Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
A közgazdaságtudomány HELYZETÉT a felszabadulást követő első években az jellemezte, hogy a polgári közgazdasági kutatások szervezete és szakember- gárdája már széthullott, de a marxista közgazdaságtudományé még nem alakult ki. A kevés számú marxista közgazdász energiát lekötötték az újjáépítés, majd a szocialista építés és az oktatás gondjai., az új közgazdász nemzedék első csapatai pedig csupán az 50-es évek elején hagyták el az egyetem padjait. A szó igazi értelmében vett marxista-elméleti közgazdasági kutatások az 50-es évek közepe táján indultak meg. Ettől kezdve egyre terjedt a felismerés, hogy a gazdasági valóság tudományos elemzése és az ebből levonható következtetések hozzájárulhatnak a gazdaság tervezésének és feladatainak megoldásához. Közgazdaságtudományunk az utóbbi két évtizedben különösen figyelemre méltó eredményeket mutatott fel a szocialista tervgazdálkodás elméleti kérdéseinek tisztázásában és a tervezés tökéletesítését szolgáló módszerek kidolgozásában. Számos kutatás elemezte a gazdasági fejlődés tendenciáit, a gazdasági szerkezet, az életszínvonal, az infrastruktúra kérdéseit. A kutatók választ kerestek arra, hogyan lehet figyelembe venni a tervezésben és a gazdasági elemzésben a népgazdasági folyat-' matok kapcsolódásait (az ágazati kapcsolatokat), hogyan lehet megtalálni az adott gazdasági feladatok optimális megoldását, milyen módon kapcsolhatók össze a különböző szintű tervek. Eredményeik beépültek a hazai statisztikai és tervezési gyakorlatba és a magyar közgazdaságtudomány nemzetközi hírnevét is öregbítették. A magyar közgazdaságtudomány már az 50-es évek közepétől kezdve intenzíven foglalkozott a gazdaság hatékonyabb működését elősegítő irányítás, ösztönzés, árképzés kérdéseivel. A leszűrt eredmények tették lehetővé, hogy amikor a 60-as évek derekán napirendre került a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformja, e feladat megoldását alapvetően elvégeztük. Közgazdászaink tanulmányozták, milyen a megfelelően működő árrendszer, az egyéni és kollektív anyagi ösztönzés mely módszerei segítik elő leginkább a gazdasági tartalékok megvalósítását a közvetett irányítás, a gazdasági szabályozás. E kutatások eredményei — a tapasztalatok mellett — kiindulópontját képezték a gazdaságpolitikai elhatározásoknak. A SZOCIALISTA TERMELÉSI VISZONYOK fejlődésének kétségkívül egyik legjelentősebb állomása a mezőgazdaság szocialista átalakítása volt. Kevésbé közismert, hogy milyen része volt a sikerekben a hazai agrár- gazdaságtani és szövetkezet- tudományi kutatásnak. A termelőszövetkezeti jövedelmezőség feltételeinek vizsgálata, a munkadíjazás és anyagi ösztönzés hatékonyságát előmozdító módozatainak kidolgozása, a háztáji gazdaságok szerepének tisztázása, a szövetkezetek funkcióinak és működési módjának kutatásában elért eredmények tanúskodnak a közgazdaságtudomány alkotó közreműködéséről a párt agrárpolitikájának kidolgozásában és érvényesítésében. Néhány éve a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a magyar közgazdaságtudomány a vállalati gazdálkodás kutatására: a jóváhagyott távlati kutatási terv országos fő iránya a közgazdaságtudomány területén éppen a szocialista vállalat kutatása. Ha viszonylag későn is, de fontos eredményeket hoztak a megindult világgazdasági kutatások (különösen a szocialista integráció kérdéseiben) és a kifejezetten elméleti, politikai gazdaságtan! területen is jelentek meg számottevő publikációk (a kutatók főleg az áru- és pénzviszonyok " szocializmusbeli szerepével foglalkoztak.) A legfőbb eredmény azonNyári ízelítő Az Iparművészeti Vállalat nyári divatmo- delljeiből: (MTI fotó — Bar a István felt). — KS) lag gei’ „bűbájos lehetetlensé20.15 A lilmkomédia aranykora A filmkomédia aranykora az 1920-as években volt, amikor is a nézők ezreit, millióit szórakoztatták a celluloidszaQJÍMMSj *OT5. jimiu« IS*-merd» £ >4 A kritikusok elítélték ezt az esztelen komédiázást — de a közönség hamar a szívébe zárta Stant és Pant, Tom Mixet, a mesterlovas cowboyt, a mulatságosan szomorú Harry Landont, a bájos Carola Lombardot. Az amerikai filmben sorra találkozhatnak a legjobb komikusokkal, ismét láthatják az első rövidfilmek mulattató kockáit, a vágtatásokat, a hajszát, a vidám történeteket, amelyek mindig jó szórakozást jelentettek. Miközben a mulatságos jelenetek peregnek, a kísérő szövegben sok érdekesség elhangzik a némafilmek és a hátborzongató jelenetek műhelytitkaiból, hátteréről, a filrriek készülési módjáról. A ma már klasszikusnak számító komédiák bizonyítják, hogy a filmburleszk kezdeti időszaka megérdemelte «‘«rasyfeqr-.tteMBiv _ ban, hogy a közgazdaság- tudomány képviselői elmondhatják: tevékenységükkel a szocialista építés gazdaságpolitikáját szolgálják. Kialakult egy új közgazdász tudósnemzedék, amelynek teljesítményeit hazánk határain túl is számon tartják. Az összképen nem változtatnak azok a meglevő hiányosságok sem, amelyek nem kis részben abból fakadnak, hogy a marxista közgazdaságtudomány hazánkban viszonylag fiatal és kevésbé támaszkodhatott a felszabadulás előtti tudományos eredményekre, mint néhány más társadalomtudomány. A szocialista gazdaság három évtizedes fejlődése ugyan sok elméletileg általánosítható tapasztalattal szolgált, de sok kérdés megítéléséhez még hiányzik a kellő távlat. Mégis közgazdaságtudományunk az elmúlt három évtized alatt nemcsak behozta viszonylagos elmaradottságát, hanem a társadalomtudományok sorában kiemelkedő helyet foglalt el. Ma már a húsznál több kutatásra specializált intézetben és a felsőoktatásban közel ezer kutató dolgozik. A közgazdászok tollából évente közel ugyanennyi cikk, tanulmány, könyv lát napvilágot. Mindehhez a kutatás szervezett keretei, kutatóink tehetsége és szorgalma nem lettek Volna elégségesek. AZ EREDMÉNYEK nem kis részben annak köszönhetők, hogy a párt helyes gazdaságpolitikája a közgazdaságtudomány elé olyan feladatokat állított, amelyek lendületet és ösztönzést adtak a kutatásnak, és hogy a pártnak a Tudománypolitikai Irányelvekben is visszatükröződő helyes tudománypolitikája lehetővé tette, hogy a tudományág felnőjön a feladatokhoz. így válhatott képessé arra, hogy leküzdje a komoly károkat okozó, terméketlen, spekulatív, a valósággal való szembesítést elhanyagoló irányzatokat és figyelmét a szocialista építést közvetlenül szolgáló, a gyakorlati feladatokkal ösz- szefüggő kutatásokra összpontosítsa. Ezzel egyben előmozdította azt is, hogy a szocialista gazdaságról valósághű tudati kép formálódjék. Földi Tamás Hemingway és a könyvvitel Pillanatképek egy érettségiről A fehér blúzo®, sötét szoknyás lány tekintete jelzi, hogy a legrosszabbkor érkeztem. Jegyzetfüzettel a kezemben kérdezem, s ő csak arra a pillanatra koncentrál, amikor szólítják, s akár tetszik akár nem, tételt kell húznia. Egy leendő könyvelőnek, a számok emberének - — magyarból! Fortunához fohászkodik, s akkor az újságíró még zavarja is. A nevét mondja. Pap Zita. — Egy vagy két p-vel? —• precízkedem. Elkeseredetten legyint. — Teljesen mindegy, ezen most úgysem múlik semmi.. — Milyen tételt szeretne, milyen jegyet remél? — Jó lenne a Goriot apó. Láttam a filmet is. De hát ez csak álom. Megfelelne a közepes is ... Folytatná, de szólítják. Riportalanyom Petőfi-tételt húzott. Választhatott szerelmi lírája és az Apostol című elbészélő költeménye között. Megnyugodtam, mert egyik se túlságos erőpróba, 6 láttam azt is, hogy Zita szorgalmasan jegyzetel. ■ ■ ■ Misinszki Zsuzsanna már túl van a nehezén. Már csak azon töpreng, hogy miként értékelték feleletét irodalomból és tervezésből. A hatvani Gimnázium és Szakközépiskola IV. A osztályos tanulója leendő közgazdászhoz méltóan mérlegelte a lehetőségeket, s ezekhez mérten tervezte jövőjét. _ — Várok egy vagy két évet, s csak azután jelentkezem a számviteli főiskolára. Addig dolgozom, s bízom abban, hogy a gyakorlati tapasztalatokat is hasznosíthatom majd a felvételi vizsgán. Esetleg közbejöhet a házasság is, hiszen partner már van. Lucsányi Mária elégedett: — A Goriot apót húztam magyarból. Ebből igazán könnyen terveztem meg, állítottam össze feleletemet. Most már jöhet az újabb akadály, a felvételi a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Sikert kívánok, s közben Zitára gondolok, akivel úgy látszik, meglehetősen mostohán bánt a szerencse szeszélyes istenasszonya, mert a Balzac-regény gazdára talált. Szolidaritásból én is betelepszem a félelmetes vizsga- bizottság soraiba. Bizony kár volt annyira izgulni, itt benn ugyanis nyoma sincs a riadtságnak. Ha valamelyik felelő megtorpan, vagy elkalandozik a témától, akkor Lévai Ferenc elnök vagy Tőzsér Ferenc magyar szakos tanár segítő szándékkal közbeszól, s minden megy a rendjén. ’ Oravecz Éva a Bánk bánt elemzi. Imponáló biztonsággal sorakoztatja fel az érveket és ellenérveket. S milyen szépen beszél magyarul, milyen szabatosan fogalmaz. B tételével is boldogul: egy pongyola stílusú mon- datzuhatagot alakít át élvezhető, hibátlan szöveggé. Ebből bizony jeles lesz. Terítékre kerül Gogol és az orosz realista irodalom, majd az egyik lány Hemingway munkásságát értékeli. Közben arra is jut idő, hogy Misinszki József né osztályfőnök bemutassa a negyedik A-t: — A negyvennégy tanuló közül harminchat fizikai dolgozó gyermeke. A jórészt közepes képességű gárda becsülettel helytállt az elmúlt négy év során, s adottságaihoz mérten el is sajátította a humán műveltség alapelemeit és a szakihai ismereteket. Csak tízen tanulnak tovább, a többiek képesített könyvelőként, vállalati statisztikusként, tervezőként tevékenykednek majd, s különböző ügyviteli feladatokat is elláthatnak. Nekem különösképp reális szemléletük tetszett, az, hogy nem méretezték túl vágyaikat. Ezért nem is csalódnak majd. nyegesebb fordulópontokat emelje ki, azokat az eseteket, amikor a főhős összeütközésbe kerül a fennálló tárj 6adalmi renddel. Ekkor kissé megtorpan, a B tétellel azonban könnyen boldogul. Szóval csak meglesz az a várva vári közepes. Azt hiszem, ő is érzi, meri nem óhajt szünetet tartani, hanem mindjárt nekirugasz- kodik a második erőpróbának. ■ ■ ■ ■ ■ Zita következik. Az Apostolt választotta. Mondja is a mű keletkezési körülményeit, idézi igen pontosan a cselekmény úgyszólván minden mozzanatát. Figyelmeztetik: csak a léim FEKETE 6YUU: MEG A KATONÁK 31. Elsétált néha a nyilas székház előtt. Levakarták azóta a vörös betűs írást a falról, de így is olvasható volt a vakarás nyomán, hogy „Halál Szála- sira!” — biztosan nem ők írták azt ki. A civilek írhatták ki. Minek vakarnák le különben, ha ők írták volna oda. Figyelte, nem jön-e a szivacsos orrú: szeretett volna még kérni tőle ezt, azt. Legkivált derékszíját. De volt abban a raktárban minden. A múltkor szégyellte mondani, de most már elmondaná, hogy próbálta már ő azt a lányokkal. Nor aem. RozjtoaL-az-bizA csordás lányával játszott vagy két esztendeje a juh- akolnál. Egy osztállyal feljebb jár ez a lány, és eggyel talán vissza is maradt, hozzá képest nagylány; különösen azóta nőtt nagyot. Nem volt akkor nála a bolti kardja, csak valamilyen fából szerkesztett kard. Megmondta a lánynak, hogy ő csak olyat játszik, amiben katona lehet. — Jó, akkor játsszunk bú- csúzkodót — egyezett bele a lány. — Te mész a háborúba, én meg a szeretőd vagyok. Másképp gondolta ő a játék-katonaságot, nem tetszett neki a szeretősdi. Észrevette rajta a lány a kelletlenkedést. Kinn a megszokott k*p fogad: izgatott, az esélyűkel latolgató lányok csoportja. Az új érettségi szabályzatról beszélgetünk, arról, hogy melyik a jobb: a tavalyi vagy a jelenlegi változat Hamarosan parázs vita formálódik. íme a két tábor érvei. — Az öt osztályzat as eminenseknek kedvező, azoknak, akik tovább akarnal tanulni. — Jobb volt a hármas, í jegyek nélküli minősítés, fi. megfeleltet könnyebben meg szerezték mint az elégségest a közepest vagy a négyest. Nem kellett annyit nyugta lankodni mint most — rep likáznak többen is a gyengébb tanulók közül. Az ellenpárt se adja ol csőn: — Az a helyes, ha ponto san mérik a tudást, így nem hiába ültünk a könyvel mellett — magyarázzák. Aztán ők is sorra kerül nek. Zita kirobban a teremből Érthető is, úgy érzi: nen csalódott reményeiben. Ismét vezetéknevére cél zok. — Egy vagy két p-vel? - kérdem. — Kettővel — válaszolj: mosolyogva, majd tervei rő beszél, s felszabadultan sie haza az örömhírrel. Várja őt a munkahely, i csak sejtett baráti kollektí va. s talán egy leendő fői is. Egyszóval a nagybetű Élet. Csoda-e, ha könnyen bú esúzík az alma matertől? Pécsi István s szeretőd, nem igazándiból, te kis buta!... És búcsúzko- dunk este a kapu alatt, most téged Sanyinak hívnak. Játszásból. .. A juhakol ajtaja volt a kapu, s a lány nekivetette a hátát az ajtófélnek. Végre jött két bátyus asz- szony a gyalogúton, a réten keresztül, s abba kellett hagyniuk. Azóta sem játszott búcsúz- ködöt. Rozikával nem is lehetne ilyesmit játszani. „Az kéne még, hogy kutaszkodjak, majd a kezemre csapna egy akkorát... " — gondolta valamilyen büszkeséggel. Nem látta a tuskófejű nyilast a pártháznál. Csak pár nap múlva találkozott vele megint. Egy mellékutcán csatangolt, s arra lett figyelmes, hogy nagy a nyüzsgés valami alagsori üzlet lejárója körül. Tolakszik a népség lefelé is, fölfelé is. De aki fölfelé jön, az mind cipel valamit. Lesodródott ő is a lökdöső- dőkkel. A pinceszerű helyiség végén, ajtónyi résen áttörve a fal, s odaát, valami raktárból, gyufa meg öngyújtó világánál rámolt a jónép. Két asszony valamilyen ruhaszövetet húzkodott. Ki volt már gombolyítva teljes hosz- szában a vég ruhaszövet, át- kozódva cibálták, rángatták, de egyikük sem engedte el. Néhány papirzsák szétszakadhatott, amikor a falat áttörték, s a sáros csizmák bokáig tapostak a kristálycukorban. ő egy hosszúkás faládát ért legközelebb. Le volt szögelve, de nem feszegette föl; még aztán a nagyok elcsikarják. Jó nehéz láda volt, kivált főifelé, a lépcsőn. Nem vitte cába, s ott, egy lebombázó ház kapualjában a leszakac lépcsők alá dugta. Akármi van benne, értél Nem kővel rakták azt teli Ügy számított, fordul mi néhányszor. Legközelebb e| szögletes kosarat fogott ff de mire kifelé igyekezett vo na, már eláliták a lejárót nyilasok. — Le van foglalva, rámolt nincs! Aki egy szöget elvis letartóztatom! — kiáltotta éj pen az ismerős nyilas, a tu, kófejű. Húzódott volna félre a mei riadt tömegben a kosárral. I csak észrevette őt is, s ráfö: medt: — Teszed le rögtön!... Nt ked semmi se elég?... h még egyszer ilyen helyen U lállak... Így aztán maradt a Iád Tele zseblámpaelemmel. Tudott az Avason egy fe tört pincét — zsidópince li hetett az is —, de nem me kimenni az utcára a ládává Az oldalzsákban hordta fi az elemet. Azt sem tömte me nagyon, inkább többször fői dúlt. A hóna alá kapta a végé a felfeszített, üres ládát i Akárki láthatta, hogy üres. Nagy érték ez, ennyi rengi teg zseblámpaelem. Bárm cserélhetne érte a mai viláf ban. Lehetséges, biciklit is. Még sohasem volt ennyi é: tijkes holmija. S ez egészei cíe egészen az övé, a csalác ban sem tud róla senki, a; csinálhat vele, amit akar. Zöld kerítése van a pint előterének, ezt jól megjegye: te. És hogy a kéttornyú temf lomtól merrefelé kell induli az avasi pincesorhoz, ahol fordulóban már látni a zöl kerítést, ’ tíFolptatjuki i II ÉgazfeágluÉÉy harminc éve
