Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-17 / 140. szám

(Folytatás a 2.oldalról.) I aki most fontos, felelős tiszt- | séget lát el: ő a kerületi vá- | lasztási bizottság elnöke. _ | — "Hogyan alakult eddig a | községek közötti sorrend? ! — Elsőnek Komidról, majd I Tenkről, Hevesvezekényröl és | Tarnaszentmiklósról érkezett | be az urna. Ekekben a köz-. i Bégekben kilenc és tíz óra ! között valamennyi állampol- j gar leadta a szavazatát. Itt, I Kiskörén is tíz órára lesza- j va.'tak három körzetben, s I pegyed tizenegykor a negye­dikben is. Közben lázas és serény ír unka folyik. Végzik a sza­vazatok összeszámlálását, el­lenőrzését, s közben megér­kezik Erdőtelek községi ta­nácselnöke, Juhász Miklós is. — Hót ilyen választásra még nem volt példa nálunk mondja, miközben átadja a kerületi bizottságnak a lé- zári urnát. — Alig tudtam „igazságot tenni” szombaton a községben élő népi zené­szek között: valamennyien , jelentkeztek társadalmi mun­kában a zenés ébresztőhöz. Kitűnő hangulatban, muzsi­kával kezdődött a napunk, reggel hat órakor. A plébá­nos és a káplán voltak az el­ső szavazók, egységesen jöt­tek szavazni a termelőszövet­kezet és a „Ramóna” szö­vetkezet szocialista brigád­jai. Csörög a telefon. Hevesről, * járási választási irodából érdeklődnek. A válasz nyu­godt és derűs: — Minden rendben, rövi­desen Összesítőnk... Szavaz dr. Bánk József egri érsek. „Gratulálunk: ismét képviselővé választották.. Hevesen a járási hivatal elnökének, Nagy Károlynak a hivatali szobájában, a kora délutáni órákban meghitt be­szélgetés folyik. Jelen van a járás egyik, a 7-es számú kerület képviselőjelöltje, He­ver Lajos is, aki családjá­val együtt korán reggel Tar- namérán már leszavazott. Régi, a 30-as években meg­jelenő helyi újságok ' kerül­nek elő, s valamennyien na­gyokat nevetünk egy-egy ak­kori „agitációs érven”. Kö­zöttük — versbe szedve — egyikből az derül ki, hogy . .a mi képviselőnk szava többet ér, mintha a Tisza vize borrá változna...’ — Elnök elvtórs, jelpntem. « hetes kerület szavazatait ellenőriztük, összeszámoltuk. Hever Lajost újra képviselő­vé választották — hangzik a kissé katonás, a helyzet komolyságához mindenkép­pen illő jelentés amelyet Grúz János, a járási hiva­tal elnökhelyettese, a járá­si választási iroda vezetője tett. Bs részletesen felsorol­ta a számszerű adatokat. Egy ' percre minden arc ünnepélyessé vált, s őszinte szívvel gratuláltunk Hever Lajosnak, s kis idő múlva azon kaptuk magunkat, hogy igen belemerülünk, a járás egyik legnagyobb szövetkeze­tének gondjaiba. Főként He­ver Lajosra figyelt minden­ki, akinek ' most is, mint mindig,, volt szava vé­leménye, javaslata. Nagy szavak nélkül, konkrétan. Ezekben a percekben pe­dig talán a nagy szavak sem hatottak volna túlzásként... Lagziból a szavazáshoz Lagziból egyenesen a szava­záshoz indult a násznép. Elöl ment az iíjú pár: Paulik Ferenc, a kiskatona, és a néhány órával korábban még Menyhárt Máriá­nak nevezett, de most már új­donsült menyecske. Történt pe­dig ez Nagyrédén, kora hajnal- ■ ban, mivel itt egy órával ko­rábban kezdődött a szavazás — külön engedély alapján — a mezőgazdasági munkák miatt. Tíz óra után húsz perccel már le is zárták a választást a há­rom körzetben, ennyire igyekez­tek azok is, akik nem mulatták át az előző éjszakát. Balaton községben Bartók László és felesége ülték esküvő­jüket, száz főnyi násznéppel. Et­tek, ittak, dalolgattak. Aztán, ahogy eljött a kora reggel, két részre váltak: egyik csoport a balatoni tanácsházára ment, a másik meg Nagyvisnyóra — a menyasszony ugyanis ide való. Majdnem a tanácsházáig szólt mindkét községben a nóta, de hogy közel értek, csendben mentek tovább, így szavaztak le, rendben, fegyelmezetten. Ha­zafelé aztán újra rágyújtottak a dalra. Első választó a szénarakományon Izzik a beton a délelőtti hő­ségben: a kánikula egyre foko­zódik. A Tiszanána felé vezető műúton egyetlen Zetor halad pótkocsit húzva, tetején hatal­mas szénakazal. A határból vi­szik a levágott takarmányt a faluba. Ipacs Sándor traktoroson kivül a rakomány vigyázója Szabad Gábor. — Az izmos, barna fiatalem­ber alig több húsz évesnél. — Heggel fél hétkor szavaz­tam, most életemben először — kiált le a rakomány tetejéről. — Ismerem a képviselőnket, Boldog; Zólyomi István és unokája is. többször láttam már a falában is. — Mihez kémé a segítségét? — Itt ez az út, látja, elé""* tönkrement már. Télen-nyárom nagy az átmenő forgalom, mi is gyakran átmegyünk rajta. Volt már, hogy télen az autó­busz is befordult az árokba, annyira rossz. Én arra kérném a képviselőnket, hogy járjon közbe az illetékeseknél, mielőbb javítsák meg. Tiszanánán ezen a vasárnap öt választókörzetben szavaztak az állampolgárok. Kilenc óra után sokan érkeztek autóbusszal és magánkocsikkal Budapestről, Miskolcról a helybeli lakók kö­zül, akik az ottani nagyüzemek­ben dolgoznak. Háromnegyed ti­zenegykor Pállai János tanács­elnök telefonon jelentette a járá­si választási iroda vezetőjének, hogy a faluban, befejezték a szavazást. A negyedszázados jubileum Sebők Imre a poroszlói 1-es választókörzet elnöke volt. Egyike annak a har- mincfós gardanaK, amely a hat választási körzetben, majd három és fél ezer sza­vazópolgár „dolgát” intézte, vigyázta a törvényt, biztosí­totta a rendet, gondoskodott a szükséges formaságokról és a még szükségesebb techni­kai feltételekről. Sebők Im­re a helyi ÁFÉSZ dolgozója. Ugyanebben a bizottságban volt a felesége is, aki szin­tén az ÁFÉSZ-nél dolgozik, aztán Nagy József kisiparos, Konez István- szövetkezeti tag és Kovács László mun­kás is, mint tagok. Ennek a bizottságnak is, mint a többi ötnek, már az összetétele is tükrözte a népfrontjelleget a legszéle­sebb összefogást, „. — ... még a férj és fele­ség összefogását is — jegyez­te meg mosolyogva Sebők Imre, aki azért is érdemel külön szót, mert a megye sok száz önzetlen társadalmi munkása közül — akiknek köszönhető ennek a szava­zásnak gyors, zökkenőmentes és sikeres lebonyolítása — ő az, aki a kevesekkel jubi­lál. Negyedszázada már, hogy vagy tagként, vagy éppen a szavazatszedő bizott­ság elnökeként, mint most is, részt vett az utóbbi negyed­század minden választásának munkájában. Neki is köszönhető, hogy szavazókörzetének majd 900 szavazópolgára időben és rendben teljesítette állam- polgári kötelezettségét. Tel­jesítette? Teljesíthette! Várakozás közben.. A nyárias meleg arra ösz­tönözte a hatvaniakat is, hogy mielőbb leadják voksu- kat a 12-es számú választási kerület jelöltjére, dr. Novák Pálnéra. Vasárnap réggel már 7 órakor mozgalmasak voltak az utcák, s csúcspont­ra ért á szavazatszedő bizott­ságok munkája. A 3-as szavazókörben ked­ves meglepetés várta az elő­ször választó fiatalokat. A közeli iskola úttörői virággal köszöntötték őket. Mikor ott jártunk, éppen Kolár István­nak, Komjáti Gézának adott át néhány szál szegfűt Rozs- naki Zsuzsa és Béres Kata­lin. A kora reggeli órákban igen „meglódult” a választó- polgárok hada á 7-es szava­zókörben is, amelynek a Vörösmarty Művelődési Köz­pont nyújtott otthont. De nem unták magukat, akiknek várakozniuk kellett. Az ud­varon levő, műanyag kockák­ból kirakott sakktáblán vív­hattak gyors partit fél méter magas fababákkal. A 14-es és 59-es tanácsta­gi kerületekben, rnegüresedés miatt, időközi tanácstagvá­lasztás is lezajlott a délelőtt folyamán. Dr. Novák Pálné mellett e kerületek polgárai Juhász Rudolf lakatos kis­iparosra, illetve Gulyás Pé- terné szövetkezeti dolgozóra szavaztak egyöntetűen. A városkörnyéki községek közül Boldogra látogattunk el, ahol délelőtt fél 10-kor Medveczki Sándor vb-titkár arról tájékoztatott bennün­ket, hogy a választópolgárok 90 százaléka leszavazott. Ér^ dekes momentum, hogy eb­ben a községben az 1973-as választáshoz; mérve T8& tövei nőtt a jogosultak száma, ami. egyértelműen alátámasztja családvédelmi politikánk cél­kitűzéseinek helyességét, va­lamint a falusi életszínvonal nagymérvű emelkedését. A „selypi 'medence” képvi­selőjelöltje: Komjáthy Ala­dár református esperes, aki néhány héttel ezelőtt lelkes hangulatú gyűléseken talál­kozott Lőrinci, Apc, Hort dolgozóival. Ügy tűnt. már délelőtt 10 órakor, hogy a választópolgárok hűségesek maradtak jelöltjükhöz, mert a jogosultak 89 százaléka az urnákhoz járult. Petőfibányán az tűnt fel, hogy a Lenin utcai háztöm­bök lakói csoportosan keres­ték fel szavazókörüket. S meglepő volt az a fegyelem, ahogyan az iskola előtt 250 —300 választópolgár hárma­sával felsorakozva várta, hogy a választási bizottság asztalánál, átvehesse szavazó­céduláját. Apco.n három szavazókor — kultúrotthon, általános is­kola, pártszékház — várta a választókat, akiknek elsőc$a patában, voksolt mar reggel 6 óra után dr. Gecse István katolikus esperes, a Hazafias Népfront Gyöngyös járási bizottságának tagja. A vá­lasztási bizottság elnöke. Ko­vács Imre .pedig délelőtt fél 11 órakor jelenthette a járá­si elnökségnek, hogy a köz­ségben mindenki leszavazott. ★ A későbbi jelentések már spkkal több eredményről szá­molnak be. Ezek szerint dél­előtt tíz óráig ötvenöt köz­ségben teljesen befejeződött a szavazás, Egerben hat, Haifc* wanhaa- eedjg- .äset «savasa? BM-nyugdíjast elkísérte neje körzetben zárták le az urnát. Megyei szinten erre az idő­re a választásra jogosultak­nak több mint nyolcvan szá­zaléka leadta a szavazatát Tizenegy óra négy veil perckor — elsőnek — a H­»«ubanyi járásból jelentet­ték. a megyei választási el- uoss^óiiek. hogj . geztek. « sokkal később hasonló jeientes érsezeit az egri já­rásból is. Itt tehát mar hozzá is kezdhettek az összesítés­hez. Szaporán kopognak az író­gépek. dolgozik a telex is, adják időről időre a tájékoz­tatást az országos választási elnökségnek. A nagy figyel­met kívánó munkát fáradha­tatlanul végzi a technikai személyzet: Barczay János- né, Dobi Antalné, Kiss Si­monná és Szeredi Mihályné. Rajtuk is múlik, hogy a központ a legprecízebb tájé­koztatást kapja. Mintha a történelem szavazott volna Szikárrá, hajlott hátúvá fo­gy asztotta-fonnyasztot la az ülő a Balaton község beli Czikora Istvánnál, aki 1885. június 8-án született. A szavazatszedő bizott­ság tagjai úgy készültek, hogy hozzá és a betegeskedő Kormos Gyulához küldik ki. az urnát. A 90 éves asszony azonban kezébe fogta az iratait, s nekivágott a nem hosszú, de számára még­sem könnyű útnak a szavazó- helyiségig. Ott köszöntötték őt sokan, és akadtak. akik megkérdezték: emlékszik-e még az elsőre, az első szavazásra? O csak a fejet ingatta las­san. .. k Nagyon megkapó jelenet tanúi lehettünk a selypi cukorgyár la­kótelepén is: n megye legidő­sebb választópolgárát, a 103 éves Bognár Mihálynét otthonában köszöntötte Kertész János, a nagyközségi választási bizottság elnöke. Mozgóurnát vittek az özvegyhez, hogy leszavazhasson. Mintha a történelem szavazott volna bizalmat- E ritka alka- 1 ohmból úttörők és KISZ-esek Is köszöntötték a matrónát és vi­rágcsokrokat nyújtottak át neki. Szavazás után — a kukoricaföldön.., A Besenyőtelket Kömlővel összekötő műút mentén, hosz- tszú akácfasor vet árnyékot a reggeli kánikulában. Mögöt­te hosszan elnyújtózó kuko­ricaföldek. A sorokban em­berek haladnak: kapálnak. Alig múlt fél hét, és már itt találni a gazdákat. Vala­mennyien kömlőiek, a ter­melőszövetkezet tagjai. An­gyal Sándor állatgondozó az elsők között szavazott reggel ö órákor. — A feleségemmel men­tünk a községi tanácsra, — mondja elégedett hangon. — Ott voltunk a korán érke­zők között. Aztán iparkodtam ide a Szárazbő-völgybe, mert ilyenkor a növényápoláskor a háztájira is gondolni kell. —> Kire szavazott? — Úszta Gyula altábor- nagyra, akivel személyesen is találkoztunk a jelölőgyűlé­sen. Ígéretet tett, hogy köz­ségünk jelenlegi gondjának megoldásában, az általános iskola korszerűsítésében se­gít. Bízunk is benne... A falu utcái a reggel elle­nére szinte teljesen, elnépte­lenedtek. Szabó Miklós ta­nácselnök mosolyogva jegyzi meg: — Korán kezdtük a szava­zást. 5 órakor, és nem soká­ra be is fejezzük, mert mindenki iparkodik a határ­ba, sok a munka. Egyébként Komlói Imre bácsi nyugdí­jas termelőszövetkezeti tag volt a legfrissebb. Ö már 5 óra előtt itt volt, hogy első­ként leadja szavazatát. Ti­zenöt esztendeje vagyok ta­nácselnök, negyedik alka­lommal vesznek részt válasz­táson Kömlőn, de ilyen gyor­san és zavartalanul még egyetlen szavazás sem ment,- mint a mai. Az emberek va­lóban fegyelmezetten éltek állampolgári jogukkal. Távol a falutól... Sajátos helyzet alakult ki a választás napjára Csányban, a híres Heves megyei dinnyések falujában. A dinnyekertészek ugyanis már kora tavasszal el­költöztek a községből, hogy az ország különböző részeibe szer­ződve termesszék a finom cse­megét. A választásokat megelő­zően ezért sorra kérték a csá- nyi községi tanácstól, hogy állít­sák ki számukra az igazolást, amely szerint a falujuktól tá- voJL, a jelenlegi munkahelyükhöz legközelebb eső szavazókörben . adhassák le voksukat. Csányban így csupán az itt­hon maradt községbeliek — az állandó lakosság kis része — já­rultak az urnák elé. Szavazás — lipicai fogattal A négy szürke végigüge­tett a falu központján, majd befordult az apró házakkal övezett, keskeny Kossuth ut­cába. A mozgóurnát vivő Ré­téi Lászióné, a szilvásváradi községi népíronttitkár és Boros Lászlóné, a helyi nő­bizottság tagja egy csaknem százéves, fehérre meszelt homlokzatú ház előtt szállt le a hintáról. Az idős házas­pár — László Lajos és fele­sége — már várta a szava­zatszedőket. Mindketten ne­hezen járnak, de így is ki­jöttek a kapu elé, amikor meghallották a hintó érkezé­sét. Kijöttek, hogy átvegyék a szavazócédulákat és a borí­tékot. Aztán félrehúzódtak, gondosan áttanulmányozták a színes cédula szövegét, majd a lipicai fogat mellett leadták a voksukat a 4. szá­mú választókerület jelölijére, Sas Kálmánra. Lipicai fogattal vitték a mozgóumát Szilvásváradon. -Kenunkon Lasília Lmtos es Je&sseae szavaz. A mozgó urnás fogatok ez­után még csaknem negyven iüős, beteges választópolgi "t kereste», lel Szilvásvára^.- i, ahol már reggel öt órakor r-t, urnákhoz járultak az emix- rek. A községi KISZ-szerw - ze. tagjai, valanv it a. e’tó szavazok — hatvanba ..a — csoportosan jöttek szavaz­ni. Együtt adták le a szava­zataikat a szocialista br! a- dok tagjai is. Az elsők .tá- zölt szavazták u . jrsaiiiú- dasdi Lemezgyár Vízre ti u- sárhelyi Pál, illetve a Szil­vásváradi Állami Gazdaság lipicai lótenyésztő szóénál* jí brigádjának tagjai. A köz­ségben adták le szaw-mu- kat a'SZOT-üdüiő vendége:, valamint a környék festői tájaira kirándulók is. Számí­tottak azonban arra, hogy az ország különböző részeiből érkezett turisták közül sokan csali a délutáni órákra ér­keznek vissza a hegyi túrák­ról a községbe, ezért — a helybeliek már délelőtt 10 óra 25 percre leszavaztak — este hat óráig nyitva tartot­ták a szavazóhelyiségeket. o Egymás után érkeztek be a járásoktól és a városoktól a választási elnökségek ál­tal összeállított anyagok. A gyöngyösi járásból 16.10-kor, a hevesi járásból tíz perc múlva, az egri járásból 18.30- kor, Egerből 19.10-kor, Hat­vanból 19.30-kor, Gyöngyös­ről pedig nem sokkal nyolc óra után „futottak be” az összesítéssel. A legfontosabb, hogy este hat órára, a törvény előírá­sainak megfelelően, min­denütt befejeződött a szava­zás, s így a megyei összesí­tővel a késő esti órákban már indulhatott is Budapest­re a futár. Zavartalanul, jó hangulatban Befejezésül Lévai Ferenc, a megyei választási elnökség elnöke rövid nyilatkozatát adott munkatársunknak: — Az a politikai munka, amely a XI. kongresszus elő­készítésével kezdődött, to­vább folytatódott a választá­sok előkészítésekor is. Mind a XI. kongresszus, mind pe­dig a jelölő- és választási gyűlések arról győzhették meg az állampolgárokat, hogy sikerült végrehajtáni a X. kongresszus határozatait és a Hazafias Népfront 1971. évi választási programjában foglaltakat. Előtérbe kerül­tek a helyi politikai kérdé­sek, amelyeket egyeztettünk az országos érdekekkel, el­képzelésekkel. A jelölőgyű­léseken a legszélesebb de­mokratizmust tapasztalhat­tuk; olyan embereket jelöl­tek, akik élvezik a választók bizalmát — ez tükröződött a szavazás előzetes eredmé­nyeiből is. A választás nap­ja zavartalanul, jó hangu­latban, jó politikai légkörben zajlott le, amely dicséri a megfelelő előkészítő és lebo­nyolító munkát is. A válasz­tási elnökségek, a választó- kerületi bizottságok és a sza­vazatszedő bizottságok a fel­adatuk magaslatán, példásan dolgoztak, s munkájukat sok száz aktivista is segítette. Az információk gyorsasága a posta, a hírközlő szervek jó hozzáállását dicséri. S befejezésül: a megyei választási elnökség gratulál a megválasztott képviselőknek, jó munkát, sok sikert kivár­va közös feladataink megol­dásához. MUNKATÁRSAINK VOLTAK: Becky Tibor — Faiudí Sándor — Fazekas István — G. Molnár Ferenc — Gyurkó Géza — Kátai Gá­bor — Mentusz Károly — Moldvay Győző — Papp János — Perl Márton — Szilvás István — Szabó Sándor. UßfuntätL Juntas F?,» keéi

Next

/
Thumbnails
Contents