Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

építettek. Ezen keresztül át lehetne jutni az Ady utcába és minden rendben lenne. Zétényi Endre Eger Utazni jó Utazni jó és főképp szép, vallják azok a/termeioszövet­kezeti tagok, akik már jár­tak külföldön és megismer­kedtek a számukra ismeret­len tájakkal, emberekkel. A volt kápolnai termelőszövet­kezet tagjai körében már ha­gyományai varrnak annak, ' hogy a termelőszövetkezeti tagok közösen látogatnak el egy-egy szomszédos országba. A kedves és népszerű hagyo­mány ápolása késztette az új egyesült termelőszövetkezet vezetőségét a kulturális bi­zottsággal közösen arra, hogy ebben az évben is a közös alapból több termelőszövet­kezeti tagnak biztosítsanak lehetőséget arra, hogy meg­ismerkedjenek a szomszédos Csehszlovákiával és Lengyel- országgal. Június 7-én indult az első csoport, hogy a négynapos kiránduláson megismerked­jék a két baráti szocialista ország szép tájaival és az ott élő emberekkel. Ellátogattak Rozsnyóra, Krasznahorkára, Dobsinára, végigutaztak a Tátrán, s ellátogattak a nagy hírű üdülőparadicsomba, Za- kopánéba is. Az utazás végső célja a történelmi neveze­tességű Krakkó volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel egy későbbi időpontban egy másik csoporttal ugyanerre az útvonalra ismét szervez­nek kirándulást. A külföldi utazások mel­lett szerveznek hazai túrá­kat is. Augusztus végén csaknem kilenc vénén utaz­nak a Dunántúlra, a Balaton mellé. Varga Gyula Kál Gyógyszerszoba Mátraszentimrén Sokan nem tudják, hogy a nyugati Mátra közigazgatási központja Mátraszentimre. Hozzátartozik Galyatető, Mátraszentistván, Mátra- szentlászló, Bagolyirtás, Fal- lÓ6kút, Piszkéstető, Ágasvár. Mindezek több kilométerre fekszenek egymástól, így az egész üdülőterületen az ide­genforgalmi szolgáltatásokat és a kiemelten fontos egész­ségügyi ellátást nagyon ne­héz volt ellátni. Nagy fele­lősséget jelent a község la­kóinak állandó orvosi ellátá­sa is. s még ehhez jön a SZOT- és vállalati üdülők vendégeinek ellátása is. Eh­hez pedig alapvető fontos­ságú a megfelelő gyógyszer­ellátottság. Eddig a körzeti orvosok ezt a jelentős és napról napra fokozódó be­tegellátást kézi gyógyszertá­rukból voltak kénytelenek megoldani. A megyei tanács vb egész­ségügyi osztálya és a Gyógy­szertári Vállalat lehetővé tet­te, hogy gyógyszerszobát lé­tesítsenek Mátraszentimrén. Elhelyezését a körzeti orvosi rendelőben sikerült megol­dani. Id. Zakupszky László Mátraszentimre Absztrakt „alkotás” Szöveg nélkül (a Stem karikatúrája) Az általános iskolák munkája Füzesabonyban (Tudósítónktól.) A tanév befejeztével a fü­zesabonyi általános iskolák igazgatói a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt adtak számot elmúlt évi munkájukról. Füzesabony ál­talános iskoláiban a zavarta­lan oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei adottak, újabb kísérleti esz­közökkel, szakmai felszerelé­sekkel gyarapodtak a közel­múltban. Az új módszerek alkalma­zásával növekedett az okta­tó-nevelő munka színvonala, hatékonysága, kedvezően ér­ződött a tananyag-csökken­tést célzó rendeletek hatása. A tanítási órákon kívül vég­zett úttörő, sport és közmű­velődési rendezvények, vetél­kedők jól egészítették ki az iskolákban folyó tevékenysé­get. Folyamatos volt a gyer­mek- és ifjúságvédelem, és jól sikerült középiskolai fel­vételik hizonvít’ák a pálva- iránvítási munka eredmé­nyességét. Az iskolák igazgatóinak beszámolói és annak vitája után a végrehajtó bizottság í több határozatot hozott a ta­nítás feltételeinek további javítására, a napközi otthoni ellátottság továbbfejlesztésé­re • e tanulók idei foglalkoztatottságának megszervezésére. Császár István Kubai változások Latin-Amer.ka újra megtalálta Havannát KUBA GYAKORI téma a világsajtóban. A forradalom győzelme óta eltelt tizenhat év alatt nemegyszer fordult ez elő, a mostani helyzet mégis más. A karib-tengeri szigetország a szicalizmust választotta, de a forradalom­nak nagy ára volt. Az Egye­sült Államok 1962-ben pénz­zel és fenyegetéssel elérte, hogy a latin-ameri kai álla­mok szakítsanak Kubával. A blokád évei elmondhatatlan nehézségeket okoztak a szi­getország népének, de a forradalmi lendület és a jö­vőbe vetett hit mindvégig töretlen maradt. A legutóbbi tiz-tizenkét év alatt igen nagy változások történtek Latin-Amerikában. Közöttük az egyik legfonto­sabb az, amit úgy nevezhet­nénk, hogy La tin-Amerika újból rátalált Kubára. Az Amerikai Államok Szerveze­te, „az Egyesült Államok gyarmatügyi minisztériuma” is változóban van. Sok tag­állam nem hajlandó fönntar­tani a Kuba elleni megtorló intézkedéseket. Politikailag és gazdaságilag jelentékeny országok újították már föl a diplomáciai és gazdasági kap­csolatokat Kubával, mint például Peru, Argentina, Ve­nezuela és Kolumbia. A szo­cialista Kubának jó kapcso­latai vannak a karib-tengeri kis országokkal is: és várha­tó. hogy még az idén újabb közép- és dél-amerikai álla­mok tesznek pontot a Kuba elleni „hidegháborús” kor­szak végére. Ne felejtsük el azt sem, hogy Mexikó kez­dettől fogva kitartott Kuba mellett, kapcsolatait végig fenntartotta! Az Amerikai Államok Szervezetének ta­valy novemberben tartott quitói közgyűlésén csak azért nem vonták vissza hivatalo­san is a Kuba elleni embar­gót, mert az USA kétharma­dos többséget kívánt e dön­téshez. Az AÁSZ mostani külügyminiszteri értekezletén Washingtonban ismét nyoma­tékkai szóba került a kubai blokád feloldása. Ami az amerikai álláspontot illeti: McGovern szenátor nemrégi kubai látogatása után növe­kedtek az esélyei annak, hogy az USA törvényhozása is változtat eddigi merev álláspontján. KUBA KEZDETTŐL fogva igen nagy segítséget kapott az európai szocialista orszá­goktól. 1972-ben belépett a KGST-be is, ezáltal még sok­rétűbb és eredményesebb a gazdasági együttműködés. E sorok írója a közeli múltban járt Kubában, és gyakran hallotta a házigazdák elis­merő szavait, amikor a szo­cialista országokkal kialakult gyümölcsöző kapcsolatokra terelődött a beszélgetés. A latin-amerikai kapcsolatok javulása rengeteg további fontos nyersanyag és ipar­cikk beszerzését teszi lehető­vé Kuba számára. A távolság csökkenése pedig megrövidí­ti az áruszállítás idejét és csökkenti a költségeket. Máris láttam Havannában Argentínában készült sze­mély- és teherautókat, és ol­vastam, hogy traktorok is érkeztek a dél-amerikai or­szágból. Az újabb partnerek közül elsősorban Venezuela és Kolumbia segítheti Kubát épitőanyaggokkal, textillel, fogyasztási cikkekkel és sok mással. Az sem közömbös, hogy a népgazdaság számára létfontosságú kőolaj a szom­szédból érkezik a kubai par­tokhoz. Nyilván nincs már messze az az idő. amikor az Egyesült Államok tőkés cégei is érvényt szereznek űzheti érdekeiknek és kikényszerí­tik a kereskedelmi kapcsola­tok felújítását. Egyes nyugat-európai és ázsiai országok is mind na­gyobb figyelemmel tekinte­nek a szigetországra. Japán jó piacnak tekinti Kubát. Nyilván elsősorban üzleti szempontok vezették az NSZK kormányát is, amikor a közelmúltban felújította diplomáciai kapcsolatait Ku­bával. Franciaország ugyan­csak sokat vár a gazdasági együttműködés bővítésétől. A múlt év végén kötött kubai— spanyol megállapodás nyo­mán Kuba lesz Spanyolor­szág legnagyobb latin-ame­rikai partnere. (A konkrét árucsere értékén felül Mad­rid 900 millió dolláros hitelt nyújt Havannának három évre.) Kuba legnagyobb kin­cse a cukor, de nem lebecsü­lendő értéke van a dohány­nak és nikkelnek is. AZ OLY SOKÁIG elszige­telt Kuba nemzetközi tekin­télye megnőtt, és ma már versengenek a kubai piacért a tőkés világ cégei. A sziget' ország néoe most kárpótlást kap a nélkülözésekért, az igazságtalan megkülönbözte­TODERO FRIGYES (Következik: A kongresszus éve) Kíváncsiság Uram — mondta Sróf Ala­jos közveszélyes munkakerü­lő. a környék egyetlen tal­ponállójában —, egy krigli sörért elmesélem az életem történetét. Közismerten jó dumás vagyok, akár szó sze­rint is feljegyezhetné a sza­vaimat, olyan cikket konya- ríthat belőle, hogy megnyal­hatja utána a tolla hegyét. Nagyot hörpintett a krigli aorből, majd 4gy JoU/taUa; — Nem Adámnál és Évá­nál kezdem a históriát, ha­nem csak ott, ahol érdekes. Nos, kérem, nem mindig voltam én ilyen — finom ki­fejezéssel élve — kétes eg­zisztencia. Volt nekem tisz­tességes állásom. Egy nagy gyár szerszámraktárának vol­tam a vezetője két és fél ezerért. Családom is volt. Szép, fiatal feleségem, meg két tündért gyerekem. Egyik fiú, másik lány. Lakásom is volt. összkomfort. Fürdőszo­ba és miegymás. Hajjaj, úgy néztem én ki akkor, mint egy Patyolat-reklám. Sőt, még egy kis pénzem is volt a takarékban. ( Közben a korsó kiürült. Sróf Alajos zsarolni kezdett: — Ha nem fizet még egy kriglivel, nem mondom to­vább. pedig most jönne a konfliktus. Most akarnék rá­térni arra. hogvan lendül­tem a züllés útjára. Megkapta az újabb krig- lit, megkóstolta annak minő­ségét, majd rátért a konflik­tusra.-— -No* 4,józanság mintaképe voltam én, uram. A kocsmákat széles írben el­kerültem. De egy este haza­felé baktattam a melóból, itt, a talponálló előtt észrevet­tem, hogy kegyetlenül szom­jas vagyok. Zárójel között írja meg, hogy aznap kitűnő pacalpörkölt volt az üzemi konyhán. No. gondoltam, be­ugrók egy málnaszörpre. De, sajnos, nem volt szódavíz, kénytelen voltam két deci bort inni. Ahogy ott fanya­logva kortyolgattam az italt, egyszer csak megakadt a szemem egy pasason. Pon­tosabban — a lábán. Még pontosabban — a bakancsán. Egészen pontosan: a zok­niján. Ugyanis hátul végig el volt szakadva a bakancsa, s látszott, hogy a zokniján van egy akkora lyukacska, mint egy csecsemő kisujján a köröm. Bolond, de érdekes ötletem támadt: érdemes lenne eljönni holnap is. figyelni a pasast; ponto­sabban a lábát, még pon­tosabban a zokniját, ugyan mennyit ■ kopik ■. huszattnéjtp óra alatt. Másnap bak­tattam haza a melóból, nem voltam szomjas, hiszen aznap zsirtalan. sótalan tök főzelék volt a kaja. de csak betértem ide, megszemlélni a pasas zokniját. A pénztá rosnö kérés nélkül blokkolta a két deci bort. A harmadik és a negyedik napon is így történt. Az ötödik napon szintén. De hát. minek is részletezzem? Mire a pasas zoknija egészen elkopott — rászoktam az ivásra. Elúszott a pénz a takarékból, kido­bott a feleségem, kirúgtak a gyárból, lesitteltek közbot­rányért, meg ezért, meg azért. — Jó sztori, mi? - rám diadalmasan. — umként fizethetne még egy kriglivel. Az én pillantásom ban az asztal alá Pontosan Sróf Alajos lábára. Pontosabban — hátul szét­szakadt — bakancsára. Egé­szen pontosan — a zoknijá­ra, amelyen akkora fehér foltocska tündökölt, mint egy csecsemő kisujján a köröm. Rémülten baktattam haza­felé. " Jfímon lAjat >- nézett Prémi- nekem azon­tévedt. MÁI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.20 Operarészletek 9.00 József Attila két verse 9.10 Verbunkosok, népdalok 9.50 Loránd István—Győré Imre: Háromszor kiáltott a madár 10.05 Iskolarádió 10.25 Rikiki 10.34 Barokk muzsika 11.30 A Szabó család (lám.) 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Vita a korszerű mező­gazdaságról 13.40 Nóták 14.19 Vándor Sándor ifjú­munkás kórusszemle Szegeden 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Carlo Bergonzi énekel 16.05 Diáktarisznya 16.35 Egressy-dalok Vécsey Jenő feldolgozásában 16.45 Két Ziehrer-operettnyitány 17.20 Holnap közvetítjük. .. 17.50 Hosszú gyeplő, rövid gyeplő... 18.05 Csiky Boldizsár népdal­feldolgozásaiból 18.24 A Rádió lemczalbuma 20.20 Gondolat 21.08 Nóták 21.30 Háttérbeszélgetés 22.20 Hegedűs a háztetőn 22.40 A Dunánál 23.0p Haydn: Három vonós- négyes PETŐFI 8.05 Slágermúzeum 9.03 Kamaramuzsika 9.50 A szakszervezet tárgyalta 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.03 Bellini operái Olaszország­ban és Magvarországon 12.56 Néhány perc tudomány 13.03 Szimfonikus táncok 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől hatig. . . 18.20 Fiatalok hullámhosszán 20.25 Üj könyvek 20.28 Komlóssy Erzsébet énekel 21.05 Kis magyar néprajz 21.10 Muszorgszkij—Horowitz: Egy kiállítás képei 21.40 Budai Lívia és a Budapesti Leánykórus népdalfeldolgozásokat énekel 22.02 Szimfonikus zene 23.15 Tánczene SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek 17.40 Gépszemle aratás előtt 17.50 Népdal, csárdások, népi hangszerszólók 18.00 Alföldi krónika 18.15 Háromnegyed ütemben 18.20 Farmer és nyakkendő 18.55 Hírösszefoglaló — lapelőzetes Td MAGYAR 9.01 Idősebbek is elkezdhetik (Ism.) 9.05 Delta (Ism.) 9.30 Az aranyrablók (Angol filmsorozat, ism.) 10.25 Kezdőkör 11.25 Utánam, srácok! (Ism.) 17.25 Állatokról bizalmasan (Angol filmsorozat) 17.50 Radar 13.30 Gazdaság és társadalom 19.30 Tv-hiradó 20.00 Pele (III. rész) 20.15 A filmkomédia aranykora (Amerikai film) 21.30 Visszaszámlálás. . . 22.20 Tv-híradó, 3. 2. műsor 20.01 Nyári színházi esték. Breéht: A szecsuáni jó­lélek (Dráma két részben) 21.20 Tv-hiradó, 2. POZSONYI 16.55 Hírek 17.00 Sportdélután 18.40 Esti mese 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 A XII. nemzetközi tévé­fesztivál befejezése 21.00 Híradó 21.20 Anyáknak és gyermekek­nek (Szovjet film) 22.10 Sajtószemle mozi I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Állami áruház Magyar film vígjáték. EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07.) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Alfredo, Alfredo! Színes, szinkronizált, olasz- francia filmvígjáték. EGRI KERT: Este 8 órakor Nem zörög a haraszt. • • GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Tűzgömbök GYÖNGYÖSI SZABAOSAGí du. fél 4 és fél 6 órakor Elza kölykei este fél 8 órakor Tűzgömbök GYÖNGYÖSI KERT: Holnap lesz fácán HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A keresztapa másik arca HATVANI KOSSUTH: A fenevad Tolatás mozdony nélkül •Mert van ilyen is. Mi, a Hadnagy úti lakótelep lakói, gyalogosan Kó&lekedúnk az állomásra és vissza. Jár- tunkDan-nellunkben a borpa­lackozó mellett kell elha­ladnunk. A minap is arra jártam az állomásról jövet. Megszokott kép, hogy a pa­lackozó melletti sínen 2—3 teherkocsi vesztegel. Most négy sorakozott ott. Sáron, bokron, váltón át botorkál­tam. míg azokat megkerülve «. túloldalra jutottam. Ott egy civil ruhás emberbe üt­köztem, aki leszólított: miért járok ott, nem látom, hogy tolatás van? Szétnéztem, mozdony sehol. Kérdeztem, r -.erre lehet akkor itt köz­lekedni? A válasz készen volt: körül, a Szeszfőző ut­cán. De mi történik akkor, ha egy zsúfolt személyvonat ér­kezik az állomásra? Azt is leírom. Füzesabony felől, ha beérkezik egy vonat, talán be sem mondják: Eger, vég­állomás, kiszállás! Hogy ez az utolsó szó mennyire igaz itt! Nem lehet kilépni, mert itt a talaj az alsó lépcsőtől annvira mélyebben van, mint a három lépcsőfok távolsága. De mivel nincs szárnyunk, ugrani kell. Nos, a város jobbra húzódik, az utasok csak balra mehetnek el: kö­ves, poros, olykor tócsás úton. Vissza az állomásig ez az út az első kocsikból ki­szállóknak annyi, mint a szerelvény hossza. Most kö­vetkezik az „illatos” kijáró. Kedves fogadtatás! Szeren­csések a csebokszáriak, mert ők autóbuszra várhatnak. De az Eger-patak bal parti la­kói csak gyalogosan folytat­hatják útjukat hazafelé, vagy a munkahelyre. De hol? Az említett palackozó mellett, ahol szemetes, üveg- törmelékes járdakörnyék fo­gadja a turistákat. Majd megkerülve a rakodó kocsi­kat, juthat tovább az utas a Műnnich Ferenc utcáig. I Mindez felesleges 20 pered r be és egy poros cipőbe ke­rül. s a fáradt utas ismét a mozdony közelében találja magát, amely a kerítéshez szaladt teL Akkor csodálko­zik a vándor, hogy ott lát­ható egy vaskapu, amely év- f tizedek óta Je van láncolva. | Mennyi időt, fáradságot ta- ! karfthatott volna meg az utas, ha ezen a vaskapun ki­jöhetett volna? Most talán közbeszól a közlekedésbizton­ság! Ezen is lehetne segíte­ni. Már van rá példa, hogy kisebb helyen is felüljárókat

Next

/
Thumbnails
Contents