Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

Patikamúzeum Székesfehérvárott Székesfehérvárott megnyitották az egykori „Fekete sas” gyógyszertár épületében berendezett Patikamúzeumot. A helyreállított épületben eredeti formájában láthatók a XVIII. századi bútorok és gyógyszertári kellékek. (MTI fotó: Jászai Csaba) 2300 hely üres Sokakat érintő témáról, a vidéki orvosellátás helyzeté­ről tárgyalt a napokban a Minisztertanács. Mint a kor­mány elé terjesztett jelentés­ből kitűnik, csaknem két és félszer annyi orvos dolgozik az országban, mint 15 évvel ezelőtt, ennek ellenére több mint 2300 orvosi munkahely betöltetlen. Az üres orvosi ál­lások aránya különösen vi­déken, a falusi körzetekben és a szakorvosi rendelőintéze­tekben okoz gondot. Hogyan kívánnak ezen változtatni? — erre keresett választ az MTI munkatársa az Egész­ségügyi Minisztériumban. Mint az illetékesek elmond­ták, a társadalombiztosítás fokozott ütemű kiterjesztésé­vel tíz év alatt majdnem megkétszereződött a biztosí­tottak száma, s a növekedés a falusi körzetekben ennél is gyorsabb ütemű volt Sokkal gyorsabb, mint hogy azt a — kellő szakmai gyakorlattal is megalapozott — hazai or­vosképzés ilyen rövid idő alatt követni tudta volna. Ugyanakkor ismertes, hogy a friss diplomával rendelkező orvosok szívesebben vállal­nak munkát kórházban, mint falun. A minisztérium veze­tőinek véleménye szerint szakmai szempontból ez nem baj: a betegek érdeke is meg­kívánja, hogy fiatal orvo­saink a diploma megszerzése után először kellő kórházi gyakorlatot szerezzenek, sne az egyetemről frissiben kike- rültekkel töltsék be a körze­ti orvosi állásokat. A szakemberek hangsú­lyozták: az, hogy az üres or­vosi állások aránya vidéken nagyobb, mint a fővárosban, vagy más, orvosegyetemmel rendelkező városokban, ko­rántsem jelenti, hogy több ezer orvost kellene a közsé­gekbe irányítani. Jelenleg több mint 4000 körzeti orvos dolgozik a falvakban, és az országban mindössze 280 kör­zeti orvosi állás üres. A taná­csok ugyanis az utóbbi évek­ben mind több helyen tanul­mányi ösztöndíjakkal, egyéb kedvezményekkel és orvosi lakások biztosításával segítik elő az orvosok letelepítését. Ugyanakkor az elmúlt évek­ben igen sok helyen indoko­latlanul szerveztek új orvosi állásokat. A minisztérium vezetői ezért úgy döntöttek: számba veszik, melyek azok az üres állások, amelyekre feltétlenül szükség van és melyek azok, amelyeket eset­leg meg is lehet szüntetni. Az orvosellátottság területi aránytalanságainak emellett más okai is vannak. Közis­mert, hogy a körzeti orvosi munka — különösen falun — állandó ügyeletet, készenlé­tet és a sok különféle eset rendkívül nagy szakmai jár­tasságot, jó értelemben vett rutint kíván. Ezért igen ne­héz, s egyben igen rangos feladat a körzeti orvosok munkája. A falusi orvosok­nak sokszor magukra ha­gyatva, laboratórium és szakkonziliárusok nélkül, sze­rény fölszereléssel, egyedül kell dönteniük a legkritiku­sabb esetben is. Munkájuk ezért nem nélkülözheti a kór­házi gyakorlat tapasztalatait. A kormány ülésén az is szóba került, hogy az eddi­gieknél nagyobb arányban kell biztosítani a munkás- és parasztszármazású fiatalok felvételét az orvosegyetemek­re. A minisztérium szakveze­tői ezt — a vidék gondjaiból kiindulva — azzal kívánják elősegíteni, hogy a vidéki fia­talok számára nagyobb előnyt biztosítanak az egyetemi fel­vételeknél. Ennek az elvnek már a múlt évben is igyekez­tek érvényt szerezni: a Sza­bolcs, Borsod és Nógrád me­gyéből az orvosegyetemekre jelentkező fiatalokat például — azonos pontszám esetén — előnyben részesítették az egyetemi városokból felvéte­lizőkkel szemben. A minisztérium illetékesei most öt évre szóló progra mot dolgoznak ki az orvosi állásoknak a lakosság igé­nyeihez jobban igazodó fej­lesztésére. Ugyanakkor arra törekednek, hogy a nem or­vosi munkakörökben — az orvosok további tehermente­sítésére — minél nagyobb számban alkalmazzanak más, megfelelő képzettségű bio­lógus, közgazdász, jogász, mérnök és pszichológus szak­embereket. (MTI) Bartók nyomán a Jászságban „Amikor betoppantam a kis tanyába, Mári néni a fehérre meszelt ház előtt ült, sarat dagasztott. Megkértem, éne­keljen nekem. Ismerősen, de mégis újszerűén csendült fel ajkáról az ének: Megöltek egy legényt hatvan forint­jáért. A fájdalom, ahogy elő­adta, a dallam finom hajlítá- sa teljesen lenyűgözött. Köz­ben megállás nélkül dagasz­tott. Inas, meztelen lábáról a taktus dobolása során pikke­lyenként peregtek le a meg­száradt sárdarabkák.” A noteszre — amelyből e részletet olvastam — ez volt írva: Bartók nyomán a Jász­ságban, 1975. A jegyzet tu­lajdonosa Csikós Andor, az egri tanárképző főiskola ének-zene- tanszékének ad­junktusa. — Mi adta az ötletet, hogy Bartók Béla nyomdokain ha­ladva ön is végigbarangolja a Jászságot és dalokat gyűjt, sön? — A Hazai esték című te­levíziós adás egyik műsorát Jászberényből közvetítették. Mivel tősgyökeres jász va­gyok, engem kértek meg, hogy segítsek a gyerekeknek a felkészülésben. Ahogy bönr gesztem a Jászság zenei do­kumentumai között, érdekes és eddig ismeretlen dolgokra bukkantam. így tudtam meg azt is, hogy Bartók az I. he­gedűversenyét 1907—1908-ban Jászberényben dátumozta. Furdalt a kíváncsiság, hogy milyen bartóki örökséget rejteget még szőkébb hazám, a Jászság. Tervemnek végül is az adott hivatalos formát; hogy a zeneszerző halálának évfordulója tiszteletére a múlt évben pályázatot hir­dettek, Bartók nyomán a Jászságban címmel. Három­hónapos kemény munka várt rám. Itt szeretném megje­gyezni, hogy a főiskola és a zenetanszék minden tagja segített, ki azzal, hogy be­ugrott az óráimra helyettesí­teni, ki pedig azzal, hogy öt­leteket adott. Hosszas előkészületek, az összegyűjtött Bartók-nepda- lók mélyebb elemzése után magnóval a vállán, üres hangjegyfüzetekkel felsze­relve, házról házra kopogta­tott. Aztán lassan megteltek a szalagok, a kottafüzetben hangjegyek feketélltek. — Említette, hogy végigkí­sérte Bartók útját. A Jászság mely részein gyűjtött tehát? — Meghatározott útvona­lon haladtam: Jászberény, Jászárokszállás, Jászszent- andrás, Üjszász mellett a ta­nyákra is ellátogattam. A népzenegyűjtésnek ma is kü­lönös szertartása van. No persze manapság már nem kell órákat, sárban, vízben gyalogolni. Bárhová mentem, barátok vártak. Zeneszerető, pedagógus kollégáim Zsiguli autóval pillanatok alatt a tett színhelyére röpítettek. Bevezettek bennünket a tisz­taszobába, ahol a hófehér ab­rosszal terített asztalon bor is járt a vendégnek. Előkerült a magnó, s a negyedik-ötödik pohár után már messze járta lámpaláz. Néha azonban a táskába kellett rejtenem ezt az okos kis szerkezetet, mi­vel az énekesek a pikáns szö­vegű dalokat restellték volna rádalolni. Ez a manőver nem volt éppen becsületes, de csak így tudtam megszerezni egy-egy népdalkincset. — Ha most élne Bartók Béla, milyen ritkasággal, ér­dekességgel tudná megaján­dékozni, meglepni? — Újdonsággal nem na­gyon dicsekedhetek, de az általa összegyűjtött népda­lok számtalan variánsára bukkantam rá. Azt hiszem, a legnagyobb meglepetést az a népdal jelentené, amelynek én egy ősibb változatát is megtaláltam. Ennek bizonyá­ra nagyon örülne. Jászszent- andráson például mazur rit­musú dalokat is találtam. Jellemző, hogy az ének a lengyel népdalformát addig tudta csak megőrizni, amíg a tartalom hordozója volt. Ha azonban az énekes költött hozzá szöveget, a ritmus szét­esett és a lengyel népdalfor­ma magyarrá változott. Eb­ben a községben találkoztam olyan dallal is, amely eddig csak a csuvas és az ugor nép­zenében szerepelt. — As összegyűjtött népda­lok feldolgozásra, lejegyzésre, elemzésre várnak, Hová ke. rülnek ezután? — A munka neheze még most jön. Magnót hallgatok, kottázom éjszakákon át. Van egy huszonkét versszakos balladám, amelynek minden sora dallamban, ritmusban más és más, így mindet ie kell jegyeznem. A részered­mények közül már néhányat elküldtem a szolnoki megyei múzeumnak, s odakerül a többi is. A munka során új­ra megerősödött bennem, hogy ,a magyar népdalkincs kimeríthetetlen. Ezért a nyá­ri szünetben ismét felkere­sem a Jászságot, s elmegyek Üjszászra is. Nemrégen tud­tam meg ugyanis, hogy él még Pető Panni, aki a Két krajcárom volt nékem című dalt Bartók Bélának énekelte először. Szeretném tudni, hogy azóta a dal mi­lyen változáson ment át, és hogyan énekli 50—60 év után Panni. A vakáció ideje alatl elkészül Jászszentandrás ze­nei monográfiája is. De t munkámnak még ezzel sert lesz vége, vár egy nagyon ko­moly kutatás. Jelenleg az iz­gat, hogy vajon mennyire él­nek a Jászságban az első vi­lágháborús katonadalok. — ön a főiskolán népzené- és énekmódszertant is tanít Mit tud átadni ebből a na gyón értékes gyűjteményből a kutatás módszereiből t leendő énektanároknak? — Ha fellapozzuk az álta lános iskolai énekkönyvekel láthatjuk, hogy a tananyai nagy részét a magyar nép dalok töltik ki. Szeretném ha hallgatóim, tanítványain alaposabban megismernék i magyar folklórt, az egye országrészek dalait. Elhatá roztam, hogy valamennyiüke elviszem a nyári jászság körutamra, hogy hadd kóstol janak bele a népdalgyűjté romantikájába is. Jövőre a új tantervben már szerepel nek tájjellegű népdalok is, remélem, diákjaim majdan pedagóguspályán megőrzi! ápolják és összegyűjtik a rit ka és az utánozhatatlant szép népdalokat. Szüle Rita interjúk, jelenetek, könyv- részletek hangzanak el, könyvillusztrációkat látunk, Írókkal, költőkkel ismerke­dünk, felhívják a figyelmün­ket jó néhány könyvheti új­donságra. Csanády Imre-, Zelk Zol­tán-, Székely Dezső-, Cum­mings-, Lorca-verseket mon­danak el, interjút hallunk Vathy Zsuzsával, az írószem­mel 1974 című riportkötet egyik szerzőjével. Tüskés Tibor Pécsről szóló kötetéről, a Nagyváros szü­léikről vall. Különleges élmény Ady Endre zenei tárgyú írásaival a megismerkedés, a Péntek esti levelek címen összegyűj­tött tanulmánykötetből hal­lunk részleteket. A három dramatizált jelenet — Tyendrjakov Tavaszi tótágas, Szobotka Tibor A görög thau titka és Mesterházi Lajos Ossa Sapia — is kellemes 21.15. Ünnepi könyvhét 1975 Érdekes, vonzó és változa­tos formai megoldású mű­sort készített a könyvhét al­kalmából a televízió. Versek QJHMkM Kivetkőzött Stefi néninél egy német katona; ruhája, géppisztolya, felszerelése, mindene német volt, be­szélni is németül beszélt, csak a civil ruhában kez­dett magyarul beszélni. De olyan jól, senki sem foghat­ta volna rá, hogy német. Es nem is igazi német volt, mert ott valahol la­kott, egy környékbeli falu­ban. Német pénzzel fizetett a házi néninek is a civil ru­háért, s azt mondta (ma­gyarul) : — Tegye csak el, jóasszony, meglátja, sokat fog még ez érni.., Volt az udvaron egy ke­rekes kút, s az a kivetkő­zött katona oda hajította be a géppisztolyát. Hajigáit még egyebet is a kútba — nem látta jól a klozettajtó hasí­tékán, miket hajigál —, biz­tosan a töltényeket. Másnap reggelre eltűnt a házból a katona. Stefi né­ni meg elment sorba állni. Kigondolta ő ezt, még le­fekvés után. Leoldozta a kert végében levő, szétszá­radt csónakról a vasmacs­kát, és rögtön az első me­rítésre sikerült kihalásznia a kútból a géppisztolyt. Hiába merigetett azután, a töltényeket nem sikerült. Nagyon sajnálta pedig a töltényeket. Akár volna, akár se töltény nélkül a géppisztoly. A disznóól padlása tele volt kacatokkal — szétsze­dett eszváta, nyüst, gereben, kendertilö, gúzsa 1yok —oda dugta a zsákmányt a kara»!­. .A­Lehetne azzal a géppisz tollyal nyúlra is vadászn Vaa már töltény — Peste — bele való. Pár esztendő múlva meg hasznát veheti majd a kato naságnál; lehet, még csil lagot is hamarább adna! úgy, ha viszi a géppisztoly Mert a magyaroknál ritka géppisztoly, még puska s igen jut mindegyiknek. Bá az is igaz, addigra mé gyárthatnak eleget, mire sor alá kerül, meg a hábc rúban is elhányódik, addi a sok fegyver, szerteszét a országban, az elhalt meg kivetkőzött katonáktól. Mindegy, a géppisztoly al kor is géppisztoly lesz. Csa más az, ha egy katon fegyveresen vonul be; arrc a fegyverről sem a hadse regnek kell legalább gór doskodni. Pesten van a harmadi rejtekhely. Amikor Grisáékat elvi zette a nőkhöz, ő is ott hál a nőknél egy külön szobi ban az öregasszonnyal. E másnap hiába kereste Gr sét ott' is, a szálláshelyen i Mindenki elment, az égés szakasz. Teljesen üres vo. a? épület. Sietős lehetett nekik, h azt a ládát ott felejtették. A major szobájában ta lálta a ládát; azelőtt ő se hasem járt ebben — a pa rancsnoki — szobában. Biz tosan hadizsákmány vol azért őrizte maga a pa rancsnok. A nagv sietség ben aztán nem volt rá fi gyelrjaük. 15. Ki van fordítva a sarká­ból a pinceajtó, és a lécka­pun is letörve a zár. („Ha­csak azóta a tulajdonos... — gondolta. — De nem hi­szem én, mit féltsen, azt a két beütött fenekű hordót? Csak azt nyerné vele, ha lelakatolja, hogy megint fel­törik, van-e benne bor. És honnan volna bor, leghama- rább ősszel lesz szüret...”) Az lesz az első dolga, hogy az elemes ládát haza me­nekíti. Nemigen van petró a háznál, már a front előtt mécsest hozta le az apja a padlásról. A másik rejtekhely egy városban van. Nem volt rá esze, hogy megkérdezze a város nevét. Könnyű lesz megtalálni, mert ott van, közvetlenül a Duna-parton, nem nagyon messze Pesttől; odáig lát­szottak este a fényszórók. És ha más nem is, Magda nén- je tudja, melyik az a vá­ros, merj amikor Henrikkel Németországba menekült, ott bízta rá őt a szállásadó ■■ . t-V. ‘ ^ V» * ' „ —' ’ ' ' t Intézkedés a vidék orvosellátottságának javítására

Next

/
Thumbnails
Contents