Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

y

... mey kakas sem voll

Nem, semmiképpen sem az elmúlt hét jelesebb produkciói közé tartozik az Utazás a Holdba, e Verne-regény magyar televíziós adaptációja Minden ellentmondásosságával, társadalomból való ki- és elszakítottságában is hitelesebb és művészibb figura H. Barta Lajos televíziós játékának Csernyik Andrása, mint Barbican mérnök alakja, akár még az eredeti Verne-regényben is. Solohov

emlékműsora, a Hajnali

sztyeppén megrázó erejű „dokumentuma” nemcsak egy nagyszerű, ám véres korszaknak, de dokumentuma egyben e korszak emberi bel96 lélekrajzánalk is. Az Aida, ▼agy a Jogi esetek, a vasárnap esti amerikai film, a,Carter kapitány csapata, sőt még a színházi közvetítés, a József Attila Színházból, a Makrancos hölgy is, talán inkább szót érdemelne e hasábokon, mint a magyar Verne-film.

Nem azért, mintha Verne nem érdemelne külön is és mindig is méltató szót. Verne, aki évszázaddal ezelőtt, ha a Holdról kevesebbet is tudott, mint egy mai érdeklődő általános iskolás, de azt már tudta és talán csak ő tudta igazán, hogy ' az emberiség kilépése a „bölcsőből”, csakis a magas fokú társadalmi összefogás eredménye lehet. E zseniális megérző és mélységesen humánus tudós is egyben, fordulatos meséi során mindig az alkotó, a nemes eszmékért, az emberiség technikai, tudományos előrehaladásáért, sőt a szabadságért mindenre kész embert állította regényei középpontjába.

17.10—21.10

A csehszlovák tv estje

Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója jegyében rendezik meg a kedd esti műsort. Amelyben egyrészt magyar vonatkozású, vagy Magyarországon különös érdeklődésre számot tartó műsorokat gyűjtöttek egybe. Másrészt megismerkedhetünk a Csehszlovák Te-' levízió különböző produkcióival. Láthatunk rajzfilmet és dokumentumfilmet, hallhatunk zenét és sportműsort, játékfilmet.

Sajátosan romantikus hősei kemény és következetes realizmust testesítettek meg és fordítva: a realizmusukban

ott izzó romantikus lelkesedésük volt és maradt is az, amiért minden korok ifjúságának ajánlott olvasmánya marad Verne Gyula. Ellentmondásaival is, ma már bizony helyenkint naivnak tűnő társadalom-szemléletével is, sőt tudományos megállapításaival együtt is.

Gyermekkorom kedvenc olvasmánya volt és be kell vallanom, hogy pihenésre szánt óráimnak ma sem eldobott percei azok, amikor felnőtt fejjel veszem kézbe egy-egy

regényét, akár a most televízióra került Utazás a Hóidba (... és a Hold körül) című művét. Érthető lelkesedéssel lapozgattam hát a televízióújságban, amikor ott láttam egyik kedvenc legényem címét, s még nagyobb izgalommal ültem le, hogy képernyőn is szembe kerüljek, azaz, hogy szembekerüljek Bar- bicane-val, Nitcholl kapitánnyal, Ardannal, a furfangos franciával és társaikkal... ... és még kakas sem volt Magam előtt látom a rajzot, amint a súlytalanság állapotában ott lebeg az űrágyúgolyóban a kakas, amelynek fontos szerepe lett volna a Hold rántani való faunájának benépesítésében. Az ágyúklub tagjai a filmen nem vittek csirkét, s így kakast sem a csodás útra magukkal. De végtére is nem a kakas a hibás ebben és nem a meghatározó, csak jellemző. Csányi Miklós, aki televízióid

A távolban a domb mögül kibújt egy teherautó. Azok ott kiáltozva, integetve megállították, s fölkapaszkodtak rá. De egyikük ott maradt a felfordult valamivel; innen már az is látszott, hogy géppisztolya m pecb« atal -ntog. L ;

ra írta és rendezte is ezt a filmet, amelynek műfaját a képernyőről olyannyira hiányolhatja felnőtt, mint szülő, de mint néző is, és különösen hiányolhatják a serdülőkorbeliek, nos, az író és rendező rendkívül szerény eszközöket alkalmazott a vernei világ megvalósítására. Némi túlzással: kakasra sem tellett.

Az a két-három cowboykala- pos gyalogos és lovas, aki szinte hallhatóan a segédrendező parancsszavára sétált el a kamera előtt, aligha teremthette meg azt á vernei valóságot, amelyet az 1860-as évekről sugároz ez a könyv, s s amely nélkül az egész: fantasztikus — ma is az! — vállalkozást még a mesemondás szintjén sem lehet megérteni.

És ugyanez a szegényesség

és kicsinyesség mindvégig. Az ágyúöntés gigászi munkájáról csak hallunk inkább és két kopott csillét látunk mindösszesen, mintsem hogy bepillantást nyerjünk — a mese is lehet valóság, de legalábbis a valóság jó szolgája — a múlt század derekán formálódó egyesült államokbeli technika világában, vernei módon legalább. Barbi- cane-ék korában formálódott a mai USA rendkívül magasan szervezett ipara, nem véletlen, hogy Verne is ott képzelte el megtörténhetőnek hősei kalandját. A messziről is díszletnek ható valós környezet díszletté teszik „hőseim” játékát is. Nevetségesek ők inkább ezen a filmen, mint hősiesek, oktondiak inkább, mint okosak és makacsok, konökak inkább, mintsem kemények és elszántak. És mit kezdjek én, a szülő, olyan hősökkel, akikben a merészség helyett a konok- ság, a hősiesség helyett pedig az oktondiság a fő jellemvonás?

Keserű kiábrándultsággal néztem végig a három részt, s úgy éreztem — vélem joggal —, ismét elsiettünk, vagy inkább elpuskáztunk egy lehetőséget. Még egy kis időt, még egy kis pénzt kellett volna rászánni, talán a koprodukció lehetőségeiről sem megfeledkezve, és olyan filmet tudott volna a Magyar Televízió a mai magyar — és nemcsak magyar! — ifjúságnak adni, mint amelyekből világszerte is meglehetősen szűkében vagyunk.

Fogadjunk egy centben száz ellen: képes is lett volna erre televíziónk.

Karszalagot nem látni rajta. Nemigen nyilas.

Egy perc múlva feltűnt szemben az úton az a teherautó, amelyre a többiek felkapaszkodtak.

Lekapta a sapkáját, a kebelébe dugta. <j

Zsákokkal volt megrakva ez a teherautó. Négyen ülzsákofeap. keiGyurkó Géza

Űttörőyárost avattak Zánkán

Ünnepségek, kitüntetések, jutalmak a legjobb szakköröknek, rajoknak és úttörőcsapatoknak a nemzetközi «vermeknapon

A nemzetközi gyermeknap egyik kiemelkedő hazai eseménye volt a Balaton-parti zánkai úttörőváros átadása. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az MSZMP és a Minisztertanács nevében dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott avatóbeszédet. A tábort-— egymillió kisdobos és úttörő nevében — Szűcs Istvánná, az Üttö- rőszövetség titkára vette át.

Az ország minden részében megünnepelték a gyermeknapot, így Egerben is. Az egri Hámán Kató Megyei Üttörőházban szombaton délelőtt csaknem háromszáz kisdobos vett részt az ügyességi versenyeken, a vetélkedőkön, s a filmvetítésen, amelynek során a Veronika visszatér című filmet tekintették meg. Délután a piros nyak- kendősök birodalma lett az úttörőház. A háromszáz pajtás vetélkedőkön, ügyességi versenyeken mutatta be tudását, erejét, majd megnézték a Csínom Palkó című filmet Már hagyomány,

A gyermeknapon avatták fel a kisdobosokat és úttörőket Hatvanban is. Felvételünkön a boldog Esztergomi Széni, első osztályos kisdiák, az avatómamávaL

(Fotó; Szántó György és takbó Sándor)

hogy az úttörőházban gyermeknapkor adják át a szakkörök vetélkedőjében legjobbnak bizonyult csoportoknak a díjakat. Ebben az évben a kiváló szakkör címet a

Ha ezt is beledobom, két zsetont nyerek. — Kerékpáros ügyességi verseny az egri Hámán Kató Megyei Üttörőházban.

néptárWwsok és a színjátszók nyerték el, valamint a természetbarátkor és a könyv- barátklub. A megyei szakkörök közül Az év legjobb szakköre címet a textilfestők kapták.

Az Egri Gyermekvárosban

190 pajtás vett részt 25-én, vasárnap a gyermeknapi ünnepségen, valamint a kisdobos- és úttörőavatáson, huszonheten pedig ezen a napon kapták meg a személyi igazolványt. A szocialista brigádok, patronálok most is felkeresték a gyermekváros lakóit, s ajándékokkal, édességgel lepték meg a pajtásokat. Délután került sor a játékokra, vetélkedőkre, amelyet csoportonként rendeztek meg.

A gyermeknapon adták át a kitüntetéseket, okleveleket is az úttörőcsapatoknak. A KISZ KB vörös selyemzászlaját másodszor nyerte el a gyöngyösi II. számú Általános Iskola úttörőcsapata. Ugyancsak ezt a zászlót érdemelte ki jó munkája alapján az abasári úttörőcsapat A Kiváló úttörőmunkáért kitüntetést a tamaszentmiklósi úttörőcsapat kapta meg. A Heves megyei úttörőelnökség dicsérő oklevelét a Hámán Kató Megyei Üttörőház, valamint a besenyőtelki, a gyöngyösi V-ös és VI-os számú Általános Iskola csapata és az Egri Gyermekváros kapta meg.

tő közülük német egyenruhás. A másik kettő civil. Sima civilek, karszalag nélkül.

Akkor meg az is német, aki ott maradt. Kár azért, ilyenkor látni, milyen kár, hogy nem tud többet németül ...

Végiggondolta miket tud:

ájn cváj, dráj, kaput (ez ugyan oroszul van, de a németek is értik), loszlosz,, já hájhitler — egyéb nem jutott az eszébe. Úgy van, még az autó meg a rökk, mint a magyarban. !Meg strumf meg kitől, de azt nem tudni, micsoda. Nem látta már a sötétben, mire mondja Henrik, amikor tanította a nénjét németül.

Kevés ez beszélgetni. Rögtön látná a német, hogy ő idegen.

Az autót őrző géppisztoiyos is észrevette őt, de

szemlátomást nem törődött vele. Háttal fordult, rágyújtott. Azután körbejárta a felhemperedett autót, és lekuporodott valahol a túloldalán.

Kellemetlenül fújt most a szél.

Mégis igaza lett a vörös

naplementének. Vagy már

csakugyan itt van Magyar- ország. egészen közel, onnan fúj át. a szél. Mert az biztos, hogy Magyarországon szelet hoz, ha napnyugtakor vörös az ég alja- .Nagy jsapfedoboKi® zeító?

feltomyozva az autó végénél; nyilván a szétszóródott rakomány. Lehet azokban valami, nem üresen menekítik a papírdobozt.

Alkonyodott lassan. De máskülönben sem látszott mo6t már a dombtól a falu.

Ki tudja, mennyire van még. Ha biztos volna, de egészen biztos, hogy az már Magyarország.

Egyáltalán nem biztos.

Jó volna valahol a közelben letanyázni éjszakára. Ahonnan a felfordult teherkocsit is szemmel tarthatná.

Bajosan vontatják azt el reggelig onnan. Vagy ki tudja — még az lenne a legjobb, ha elvontatnák. Mert az a civil képes ott ülni reggelig; oka lehet, hogy ennyire őrzik a rakományt. Ha viszont elvontatnák — kivált, ha sötétedés után jönne érte valami traktor —, hogy tudnák már azt összeszedni, ami a földön erre-arra szétszóródott. Mert iparkodna az a traktor is, mindenki siet, lohol; meglehet, reggelre idáig ér a front.

Hidat nem látott a közelben. Bár a híd amúgy sem jó éjjeli szállásnak, őrzi a katonaság.

A töltés túloldalán, a domboldalon, a felfordult autóval átellenben, néhány rudas tavalyi széna. Hált ő már famakazaibajv téleate, "

Ha jól befúrja magát az ember, ki lehet bírni

Halkan füttyentett a kutyának, és oldalt, kerülővel közelítette meg a szénacsomókat. Jobb, ha nem veszi észre a géppisztolyos. Innen már azt is látta, hogy ott ücsörög a felfordult autó mellett, s konzervdobozban vájkálva eszeget.

Jót bukfencezhetett az autó, míg odaért, nem is csak egyet-kettőt. Az a csudálatos, hogy mind épségben maradtak — vagy nem az ő autójuk volt?

De mi lehet vajon a papírdobozokban? — Nem üresen menekítik, ez az egy biztos.

Kolbász — az volna jó.

Nemigen kolbász, nem szokták azt ilyen papírdobozokba rakni. Meg a szalonnát sem. Bár ki tudja, ezek németek.

'Marmalád ? Az a kemény lekvár. Olyan kemény, hogy bicskával kell vágni. Az se volna rossz.

Aprócska petrencék voltak. Ebben nem fúrhatja mélyre magát, mert a másik oldalán kilyukad.

Kiválasztotta a legnagyobbat, és hozzálátott az éjjeli szállás elkészítéséhez. Míg turkált a szénában, a kutya izgatottan szaglászott. Lehe

1 ezekben egér is. Tágas helyet fúrt. hogy mind a ketten beleférjenek.

... .1 IFolyta&ikA

IB&i. május kedd- '