Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

fl Vándor Sándor nrankás és iffűmunkás énekkari szemléről

Nagyszabású kórustalálkozót rendeztek Egerben. Megyénk munkás, ifjúmunkás kórusainak e bemutatója szerves része, megyei döntője volt az 1976-ban megrendezésre kerülő országos Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás kórusfesztiválnak.

Az Erkel Ferenc Ifjúmunkás Énekkar Gyöngyösről nem nagy múlttal rendelkező együttes. A Heves megyei népdalcsokrot ízesen, hangulatosan tolmácsolták. Bárdós Lajos Tiszai dallamok című műve, úgy érezzük, még nagy erőpróbát jelen tett, a kórusnak. Mozgalmi dalaik jó felfogásban szólaltak meg. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a hangképzésre, s indításaik is kissé bizonytalanok. Szereplésük a meglévő hibák ellenére is figyelemre méltó, szép teljesítmény. A kórus dirigense Balogh Istvánná volt

Az Egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Ifjúmunkás Énekkara a Heves megyei summásdalokkal kezdett és aratott megérdemelt, szép sikert. Svesnyikov Szülőföldem című műve különösen egyéni megfogalmazásnak tűnt. A hangképzés igénye e kórusnál is sürgető igényként vetődik fel. A hibák ellenéie a kórus — mely szintén nem nagy múltra tekint vissza — így is több, szén szerepléssel hivta fel n -a a figyelmet. Kama- £ Korsós Nándor, kinek ügi szeretete, jó elképzelései hamarosan nagyobb eredmények elérésére is predesztinálja majd a kórust.

A selypi 215. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet énekkara láthatóan megille- tődötten mutatta be műsorát, s ez produkciójukra is kihatott. A Bunkócska című orosz forradalmi dal felépítése (szólista-kórus) jó! A bécsi munkásindulónál hiányoltuk a zongorakíséretet. A kórus kétségtelenül legsikeresebb produkciója volt a Most szép lenni, és a Gábor Áron című kánon. Bár az utóbbiban indokolatlannak tartottuk a dinamikai változásokat. Ismeive együtteseink gondjait, e szereplésük derék munka volt. A kórus vezetője Budai Gyula volt.

Az egri 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyeskara már nem hatott meglepetésként, hallottuk jó szereplésüket korábban Hatvanban is. Mégis el kell mondanunk róla, hogy e rövid eltelt idő óta számottevő fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Népdalcsokruk igényes, választékos, szépen megszólaltatott produkció volt. Általában a kórusra jellemző a tiszta éneklés és a fegyelmezettség. Rossa Ernő Felszabadulás c. dala nem kis feladat elé állította a különben muzikális, jó alkalmazkodó Bocsi Rozáliát. Az együttest ezúttal Kisgergely Mária vezényelte.

Szilvásváradról a Petőfi Sándor Munkáskórust először hallottuk Egerben énekelni. Különösen Bárdos GeI7.4JO:

Észak* szom szédainknál I. rész

rencséri utca című feldolgozásával arattak szép sikert. A Borgulya Ébredj, szép világ! című kompozícióban a két szólista megilletődöttsé- ge ellenére is a kórus él- ményszerűen, élettelin énekelt, s ez volt legnagyobb erényük.

, A füzesabonyi Erkel Ferenc Munkáskórus már im- - pozáns megjelenésével is hatott, de még inkább igényes műsorválasztásukkal és éneklésükkel. Különösen szép produkcióként értékeljük Marija Kozina Talpra, elv- társak!, Karai Egységben az érő című művek előadását. Vándor Sándor Mondd, mit érlel című művének jelen előa<iása még éretlennek hatott. A kórus szemlátomást így is nagy fejlődésről tett tanúbizonyságot. A zongorakíséreteket magas szinten Ary Tibor látta el. Pászti József karnagy fáradhatatlan munkája, ügyszeretete nagy nyereség a kórus munkájában.

Az Egri Szövetkezetek Leánykórusa Moskovszky Vin- cze vezetésével szép műsorral rukkolt ki. A kórus üde, világos hangszíne,- a szólamok tisztasága, a formálókészség mind igen szép erénye az együttesnek. Népdal- cukruk választékos, jó felépítésű. Karai Barrikádra című műve jó tempóban, határozottan szólalt meg. Munkálkodásuk több figyelmet érdemelne.

A füzesabonyi Járási ÁFÉSZ Kamarakórus — a férfikor teljében levő 13—14 tagú együttes — különös belső adottsággal rendelkezik. A művek átélésében tisztán, gazdagon teremtenek atmoszférát maguk körül. Műsoruk ezúttal is gazdag, választékos volt. Legszebb produkcióként könyvelhetik el Alexandrov Fel, küzdelemre című műve megszólaltatását A jelenlévő zeneszerzőtől jó érzés volt hallani azt a sok szép és méltó dicséretet, mellyel e kórust nem érdemtelenül elhalmozta.

A nagy múltra visszatekintő káli Bartók Béla Férfikar ez alkalommal is méltó sikert aratott. A javarészt idősebb korosztályhoz tartozó dalosok énekén nem lát-' szik a kor. Éneklésükkor valamennyiük arcáról sugárzik a boldogság, a zene szere- tete. Különösen tetszett ez alkalommal Krucinyin Szép a harcos élet című művének tolmácsolása. Az együttes zongorakísérője Gáspár Mária, vezetőjük Galambos László.

Meghívott kórusként a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női kara és vegyes kara is fellépett. A női kar műsorán Kodály Jelige, Orosz népdal- feldolgozás, Valamint Karai Barrikádra című műve szólaltak meg. A főiskolás lányok igen stílusosan, szép hangzáskultúrával, plasztikusan szólaltatták meg az elhangzó műveket. Különösen tetszett az Orosz népdalfeldolgozás, mely csokor válogatása s előadásmódja mélKétrészes ripartfilmsoroza- tot készített Csehszlovákiáról Schmidt Péter szerkesztőmMmm

t&TS. májú* i.

rendező és Forray Tibor operatőr.

— A filmben részben az elmúlt harminc év eredményeire, eseményeire pillantunk vissza, részben a magyar—csehszlovák kapcsolatok nyomában indultunk el mondja Schmidt Péter. — Kétezer kilométeres utunkon felkutattuk mindazt, ami országainkban, közös, akár gazdasági, akár kulturális, akár emberi szempontból. Jártunk a Csorba-tónál, a Magas-Tát- rában, Kassán, Pozsonyban. Gazdasági-kulturális kapcsolatainkról, a turizmus helyzetéről, neves személyiségek adtak interjút. Véleményt kértünk a pozsonyi Bratislava Szálló magyar építőiről, a komáromi hajógyárba átjáró magyar munkásokról- Jártunk sörgyárban, a Kohinor ceruzagyárban, a Lenin Kohászati Művek testvérüzemében, a pozsonyi magyar iskolában.

A sorozat második részét május 6-án, kedden 17.55 árakm vetíti a tetevMá

tán aratott megérdemelt tóként. Különösen szerelném laemelni az alt szólam meleg, puha hangzását, s kórus dinamikai árnyaltságát, szín- gazdagságát, A kórus karnagya Tar Lőrinc. A vegyeskórus műsorán Pászti Miklós Lamento (paraguai népdalfeldolgozások) és Svesnyikov Kipn a réten című kompozíciók szerepeltek. Az előbbit Tar Lőrinc, az utóbbit Csikós Andor vezényelte. A kórus életre hivása mindenképpen siker, érték. Funkcióját a kórus —r hisz- szüj? — méltóan fogja betölteni. Sajnáltuk, hogy „csak” két számot hallhattunk tőlük.

Az Építők Heves megyei Vegyes kara méltóan híréhez szerepelt a szemlén. Kodály Felszállott a páva című kó- rusremeke igen szép állomása az együttesnek. A kórus e szereplésével újabb szép állomáshoz érkezett. Él a kórus! Homogén egységes hangzás, gazdag ritmika, jó szövegmondás, kulturáltság jellemző éneklésükre. Véleményem szerint a szemle legkiegyensúlyozottabb együttese volt. A két utolsó mozgalmi daluk előadása sokunk számára emlékezetes élmény marad. Dr. Valentin Kálmán és segítőtársa, Ocs- kay György munkálkodása minden elismerést megérdemel Külön szeretném kiemelni a produkciójukból a szoprán szólam gyönyörű éneklését! A nehéz zongora- kíséreteket Vincze Teréz látta eL

A szemle zárószámaként Behár Forradalmi dalok című kompozícióját szólaltatta meg az egyesített nagykórus. Nógrádi László karnagy keze nyomán több száz torokból szólaltak meg a szebbnél szebb mozgalmi dalok. A kíséretet az Egri Szimfonikus Zenekar látta eL

Summázva a dalostalálkozót, elmondhatjuk, hogy munkáskórusaink többsége a várakozásnak megfelelt. Továbbfejlődésüket megfelelő dalosutánpótlás biztosításával, a kórusvezetők rendszeres szakmai továbbképzésével, minél több éneklési alkalom megteremtésével szavatolhatjuk. A mai kóruséneklés nagyobb követelményeket támaszt az előadókra, kórusvezetőkre egyaránt. Ennek megfelelni — még amatőr szinten is — nem kis feladat • *

Szepesi György

Népi

együttesek

a ma

Népviseletek majálisa — így is nevezhetnénk az idei május elsejét. A népi együtt9» sek színes kavalkádját a megyében több helyütt, így Egerben és Mátraderecskén is sóit ezer ember csodálta meg. Az ünnepi műsorban fellépő, népviseletbe öltözött énekesek, zenészek, táncosok ízelítőt mutattak be lakodalmas játékokból, vidám és balladai hangvételű dalokból, a Mátra népdalkincseiből, valamint népi gyermekjátékokból.

Népviseletbe öltözött lányok, asszonyok és gyerekek között a mátraderecsket

felvonuláson. (Foto: Korbai Géza)

Nagy sikerrel sze repelt Egerben a siroki Mátra Művelődési Ház asszonykórusa,

(Foto: Szántó György)

A háború végnapjai

Réssietek és dokumentumok

5.

CHARLES DE GAULLE

Háborús

emlékiratok

(Részlet)

A német kapituláció most már csupán formaságok kérdése. De ezeket még teljesíteni kell. Göring, akit Hitler esetleges utódává szemelt ki. s aki úgy hitte, hogy a kancellárra már nem hallgat senki, még a Führer halála előtt felvázolta egy tárgyalási kísérlet körvonalait. Ezt azonban Hitler azonnal megbélyegezte és elvetette. Himmler, aki az utódlási sorrendben a második helyen állott, a maga részéről kapcsolatba lépett Bemadotte gróffal, a svéd Vöröskereszt elnökével, és Stockholmon keresztül fegyverszüneti indítványt juttatott el a nyugati kormányokhoz. Himmler valószínűleg arra spekulált, hogy ha a nyugati fronton megszűnnek a harcok, a keleti arcvonalon viszont folytatódnál?, altkor a szövetségesek táborában szakadás keletkezik, amit a Reich a maga javára kiaknázhat. A Gestapo nagymesterének

lépését néhány olyan gesztus

kísérte, amely gonosztetteivel méltán kiérdemelt undok hírhedtségének enyhítését célozta. így például in extremis (végső pillanatban) felhatalmazta a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy élelmiszereket osszon szét a deportáltak között. Mihelyt ez a szervezet értesített bennünket, azonnal élelmiszereket küldtünk Dél-Német- országba, az ottani koncentrációs táboroknak és azoknak a kiéhezett menetoszlopoknak, amelyeket a németek hajtottajc az utakon. A szállítmányokat Bemből és Zürichből indítottuk útnak saját, svájci sofőrök vezette teherautóinkon.

Személy . szerint hozzám Himmler egy félhivatalos memorandumot juttatott el, amelynek aggódó hangja alól előtűnt a ravaszság. „Rendben van! ‘önök nyertek — ismerte el a dokumentum. — Aki tudja, honnan indult el ön, De Gaulle tábornok, annak nagyon mélyen meg kell emelnie a kalapját ön előtt... De most mihez fog kezdeni? Az _ angolszászokra bízza magát? ök csatlósként kezelik majd, és megfosztják a becsületétől, A ,®ovjatekkel

társul ? Azok a maguk törvényének' vetik alá Franciaországot, önt pedig örökre elintézik ... Valójában egyetlen út vezethetné el az ön népét a nagysághoz és a függetlenséghez, s ez az út a legyőzött Németországgal való megegyezés... Hirdesse meg azonnal! Haladéktalanul lépjen kapcsolatba azokkal az emberekkel, akik a Reichben még tényleges hatalommal rendelkeznek, és új irányba akarjál? vezetni országunkat. .. Ök készek rá. Kérik önt... Ha ön leküzdi a bosszúállás szellemét, ha megragadja az alkalmat, amelyet a történelem ma kínál önnek, minden idők legnagyobb embere lesz.”

... a kétségbeesett kisértő semmiféle választ sem tőlem, sem a londoni, sem a washingtoni kormánytól

nem , kapott. Himmlernek egyébként sem volt mit felajánlania. Hitler, aki valószínűleg magneszelte egyéni próbálkozásait, kitagadta az utódlásból. Ügy rendelkezett, hogy öngyilkossága után Dönitz tengernagy legyen az örökös. A birodalmi kancellária föld alatti bunkeréből küldött utolsó távirat az admirálist ruházta lej a weaédefc jtgássL

A Reich tekintélyének

utolsó védelmezői a végső pillanatokig azon erőlködtek, hogy valamiféle külön- megállapodásra jussanak a nyugatiakkal. Hiába! Az utóbbiak ragaszkodtak ahhoz, hogy Németország minden feltétel nélkül, egyide- ' júleg tegye le a fegyvert mindegyik szövetséges előtt.

... Május 9-én de Lattre

tábornok helyet foglal a Szövetséges nagyhatalmak katonai megbízottainak oldalán, egy zászlókkal díszített fali fegyvergyűjtemény alatt, amelyen a szövetségesek lobogói között a fran- tía trikolor is látható. A német fegyverletétel végső aktusán Franciaország képviselője éppúgy aláíróként szerepel, mint Oroszország, az Egyesült Államok, és Nagy-Britannia megbízottjai. Keitel tábornagy felkiáltása: „Micsoda? A franciák is!”, szemléltetően illusztrálja azt a hatalmas teljesítményt, amelyet Franciaország és hadserege véghez vitt, hogy ennyire fel tudott emelkedni.

„Megnyertük a háborút!” Itt a győzelem! A szövetségéé nemzetek és Francia- ország győzelme ez!..."

.(Vége)