Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-29 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 124. szám ARA: 80 FILLER 1975. május 29.. csütörtök AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MÉfffÉl TANÁCS NAPILAPJA Befejeződtek a szakmai napok Á megyei pártbizottságok első titkárainak látogatása a BNV-n Szerdán a BNV-re látogat­tak a megyei pártbizottságok első titkárai. A vendégeket dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, valamint a HUNGEXPO és a BNV ve­zetői fogadták. Ugyancsak a vásár vendé­ge volt dr. Ignazio Vincenso Senese, olasz külkereskedel­mi államtitkár. Egyébként szerdán rendez­ték a vásár utolsó szakmai napját, a tárgyalásokat a nap folyamán befejezték, vagy azokat a vásár után folytat­ják. Szerdán rendezték az utolsó sajtótájékoztatókat is. Szerdán több lengyel kül­kereskedelmi vállalat tájé­koztatta a sajtót tárgyalásai­nak eredményeiről, üzletkö­téseiről. A METRONEX kül­kereskedelmi vállalatnál el­mondták, hogy 1 millió 800 ezer rubeles szerződést írtak alá magyar partnereikkel ipari automatikák, relék, számítógépek kiegészítő be­rendezéseinek szállításáról. Az Unitra jövőre 400 ezer rubelért szállít Magyaror­szágra olyan fényforrásokat, amelyeket nálunk nem gyár­tanak. A kiállító magyar kisipari szövetkezetek közül 13 ösz- szesen 270 millió forint érté­kű termék szállítására kötött szerződést a BNV-n — mon­dották a gépipari szövetkeze­tek budapesti szövetségének sajtótájékoztatóján, A szovjet vállalatok képvi­selői több mint 100 millió rubel értékű szerződést kö­töttek a vásáron. A legjelen­tősebb az a 45 millió rubeles megállapodás, amelynek ér­telmében a szovjet partner ez év második felében hen­gerelt árukat szállít Magyar- országra. Más szovjet válla­latok trolibuszok, metróko­csik, repülőgépek, helikopte­rek szállítására írtak alá szerződést. Ülést tartott a TOT elnöksége Figyelmünket most a jelen és a jövő feladatára kell összpontosítanunk Németh Károly beszéde az újpesti választási nagy gyű lésen A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István elnök ve­zetésével szerdán ülést tar­tott. Az elnökség a XI. kong­resszus határozata alapján a mezőgazdasági szövetkeztek politikai és gazdasági felada­taira programtervezetet fo­gadott el, amit az országos tanács júniusi plénuma elé terjeszt. Az ülésen megtár­gyalták a termelőszövetkeze­ti földtulajdon és földhasz­nálat főbb kérdéseit is. A földtörvényt megelőző időszakban a termelőszövet­kezetek földjeinek több mint fele a tagok, negyedrésze az állam, a többi pedig kívül­állók tulajdonában volt. A nagyüzemi termelés bizton­sága egyre jobban igényelte a földhasználat és a földtu­lajdon egységét, ami az 1967. évi földtörvény végrehajtása során fokozatosan jött. létre. Ez a mezőgazdasági szövet­kezetekben erősítette a szo­cialista termelési viszonyo­kat. Jelenleg az ország több mint 9 millió hektár összes földterületéből 5,9 millió hektár tartozik a szövetkeze­ti szektorokhoz. A haszná­latban levő földek 43 száza­léka van termelőszövetkeze­ti, mintegy 4 százaléka pe­dig állami tulajdonban. A termelőszövetkezeti föld- tulajdont alapvetően a kívül­állók földjének megváltásá­val. gyarapították. Több mint 900 000 hektár föld tulajdon­jogának megszerzéséért egy- milliárd forintot fizettek ki a termelőszövetkezetek, fő­leg a földjüktől távol lakó és nem a mezőgazdaságból élő személyeknek. A szövet­kezeti földtulajdon bővítésé­nek másik forrása az állami tulajdonban levő földek át­engedése volt. Az elnökség hangsúlyozta, .'éj* a föld a nemzeti va- kiemelten fontos része, fokozott védelmet élvező nemzeti kincs. Az elnökség elhatározta, hogy a jövőben rendszeresen foglalkozik a termelőszövet­kezeteik földtulajdonának és földhasználatának kérdései­vel a szövetkezeti gazdaságok szocialista vonásainak továb­bi erősítése érdekében. (MTI) Budapest X., XI. és XII. választókerületének , lakosai Újpest nagyüzemeinek dol­gozói szerdán az Egyesült Iz­zó sportcsarnokában tartották választási nagygyűlésüket, amelyen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ugyan­csak részt vett a nagygyűlé­sen és az elnökségben foglalt helyet Katona Imre, a KB tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a KB tagja, a Fővá­rosi Tanács elnöke, Somogyi Imre, a IV. kerületi pártbi­zottság első titkára, Lenkei László, a kerületi népfrontbi­zottság elnöke, valamint a házigazda Egyesült Izzó ve­zetői: Dienes Béla vezérigaz­gató és Vadas Sándorné, a gyári pártbizottság titkára. A nagygyűlést Mezősi Já­nos, a kerületi tanács elnöke nyitotta meg, majd Németh Károly mondott beszédet. Bevezetőben köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit és át­adta a Központi Bizottság, a Hazafias Népfront és személy szerint Kádár János üdvözle­tét. Ezután köszönetét mon­dott Újpest dolgozóinak a párt politikájának megvalósí­tásához nyújtott segítségért, részvételükért a lendületesés eredményes szocialista mun­kaversenyben, méltatta az or­szággyűlésnek az elmúlt cik­lusban végzett munkáját, amely nagy jelentőségű tör­vényalkotások egész sorát eredményezte. Említést tett a nemzetközi politika idősze­rű kérdéseiről, majd a fel- szabadulás óta hazánk ésné­Németh Károly, az MSZMP KB titkára, országgyűlési képviselőjelölt beszél. (Nép újság telei otó—MTI—KS) púnk életében végbement történelmi fejlődésről, az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetéről, a IV. ötéves terv vár­ható teljesítéséről és az élet- színvonal alakulásáról be­szélt. — A legutóbbi országgyű­lési választások óta eltelt idő­Az SZMT és a HNF megyei elnökségei együttes ülést tartottak Egerben Napirenden: a munkaverseny és a gyermekintézmények helyzete A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, illetve a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának elnök­ségei ülést tartottak szerdán Egerben. A két testület, a Szakszer­vezeti Székházban közösen tárgyalt a XI. pártkongresz- ' szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója akal- mából kibontakozott munka­verseny megyei tapasztala­tairól, amelyeket Nagy Sán­dor terjesztett elő. A mun­kában részt vett Németh László, a megyei pártbizott­ság munkatársa, dr. Varga József, a megyei tanács el- nökheyettese, Ambrus József, a KISZ Heves megyei Bizott­ságának titkára és Sevella Jó­zsef, a SZOT megyei instruk­tora is. A beszámoló elégedetten ál­lapította meg, hogy a ver­seny a megye szinte egész felnőtt lakosságának terme­lési, társadalmi, politikai mozgalmává fejlődött. Ked­vező hatással volt az üzem- és munkaszervezés tovább­fejlesztésére, a DH munka- rendszer szélesítésére, fel­élénkítette az újítási kedvet Jellemző az utóbbira, hogy a korábbi ev 2886 újításával szemben tavaly már 4104 volt a javaslatok száma, gaz­dasági eredményük pedig 69 millió forintra növekedett. Örvendetes, hogy a munka­verseny például a gépipar­ban, a könnyűiparban az or­szágos átlagnál is jobb ered­ményeket hozott. A résztvevője, hozzászólá­saik alkalmával számos más adattal, észrevétellel, meg­jegyzéssel is alátámasztották a jelentésben megfogalma­zott pozitív tapasztalatokat, ugyanakkor azonban több hi­bára, hiányosságra, tenniva­lóra felhívták a figyelmet. Végül kifejezték köszönetü- ket a vállalati, szövetkezeti dolgozó kollektíváknak érté­kes teljesítményeikért, s a verseny második szakaszá­nak még nagyobb sikereire buzdították a gazdálkodó szervezeteket. Ezután az SZMT, illetve a HNF megyei bizottságának elnökségei külön-külön foly­tatták tanácskozásaikat. Az SZMT elnöksége — Dorkó József titkár előter­jesztésében — elfogadta az őszi, megyei küldöttértekez­let beszámolójával kapcso­latos javaslatot, majd Kiss Pál szervezési és káderbizott- ság-vezető tolmácsolásában napirendre került a küldött- értekezlet előkészítésének programja, valamint a szak­maközi szervezetek választá­sának intézkedési terve. Be­fejezésül tájékoztató hangzott el a szakszervezeti választá­sok jelenlegi helyzetéről, majd egyéb szervezeti ügyekről tárgyaltak. A HNF megyei elnöksége önálló testületi ülésén előbb meghallgatta a Hazafias Népfront Hatvan városi el­nökségének irányító, segítő, ellenőrző munkájáról — dr. Bartos Imre titkár által — adott jelentést. A továbbiak­ban Kruppa László, a megyei tanács osztályvezetője Heves megye gyermekintézményei­nek helyzetéről, a társadal­mi támogatás hatásáról tájé­koztatta a résztvevőket, illet­ve időszerű mozgalmi felada­tokról beszélt. Páti Jenő me­gyei titkár ezután beszámolt az országgyűlési képviselők vál asztás án ak el őkészít éséről, majd egyéb bejelentésekre, indítványokra került sor. szak munkáját, a törvényho­zó testület tevékenységének tapasztalatait is behatóan ér­tékelte, elemezte pártunk XI. kongresszusa — mondotta bevezetőben. — Elmondhat­juk, hogy az eltelt négy esz­tendő során hazánkban az élet minden területén jelen­tős volt a fejlődés. — Igaz. hogy az elmúlt évek is bővelkedtek problé­mákban, gondokban, mégis az eltelt négy év és az idei esztendő öt hónapjának gaz­dasági adataiból már most megállapíthatjuk: az a politika, amelyet dolgozó népünk a leg­utóbbi választásokon sza­vazatával megerősített és cselekvőén támogat, igen nagy eredményeket ho­zott. A terv fő célkitűzéseit sike­resen teljesítjük, népgazda­ságunk tervszerűen fejlődik, a nemzeti jövedelem növeke­dési üteme meggyorsult. Nö­vekedett az életszínvonal, ja­vultak a munka, és életkörül­mények. Ezt mindenki a saját életkörülményein. is lemér­heti. — Pártunk politikájának sarkalatos elve, hogy a nép­gazdaság fejlődésével párhu­zamosan rendszeresen növe­kedni kell a dolgozók élet- színvonalának. örömmel kö­zölhetem, hogy öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér várhatóan 16—17 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem pedig 25—26 százalékkal emelkedik. Mindez azt bizo­nyítja, hogy népünk életszín­vonala a negyedik ötéves terv során is töretlenül emelke­dett. — Az életszínvonal döntő tényezője — a dolgozók jöve­delme. Társadalmunkban a jövedelmek elosztása alapve­tően a végzett munka arányá­ban történik. Arra töreked­tünk és törekszünk, hogy az, aki többet ad a társadalom. nak, többet is kapjon, aki jobban dolgozik, többet is keressen. Ez a törekvésünk találkozik a dolgozók igaz­ságérzetével. Bérpolitikai cél­kitűzéseinkkel összhangban lépéseket tettünk, hogy job­ban elismerjük a szakképzett­séget, a nehéz fizikai munkát, s hogy a nők egyenlő mun­káért a fótiakéval egyenlő bért kapjanak. — Az eltelt négy esztendő­ben — a szokásos évi bér­emeléseken túl — központi alapokból csaknem 6 mil­liárd forintot fordítottunk a keresetek javítására, s en­nek keretében több mint 2 millió dolgozó részesült bér­emelésben. E központi intéz­kedések eredményeképpen nemcsak a keresetek emel­kedtek, de javultak a kerese­ti arányok is. — Mind méreteiben, mind gazdasági, társadalmi és poli­tikai hatásában a legfonto­sabb központi bérintézkedés a nagyüzemi munkások béré­nek 1973 tavaszán történt emelése volt. Több mint egy­millió munkás és művezető részesült béremelésben. Az átlagot meghaladó mértékben növeltük a szakmunkások, a munkásnők, a nehéz fizikai tevékenységet végzők és a több műszakos munkarend­ben dolgozók bérét. Feltett szándékunk, hogy a nagyüze­mi munkásság keresete — gazdasági lehetőségeinkkel arányosan — a jövőben is rendszeresen emelkedjék, és ne alakuljanak ki a munkás- osztályt kedvezőtlenül érintő béraránytalanságok. Számot­tevő béremelésben részesül­tek az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok, az igazság­ügyben foglalkoztatottak, a tudományos kutatók, a színé­szek és a tanácsi dolgozók. — A központi bérintéz­kedések eredményeként kiegyenlítődtek, illetve jelentősen mérséklődtek a főbb társadalmi osztá­lyok, rétegek között ko­rábban meglevő jövedel­mi aránytalanságok. Szocialista fejlődésünk je­lentős sikere, hogy a munká­sok és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelme ma már társadalmi méretekben azo­nos. — Életszínvonal-politikánk­ban nagy szerepe van a szo­ciálpolitikának. Az elmúlt években is bővült a társadal­mi juttatások köre. Ma a la­kosság minden száz forint jö­vedelméből 26 forint a társa­dalmi juttatásokból szárma­zik. Figyelemre méltó, hogy a társadalmi juttatásokból ere. dó jövedelmek már hossaieúö ideje gyorsabb ütemben” nö­vekednek, mint a nemzeti jö­vedelem és mint a munkajö­vedelmek. Így vált lehetővé, hogy az utóbbi években je­lentősen. javult a helyzet a szociális gondoskodás számos területén. — 1970-hez viszonyítva pél­dául kétszeresére emeltük a2 egy főre jutó családi pótlék összegét. Emeltük a gyermek- gondozási és az anyasági se­gélyt. Örömmel tapasztaljuk, hogy a vállalatok és szövet­kezetek is sokat tették es (Folytatás «. 2. oldal»*)

Next

/
Thumbnails
Contents