldal közös programjának győzelemre juttatásáért. BUENOS AIRES: Pinochet tábornok, a chilei fasiszta ^junta vezére, fogad­ta k santiagói kínai nagykö­vetet, s több mint háromórás megbeszélést folytatott vele. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Santiágóban a tárgyalást hivatalosan ..szí­vélyesnek” és „nagyon hasz­nosnak” nevezték. WASHINGTON: Ford, az Egyesült Államok elnöke a sajtónak adott in­terjújában kijelentette: ha si­kerül továbblépni a közel- keleti rendezés terén, befe­jezni az európai biztonsági konferenciát és megállapo­dásra jutni a SALT-tárgya- lások második szakaszában, ez nagy segítséget jelentene az amerikai kormányzatnak a közelgő választási hadjá­ratban. A közel-keleti helyzettel foglalkozva Ford azt mon­dotta, hogy a térségben to­vábbra is rendkívül labilis a helyzet. Hozzáfűzte: lépése­ket kell tenni annak érdeké­ben, hogy elkerüljék a rob­banást a Közel-Keleten. BUDAPESTEN ezúttal ne­gyedik alkalommal ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Az ülésszakot minden évben más tagorszá­gokban rendezik, így Buda­pesten 1955. decemberében a 6., 1960. júliusában a 13., 1967. decemberében a 21. üléssza­kot rendezték, s most a 29. üléss^gkra kerül sor. Hazánk az alapító tagok közé tartozik, így kezdettől, 1949. januárja óta részt vesz a KGST munkájában. A ma­gyar gazdasági szervek kép­viselői jelen vannak a KGST valamennyi szervezetében, köztük mind a 26 állandó bi­zottságban. Szakembereink tevékenyen részt vesznek a KGST valamennyi munka­szervében, két állandó bizott­ságnak — a színesfém-kohá­szati, valamint a rádiótechni­kai és elektronikai ipari ál­landó bizottságnak —■ magyar elnöke van. Hazánk gazdasági életének fejlődése szorosan kapcsoló­dik a KGST szervezetének erősödéséhez, az integráció kiépülésének, bővülésének fo­lyamatához. Kezdettől a KGST-országok, s mindenek­előtt Szovjetunió jelent a ma­gyar gazdasági élet számára biztos értékesítési lehetőséget és beszerzési forrást, ezekkel az államokkal építettük ki minden területen a gazdasági együttműködést, a szakosítás­tól a közös vállalkozásokig. Éppen az első budapesti KGST-ülésszakon, 1955-ben merült fel konkrét formában a szakosítás lehetőségének és a tervek összehangolásának kérdése. 1955-ben zárult le a KGST munkájának első idő­szaka, amikor még főként az áruforgalmi együttműködés szervezésére, a műszaki se­gítségnyújtásra, a tapasztalat- cserékre, a tudományos- és technikai szakemberek kép­zésére, valamint a műszaki dokumentációk és licencek cseréjére koncentrálta erőit. 1955 után áttértek a termelési é6 a beruházási tervek össze­A KGST hangolásának módszerére, et­től az időszaktól kezdve a tag­országok kölcsönös, konzultá­ciók alapján alakítják ki táv-, lati terveiket. Akkor indult fejlődésnek — elsősorban a gépiparban és a vegyiparban — a nemzetközi szocialista munkamegosztás elve alapján a gyártásszakosítás, a tipizá­lás és a gazdasági együttmű­ködés több más formája. Az együttműködés jobb megala­pozására 1956-ban hozták létre az első állandó bizottsá­gokat, 1957-ben kötötték meg a tagországok a több oldalú kliring-megállapodást. A fejlődés a 60-as években jelentősen felgyorsult. 1962- ben lépett működésbe a Ba­rátság kőolajvezeték, amely­nek segítségével öt ország kap szovjet kőolajat. 1961— 62-ben alakították ki a prágai diszpécser-központtal a nagy- feszültségű villamosenergia- rendeszert. 1964 óta működik a közös teherkocsipark, ugyanabban az évben alakult meg a nemzetközi gazdasági együttműködési bank. Időközben több közös vál­lalat alakult s fontos nemzet­közi együttműködési megálla­podásokat írtak alá, mint például a magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­ményt. 1969-ben kezdte meg működését a KGST szab­ványosítási intézete. 1971-ben hozták létre a nem­zetközi beruházási bankot. Ebben az időszakban a KGST tagállamokban már jelentő­sen növekedett a műszaki színvonal. A korábban ipari­lag elmaradott tagállamokban meggyorsult a növekedési ütem, közeledik egymáshoz az egyes országok fejlettségi színvonala. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSÉBEN mérföld­kő volt 1971-ben a KGST 25. ülésszaka, ahol a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésének komplex programját fogadták el. A tagországok az integrá­ciós program jegyében bonyo­lítják le az 1976—80. évi nép- gazdasági tervek egyeztetésé­nek nagy jelentőségű munká­ját. A tervkoordináció során figyelembe veszik a tőkés or­szágokban kialakult gazdasá­gi helyzetet is, hogy annak hatásait a lehető legnagyobb mértékben kivédhessék, a KGST-tagországok gazdasága továbbra is tervszerűen fej­lődjön. Bár a tőkés gazdaság eseményei az utóbbi években több KGST-ország helyzetére is kedvezőtlenül hatottak, a gazdasági növekedés üteme a KGST-államokban 1974-ben sem esett vissza. Az ipari ter­melés az elmúlt négy évben a legtöbb KGST-országban gyorsabban emelkedett a ter­vezettnél, s a növekedési ütem csaknem valamennyi országban túlhaladta az 1966 —70-es évek szintjét. Az in­tegrációs folyamatban korsze­rű új iparágak jöttek létre, köztük a számítástechnikai eszközök gyártása és nagy fejlődésnek indult a petrolké­miai ipar. A mezőgazdaság­ban jelentősen nőttek egyes termékek termésátlagai. Az utóbbi négy év átlagában a legtöbb KGST-országban 7— 8 mázsával több búzát taka­rítottak be hektáronként, mint a korábbi négy eszten­dőben. Az állatállomány a tervidőszak folyamán vala­mennyi országban nőtt, leg­nagyobb mértékben Lengyel- országban, Romániában, és Bulgáriában. A MUNKÁSOK ÉS AL­KALMAZOTTAK átlagbére tovább emelkedett. A kiske­reskedelmi forgalom az el­múlt négy évben valamennyi KGST-országban dinamiku­san nőtt. Az évi átlagos emel­kedés Csehszlovákiában, Ma­gyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban 5—6 szá­zalék, Bulgáriában és Romá­niában körülbelül 8 százalék, Lengyelországban pedig több mint 10 százalék volt. Nem- zetközi viszonylatban is jó eredménynek számít, hogy az: európai KGST-országok ban 1974-ben ezer lakosra szá­mítva 7—9 lakás épült. A legnagyobb figyelmet va­lamennyi KGST-ország az energiabázis bővítésére for­dítja. Országaink 1974-ben 1294 milliárd kilowattóra vil­lamos energiát termeltek, 31 százalékkal többet, mint 1970- ben, s 6,4 százalékkal többet, mint 1973-ban. Országaink együttműködésének is egyik központi célja az energiabá­zis bővítése. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ezért határozta el legutóbbi ülésén az érdekelt tagországok egy­séges energetikai rendszeré­nek létrehozását. Ennek az igen nagy horderejű határo­zatnak a megvalósítása olyan energetikai berendezések, pél­dául nagyteljesítményű atom­erőművek kifejlesztését, üze­meltetését teszi lehetővé, amelyek még gazdaságosabbá és biztonságosabbá teszik a tagországok energiaszükségle­tének kielégítését. Ugyan­csak a legutóbbi ülésszak alatt írták alá a szovjetunió­beli Orenburg körzetéből ki­induló gázvezeték megépíté­séről szóló egyezményt. Ez az új vezeték nagy mértékben hozzájárul Magyarország energiabázisának szélesítésé­hez is, és egyben alapvető nyersanyagot szállít petrolké­miai iparunk fejlesztéséhez. AZ 1976—80. ÉVI népgaz­dasági tervek előkészületei során tehát a KGST-országok együttműködésében nagy jelentőségű kérdések vannak napirenden, ezért előzi meg nagy érdeklődés a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak soron következő budapes­ti ülésszakát. (MTI) A VOLÁN 4. SZ. VÁLLALAT felvételt hirdet EGERBEN, GYÖNGYÖSÖN, HATVANBAN „B”, „CT, valamint „B”, „C”, „E” kategóriával rendelkezők részére „D”, „F” 5 kategóriával rendelkezők részére auinclíÉ Rakodógépkezelő, valamint darukezelői vizsgával rendelkezők részére. RAKODOGÉPKEZELÖNEK, DARUKEZELÖNEK Jogosítvánnyal nem rendelkezők részére gékocsivezetöi tanfolyamot indítunk 2 éves tehergépkocsi-vezetői gyakorlattal rendelkezők részére „D” kategóriás tanfolyamot indítunk. JELENTKEZÉS: Eger, Lenin u. 194. Forgalmi főosztály Gyöngyös, Fő tér 10. Munkaügyi csoport Hatvan, Bercsényi u. Munkaügyi csoport Bútort Füzesabonyból Modern lakószobák, kárpitozó® áruk, konyhabútorok nagy választékban. MYITVATARTÁS: 8—18 óráig. SZOMBATON: 8—13 óráig. KÖNNYŰ A VÁLASZTÁS ÖTMILLIÓ FT-OS KÉSZLETBŐL. yiBBÜiJUL. a t

Next

/
Thumbnails
Contents