Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-30 / 125. szám
Népfront és gazdaságpolitika P A MOSTANI országgyűlési képviselői jelölőgyűléseken eok szó esett gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekről. Az előadók ismertették az országos és helyi fejlődés tényeit, elemzően szóltak a gondokról, az elvégzendő munkáról. A sok ezernyi felszólalásban is elhangzott megannyi észrevétel, javaslat, megvalósítandó elképzelés. Bizton mondhatjuk: a (jelölőgyűlések fórumai voltak a gazdaságpolitikának is; hasznos gondolatokkal, helyénvaló bíráló megjegyzésekkel, okos javaslatokkal gazdagították közéletünket. Most már a tapasztalatokat ősszegező népfrontbizottságok feladata, hogy az ésszerű javaslatokat — beillesztve a képviselők választókerületi és országos tevékenységébe — a megvalósulás útjára tereljék. Csaknem két évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a népfrontpolitikának, a népfrontbizottságok munkájának mennyire fontos része a gazdaságpolitika ismertetésével, a jó végrehajtás módozatainak keresésével kapcsolatos tevékenység. Ez idő alatt vált gyakorlattá a község- és városfejlesztés, a szövetkezeti mozgalom, a tanyák, a puszták, az aprófalvak és újabban a környezetvédelem témáinak napirenden tartása. Néhány ötéves tervidőszak igazolja a népfront társadalompolitikai szerepének hasznát mind a helyi, mind az országos tervcélok kimunkálásában és a tervek valóra váltásában. Erről a népfront 1972. áprilisában megrendezett V. kongresszusa így fogalmazott: „Gyakorlat által igazolt meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a társadalmi-politikai mozgalom ereje pozitívan hat vissza általában a gazdaság- politika kialakítására és megvalósítására, közvetlenül pedig az emberek és környezetük gazdasági gondolkodására.” PÉLDAKÉNT emlegethetjük azokat, a gazdaságpolitikai fórumokat, amelyeket a megyei, városi, kerületi, nagyközségi népfrontbizottságok az utóbbi egy év alatt rendeztek. E fórumokon úgyszólván gazdasági életünk minden kérdése terítékre került. Nemcsak olyanok, amelyek sikereinket példázzák: hanem a gondokat okozó, fejlődésünket, életünket nehezítő, sok embert bosz- szantó, idegesítő jelenségek is. És az egyszerű vitatkozáson túllépve keresték — kereshették — a megoldás módjait, mert — miként egész politikai életűnket — a gazdaságpolitikát is mind jobban áthatja az együttgondolkodás, az együttcselekvés eszméje. Gazdaságpolitikánk szerves része a népfrontpolitikának, s ennek megfelelően a mozgalom bizottságai mint életünk legtermészetesebb mindennapi jelenségeivel foglalkoznak gazdasági, gazdálkodási kérdésekkel. Még sem kerülhetik e témákat, hiszen ahol együtt van 10— 20 ember, vagy százak jelennek meg egy összejövetelen az érdeklődés jó része gazdasági kérdésekre irányul. Törekvése is politikai életünknek, hogy felkeltsük az emberek figyelmét és minél tájékozattabban alkossanak véleményt, kovácsoljanak terveket. A párt XI. kongresszusa újabb biztatást adott a népfrontmozgalomnak a gazdaságpolitikában való minél aktívabb részvételre. A legnagyobb figyelmet most a IV. ötéves terv sikeres befejezése érdemli, hiszen következő tervünknek ez képezi legjobban alapját. A népfrontbizottságok soron levő feladata tehát minél szélesebb körű figyelemébresztés tervgazdálkodásunk időszerű kérdései iránt. A helyi és országos tervek egyaránt a népfront fórumaira kívánkoznak, mert a gazdasági élet összefüggő folyamataiban nem lehet elválasztani a részt az egésztől, vagy megfordítva. Helyesen teszik a népfrontbizottságok, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is arra törekednek, hogy összejöveteleiken ott legyenek és hallassák szavukat a munkások, a szövetkezeti parasztok, értelmiségiek, a lakosság más rétegei; a gazdasági kérdésekben jobban járatos vezetők és a mindennapi élet egyik-másik részletét érzékenyebben ismerő honpolgárok. A CSELEKVÉSRE ösztönző meggyőzés, az önálló gondolkodásra képessé tevő meggyőződés erősítése a népfront gazdaságpolitikai tevékenységének legfontosabb eleme és célja. H. L. Mozgó trafók a Thoreznek Ä Mátraálji Szénbányák petőfibányai gépüzeme 1967 óta gyárt távvezeték-oszlopokat a Magyar Villamos Műveknek, a Thorez Kül- fejtéses Bányaüzem megrendelésére pedig szállítószalag-görgőket javítanak, mozgó trafókat és diszpécserkocsikat készítenek. Az üzemben tavaly egy francia gyártmányú daraboló- és lyukasztógépet vásároltak. Az automata berendezéssel 15 méter anyagot munkálnak meg. Az üzemben 45 szocialista brigád dolgozik. Az idén 11 ezer óra társadalmi munkát vállaltak, ebből három hónap alatt 3500 órát már teljesítettek. Megélénkült § beruházás Ä „31"-esek között, Bélapátfalván A főutca mögötti kertek alján hórihorgas daru, s alatta — a kis csaiadi házak szomszédságában — emeletes épületen születnek városi zajjal. Gépkocsik forognak, dübörögnek, kurta parancsszavak röpködnek faluhosszat:. Bélapátfalván szemmel láthatóan megélénkült a beruházás. Pedig még mindig csak az előkészületeknél tartanak. A munka inkább csak felvonulásnak nevezhető — jóllehet legalább ezren dolgoznak már az építkezésen, s mind többet mutat magából az első üzemi létesítmény is. — A kívánt ütemben hálád a kivitelezés — beszéli a generálvállalkozó 31. számú Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőségének helyettes vezetője. Forgó István. — Az idei programunk a tavalyinak legalább másfélszerese, s ennek teljesítéséhez folyamatosan érkeznek hozzánk hejőcsabai embereink. Lényegében már a nyáron együtt lesz a „stáb” zöme, s az év végéig szeretnénk befejezni a teljes áttelepítést, hogy a borsodi után a Heves megyei nagy cementgyárat építhessük minden erőnkkel. .. Valahol az első üzemi Té- tesítmény, a leendő tmk- csamok és az új lakótelep között ütött „tanyát” a főépítésvezetőség, ahonnét hosszú járda, aszfaltozott utak vezetnek a munkaterületekre. Hangsúlyozni sem kell, hogy mekkora köny- nyebbséget jelent ez a kivitelezőknek. Nem süllyednek a járművek félkerékig, nem törik a tengely, nem borul a kocsi, nem tapossák sárba az értékes anyagokat — felismerik ezt már a bámészkodó gyerekek is. A vasbetonszerelők között híres emberekkel találkozunk, a nemrégiben kongresszusi oklevéllel kitüntetett „Dózsa” brigád több tagjával. Önkéntelenül is előkívánkozik a kérdés: — Vajon, hogyan lett az együttesből a nagy vállalat legjobb csapata? — Így alakult.— válaszolja szerény mosollyal a még két helyen dolgozó társaság bélapátfalvi „különítményének” parancsnoka, Dankó András helyettes brigádvezető. — Az évek során összeszoktunk, kiismertük a szakma szinte minden csin- ját-bínját úgy, hogy egy idő után úgyszólván mindent ránk lehetett bízni. Valamennyi kérést, feladatot iparkodtunk komolyan venni, így aztán egyre többet számítottak ránk. Ezután pedig már magunk is azon voltunk, hogy szüntelenül emeljük a szintet: egyre fejlesszük a tudásunkat, minduntalan megpróbáljunk egy-egy újabb kis „pluszt” adni. Lerövidítettük a határidőket. s eközben minduntalan javítottuk a minőséget is, igyekeztünk egyre takarékosabban dolgozni. Különböző önkéntes akciókra válalkoztunk, segítettünk másoknak is ... Szóval: valahogy így lettünk előbb a vállalat, aztán pedig a szakma kiváló brigádja, illetve kongresszusi oklevéllel kitüntetett csapat.., Amelyik ugyan egyelőre a párját ritkítja Bélapátfalván, de amelyikhez hasonlóvá szeretne válni még jó néhány együttes a cementgyári nagyberuházás területén. Legalábbis eme enged következtetni a közel 20 brigád idei versengése, erről árulkodnak a hirdetőtábla felhívásai, még inkább a község nap nap utáni, meglepő változásai. Ezt bizonygatja a séta közben elénk tárulkozó kép, a felvonulási épületek karéjában izmosodó új szállodaváros. Ahol már a közelgő beköltözésről beszélgetnek. Vitányi Imre szakszervezeti szervezővel és Győrfi István műhelybizottsági titkárral járjuk az építkezést. Mint mondják: megélénkült a mozgalmi élet is. Pártszervezet, KISZ-szervezet alakult, s erősödik a szakszervezet is. Éppen nemrégiben voltak a választások, több régi, kipróbált munkás, harcostárs került különböző tisztségekbe. Az egyik bizalmi például, Poci-odi László — mutatnak az üzemi konyha építőinek egyikére —, akitől, mint a társaitól, természetesen sokat várnak. — Mit végeztek eddig, mi foglalkoztatja mostanában a szakszervezeti aktivistákat, tisztségviselőket ? — Sok a teendő egy ekkora beruházáson — válaszolja a fiatal műhelvbizrdéV sági titkár. — Legelőször a sokfelől érkezett emberik elhelyezéséről kellett gondoskodnunk, aztán pedig az óv keztetésükről. Jobb níjín, egyelőre csak magánházatnál lehetett szállást találnunk a számukra s az ebédelésen. vacsorázáson annyit könnyíthettünk, hogy a sporttelepen kialakítottuk a községi kisvendéglő „fióküzletét". Aztán, tárgyalásaink eredményeképpen, ltnetővé vált, hogy a mi dolgozóink is használhassák a gyári iüraőt. A művelődés, a szórakozás segítésére pedig a helyi takarékszövetkezet régebbi épületében berendeztünk egy ideiglenes k’ubot: könyvtárral, rádióval, tv-vel, társasjátékokkal. Van mar ászt slitenisz-f elszerelésül nk, fotoberendezésünk s az amatőr fényképészek rövidesen laboratóriumot is kapnak. Különösen a fiatalok buzgólkodnak a sportban: kispályás labdarúgóink részt vettek ir.ár egy tornán, s beneveztek a községi bajnokságba is... Mindez persze csak átmeneti állapot: sokkal többre törekszünk. Addig azonban, amíg a konj’hák, éttermek, szállók el nem ké- szü’ntk, legfeljebb finomíthatjuk a helyzetet. Határozottan sürgetjük az ellátás javítását, mert például gyakran kevés még a kenyér is, hetente mindössze kétszer érkezik a községbe hentesáru, s szinte már másnapra elfogy. A kisvendéglő előtt ugyan van már egy nagyobb zöldség-gyümölcs bolt, de a kínálata még nem éppen szívderítő .. Figyeljük a munkát, iparkodunk minduntalan kifejezésre juttatni az elismerést a legjobb do1 gazók számára. Nemrégiben, hogy a főépítésvezetőségünk 2. lett f vállalati munkaverseny ben, több ezer forintot osztottunk gzét jutalmul Tizenöt kiváló dolgozót avattunk, utóbb pedig tóváobi hat szaktárs'.’rik kapott hasonló kitüntetést... Ed i’g mindössze néhány munkaügyi panaszról szereztünk tudomást, s csupán egy-két ügyben keliett segítenünk — még jobban törekszünk azonban a viták elkerü’ésére Bélapátfa’vát ugyanis csak elégedett, megbecsült emberek építhetik sikerrel. Gyónj Gyula Felújítják a szállítószalagok görgőit. Törvény a biztonságos élőiért IV. Családvédelem, baleseti ellátás Az 50 méter magas villanyoszlop szerelésén dolgozik a !5w* Béla szocialista brigád. tfotó: Szabó Sándor) A családi pótlék folyósításánál érvényesített változtatások nem közvetlenül javítják az ellátás színvonalát, hanem közvetve segítik, hogy a gyermek érdekei fokozottabban érvényesüljenek a szabályozásnál. Ezért nagy jelentőségű a törvénynek az a szabálya, hogy a gyermeket saját háztartásában eltartó szülőnek, illetve személynek kell folyósítani a juttatást. Eddig a szülő kapta akkor is a családi pótlékot, ha gyermekét nem maga nevelte, hanem valaki másnak a háztartásában helyezte el, feltéve, hogy a családi pótlékkal legalább azonos értékű tartásdíjat fizetett. Ez módot adott rá, hogy az illető szülő a családi pótlékot utalja át az eltartónak tartásdíj _ fejében, tehát lényegében az államtól kapott juttatással tegyen eleget tartási kötelezettségének. Az új szabály azzal, hogy ezt kizárja, biztosítja a gyermek jobb ellátását, hiszen eltartására a tartásdíj és családi pótlék együttes összege a korábbinál jobb lehetőséget ad. Ugyancsak ez a humánus, igazságos, gyermekközpontú szemlélet érvényes abban a szabályban, amely kimondja, hogy ha a gyermek olyan szülő háztartásában van, aki nem jogosult családi pótlékra, a másik szülő jogán kell részére családi pótlékot megállapítani és folyósítani. A családi pótlékra jogosító gyermekek életkoránál is sok családot érintő kedvezmény érvényesül az új szabályozásban. Eddig a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után járt családi pótlék, kivéve az első és másodéves szakmunkástanulókat, akik 16 éves korukon felül is családi pótlékra jogosítottak. E kedvezmény most kiterjed azokra az alsó vagy középfokú oktatásban nappali tagozaton tanuló gyermekekre, akik még nem töltötték be 19. évüket. A betegségi és anyasági ellátással kapcsolatos szabályokat a törvény lényegében változatlanul hagyja. E szabályok azonban csupán a pénzbeni ellátást írják már elő. mivel az egyéb, gyógyító, megelőző ellátás körébe tartozó szolgáltatások — orvosi kezelés, kórháza ápolás, gyógyszer , mentőszolgálat — az egészségügyi törvény 25. paragrafusának 1975. július 1-i hatályba léésével kikerülnek a társadalombiztosítás köréből állampnigári jogon — tóiát függetlenül attól, hogy maga vagy hozzátartozója munkaviszonyban áll-e — vehetők igénybe. A közelmúltban életbe lépett népesedéspolitikai határozat az anyák és gyermekek védelmében jelentős fejlesztést tartalmazott, amit a társadalombiztosítási törvény megerősít. Lényegében változatlan színvonalon tartja a törvény a baleseti ellátással kapcsolatos szabályokat is, de egységes keretbe, külön fejezetbe foglalja össze azokat a rendelkezéseket, amelyek eddig a betegségi ellátás és a nyugellátás Keretében intézkedtek az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén járó szolgáltatásról. Ezt az indokolja, hogy a baleseti ellátásnak nem a szolgálati idő az alapja, hanem az elszenvedett baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, a juttatás ezen a címen jár. Az egységes, ösz- szefoglaló szabályozás megkönnyíti a baleseti ellátás formáinak, juttatásainak áttekintését, kifejezésre juttatja azt a fokozott gondoskodást, amit a törvény alap- elvként lefektet A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál a törvény kedvezményeket biztosít. Lehetővé teszi, hogy - balesetet megelóa) egyévi keresetet vegyék alapul a nyugdíjösszeg kiszámításánál. Ha azonban az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály alkalmazása kedvezőbb a sérültnek, kérheti ennek alapján a nyugdíj megállapítását. A balesetet szenvedett dolgozó özvegyének ellátásáról is fokozott mértékben gondoskodik az új szabályozás. Eddig az özvegy korára, egészségi állapotára és gyermekei számára tekintet nélkül csak akkor kaphatott állandó özvegyi nyugdíjat, ha férje a munkahelyén szenvedett halálos balesetet. Az új szabály szerint bárhol bekövetkezett halálos üzemi baleset, sőt a foglalkozási megbetegedés következtében bekövetkezett halál is jogosítja az özvegyet erre az ellátásra. Állandó özvegyi nyugdíj jár az özvegynek akkor is. ha baleseti rokkantsági nyugdíjas férje nem az üzemi baleset következtében hal meg. A régi szabály szerint ebben az esetben az özvegy 55. évének betöltésekor jogosult a juttatásra, a tsz-tag özvegye azonban csak 60. évétől szerzi meg a jogosultságot. Az új szabály e különbséget megszünteti, s egységesen az 55 év betöltésétől teszi függővé az özvegyi nyugdíj folyósítását. Sőtér Edit (Vége) Jßgwüt 0 1975. má jus 30« fiéatak
