Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
Patikamúzeum Székesfehérvárott Székesfehérvárott megnyitották az egykori „Fekete sas” gyógyszertár épületében berendezett Patikamúzeumot. A helyreállított épületben eredeti formájában láthatók a XVIII. századi bútorok és gyógyszertári kellékek. (MTI fotó: Jászai Csaba) 2300 hely üres Sokakat érintő témáról, a vidéki orvosellátás helyzetéről tárgyalt a napokban a Minisztertanács. Mint a kormány elé terjesztett jelentésből kitűnik, csaknem két és félszer annyi orvos dolgozik az országban, mint 15 évvel ezelőtt, ennek ellenére több mint 2300 orvosi munkahely betöltetlen. Az üres orvosi állások aránya különösen vidéken, a falusi körzetekben és a szakorvosi rendelőintézetekben okoz gondot. Hogyan kívánnak ezen változtatni? — erre keresett választ az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztériumban. Mint az illetékesek elmondták, a társadalombiztosítás fokozott ütemű kiterjesztésével tíz év alatt majdnem megkétszereződött a biztosítottak száma, s a növekedés a falusi körzetekben ennél is gyorsabb ütemű volt Sokkal gyorsabb, mint hogy azt a — kellő szakmai gyakorlattal is megalapozott — hazai orvosképzés ilyen rövid idő alatt követni tudta volna. Ugyanakkor ismertes, hogy a friss diplomával rendelkező orvosok szívesebben vállalnak munkát kórházban, mint falun. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint szakmai szempontból ez nem baj: a betegek érdeke is megkívánja, hogy fiatal orvosaink a diploma megszerzése után először kellő kórházi gyakorlatot szerezzenek, sne az egyetemről frissiben kike- rültekkel töltsék be a körzeti orvosi állásokat. A szakemberek hangsúlyozták: az, hogy az üres orvosi állások aránya vidéken nagyobb, mint a fővárosban, vagy más, orvosegyetemmel rendelkező városokban, korántsem jelenti, hogy több ezer orvost kellene a községekbe irányítani. Jelenleg több mint 4000 körzeti orvos dolgozik a falvakban, és az országban mindössze 280 körzeti orvosi állás üres. A tanácsok ugyanis az utóbbi években mind több helyen tanulmányi ösztöndíjakkal, egyéb kedvezményekkel és orvosi lakások biztosításával segítik elő az orvosok letelepítését. Ugyanakkor az elmúlt években igen sok helyen indokolatlanul szerveztek új orvosi állásokat. A minisztérium vezetői ezért úgy döntöttek: számba veszik, melyek azok az üres állások, amelyekre feltétlenül szükség van és melyek azok, amelyeket esetleg meg is lehet szüntetni. Az orvosellátottság területi aránytalanságainak emellett más okai is vannak. Közismert, hogy a körzeti orvosi munka — különösen falun — állandó ügyeletet, készenlétet és a sok különféle eset rendkívül nagy szakmai jártasságot, jó értelemben vett rutint kíván. Ezért igen nehéz, s egyben igen rangos feladat a körzeti orvosok munkája. A falusi orvosoknak sokszor magukra hagyatva, laboratórium és szakkonziliárusok nélkül, szerény fölszereléssel, egyedül kell dönteniük a legkritikusabb esetben is. Munkájuk ezért nem nélkülözheti a kórházi gyakorlat tapasztalatait. A kormány ülésén az is szóba került, hogy az eddigieknél nagyobb arányban kell biztosítani a munkás- és parasztszármazású fiatalok felvételét az orvosegyetemekre. A minisztérium szakvezetői ezt — a vidék gondjaiból kiindulva — azzal kívánják elősegíteni, hogy a vidéki fiatalok számára nagyobb előnyt biztosítanak az egyetemi felvételeknél. Ennek az elvnek már a múlt évben is igyekeztek érvényt szerezni: a Szabolcs, Borsod és Nógrád megyéből az orvosegyetemekre jelentkező fiatalokat például — azonos pontszám esetén — előnyben részesítették az egyetemi városokból felvételizőkkel szemben. A minisztérium illetékesei most öt évre szóló progra mot dolgoznak ki az orvosi állásoknak a lakosság igényeihez jobban igazodó fejlesztésére. Ugyanakkor arra törekednek, hogy a nem orvosi munkakörökben — az orvosok további tehermentesítésére — minél nagyobb számban alkalmazzanak más, megfelelő képzettségű biológus, közgazdász, jogász, mérnök és pszichológus szakembereket. (MTI) Bartók nyomán a Jászságban „Amikor betoppantam a kis tanyába, Mári néni a fehérre meszelt ház előtt ült, sarat dagasztott. Megkértem, énekeljen nekem. Ismerősen, de mégis újszerűén csendült fel ajkáról az ének: Megöltek egy legényt hatvan forintjáért. A fájdalom, ahogy előadta, a dallam finom hajlítá- sa teljesen lenyűgözött. Közben megállás nélkül dagasztott. Inas, meztelen lábáról a taktus dobolása során pikkelyenként peregtek le a megszáradt sárdarabkák.” A noteszre — amelyből e részletet olvastam — ez volt írva: Bartók nyomán a Jászságban, 1975. A jegyzet tulajdonosa Csikós Andor, az egri tanárképző főiskola ének-zene- tanszékének adjunktusa. — Mi adta az ötletet, hogy Bartók Béla nyomdokain haladva ön is végigbarangolja a Jászságot és dalokat gyűjt, sön? — A Hazai esték című televíziós adás egyik műsorát Jászberényből közvetítették. Mivel tősgyökeres jász vagyok, engem kértek meg, hogy segítsek a gyerekeknek a felkészülésben. Ahogy bönr gesztem a Jászság zenei dokumentumai között, érdekes és eddig ismeretlen dolgokra bukkantam. így tudtam meg azt is, hogy Bartók az I. hegedűversenyét 1907—1908-ban Jászberényben dátumozta. Furdalt a kíváncsiság, hogy milyen bartóki örökséget rejteget még szőkébb hazám, a Jászság. Tervemnek végül is az adott hivatalos formát; hogy a zeneszerző halálának évfordulója tiszteletére a múlt évben pályázatot hirdettek, Bartók nyomán a Jászságban címmel. Háromhónapos kemény munka várt rám. Itt szeretném megjegyezni, hogy a főiskola és a zenetanszék minden tagja segített, ki azzal, hogy beugrott az óráimra helyettesíteni, ki pedig azzal, hogy ötleteket adott. Hosszas előkészületek, az összegyűjtött Bartók-nepda- lók mélyebb elemzése után magnóval a vállán, üres hangjegyfüzetekkel felszerelve, házról házra kopogtatott. Aztán lassan megteltek a szalagok, a kottafüzetben hangjegyek feketélltek. — Említette, hogy végigkísérte Bartók útját. A Jászság mely részein gyűjtött tehát? — Meghatározott útvonalon haladtam: Jászberény, Jászárokszállás, Jászszent- andrás, Üjszász mellett a tanyákra is ellátogattam. A népzenegyűjtésnek ma is különös szertartása van. No persze manapság már nem kell órákat, sárban, vízben gyalogolni. Bárhová mentem, barátok vártak. Zeneszerető, pedagógus kollégáim Zsiguli autóval pillanatok alatt a tett színhelyére röpítettek. Bevezettek bennünket a tisztaszobába, ahol a hófehér abrosszal terített asztalon bor is járt a vendégnek. Előkerült a magnó, s a negyedik-ötödik pohár után már messze járta lámpaláz. Néha azonban a táskába kellett rejtenem ezt az okos kis szerkezetet, mivel az énekesek a pikáns szövegű dalokat restellték volna rádalolni. Ez a manőver nem volt éppen becsületes, de csak így tudtam megszerezni egy-egy népdalkincset. — Ha most élne Bartók Béla, milyen ritkasággal, érdekességgel tudná megajándékozni, meglepni? — Újdonsággal nem nagyon dicsekedhetek, de az általa összegyűjtött népdalok számtalan variánsára bukkantam rá. Azt hiszem, a legnagyobb meglepetést az a népdal jelentené, amelynek én egy ősibb változatát is megtaláltam. Ennek bizonyára nagyon örülne. Jászszent- andráson például mazur ritmusú dalokat is találtam. Jellemző, hogy az ének a lengyel népdalformát addig tudta csak megőrizni, amíg a tartalom hordozója volt. Ha azonban az énekes költött hozzá szöveget, a ritmus szétesett és a lengyel népdalforma magyarrá változott. Ebben a községben találkoztam olyan dallal is, amely eddig csak a csuvas és az ugor népzenében szerepelt. — As összegyűjtött népdalok feldolgozásra, lejegyzésre, elemzésre várnak, Hová ke. rülnek ezután? — A munka neheze még most jön. Magnót hallgatok, kottázom éjszakákon át. Van egy huszonkét versszakos balladám, amelynek minden sora dallamban, ritmusban más és más, így mindet ie kell jegyeznem. A részeredmények közül már néhányat elküldtem a szolnoki megyei múzeumnak, s odakerül a többi is. A munka során újra megerősödött bennem, hogy ,a magyar népdalkincs kimeríthetetlen. Ezért a nyári szünetben ismét felkeresem a Jászságot, s elmegyek Üjszászra is. Nemrégen tudtam meg ugyanis, hogy él még Pető Panni, aki a Két krajcárom volt nékem című dalt Bartók Bélának énekelte először. Szeretném tudni, hogy azóta a dal milyen változáson ment át, és hogyan énekli 50—60 év után Panni. A vakáció ideje alatl elkészül Jászszentandrás zenei monográfiája is. De t munkámnak még ezzel sert lesz vége, vár egy nagyon komoly kutatás. Jelenleg az izgat, hogy vajon mennyire élnek a Jászságban az első világháborús katonadalok. — ön a főiskolán népzené- és énekmódszertant is tanít Mit tud átadni ebből a na gyón értékes gyűjteményből a kutatás módszereiből t leendő énektanároknak? — Ha fellapozzuk az álta lános iskolai énekkönyvekel láthatjuk, hogy a tananyai nagy részét a magyar nép dalok töltik ki. Szeretném ha hallgatóim, tanítványain alaposabban megismernék i magyar folklórt, az egye országrészek dalait. Elhatá roztam, hogy valamennyiüke elviszem a nyári jászság körutamra, hogy hadd kóstol janak bele a népdalgyűjté romantikájába is. Jövőre a új tantervben már szerepel nek tájjellegű népdalok is, remélem, diákjaim majdan pedagóguspályán megőrzi! ápolják és összegyűjtik a rit ka és az utánozhatatlant szép népdalokat. Szüle Rita interjúk, jelenetek, könyv- részletek hangzanak el, könyvillusztrációkat látunk, Írókkal, költőkkel ismerkedünk, felhívják a figyelmünket jó néhány könyvheti újdonságra. Csanády Imre-, Zelk Zoltán-, Székely Dezső-, Cummings-, Lorca-verseket mondanak el, interjút hallunk Vathy Zsuzsával, az írószemmel 1974 című riportkötet egyik szerzőjével. Tüskés Tibor Pécsről szóló kötetéről, a Nagyváros szüléikről vall. Különleges élmény Ady Endre zenei tárgyú írásaival a megismerkedés, a Péntek esti levelek címen összegyűjtött tanulmánykötetből hallunk részleteket. A három dramatizált jelenet — Tyendrjakov Tavaszi tótágas, Szobotka Tibor A görög thau titka és Mesterházi Lajos Ossa Sapia — is kellemes 21.15. Ünnepi könyvhét 1975 Érdekes, vonzó és változatos formai megoldású műsort készített a könyvhét alkalmából a televízió. Versek QJHMkM Kivetkőzött Stefi néninél egy német katona; ruhája, géppisztolya, felszerelése, mindene német volt, beszélni is németül beszélt, csak a civil ruhában kezdett magyarul beszélni. De olyan jól, senki sem foghatta volna rá, hogy német. Es nem is igazi német volt, mert ott valahol lakott, egy környékbeli faluban. Német pénzzel fizetett a házi néninek is a civil ruháért, s azt mondta (magyarul) : — Tegye csak el, jóasszony, meglátja, sokat fog még ez érni.., Volt az udvaron egy kerekes kút, s az a kivetkőzött katona oda hajította be a géppisztolyát. Hajigáit még egyebet is a kútba — nem látta jól a klozettajtó hasítékán, miket hajigál —, biztosan a töltényeket. Másnap reggelre eltűnt a házból a katona. Stefi néni meg elment sorba állni. Kigondolta ő ezt, még lefekvés után. Leoldozta a kert végében levő, szétszáradt csónakról a vasmacskát, és rögtön az első merítésre sikerült kihalásznia a kútból a géppisztolyt. Hiába merigetett azután, a töltényeket nem sikerült. Nagyon sajnálta pedig a töltényeket. Akár volna, akár se töltény nélkül a géppisztoly. A disznóól padlása tele volt kacatokkal — szétszedett eszváta, nyüst, gereben, kendertilö, gúzsa 1yok —oda dugta a zsákmányt a kara»!. .ALehetne azzal a géppisz tollyal nyúlra is vadászn Vaa már töltény — Peste — bele való. Pár esztendő múlva meg hasznát veheti majd a kato naságnál; lehet, még csil lagot is hamarább adna! úgy, ha viszi a géppisztoly Mert a magyaroknál ritka géppisztoly, még puska s igen jut mindegyiknek. Bá az is igaz, addigra mé gyárthatnak eleget, mire sor alá kerül, meg a hábc rúban is elhányódik, addi a sok fegyver, szerteszét a országban, az elhalt meg kivetkőzött katonáktól. Mindegy, a géppisztoly al kor is géppisztoly lesz. Csa más az, ha egy katon fegyveresen vonul be; arrc a fegyverről sem a hadse regnek kell legalább gór doskodni. Pesten van a harmadi rejtekhely. Amikor Grisáékat elvi zette a nőkhöz, ő is ott hál a nőknél egy külön szobi ban az öregasszonnyal. E másnap hiába kereste Gr sét ott' is, a szálláshelyen i Mindenki elment, az égés szakasz. Teljesen üres vo. a? épület. Sietős lehetett nekik, h azt a ládát ott felejtették. A major szobájában ta lálta a ládát; azelőtt ő se hasem járt ebben — a pa rancsnoki — szobában. Biz tosan hadizsákmány vol azért őrizte maga a pa rancsnok. A nagv sietség ben aztán nem volt rá fi gyelrjaük. 15. Ki van fordítva a sarkából a pinceajtó, és a léckapun is letörve a zár. („Hacsak azóta a tulajdonos... — gondolta. — De nem hiszem én, mit féltsen, azt a két beütött fenekű hordót? Csak azt nyerné vele, ha lelakatolja, hogy megint feltörik, van-e benne bor. És honnan volna bor, leghama- rább ősszel lesz szüret...”) Az lesz az első dolga, hogy az elemes ládát haza menekíti. Nemigen van petró a háznál, már a front előtt mécsest hozta le az apja a padlásról. A másik rejtekhely egy városban van. Nem volt rá esze, hogy megkérdezze a város nevét. Könnyű lesz megtalálni, mert ott van, közvetlenül a Duna-parton, nem nagyon messze Pesttől; odáig látszottak este a fényszórók. És ha más nem is, Magda nén- je tudja, melyik az a város, merj amikor Henrikkel Németországba menekült, ott bízta rá őt a szállásadó ■■ . t-V. ‘ ^ V» * ' „ —' ’ ' ' t Intézkedés a vidék orvosellátottságának javítására
