Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

Búcsú Algériától Megyénk a hazai sajtóban 1975./4. Bábjátékos voltam Orfnt Algírral menetrend- szerű repülőjárat köti össze, mégis örömmel éltünk a le­hetőséggel, amikor Aloulla színházigazgató bejelentette, mehetünk autókkal is. Hat­száz és néhány kilométert a Boeing egy órán belül átre­pül. de micsoda élmény volt 1 ugyanezt a tengerpart mentén kanyargó országúton meg­tenni?! Mellettünk a széles, kék or­szágúton, a Földközi-tenger vándorai; olajszállító tartály­hajók, fehéren vakító, több emeletes személyszállító hajó­óriások, parányi halászbárkák Rassin, a kedvencünk. és közelebb kecses vitorlásak szelték a habokat. A tenger hol kékben, hol zöldes színé­ben tetszelgett. A festői lát­ványt csak a narancsot • és mandarint bőségesen termő fák ligetei takarták el sze­münk elől, hogy a másik ol­dalon addig összeszámoljuk a szentéletű marabuk tiszte­letére épített kupolás sírem­lékeket, ahová ma is szorgal­masan elzarándokolnak a mo­hamedán hívők. Még az orá- ni színházigazgató mesélte a domb- és hegytetőkön fehéren virító síremlékek történetét és nem kevés iróniával tette «sozzá, ennyi szentéletű ember Wlán a világon sincs, ameny- njfi zarándokhely ezea a vi­déken található. Minden kis település lakói azon voltak, hogy nekik is. legyen szent emberük, s ha nem volt ma­rabu, hát az sem változtatott az elhatározáson és felépítet­ték a maguk kis szentélyét. Később falvak határában csacsiháton ügető humuszos csoportokat kerülgettünk, másutt azt találgattuk, mi­lyen járműre várhatnak a fe­hér lepelbe burkolt, fátyoluk keskeny csíkján figyelő asz- szonyok csoportjai? Kis ta­nyák kerítését félig a termé­szet, félig az ügyes gazda öt­letessége hozta létre. Autó­roncsok sorjáztak, s köztük áthatolhatatlan falat képezve nőtt a kaktusz. — Honná ez a sok roncs? — kérdeztem autónk vezető­jét. — Amikor Algírban beje­lentették a francia uralom végét, amikor megtudták az emberek, hogy függetlenek vagyunk, ez olyan ünnep volt, hogy alig bírtunk magunk­kal. A hazautazó franciák itt hagyott autóival fiatalok ez­rei utaztak vidékre, hogy el­mernék a ovőzelem hírét. Ha kifogyott a benzin, mentek tovább gyalog. Nem sokat tö­rődtek akkor a magára ha­gyott járművekkel, s azok megmaradtak emlékeztető­nek. El-Asham, ahol az utolsó algériai éjszakát töltöttük, kis város, valamivel közelebb a fővároshoz, mint Oránhoz. Már hajnalban szólt az éb­resztő, hogy délelőtt startoló repülőnket ne késsük el. A főváros zöld-sárga taxijait már ismerőkként köszönthet­tük és bár minden városban más színűre festik ezeket a fürge járműveket, most nem tartottuk furcsának ezt a le­BU KAREST: Az orvos így szól paciensé­hez: — önnek teljes nyugalomra van szüksége. Semmi izga­lom, semmi komoly megeről­tető munka. .. Azt tanácso­lom, hogy holnap újra men­jen be a munkahelyére!... TEXAS: Találkozik két texasi cow­boy. Azt mondja az egyik: — De felvágós lettél, Joel — Miből gondolod, Jack? — Amikor tegnap utánad lőttem, meg sem fordultál... VARSÓ­Konstantyn a gyerekével sétál a parkban. Egyszerre odalép hozzá Tadeusz, a ba­rátja; heteden színösszeállítást. Ben Miloud, a házigazdánk, az algériai kulturális miniszté­rium utazásunkért felelős képviselője várt bennünket a repülőtéren. Nyomban hozzá­látott az idegölő tortúrához, hogy felszerelésünk velünk együtt utazhasson. Csodáltuk ennek az embernek a nyugal­mát, akiről jól tudtuk, mi­lyen küzdelmes élete volt. Fiatalon francia hajókon jár­ta a végtelen vizeket, majd önként lépett a hazafiak har­coló csapatába és megjárta a börtönöket, túfélte a franciák válogatott kínzásait. Koráb­ban leírtam, hogy megérkezé­sünkkor két nap, mekkora türelem, ismeretség és meny­nyi akta kellett, míg ládáink rendeltetési helyükre kerül­tek. Most is kanyargós volt az ügyintézés útja, de bará­tunk mindezt önfeláldozóan végigcsinálta. Nem rajta múlt, hogy első tunéziai fel­lépésünket mégis el kellett halasztani egy szabadna­punkra, de erről majd ké­sőbb. Ott volt a repülőtéren kis kedvencünk, Rassin is. A há­rom és fél évesek határozott­ságával sikerült elérnie, hogy találkozzék velünk és bár ez­úttal nem játszhatott a szín­padi „barátaival”, a bábuk­kal, néhány magyar csokolá­détábla megvigasztalta. Vendéglátóink így fogal­maztak a búcsúzáskor: _ Al ágyon hasznosnak értékel­jük az önök algériai vendég­szereplését. Bármikor szíve­sen látjuk vendégül a Har- lekint azokért a feledhetet­len előadásokért. — Szahar... — mondtuk arabul. (Ez a szó egy kevés arab szókincsünkből, amit hamar megtanultunk és je­lentése: köszönöm.) Repülőnk már magasan szállt, s nekünk még mindig úgy tűnt, mintha integetné­nek a földről. — Milyen gyönyörű fiad van! A szeme, az orra, a szá­ja a tiéd. Olyan, mint egy kis angyal. Most jut eszembe: adj egy százast elsejéig, Konstantyn! — Nem adok — feleli hű­vösen Konstantyn. — Ez a feleségem első házasságából való... BECS: — Uram, visszahoztam a kutyát, amit tegnap vettem öntől: ez a kutya lop! — Nem veszélyes... — Hogy-hogy nem veszé­lyes? Tegnap ellopott a kony­hából másfél kiló kolbászt. — Ilyesmi bizony meges­het, de pénzhez sose nyúl!... SZÓFIA: A férj egész ejjel nyagde­ÄROKSZ ÁLLÁSI ÉVA: ELLENEZTÉK — MEGSZEREZTÉK Tükör. 1975. április 28. Eger város kereskedelmi hálózata az utóbbi években örvendetesen bővült. Ennek egyik szép bizonyítéka az el­múlt évben átadott Dobó téri Centrum Áruház is. Az új kereskedelmi objektumot Árokszállási Éva mutatja be a Tükör olvasóinak. Az áru­ház megépítésének gondola­ta közel egy évtizedes. Mi­után a város vezetői döntöt­tek az új áruház felépítésé­ről, lebontották a régi épü­letet. Az építkezés azonban nehezen kezdődött el. A ter­vezett másfél évből végül hat kemény esztendő lett. Peschka Vilmos terveit az építőipar szerencsésen való­sította meg. Az úi áruház jól beillik a műemléki kör­nyezetbe. A város és a me­gye lakói csakhamar meg­kedvelték az új létesít­ményt. Harmincmillió forint értékű árukészletéből na­ponta sok százan vásárol­nak. DOBOZT ZSUZSA: ITTHON AZ OTTHONBAN Pajtás. 1975. április 2. Különösen az utóbbi évek­ben népi államunk rendkí­vül sokat tett fizikád dol­gozóink gyermekeinek tanít­tatása érdekében. Államunk ez irányú gondoskodásának megyénkben is számos bi­zonyítékát sorolhatjuk fel. A bizonyítékok között fon­tos helyen áll a kollégiu­mok létesítése. A pártunk X. kongresszusa utáni idő­szakban megyénkben Pétér- vásárán, Hevesen és Mátra- füreden létesült kollégium fizikai dolgozó szülők gyer­mekei részére. Az elmúlt évben átadott mátrafüredi kollégiumról olvashatunk a Pajtás április 2. számában rövid, sok képpel illusztrált cikket. A gyönyörű diákott­hont az elmúlt év szeptem­berében száznegyvenöt, az általános iskola felső tago­zatát végző tanuló népesí­tette be. Az iskolások az or­szág különböző tájairól ér­keztek. Olyan gyermekek ők, akiknek szülei a napi munka mellett nem értek rá eleget foglalkozni velük. A kollégiumban otthonra ta­láltak. A - közösségi élet megsokszorozza tettrekészsé- güket, egymásban támaszra találnak. H. T.: HARMAN — HATSZAZÉRT Népsport. 1975. április 26. Különböző felmérések je­lezték, hogy az iskolás korú fiatalok fizikai állapota, erőnléte sok kívánnivalót hagy maga után. A helyzet megváltoztatására irányuló törekvések egyik lényeges vonatkozása, hogy iskolá­inkban bevezették a heti háromszori testnevelési órát. Ez azonban csak kerete le­het a tanulóifjúság eddigi­nél intenzívebb edzésének. Meg kell teremteni az ob­csel, mert fáj a foga. A fele­ség rászól: — Az istenért, ne nyögjél folyton, Atanasz! Nem tu­dok tőled aludni. — Én sem tudok aludni, Eliszaveta! — Na igen, de legalább ne­ked fáj a fogad!... LONDON: Egy előkelő, drága étterem­ben középkorú férfi gyertya­fény mellett vacsorázik egy gyönyörű, vörös hajú, fiatal nővel. — Mond. szivecském, ko­molyak az érzelmeid? — Természetesen, drágám. Ha szórakozni akarnék, min­den bizonnyal fiatalabb part­nert választanék, nem gondo­lod? ... ATHÉN: A vendég kacsasültet rendel az étteremben. Amikor eléje teszik, felkiált: — De kérem, ennek a sült­nek pálivkaszaga van! A pincér három lépést hát­rál és megkérdi: — Még mindig? . ■. Révész Tibor gyűjtése jektív és a szubjektív fel­tételeket is, vagyis új tor­natermek, sportpályák, va­lamint lelkes testnevelő ta­nárok is kellenek. Ha a fel­tételek megvannak, iskolá­inkban egyre szebb sport­életet lehet teremteni. Ezt bizonyítja az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakkö­zépiskola példája is, ahol az igazgató, Csicsai József és a testnevelő tanár Kun házas­pár összefogása fellendítet­te az iskola sportéletét. A Népsport cikkírója a szak- középiskola testnevelésének jelenlegi helyzetéről, annak szép fejlődéséről, a tervek­ről számol be A gazdag tartalmú írás csupán egyet­len vonatkozását emelnénk most ki. Azt ugyanis, hogy az iskolában a tanulók kö­zött végzett erőnléti felmé­rés után a testnevelő taná­rok módszeresen törekedtek a diákok testi képességeinek fejlesztésére. Ennek eredmé­nye már meg is mutatko­zott. A jubileumi futóver­seny 1945 méteres távját minden diák lefutotta. OROSZ BERTALANNÉ: GYÖNGYÖS könyvtárügye EGY SZAKFELÜGYELETI VIZSGALAT TÜKRÉBEN Könyvtáros. 1975. április­Az elmúlt év őszén a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya megbízatása alap­ján könyvtári szakfelügyele­ti vizsgálatot végeztek Gyön­gyösön. A szakfelügyeleti vizsgálat, illetve a szakmai felmérés kiterjedt a tanácsi könyvtárakra, a szakszerve­zeti könyvtárakra, a válla­lati műszaki könyvtárakra, s az iskolai könyvtárakra. A vizsgálat tapasztalatairól hosszabb cikket közölt a megyei könyvtár igazgatója a Könyvtáros hasábjain, összefoglalónkban a tanul­mány néhány tanulságos vo­natkozását emeljük ki, ame­lyek elgondolkoztatóak. A felmérés azt bizonyította, . hogy á város gyarapodásá­val nem tartott lépést a könyvtárak fejlődése. Gyön­gyös könyvtárai kicsinyek, szűkösek, szolgáltatásaikat nem tudják fejleszteni. A Településeink könyvtá­ri ellátása c. KMK-kiad- vány adatai szerint Gyön­gyösön a legalacsonyabb az ellátottság a hasonló nagy* ságú középfokú központok közül. A városi könyvtár nincs felkészülve a városi intézményektől elvárható tá­jékoztatási feladatok meg­oldására. Sem a központi városi könyvtár, sem a fiók- könyvtárak nem élnek önál­ló közéoületként a városla­kók tudatában. A városban a szükségesnél több szak- szervezeti könyvtár műkö­dik. SZÁLA LÁSZLÓ: TI, 30 ÉVESEK. — MINDIG ÜJRA KEZDENI Népművelés. 1975. április. Szála László, a Népmű­velés áprilisi számában négy népművelőt, könyvtárost mu­tat be. Az egyik portrét Ko­vács Imrénéről, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár mű­velődési házának igazgató­járól készítette. Kovácsné még fiatal, de mór hosszú éveket töltött a népművelési pályán. Hatvanba Apcról került 1974 nyarán, ahol hat gazdag évet töltött. Irányí­tásával ott színes, eleven kulturális élet bontakozott ki. Férjével közösen ifjúsági klubot hoztak létre, amely hamarosan kiváló lett, s két­szer is elnyerte az arany­koszorús címet is. Közben elvégezte a táncoktató tan­folyamot, volt tánccsoportja, irodalmi színpada. Munká­jáért megkapta a Heves me­gye művelődésügyéért ér­demérmet. Nehéz szívvel hagyta ott Apcot. Hatvan­ban azonban jobb lehetősé­gek fogadták. Űj munka­helyén már népitánccsopor- tot szervezett, ide költözött a városi irodalmi színpad. Szeretné, ha minél több munkásfiatal bekapcsolódna a kulturális munkába. Az üzemi pártbizottság, a gyár vezetése mellette áll. Támo­gatják terveit, amelyek, úgy hiszi — megvalósulnak. Szecsko Károly l (Folytatjuk) Pilisy Elemér kUJíiU i >1 8.25 Harsan a kürtszó 8.58 Giordano: André Chénier 11.43 Beethoven: U. Leonóra nyitány 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 14.00 Glinka: Keringő az Iván Szuszanyin című operából 14.08 A Gyermekrádió műsora 14.49 Éneklő ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 Részletek Kander zenés játékából 16.20 A következő láncszem 16.40 Haydn G-dúr (Az este) szimfónia 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Népdalok 17.41 Van új a nao alatt! 17.56 Liszt zongoramövei 18.30 A Szabó esaiao 19.25 Híres karmesterek próbálnak 20.10 Örökzöld dallamok 21.03 Elet a születés után 21.33 Népdalok Kb. 22.15 Sporthírek 22.30 A Budapesti Madrigál- kórus énekel 22.40 A közgazdaságtudomány műhelyeiben. 23.00 Massenet operáiból PETŐFI 8.05 Kamaramuzsika 9.50 Kritikusok fóruma 10.00 Zenés műsor üdülőknek 12.00 Zenekari muzsika 13.35 Az európai széppróza klasszikusai 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Népdalok 18.30 Körkép 19.15 A Barrelhouse Jazzband játszik 19.29 En és a társadalom 20.13 Rádiószfnház 21.04 Varázskeringő 21.45 Egy Munkácsy-dfjas munka közben 22.00 öt esztendő új magyar zenéje 22.26 Könnyűzene 23.15 Verbunkosok, népdalok SZOLNOKI RADIO 17.30 Alföldi krónika — Bing Crosby énekel — Aktuális jegyzet — A Vándor Sán­dor énekkari szemlén hal­lottuk ... Az OKISZ Er­kel kórusa énekel — Ha­társzemle. Balogh György riportja — Szerkesztik a hallgatók. TQ MAGYAR 9.05 Iskola-tv 14.35 Iskola-tv (Ism.) 17.15 Baráti üdvözlet Csehszlovákiából 18.15 Fából készült figurák (Csehszlovák rövidfilm) 18.40 Spartakiád 18.50 Játékos világ 19.25 Idősebbek is elkezdhetik... 19.30 Tv-híradó 20.00 Tizenöt emberélet (Csehszlovák film) 21.15 Virágzó város (Csehszlovák rövid film) 21.45 Zene a Respiriumbó! K. 22.10 Tv-híraló 3 22.20 Oldjuk meg! 2. műsor 20.01 öt esztendő új magyar zenéje 20.50 Tv-híradó 2 21.15 Beatrix (Vígjáték két részben) POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 9.30 Egy a hét közül (Tsm.) 10.40 Ahány ember, annyi szokás (Publicisztika) 14.30 Iskolásoknak 17.00 Pozsonyi híradó 17.15 Az á’om és a valóság (Dók.film) 18.10 A nők iskolája 19.00 Híradó, publicisztika 20.15 Az elválaszthatatlanok' (Filmbemutató) 21.05 Híradó, publicisztika 21.45 Hangverseny 22.30 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Mi van doki? Színes amerikai filmvíg játék EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A rejtély nem oldódik meg Kémtörténet, színes jugoszláv filmen EGRI KERT Este 8 órakor A banditák alkonya GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és 3/4 6 orakoi Az öreg Este 8 órakor Szertartás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Az öreg fél 6 és fél 8 órakor Saint Tropezbe költözünk hatvani vörös cstllag Két férfi a városban HATVANI KOSSUTH Ituszlán és Ludmilla I— II. HEVES Fél évszázad korkülönbség FÜZESABONY A halott asszony visszatér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents