Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

Léirehoztak eg? társulást Ahol ipar szerűen termelik a szőlőt 3S2 országgyűlési választókerület a fővárosban és a megyékben A termelési rendszerek •töiiyei a mezőgazdaságban ma mar közismertek. A ve­téstől a betakarításig nem kell különösebb emberi erő, fizikai igénybevétel, mert »Undent elvégeznek a gépek és közben nő a terméshozam is. Amennyire egyszerűnek tűnik ez a folyamat, a kuko­rica- vagy a cukorrépa-ter­mesztés ben, annyira nehéz megvalósítani a szőlőben. Noha az utóbbi időben erre is vannak törekvések ha­zánkban. A Mezőgazdaság és Élel­mezésügyi Minisztérium tá­mogatásával az idén a boi®- tohboglári, a kecskémét— szikrai, a hosszúhegyi, a kunbajai, a kiskunhalasi ál­lami gazdaságok mellett Észák-Magyaxorezágon a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság kezdte meg az iparszerű szőlőtermelés beve­zetését. A gyöngyösiek csaknem egy évtizede jelentős sikere­ket értek el a szőlőtermelés­ben. Korszerű ültetvényeket telepítettek és amire koráb­ban nem volt' példa, olya» szőlőfajtákat, melyeket eddig nem ’termeltek a Mátraalján. Például a piros traminit, a szürkebarátot, vagy a francia eredetű Sovignont. Nerp csoda tehát, hogy mellettük döntött a minisz­térium, amikor vezető gazda­ságnak jelölte a Gyöngyös— domoszlói akat. Az állami gazdaságiak nyomban mun­kához is láttak. Létrehoztak egy társulást, amelyhez a hejómenti és a mezőnagymi- hályi állami gazdaságok, va­lamint a gyöngyössolymosi, a gyöngyöspatai Egyesült Mát­ra és a gyöngyösoroszi ter­melőszövetkezet is csatlako­zott. Több mint 1300 hektá­ron ipanszerűen kezdik meg « szőlőtermelést. Mindez gondot is jelent as irányító gazdaságnak. Ki kell dolgozniuk a tájnak, á dom­borzati viszonynak megfelelő, egységesen' alkalmazott ter­melési technológiát. A már meglevő» ültetvényeket pedig ~ korszerűsítik es ezzel lehetővé teszik azókat a gépi s/.ürete- lésre, Az V. ötéves tervben a kedvező kormányprogram alapján 23000 hektárra növe­Meg nehány évvel ezelőtt Is így emlegették: Közép- Európa legmodernebb vágó­hídja. Büszkén vetették egy­be a világszínvonallal és ki is állta a próbát a gyöngyö­si húsüzem magas pályás vá- góvonaia. Annak is már ti­zenöt éve, hogy megkezdte működését az új üzem. De a vállalat fennállása sem sak­kal távolabbi múltra tekint­het vissza.- / Most ünnepük negyedszá­zados működésüket De hogy ez alatt a huszonöt év'alatt mi minden történt, azt el­képzelni sem lehet. Érdemes egy kicsit feleleveníteni a gyorsan pergő események némelyikét. Heti: 1 kg hús és 1 kg zsirszalonna Kezdetben volt a vágóhíd. Éppen olyan primitív, mint bárhol az országban. Behaj­tották oda az állatokat, a szarvasmarhákat taglóval ^ fejbe verték, hogy elkábulja­nak, aztán leszúrták. A föl­dön kiengedték a vérét, le­nyúzták a bőrét, ötfelé hasí­tották az állatokat. Jött az orvos, ellenőrizte a belsőré­szeket, a húst, majd felrak­ták a húst a lovas kocsira, illetve a kétkerekű kézi al­kalmatosságra, és elhúzták, szállították a magánkisipa­roshoz, a henteshez, aki fel­darabolta az állatot. A vágóhídon csupán „szú­róhelyek” voltak. Már fej- t módszernek számított, kor a sertéseket egy nagy , üban leforrázták, aztán lenyúzták. A második világháború még ezt a munkát is szüne­teltette, mert a németek le­foglalták a gyöngyösi vágó­lik a szőlőtermő területet, ahol elsősorban a Mátra al­ján meghonosított új fajták­ból telepítenek. Ehhez a gazdaság központ­jában létrehoztak egy kémiai laboratóriumot, ahol tudomá­nyos módszerekkel vizsgálják a telepítésre váró területek földjeit, s ennek alapján végzik a tápanyag utánpót­lást is. A helyes fajta vá­lasztásban a kertészeti egye­tem tanárai, a gépi techno­lógia kialakításában pedig a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munka­társai segítenek. Év elején a társult gazda­ságok szőlészeinek már tar­tottak szakmai továbbképző tanfolyamot, ahol megismer­kedtek a modern szőlőmű­velés és borászat kérdéseivel. A gazdaság azonban nemcsak továbbképzőt szervez, hanem létrehozott egy technológiai osztályú is, amely folyamatos szaktanácsokkal látja el az üzemeket. A társulással lehetőség nyílik arra is, hogy a 70 mil­liós költséggel tavaly felépült gyöngyösi borkombinátot jól kihasználják. Az oda beérke­ző szőlőt folyamatosan fel­dolgozzák, borokká érlelik és palackozzák is. Az állami gazdaságba már megérkezett az első ameri­kai gyártmányú szüretelő kombájn, amelyet hamaro­san a többi társult gazdasá­gok is használnak majd. Az iparszerű termelésben a kombájn mellett előtérbe kerül a növényvédő helikop­ter. amellyel egyszerre két­ezer hektárnyi szőlőt perme­teznek Ezenkívül 120—130 lóerős nehéz traktorokat és hozzájuk csatolt munkagépe­ket használnak, melyekkel a hagyományostól mélyebb talajművelést és hatékonyabb műtrágyázást végeznek. Ag iparszerű termeléssel egy egységes folyamatot alakítanak ki a gazdaságok a szőlőtelepítéstől egészen a feldolgozásig, illetve az érté­kesítésig. Amellett, hogy 40— 50 mázsával növelik a hek­táronkénti átlagtermést, biz­tonságos termelési feltétele­ket is teremtenek a társulás­ban részt vevő partnereknek. Mentasz Károly hidat maguknak. Qsak 1945 őszén kezdődhetett meg új­ból a vágás a magánikisipa- rosok részére. Aztán eljött az idő, amikor a szövetkezés vette át az irányítását a vá­góhídnak. összesen 23 alkal­mazott végezte a teendőket. Fejenként és hetente kap­tak a fizetés mellé egy kg húst és egy kg zsírezalomnát. Akik tagjai voltak a szövet­kezetnek, két kg húst vihet­tek haza hetenként. Havonta néhány száz ser­tést. 150—200 szarvasmarhát és közel annyi borjút szúr­tak le. Az üj vágócsarnok műszakonkónti teljesítménye közel 500 sertés vagy 240 szarvasmarha. A két adat sokat mond, egymás mellé állítva. Vállalatok jöttek és mentek Baj volt a 'szövetkezettel, ezért felszámolták a tagok elhatározása alapján. Innen­től eléggé sok változás kö­vetkezett, olykor egészen gyors egymásutánban. Köz­ségi vállalatként is műkö­dött a gyöngyösi vágóhíd. Még jeget is gyártottak, igaz, tetemes ráfizetéssel. Aztán kiterjesztették a hatáskörét Hatvanra és Hevesre, de Recsk is idetartozott még. A felvásárlási tevékenység még több mozgással járt együtt: a nemzeti vállalattól kezdve a két szomszédos me­gye, Heves és Szolnok ösz- szekapcsolásáig, majd a fel­dolgozó és a felvásárló mun­ka egy kézbe adásáig — fel­sorolni is sok lenne. Annak idején még alkud­tak az állatokra a vállalat felvásárlói. A vásárokon is, de a házaknál is. Addig kel­lett ütniük a vasat, addig kellett csepülniük, a jószá­got. ijesztgetniük a gazdát, Állásfoglalást adott ki a* Egészségügyi Minisztérium a gyermekgondozási segélyen levő egészségügyi szakdolgo­zók segélyezési idő alatti szakképzéséről. Jelenleg az egészségügyben több mint 9 ezren élnek a gyermekgondozási segély le­hetőségével, otthon gondoz­zák, nevelik gyermeküket Jogos igény, hogy ezek a kis­gyermekes anyák a segély ideje alatt célszerűen, hasz­nosan és a lehetőségek adta kereteken belül megfelelő ön­képzéssel, esetleg szakmai képzéssel, továbbképzéssé) töltsék, ki szabadidejüket Az érvényben levő rendeleték azonban eddig erre nem biz­tosítottak lehetőséget. A ren­delkezések szerint ugyanis a gyermekgondozási segélyben amíg a megállapított hivata­los áron nem volt hajlandó eladni a marháját vagy a sertését. Aztán elhajtották az álla­tokat a vágás helyére, oly­kor a „közeli” 30—50 kilo­méterre lévő városba, olykor pedig más megyébe, de ak­kor már vagonba rakták őket. Pestről kapta meg minden felvásárló a címet, ahová el kellett juttatnia az állatokat. És még aznap, a megvétel napján vagon is lett, hajtó is akadt, a megfe­lelő helyre kerültek az álla­tok. A felvásárlók egymással is, az igazgatóval is a leg­többször csupán a vásárokon találkoztak. Itt adták a híre­ket, kapták az utasításokat, a legtöbbször egy-egy ulti­parti alatt. Azt nem lehet állítani, hogy az adminiszt­rációs munka kifogástalan lett volna, az elszámolások is „nehézségekbe ütköztek” olykor, de azért fennakadás nem volt. Igaz: a szállítmá- 'nyok eléggé szeszélyes mó­don érkeztek és indultak. Akkor, amikor éppen volt mit szállítani. Gaaariu és követői Most egész sor számot le­hetne tenni egymás után, hogy kifejezzük: mi és mennyit változott az elmúlt 25 év alatt. De ezek az ada­tok nem mondanak sokat a kívülállóknak. A szakembe­rek pedig ismerik azokat. Nézzük magát az embert, a dolgozót. Mát- 1968-ban arra is fu­totta az erejükből, hogy Mongóliába menjenek segí­teni, az ott épült új vágóhi­dak munkásainak. Ezt a te­vékenységüket néhány évvel azután megismételték. Az első brigád a szocialis­ta cím elnyeréséért 1963-ban részesülő dolgozók a segély ideje alatt semmiféle Hawa­ii képzésbein sem középfokú, sem felsőfokú főiskolai, egyetemi oktatásban nem ve­hettek részt. Most az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékesei — az egészségügyi munkaerőgond­jaira való tekintettel, a Mun­kaügyi Minisztériummal egyetértésben, úgy határoz­tak: a jövőben az egészség- ügyi és szociális intézmények gyermekgondozási segélyen levő szakképzetlen dolgozói­nak a segély ideje alatt is le­hetővé teszik szakmai tanul­mányokat. Ennek fel tétele az, hogy a gyermekgondozási segélyen levők — a segély ideje alatt — a szervezett, munka melletti tanfolyamo­kon csak magántanulóként, alakult meg, és felvették Ga­garin nevét. Innentől kezd­ve mintha új szellem terjedt volna el. Az emberek azt nézték, hogyan tudnának a kötelező mértéken túl is tenni a vállalatért, a többie­kért. A különböző kitünteté­sek sora is jelzi, mennyit ér­tek el szándékaik alapján. Az idén ismét ünnepelhették a kongresszusi munkaver­senyben elért sikereiket Kihelyezett osztályokat szervezetek, hogy mindenki elvégezze az általános isko­lát. Aztán áttértek a két mű­szakra. A munka dandárját ekkor' is a szocialista brigá­dok vállalatéit magultra: Osz­tódással növelték a számu­kat és magukba olvasztottak egy csomó új dolgozót akik­nek túlnyomó többsége ek­kor ismerkedett a szakmá­val. Az utóbbi években tovább korszerűsítették a gyöngyö­si húsfeldolgozó üzemet, a vágóhidat, és újabb korsze­rűsítésekre készülnek. Nem­csak a munkában nincs meg­állás, hanem az újabb és az újabb feladatok vállalásában sem. .Miközben a lakosság jobb és egyre javuló ellátá­sáért teszitek erőfeszítéseket, fokozzák a tárgyi, feltétele­ket és a technikai bővítése­ket is végzik Jól tudják, hogy az emberek közérzeté­nek alakulása jelentős mér­tékben függ tőlük. Mert ilyen gyarlónk vagyunk: jóllakot- tan mindent másként látunk. Kényesek vagyunk a kony­hánkra. A Heves megyei ÁTlatfiar­galmi és Húsipari Vállalat dolgozói azon igyekeznek, hogy mindig jól érezzük ma­gunkat. Akárhogy nézzük is: ez nem is kevés erőfeszítést igényel. Ügy látszik: ők győ­zik. G. Molnár Férésé és kizárólag elméleti képzés­ben vehetnek részt. Munkába való visszatérésüket követően azonban a megfelelő szak­mai gyakorlat letöltése után ugyanúgy képesítő vizsgát tehetnek, mint a tanfolya­mok többi hallgatói. Az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a gyer­mekgondozási segély ideje alatt — magántanulóként — azok a dolgozók is folytat­hatják tanulmányaikat, akik eredetileg a munka melletti tanfolyam keretében kezdték meg. A Magyar Rádió ifiusagi főosztályának terveiből A rádió májusi ifjúsági műsor választékából kiemel­kedik a Szolgálat egyenruhá­ban című, több adásból álló portrésorozat. Szereplői azok, akik 30 éve szolgálják a munkásosztály hatalmát, vé­delmezik államhatárainkat, a közrendet és a közbiztonsá­got Egyetemi polgár vagyok a pécsi egyetemen címmel mű­sor készül arról, mit jelent ma diáknak, egyetemistának lenni ebben a régi iskolavá­rosban. A pécsi városnapon elhangzó műsor témái között szerepel a pécsi egyetem tör­ténetének, híres professzorai­nak bemutatása is. Az adás elkalauzol az egyetemi szín­játszók, muzsikusok közé, s a tudományos diákkörök munkájába is bepillantást nyújt. Negyedszer rendezi meg az idén a rádió ifjúsági főosz­tálya a Népművelési Intézet a „Szóljatok. *sorozatot Ezúttal a benevező csoportok a hazáról vallanak, ahol él­nek; a dolgozó emberről, a társadalom átalakulásáról. A Nemzetközi Vöröskereszt napján, május 8-án Az élet tisztelete címmel hangzik el összeállítás. A műsor, ame­lyet Tarnay Márta szerkeszt, a véradó munkás, a képeit felajánló művész, a hazánk­ban gyógyuló és tanuló gui- neai orvostanhallgató, vagy a testvérét, kereső idis asszony példájával kívánja érzékel­tetni a Vöröskereszt hétköz­napjait. Május 25-én a gyermeknap alkalmából sugározzák a Mu­tatványos muzsika című vi­dám, ünnepi összeállítást 8— 10 éves gyermekek számára. A stúdióban is ennek a kor­osztálynak a képviselői fog­lalnak helyet. Vásári forgata­got, kikiáltót, mutatványoso­kat idéznek a zenészszerszá­mok és a versek, s maguk a gyermekek is közreműköd­nék a vidámság megteremté­sében. * A nyitott színtől a vágóvonalig m. . » .ii>­seit köszöntöttük, azokat, akik a felszabadulási és kong­resszusi munkaverseny során becsülettel helyt álltak, s ki­érdemelték a legjobbaknak járó elismerést. Közöttük is első a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet, amely megkapta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kong­resszusi zászlaját. Ehhez tár­sult a Kiváló szövetkezet cím, s az a jutalom, amelyet a leglelkiismeretesebben te­vékenykedő dolgozók és szo­cialista brigádok vettek át. Ünnepeltek azoknak a vál­lalatoknak a munkásai, ame­lyek tartalmasán sáfárkodtak a lehetőségekkel, s bizonyítot­ták. hogy vállalásaikat nem­csak teljesítik, hanem eseten­ként túl is szárnyalják. Stílusos tisztelgés volt ez május else­je, a nemzetközi munkásság nagy ünnepe előtt. Megyénk lakosságát tartal­mas, változatos, színes prog­ram várta. Egerben — a Sta­dionban Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott ünne­pi beszédet, amelyet közel húszezren hallgattak meg. Ezután a megye különböző községeiből összeseregleít ér­deklődők a Népkertbe vo­nultak és megkezdődött az egész napos, színes majális. A gyöngyösi üzemek, vállalatok és ipari szövetkezetek dolgo­zói a Mátrában ünnepeltek, a Gagarin Hőerőmű munkásai számára a markazi tó part­ján szerveztek szórakoztató programot. A mátraderecskeiek bizo­nyára sokáig emlékeznek majd arra a közel 50 percre, amikor a televízió jóvoltából lehetőség adódott arra, hogy bemutatkozzanak ország-vi­lág előtt — ez a szó szoros értelmében így van, hiszen az adást az Intervízió is közve­títette —, s ízelítőt adjanak a község múltjából, jelené­ből, jövőjéből és nem utol­sósorban a község népművé­szeti hagyományaiból,„ „„ Tartalmas közéleti pezsgést ígérnek az országgyűlési kép­viselőválasztások előkészüle­tei is. Témában nem lesz hi­ány a jelölő- és a választási gyűléseken, hiszen minden bizonnyal szó lesz a munka - ról, s arról, hogy a párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait miként lehetne maradéktala­nul megvalósítani. A taná­csok, a KISZ- és a szak­szervezetek is közreműköd­nek az előkészítésben, réteg- gyűléseket, szakmai találko­zókat rendeznek, s ezek fó­rumokat biztosítanak minden állampolgár számára, hogy elmondja észrevételeit, job­bító javaslatait. Benépesült a határ is: a termelőszövetkezetek tagjai szorgoskodnak a cukorrépa­földeken, s a területek jó részén földbe került a rcpa- mag, s gyors ütemben vég­zik a soron következő mun­kákat is. Vetik a naprafor­gót Kerecsenden, ültetik a paradicsompalántákat Me- zőszemerén. Az egriek, de a megye- székhelyre látogató turisták számára is kellemes megle­petés az, hogy a barokk bel­városban megnyílt az első ön- kiszolgáló étterem, amely legalább tizenöt féle fogással s franciás különlegességekkel várja majd a vendégeket. Még egy biztató hír az eg­rieknek: a félév végén már az egész város területén néz­hetik a televízió második programjának műsorát. Az is sokatmondó, hogy ez is munkasiker, méghozzá a ja­vából, mert az Universal Szervi® Ipari Szövetkezet a közel 1.5 millió forint érté­kű átjátszó berendezést — amelyet társadalmi munká­ban készített — nemes gesz­tusként az ötvenezer lakosú ▼árosnak ajánlotta fel... (péesi) rNwüsösd 1975, május 4., vasárnap A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási tőrvény rendel­kezéseinek megfelelően 1975. június 15-ére kitűzte az országgyűlési képviselők választását. — TERRA —­Miniszteri állásfoglalás a gyermekgondozási segélyen levő egészségügyi dolgozók szakképzéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents