Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
Képek a horti határból Tulajdonképpen magánügy «z egész. Kinek mi köze ahhoz, hogy valaki házat épít és eközben vitája támad. Intézze el, rendezze, hiszen az o érdeke. Esetünkben azonban a lakásépítő nem egyetlen személy, hanem negyven, családi, a vita gyújtópontjában Pedig a műszaki terv hibája áll. Nem beszélve arról, hogy egy sor szerv, hivatal mozdult meg már eddig is ebben a kérdésben. A vitából — ügy lett | Életveszélyes. Ez a megállapítás annak a terv- hek egyes részeire vonatkozik, amelyet a SZÖVTERV készített el a gyöngyösi lakásépítő szövetkezet megrendelésére. A kitétéi olyan súlyú, hogy nem lehet egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Főként akkor, ha már ennek, a bizonyos részeiben életveszélyesnek mondott tervnek a megvalósítása, megépítése már megkezdődött. Mit tehetett a Mátráértdéki Építő- és Szakipari Szövetkezet ebbe« a helyzetben? Leállt a munkákkal, és kérte, igazítsák ki a terv hiányos-’ ságait Itt kezdődött minden- Sippen három hónappal ezelőtt. A SZÖVTERV országos központja vezetőinek javára íradnó, hogy nem sokat morfondíroztak. Megköszönték az észrevételt és vállalták a kö- vetkeanenyeit — anyagilag. Tehát azt, hogy a hibás terv kijavításának nyomán felmerülő forintokat ők fizetik ki. Hiszen az építő a hibás ,terv megvalósítására kötött (szerződést, fixáras formában. A terv megváltozik, tehát már az eredeti terv megszűnik, a szerződés ezzel semmisnek nyilvánítható. Kér új tervet és új szerződést, addig a munkát nem folytathatja. De a már meglevő építményrészek állagának megőrzési költségeit sem viselheti. Nem beszélve olyanokról, hogy eszközlekötés és egy sor más. A lakásépítő szövetkezet azt mondta, ő megrendelt egy tervet, ő nem kételkedhet. abban, hogy a SZÖVTERV hibátlan műszaki terveket készít. Erre építve kötött szerződést az úgynevezett kivitelezővel. Ha a terv statikailag rossz, annak következményei mindenben a tervezőt érintik. Mindenki fújta a magáét, megegyezni azonban nem tudtak. 2 ^ Gyöngyösi Városi Ta- nács elnökhelyettese, Keresztesi Lajos foglalkozott ezzel a „gordiuszi csomóval”, amit sehogy sem sikerült korábban másoknak kibogozniuk. A tanács azért is kapcsolódott be a vitába, mert a városi pártbizottság és a népi ellenőrzés is jelezte a tanácsnak, hogy hozzájuk segítségért fordultak a lakásépítő szövetkezetiek. De bekapcsolódtak azért is, mert a városi tanácsnak sem mindegy, hogy a mostani ötéves tervben hány lakást tud megépíttetni. Gondolniuk kellett arra is, hogy itt nem csupán lakásszámokról van szó, hanem az egyik épületben pontosan 39, a másikban pedig 19 családról. A mar kijavított terv az építő szövetkezet birtokába került- Műszakilag tehát semmi akadalya nem lehetett annak, hogy az építkezést folytassak. A kérdéí csak arra szűkült le, hogy ;■ módosítás következtében felmerülő további négyszázezei forint költséget ki fizessi meg. A tervező vagy a meg rendelő lakásépítő szövetkezet? Az építők abba is bele egyeztek, hogy ők lemonda nak az állagmegóvással együt járó kiadásaik megtérítéséről A- városi tanács javaslata ra a költségeket megosztott! az építtető és a tervező egy más között. Gyakorlatnál mintegy négyezer forinto kell még az eredeti költsé hozzátenni ült a vendő lakástulajdonosoknak. A többi pénz már nem az ő zsebükből megy ki. Keresztesi Lajos érdeklődésünkre azt mondta, hogy az ipari szövetkezet elnöke meg- ígérte, mindent megtesznek azért, hogy az év végére a 39 lakást átadhassák. — Eddigi tapasztalataim szerint erre az ígéretre számítani lehet, mert eddig még mindig teljesítették a vállalásaikat az építőipari szövetkezetiek — tette hozzá Keresztesi Lajos. — Azt gondolom, jő volna, ha a MÉSZÖV, amely a lakásépítő szövetkezet megyei szerve, több konkrét segítséget nyújtana a lakásépítő közösségeknek. O Tulajdonképpen az ügy ” lezárult. Három hónapi Szünet után. megindult a' munka újból a gyöngyösi Zöldhíd utcai építkezésen, az A/4 jelű épületen. Mégsem lehet ennyivel elintézni ezt az ügyet. Meg kell kérdezni: hogyan kerülhet ki olyan terv a SZÖVTERV cégjelzésével, amelynek egyes részletei életveszélyesek a rossz statikai számítások miatt? Az már belső dolog, hogy olyan ember végezte-e el a számításokat, akinek erre nem volt képzettsége, és hogy ezeknek a számításoknak az ellenőrzését'megfelelő módon ellenőrizték-e? De azt is meg kell kérdezni, hogy a nagyon gyors „beismerés” után miért következett be a hosszan tartó vita? Miért csak akkor sikerült a megegyezést létrehozni, amikor már ebbe a tanács is beleavatkozott? A helybeli lakásépítő szövetkezet vezetői, akik tevékenységükért anyagi ellenszolgáltatást kapnak — köznyelven: fizetést vették fel —, miért vártak arra, hogy mások intézkedjenek helyettük? Miért lódul ki a holtpontról valami akkor, ha már néhány szervhez (pártbizottság, tanács, népi ellenőrzés) panaszok futnak be? Végül: ennek az ügynek megtalálják-e a felelősét? Mindenekelőtt azt, aki ki mert adni egy részleteiben rossz számításokra épült tervet? A Nálunk az építkezések** ről a közvéleményben nagyon rossz tapasztalatok halmozódtak fel. Nemhiába lett a kabarétréfák és a vicclapok témája az építkezés. Nehéz elhinni, hogy ezek a nagyon csúnya melléfogások természetes velejárói ennek a munkának. Nehéz elhinni, hogy az előzőekben felvázolt és ehhez hasonló hibák elkerülhetetlenek az építkezéseknél. Nem is hisszük el. Egy biztc», amíg nem teremtjük meg az egyensúlyt az építkezési igények és az ezeknek az igényeknek a kiszolgálását biztosító lehetőségeink között, a feszültség, a kereslet én a kínálat közötti nagy különbség kapkodást, felületességet szül. De ez sem menti fel a hibát elkövetőket a felelősségük vállalása alóL v Pocsékolni a javakat, pocsékolni az anyagi és szellemi energiát — ez nem a mi utunk- Gyöngyösön pedig ez történt. Fa most lezárul az egész azzal, hogy: no, jó, felejtsük el emberek a veszekedést, folytassuk a munkát. Csupán annyi történt, hogy kivettünk négyszázezer forintot mások zsebéből. Mi ez a sok-sok millióhoz képest? Mégis meg tudtunk egyezni. Hiába, az életben szükség van a kompromisszumokra. Es nagy elégedettséggel félreteszünk egy aktát — elintézve. Elintézve? G. Molnár Ferenc , A 3300 hektáron gazdálkodó horti Kossuth Termelőszövetkezetben megkezdődött a lucerna első kaszálása 140, míg a silókukorica vetése száz hektáron. * Képünkön: a lucerna kaszálását végző traktorok. Hegedűs István és Borosi István a kukoricavető-gép újratöltését végzi. (Fotó: Szabó Sándor} Kiváló termelőszövetkezet • 1 — gyenge termőhelyen Az 1974. évi gazdálkodási eredményei alapján — első ízben a hegyvidéki gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek közül — a peter vasári Gárdonyi Termelőszövetkezet elnyerte a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter által adományozott „Kiváló termelő- szövetkezet” címet. Jelentős siker ez nemcsak a pétervásári egyesült termelőszövetkezet számára, hanem bizonyítéka annak is, hogy valóban a termelési szerkezet átalakítása, a magás lejtőfokú szántóterületek gyepesítése, illetve erdősítése a járható út a hegyvidéki termelőszövetkezetek előtt. A termelőszövetkezet 1969. január 1-én alakult a volt pétervásári Ezüstkalász, az erdőkövesdi Új Élet, és a váraszói Gárdonyi terhielő- " szövetkezetekből. Egy évvel később egyesüléssel csatlakozott a volt kisfüzesi Hunyadi Termelőszövetkezet, s az idén pedig az ivádi közös gazdaság is egyesült ezzel a nagy hegyvidéki szövetkezettel. Nem volt könnyű feladat a több községet magába foglaló hegyvidéki gazdaságnak elindulni a közös úton, 6 megalapozni azokat az eredményeket, amelyek ma már az ország legjobb termelőszövetkezetei közé sorolták a pétervásári szövetkezetei is. Az egyesülés előtt szinte valamennyi jogelőd kis termelőszövetkezet nagy nehézségekkel küzdött: sok volt a tizenhét százaléknál magasabb lejtésű szántóterület, amelyeken igen alacsony termésátlagokat értek el. Egyidejűleg problémát jelentett e területek gépesítése is, hiszen a meredek lejtőkön nagyobb gépekkel nem lehetett dolgozni. A másik gond az volt, hogy ebben az időben még igen ritka volt az olyan termelőszövetkezet, amelynek tagsága több községben élt. Az egyesült termelőszövetkezet vezetőségének és szakembereinek meg kellett szervezniük a községek közötti jó összhangot, s kialakítani azt a munkarendet és anyagi ösztönzési rendszert, amellyel tovább lehetett lépni. Az első legfontosabb teendők közé tartozott a termelési szerkezet átalakítása: megkezdték a meredek lejtők kivonását a szántóművelés alól, s a kevésbé lejtős völgyekben csak azokat a növényeket igyekeztek termeszteni, amelyek az ottani talaj- és éghajlati adottságok mellett a legkisebb költségráfordítással, a legjobb termésátlagokat produkálják. Ä szövetkezet szakemberei ezt úgy mondják: leegyszerűsített vetésszerkezet, racionális földhasználat. Egyidejűleg megszervezték« az ágazati irányítási rendszert, s a szántóföldi növénytermesztés mellett — önálló ágazatként — a gyümölcstermesztéshez, az állattenyésztéshez, a zöldségtartósító és a fafeldolgozó tevékenységhez, valamint az erdőgazdálkodáshoz kezdtek hozzá. A növénytermesztésben elérték, hogy a korábbi 8—10 mázsás holdankénti átlagok megduplázódtak, mégpedig úgy, hogy szinte teljesen kiküszöbölték a kézi munkaerőt, gépesítették a növénytermesztést, megkezdték a korszerű talajjavítást. Csupán néhány növényt hagylak meg, így a búza, az árpa, a kukorica, a cukorrépa és a Tárná mentén — az utóbbi években, csak a háztájiban — a különböző zöldségnövények termesztését. Mindezt nemcsak az határozta meg, hogy ezek gazdaságosan, megfelelő hozam mellett termeszthetők, hanem az is, hogy többnyire erre alapozták, mint saját takarmánybazisra, az állattenyésztési ágazatot. Másrészt a zöldségtermesztés lett az alapja az elmúlt években igen gazdaságosan működő, a fogyasztók körében is megkedvelt termékeket előállító, tartósító üzem tevékenységének is. Ez nemcsak jelentősen növelte és növeli a termelőszövetkezet bevételeit, hanem évről évre munkát és jövedelmet nyújt a háztáji gazdaságban 200—250 termelőszövetkezeti tagnak, azok családtagjainak. másrészt 25—30 dolgozónak pedig a zöldség feldolgozása és tartósítása szinte egész évben folyamatosan munkát biztosít. Hasonló a helyzet az erdőgazdálkodásban is: a szántóművelés alól kivont területek erdősítése. a csemeték ápolása is egyrészt jó munkalehetőség, másrészt a kitermelt faanyag jelentős hányadát gazdaságosan feldolgozzák a Váraszón működő saját faüzemükben. Itt egyébként ugyancsak mindennapos folyamatos munkalehetőséghez jutottak 30—40-en. Az állattenyésztési ágazatról szólva el kell mondani, hogy a megyében elsőként a pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezet hozta létre a szakosított tehenészeti telepet. Évek óta saját tejpalackozással is foglalkoznak, s innen látják el számos környező települő* boltjait ,.pasakos” tejjel. Jelenleg pedig új tervek foglalkoztatják a szövetkezet vezetőségét a tehenészeti teleppel kapcsolatban: az évi 2500 liternél kevesebb tejet adó teheneket kiselejtezik, s már megkezdték a nagy hozamú Holstein-Friz fajtával a keresztezést. A szarvasmarha-tenyésztés mellett a hegyi legelőkön, a meredek lejtőkre eltelepített mintegy 700 hektárnyi gyepen egyre nagyobb létszámú juhállományt is tartanak. Terveik szerint a jelenlegi anyalétszámot 4 ezerre növelik a közeli években. Az elért eredmények további fejlesztésekre sarkallják a szövetkezet tagságát és vezetőségét. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1975. évi feladatokat meghatározó tervtárgyaló közgyűlésen úgy döntöttek: a gépesítés fejlesztésére közel 6 millió forintot költenek. Emellett az elkészült szárító fölé szint epítenek. továbbá megoldják a tehenészeti telepen airá- gyakihordás gépesítését, felépítenek egy silótzret, valamint Váraszón tovább bővítik és korszerűsítik a fa- üzemet. összességében több mint 2 millió forintot fordítanak mindezekre saját erőből. Ugyanakkor tovább folytatják a talajvédelmi meliorációs munkákat is: erdőtelepítésre köze1 kétmilliót terveztek. A pétervásárai módszer tehát bevált. Mindez egyébként mór érlelődik más, hasonló úton járó hegyvidéki, mezőgazdasági nagyüzemeinkben is. Példájuk biztatást adhat az elmúlt hónapokban egvesült többi gyenge termő helyen gazdálkodó termelőszövetkezetben is. Faludi Sándor ... . .USAK.NAPPAL vczdődik a hét — márpedig a naptár szerint igen _, akkor elmondhatjuk e rről a mostaniról. hogy nagyon szépen kezdődött: virággal. Anyák napja volt áz elmúlt vasárnap, es sok szerető szávai, sok szép virággal Jtöszönlöttük a* édesanyákat. És persze, dísztáviratokkal is, de ennek már a posta dolgozói a megmondhatói, akik megyénkben is fáradhatatlanul továbbították az édesanyákhoz a szeretet szavait. Jól kezdődött tehát ez a hét — és jól is folytatódott. Legalább is sokuk számára Heves megyében, így a hatvani MA V -csomópont dolgozói számára, akik azt ünnepelhették, ' hogy a vasutasok szak- szervezetének elnöksége — múlt évi eredményes munkájuk elismeréseként — oklevéllel tüntette ki őket. Ezen a héten kezdődött — és ért véget — a Bükkszéken megrendezett KGST- tanácskozás is: a szénbányászati állandó bizottság külszíni széntermelési kérdésekkel foglalkozó tudományos műszaki tanácsa 24. ülését tartotta Itt májin 5-e és május 9-e között. A béke- és barátság hónapja alkalmából 7-én magyar—szovjet baráti találkozót rendeztek Egerben. és ezen a héten szurkolt- az egész megye lakossága azokért a hatvani diákokért — a 212. s*. Szakmunkásképző Intézet és a Bajza József Gimnázium tanulóiért —, akik a Szovjetunió című folyóirat, illetve a Szovjetunió gazdasági-, társadalmi-, politikai életének ismeretéről adtak tanúságot a tv kamerái előtt, sikerrel: a* országos versengésben a második helyet szerezték meg. EREDMÉNYESEN folytatódtak megyénkben az országgyűlési képviselői választásokra történő előkészületek, a választópolgárok megkaplak az értesi- lést a választói névsorba történt felvételükről. A névjegyzéket a tanácsoknál is kifüggesztették. • A vöröskeresztes világnap alkalmából bensőséges ünnepséget rendeztek Egerben, és ebből az alkalomból számos aktívát kitüntettek, megjutalmaztak. Vendégeket is köszöntöttünk az elmúlt héten Heves megyében: ellátogatott hozzánk a hazánkban tarózkodó bolgár pártmun- kásküldöltség, valamint a Nemzetközi Újságíró Szövetség budapesti iskoláján végzett — tíz országot képviselő — 25 tagú csoport is. Május 8-án az egri városi tanács végrehajtó bizottsága a felnőttoktatás helyzetéről tanácskozott, és ezen a napon tartottak ünnepi megemlékezést Visontán a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából. ÉS A HÉT utolsó napja szintén a virágoké volt, amelyekkel a most végző — ballagó — diákokat köszöntöttük. Várja őket sok felsőbb iskola, várja őket a munka. Üdvözöljük min- döjüket és sikert kívánunk. —becky— , Upnilicfin A flwm/ jgyp 1975. május 11.* vasárnap l \ Amíg veszekedtek, állt az építkezés
