Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

Heti külpolitikai összefoglaló Aaasaaaaaaaaaaaaaaaaaäaaaa*aaäää4*äaaaaaa4^^yaviAiVAi*I/VWIA AZ ESEMENYEK KRÓNIKÁJA: HSTFOt Marcos tinók pekingi látogatása végén diplomáciai kap­csolat létesült Kína és a rillöp-tzigetek között — Casa- roli érsek, a Vatikán „külügyminisztere“ Berlinben tár­gyalt KEDD: rahmt egyiptomi külügyminiszter Londonba látogatott — Asszad szirial elnök Husszein jordániaí királlyal tár­gyait SZERDAI Púja Frigyes az NSZK-ba utazott — Átszerveztek az an­gol kormányt CSÜTÖRTÖKI Ford amerikai elnök ás Rabin izraeli kormányig az VSA. támogatásának folytatásában egyezett meg — Waldheim ENSZ-fötitkár Madridban a Spanyol Szahara jövőjéről folytatott eszmecserét FENTEK: Leonyid Brezsnyev választási beszéde — Véget ért a magyar—nyugatnemet külügyminiszteri találkozó Bonn­ban SZOMBAT: Genscher Párizsban Sauvagnargues-al tárgyalt — A Biz­tonsági Tanács meghosszabbította a ciprust ENSZ-erök megbízatását. így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: EZEN A VASÁRNAPON •zavarnak a szovjet választó­polgárok is. A választási kam­pány végén Leonyid Brezs­nyev mondott olyan beszédet választókerületének, a moszk­vai Bauman-kerületnek a pol­gárai előtt, amelyre a szov­jet embereken kívül az egész világ is feszült érdeklődéssel figyelt. Különösképpen a be­széd külpolitikai részére, hi­szen a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkára — aki a békepolitika egyik leg­főbb megtervezője és gyakor­lati végrehajtója — már egy hónapja nem nyilatkozott meg, ez alatt az egy hónap alatt pedig olyan fontos ese­mények zajlottak le, mint a Gromiko—Kissinger-találko- zó, a NATO csúcsértekezlete, a Szuezi-csatoma megnyitá­sa és így tovább. Nos, Brezsnyev nyomatéko­san hangsúlyozta az enyhü­lés folytatását, teljes erővel sürgette a leszerelési intézke­dések megtételét. Különösen fontosnak érzem, hogy visz- szautasította a NATO és egyes nyugati hatalmak vezetőinek kísérletét, amellyel szavak­ban egyetértésüket fejezik ki az enyhülés elveivel, de tet­teikben a hidegháborús poli­tikához akarnak visszatérni és a fegyverkezési hajszát kí­vánják fokozni. Brezsnyev idézte Ford elnök egy kije­lentését: „Az enyhülés elő­nyös mindkét fél számára”, s ezzel kapcsolatban utalt a szovjet—amerikai, viszony to­vábbfejlesztésének . szükséges­ségére. Szólt az idén esedékes újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, a stratégiai fegyverek korlátozásáról szó­ló megállapodásról. A Szovjetunió új leszerelési erőfeszítései között említette, hogy szorgalmazni fogja: a nagyhatalmak kössenek meg­állapodást az újfajta tömeg- pusztító fegyverek előállítá­sának megtiltásáról. A tudo­mány és a technika mai szín­vonala ugyanis már lehetővé tenné még a nukleáris fegy­vereknél is borzalmasabb fegyver gyártását. Egy ilyen fegyver megjelenésének útjá­ba leküzdhetetlen akadályt kell állítani. A Szovjetunió és az Egyesült Államok egy- lrányba ható fellépése meg­hozhatná az eredményt. A SZOCIALISTA DIPLO­MÁCIA e heti tevékenységé­ről szóló beszámoló élére kí­vánkozik külügyminiszterünk, Púja Frigyes látogatása az NSZK-ban. Külügyminiszte­rünk párizsi hivatalos látoga­tása után jutott idő és adó­dott alkalom a bonni utazás­ra. Fogadta Púja Frigyest Schmidt kancellár is. S a ki­adott közös közlemény tanú­sága szerint, egyrészt széles körű konzultáció történt a magyar és a nyugatnémet külügyminiszter között euró­pai és más nemzetközi kérdé­sekben, másrészt hasznos esz­mecserét folytattak a két or­1975. június 13., vasárnap szág közötti, kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről. Ma­gyar részről például elhang­zott az az igény, hogy az NSZK építse le a magyar áruk behozatalánál korábban volt mennyiségi korlátozásokat. Közösen szorgalmazták a koo­perációs lehetőségek bővíté­sét. A Közel-Kelet a héten is­mét az érdeklődés középpont­jába került annak nyomán, hogy megsokasodtak és lát­ványos formát öltöttek az er­re vonatkozó diplomáciai tárgyalások. Ford Washing­tonban az izraeli kormányfőt fogadta. Rabin a kiszivárgott hírek szerint csak abba ment bele, hogy a közeljövőben egy újabb, jelentéktelen katonai megállapodás jöjjön létre Egyiptom és Izrael között, azt követőleg Tel Aviv egyelőre semmilyen más lépésre nem lenne hajlandó. A genfi béke- konferencia dolgában Rabin szintén merev magatartást ta­núsított: Izrael hallani sem akar arról, hogy Genfben a Palesztin Felszabaditási Szer­vezettel egy asztal mellé kell­jen ülnie. Enélkül pedig a genfi békeértekezlet nyilván nem jöhetne létre. Kérdés, hogy Washington mennyiben támogatja ezt az izraeli hajt- hata (lanságot. AZ EGYIPTOMI DIPLO­MÁCIA ugyancsak aktív volt ezen a héten. Párizsban és Londonban, majd Madridban tárgyaltak Kairó küldöttei. Az egyiptomi—angol kapcso­latok újra kiszélesítése láttán az ember arra gondol, hogy ugyanazok az angolok húsz esztendeje még ott voltak a Szuezi-csatorna partjainál, s hogy ellenük a hazafias egyip­tomi tisztek, Nasszer ezredes­sel az élükön, milyen kemény harcot folytattak. Most pedig nagyszabású fegyverkezési együttműködésről beszélnek Londonban és Kairóban, amely a brit hadiiparnak je­lentene zsíros üzletet. A meg­rendelések értékét az impe- rialistabarát arab olajsejkek pénzéből — kölcsöneiből, ado­mányaiból — fedezné a kai­rói kormány. Figyelmet érdemel végül mindaz a diplomáciai sürgés­forgás, amely Madrid körül zajlik le. E nyitány Ford el­nök emlékezetes madridi út­ja volt, illetve néhány kije­lentése, hogy Spanyolorszá­got közelebb kell hozni a nyugathoz, a NATO-haz. A madridi rendszernek persze valamelyes demokratikus mázt kellene öltenie ahhoz, hogy a nyugati közvélemény nagyobbik fele elfogadja, ide értem a szociáldemokrata pár­tokat Borúitól Oslóig, Kop­penhágától Stockholmig. Spa­nyolországnak van még egy adóssága: gyarmati elnyomás alatt tartja az úgynevezett Spanyol Szaharát — ha ezt feladná, szalonképesebbnek bizonyulna az arab világ sze­mében, de általában az ENSZ-ben is. Waldheim, ENSZ-főtitkár Marokkóban és Spanyolországban tárgyalt a héten Spanyol Szahara sorsá­ról. Minden bizonnyal hóna­pokon belül döntésre érik a dolog. PERSZE MADRIDBAN nem mindenkinek tetszik a néhány várható változás, ha mégoly szerény lesz is. A francoisták, az úgynevezett Falangista Pártnak a múlthoz ragaszkodó elemei a minap már tüntettek is — a kor­mány ellen, amelyet a válto­zások titokban való előkészí­tésével vádoltak. S nem lehet a véletlen műve, hogy a fa­langista ügyek megbízott mi­nisztere, Fernando Herrero tehergépkocsi-szerencsétlen-, 6ég áldozata lett. A korábbi miniszterelnök gépkocsiját ta­valy egy bomba röpítette a levegőbe, most egy teherautó lapította szét a miniszter ko­csiját. Az eset körülményeiről eddig hallgatott a cenzúrázott spanyol sajtó. Fogadják el a szocialista országok leszerelési „kihívását” Szovjet választási kampány Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Pénteken az esti órákban országszerte megtartották zá­róüléseiket a szovjetunlóbe­li választási bizottságok. Az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsának választási bizottsága az ülésről kiadott közlemény szerint megálla­pította, hogy a vasárnapi vá­az értékelésekkel és célkitű­zésekkel, melyeket a XXV. pártkongresszust 'is magá­ban foglaló 6oron levő fejlődé­si szakasz körvonalazásara fejtettek ki a párt és a kor­mány legfelső vezető sze­mélyiségei. Gazdasági téren, mint Ko­szigin miniszterelnök, Pod- gornij államfő és végül Leo­Leonyfd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára választási beszédet mond a Kreml Kongresszusi Palotájában. (Népújság telefotó — TASZSZ — MTI— KS) nyid Brezsnyev szavaiból kitűnt, a következő időszak központi feladata a Szovjet­unióban az ipán és mezőgaz­dasági termelés hatékonysá­gának növelése lesz. A célki­tűzés: többet és jobbat ter­melni kisebb ráfordítással. A Szovjetunió világpoliti­kai elgondolásainak lényeg­re törő összefoglalását adta pénteken a Kongresszusi Pa­lotában elhangzott egyórás beszédében Leonyid Brezs­nyev. Szavaiból kitűnt, hogy Moszkvában ez. idő szerint a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészíté­sét tartják a világpolitika és a további békés fejlődés kulcskérdésének. Moszkvai politikai körökben igen je­lentősnek tartják Brezsnyev erélyes felszólítását az összes államokhoz és elsősorban a nagyhatalmakhoz, hogy min­den egyéb politikai megfon­tolást félretéve fogadják el a szocialista országok lesze­relési „kihívását”. Ezekben a körökben figyelmet, keltettek Brezsnyev szavai egy új, az eddigieknél is borzalmasabb tömegpusztító fegyver kidol­gozásának veszélyéről, az a megállapítása, hogy ez az eddiginél is fontosabbá és sürgősebbé teszi a nagyha­talmak hatékony erőfeszíté­seit a fegyverkezési hajsza megfékezésére. lasztások technikai előkészü­letei befejeződték. Vasárnap­ra több mint 2,2 millió helyi tanácstag és közel tízezer legfelsőbb tanácsi képviselő megválasztásához biztosítot­ták a szavazóhelyiségeket, szavazólapokat, mozgó szava- zatgyűjtő-szolgálatokat, stb. Ugyancsak pénteken, Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának választási beszédével tetőzött és ért véget a vá­lasztási kampány, melynek során — a jelölőgyűlések és a választási gyűlések kereté­ben — a szovjet emberek tízmilliói foglaltak állást az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikájának foly­tatása, a gazdasági és külpo­litikai vonalvezetés helyessé­ge mellett. A sajtó, a rádió és a televízió segítségével az ország egész felnőtt lakossá­ga megismerkedett azokkal Hz esthajnalcsillag felé... BAJKONURRÓL, az is­mert szovjet űrrepülőtérről elindult négyhónapos útjára a Vénusz-sorozat tizedik au­tomata bolygóközi állomása. Az állomást a hajtóművel először egy erős hordozóra­kéta juttatta orbitális pályá­ra, és a Vénusz 10. erről a sajátos ugródeszkáról rajtolt tovább az esthajnalcsillag felé. A Vénusz 10. része annak a szovjet programnak, amely­nek célja a naprendszer ta­nulmányozása automata koz­mikus készülékek segítségé­vel. Ennek az újabb bolygó­közi kísérletnek hátteréül szolgál a Szaljut 4. kísérlet, amelynek személyzete tudo­mányos feladatokat old meg a Föld közvetlen környezeté­ben. Ez év elejétől a Szov­jetunióban az ember vezette Szojuz-típusú űrállomásokon kívül felbocsátották az In- terkozmosz 13-at, a Molnyi- ját és a Kozmoszt, az első indiai szputnyikot, az Aria- batát és más, különféle ren­deltetésű automatikus koz­mikus szerkezetet. Ez ismé­telten tanúsítja a szovjet tudományos rakétaarzenál sokrétűségét; — a Föld kö­rüli kozmikus térség tanul­mányozásától a naprendszer térségének a kutatásáig. A Vénusz 10. kísérletre olyan időpontban került sor, amikor a szovjet kozmikus tudomány már nagy tapasz­talattal rendelkezik a külön­féle automata űrállomások szerkesztésében. Az első Vé­nusz felbocsátása óta tizen­négy esztendő telt el. A tudományt már régóta foglalkoztatja a Venus, ahol a feltételezés szerint lehetsé­ges egyfajta élet, amelynek megismerése igen fontos a naprendszer szerkezetének és fejlődésének tanulmányozása szempontjából. Még az ötvenes években Is tartotta magát a feltétele­zés, hogy a Venus 200 mil­lió évvel elmaradt a Föld­től, és annak fejlődését is­métli. Elképzelések szerint olyan tengerekkel és növény­zettel rendelkezik, amelyek Földünk történelemelőtti korszakához hasonlatosak. Az ötvenes évek végén azonban ezt az elméletet halomra döntötte a rádióasztronómia. Kiderült, hogy a Venus fe­lületén legalább 350 Celsius fok hőség uralkodik. Hosz- szú viták folytak a Venus légköréről. Mintegy negyven évvel ezelőtt jelentős meny- nyiségű széndioxidot fedez­tek fel. A tudósok mégsem szívesen váltak meg attól az elképzeléstől, hogy az esthaj- nalcsillag légkörének alap­vető komponense — nitro­gén, akárcsak a Földé. A fe­lületi légnyomásról — a nagy légköri mozgásokon túl —a tudósok úgyszólván semmi határozottat nem tudnak. A KOZMIKUS CÉLKÉ­SZÜLÉKEK tervezésénél a kiinduló fogalmak: a hő­mérséklet, a légnyomás, a légkör összetétele. Az első Vénusz-készülékek természe­tesen csak a sötétben való tapogatózás alapján készül­tek. A Véfttssz 4, Ä9 szálló szerkezetének ejtőer­nyője például 50 négyzetmé^ teres volt. A leereszkedés alig volt észlelhető. A ké­szülék gyakorlatilag a sűrű légkörben függött. Az ötös és hetes sorszámú Vénusz- űrállomáson (1969) már je­lentősen csökkentették az ej­tőernyő méretét. És ez így folytatódott, míg a Vénusz. 7. (1970) és a Vénusz 8. (1972) már érté_kes adatokat szerzett a bolygó közvetlen felületéről. Mit tudunk a mai napig az esthajnalcsillagról? A légköri gázok összetételének mintegy 97 százaléka szén­dioxid, legfeljebb két száza­léka nitrogén és egytized szá­zaléka hidrogén. A hőmér­séklet a felszínen 500 Cel­sius fok. a légnyomás körül­belül 100 atmoszféra. A Vé­nusz 8. leszállási helyén por- hanyós talajt észleltek, amelynek tömörsége másfél gramm négyzetcenti méteren­ként. Ezzel véget is érnek is­mereteink. Sokkal több az. amit még nem tudunk a Venusról. AZ EGYIK LEGNA­GYOBB talány a bolygó ködrétege, ködburka. A má­sik nagy kérdés a kőzet szerkezete és tulajdonságai. S végül — a belső szerkezet. (Mindezekre a kérdésekre mindenekelőtt azért szeret­nénk választ kapni, hogy még jobban megismerhessük saját bolvgónk múltját, amely a tudósok feltételezése sze­rint hasonló módon alakult. kszej Gorohov • Gomes Bukarestben Costa Gomes portugál elnök és felesége Bukarestbe ér­kezett. Képünkön: Ceausescu, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke és felesége üdvözli a vendégeket a repülő­téren. (Népújság Telefotó — Agerpres — MTI — KS) Helsinki várja a csúcsszintű tanácskozás résztvevőit Opavi Mattila ügyvezető finn külügyminiszter Helsin­kiben sajtóértekezleten kije­lentette, Finnország kész jú­liusban csúcsszinten megren­dezni az európai biztonsági értekezlet harmadik szaka­szát. Kijelentette, véleménye szerint a második szakasz jelenlegi alakulása alapján, a harmadik szakaszt július végén meg lehetne tartani Helsinkiben. Keijo Liinamaa ügyvezető / miniszterelnök ugyancsak úgy nyilatko­zott, hogy kormánya „fon­tos és igényes feladatnak” tartja az értekezlet harmadik szakaszának Helsinkiben tör­ténő lebonyolítását. Föld körül a Vénusz IO. MOSZKVA: A kozmikus térség és a naprendszerhez tartozó boly­gók kutatási programjának megfelelően a Szovjetunió­ban szombaton felbocsátották a Vénusz 10. automatikus űr­állomást, amely szerkezetét és rendeltetését tekintve azo­nos a június 8-án útnak in­dított Vénusz 9. űrállomás­A két automatikus űrállo­más útja lehetővé teszi, hogy teljesebb adatokat nyer­jenek a Vénusz bolygóról, valamint a kozmikus térség­ben lezajló fizikai folyama­tokról. A Vénusz 9. és a Vénusz 10. berendezései előírássze­rűén működnek» A két űrállomás ez év ok­tóberében éri el a Vénusz bolygó körzetéi. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents