Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

Gumicsövek, figyelőé!lások Forgalomszámlálás €i közutakon Az idei év a „mozgósítás” jegyében telik el a megyék közúti igazgatóságain: a Közúti Közlekedéstudományi Intézet irányításával nagysza­bású forgalomszámlálás kez~ dődött, amely kiterjed az or­szág összes fő- és mellékútvo­nalára. A nagy apparátust és Else: a múlt sok mérőműszert igénylő ak­ció eredménye, az adatokból levonható következtetések alapvetőek lesznek majd az elkövetkező évek, évtizedek közútfejlesztési programjai­ban, az autópályák építésének ütemezésénél. század végén A közlekedés történetében hazánkban nem sok ilyen or­szágos forgalomszámlálás volt, annak ellenére, hogy 1895-ben már szükségesnek tartották teljes részletesség­gel felmérni az utak forgal­burkolatának minőségére gyakorolt hatásokat is mér­ték. A felszabadulás után 1955 —56-ban, illetve öt esztende­je, 1970-ben került sor orszá­gos forgalomszámlálásra. Munkában az automata forgalomszámláló berendezőt. (Fotó: Perl Márton) mát Persze, akikor az álla­tokkal vontatott járművek­nek volt csupán jelentősé­gük. Ezután 1928 őszén mér­tek forgalmat, akkor is a mezőgazdasági munkáik csúcs­idejét vették számba elsősor­ban. Az első, a gépjárműfor­galom szempontjából is je- ■jelentős felmérés 1935-36- foen volt, amikor már az utak 1958 óta tervszerűen folyik az utak újjáépítése, nemzet­közi szervezetekkel is össze­hangolva ezt a munkát. öt éve határozták el, hogy a mellékutak szélessége legke­vesebb hat méter lehet, s mindenütt meg kell erősíte­ni a burkolatot Megvalósulá­sához érkezett az autósztrá­dák építési programja is. Tervezni a A cél, amit az idei nagysza­bású felméréssel el akarnak érni, igen sokrétű: megbíz­ható adatokat szerezni a köz- úthálózat fejlesztéséhez, a forgalom tervezéséhez, az utak megerősítésével foglal­kozó szakemberek részére. Pontosabb ismeretek, a gaz" dóság tervszerűbb fejlődése ugyanis a forgalom megterve­zésére is nagyobb lehetősége­ket ad. forgalmat — Huszonöt automata számlálót szereztünk be, eze­ket különböző helyeken, kü­lönböző időpontokban állítjuk fel az utakon. A számláló az úton keresztbe fektetett gu­micsőből és az ahhoz kap­csolt mérőműszerekből áll, amely megszámolja a kocsi­kat és külön a 3,5 tonna fö~ lötti nehéz járműveket. Igen fontos adatokkal szolgál te­hát a későbbi fejlesztések szempontjából, összesen 2ts3 különböző helyen végzünk majd vizsgálatokat, részben az automaták, részben az ideiglenesen foglalkoztatott megfigyelők. Körülbelül 100 embert vesz igénybe ez a fel­mérés megyénkben. — Természtesen a forga­lomfigyelő szolgálatunk fo­lyamatosan is dolgozik a fon­tosabb utak mellett. így pél­dául az egri Lenin úton, a négysávos szakaszon állandó megfigyelőállásunk van, ahol felváltva végzik munkájukat a forgalomszámlálók. Itt óránként 5—600 kocsit is kell regisztrálnia egy megfigyelő­nek, s ez a szám már azon a határon van, amelyen túl em­ber nagy hibák nélkül nem képes megszámolni és osztá­lyozni a járrhűveket. Egy másik példa a 3-as útról, ahol szintén folyamatos a figyelő- szolgálat: az adatok arra utal­nak, hogy máris kimerülő­ben van az út, nagyobb for­galmat nemigen bír el. Ezért volt szükség a különösen szűk hatvani Zagyva-híd szé­lesítésére. 1970-ben a felmé­rések alapján egyébként úgy tervezték, hogy a Hatvanon áthaladó forgalom öt év alatt megduplázódik. Most kide­rült, hogy háromszorosa a forgalom az öt évvel ezelőtti­nek. A felmérés egész évben tart Különböző időszakok­ban, napközben, éjszaka, csúcsidőben. Átlagértékeket keresnek, amelyek a valósá­gos helyzet értékelésére szol­gáltatnak adatokat, s ezek adják alapját a felújítások, karbantartások mellett nagy­szabású döntések, arutópálya- beruházások megvalósításá­nak is. Nemzetközi utak épül­nek tovább az elkövetkezen­dő években az országban, új autópályák, s mindenütt fi­gyelembe kell venni a felmé­résnél szerzett információkat. A végleges adatok a jövő év elején kerülnek nyilvánosság elé. Hebefí Sándor AZ ELMŰLT TÖBB mint 100 esztendő alatt világszerte ismertté vált a pésii Zsolnay Porcelángyár neve, ahol több mint 900 munkás dolgozik. A Szovjetunióból, Vinyicáról érkező 750 kV-os távvezeték építéséhez, valamint * Budapest—Munkács között 400 kV-os távvezetékhez — amely már üzemel — itt készítik a szigetelőket. (MTI Fotó: Bisztray Károly) Befejező szakaszához érkezett a szakmunkásképzés 1970-ben kezdődött korszerűsítése A tantervek és a tanköny­vek a szakmáik túlnyomó ré­szében újak, s egy-két éven belül ez így lesz valamennyi szakmában. Sokat javultak a képzés személyi és tárgyi feltételei is. 1970 óta az 1000 tanulóra jutó főhivatású ta­nárok száma 14.-ről 21-re, a szakoktatóké pedig 18-ról 24- re emelkedett. Ma már el­mondható az is, hogy az or­szág egészében mind az iparági, mind pedig a terüle­ti igényeknek megfelélő is­kolahálózat jött létre. A fej­lesztés a IV. ötéves tervben volt a legnagyobb arányú. Az előirányzatokat már úgy­szólván száz százalékban tel­jesítették, sőt az év végéig előreláthatóan az öt évre ter­vezettnél 20 százalékkal több tanterem épül. A fejlesztések eredményeként ebben az öt­éves tervidőszakban az egy iskolai tanteremre jutó tanu­lók száma 37 százalékkal csökkent, ugyanakkor a kol­légiumokban lakó szakmun­kástanulók aránya 13-ról 21 százalékra növekedett, és jelentősen gyarapodott a tanműhelyi gyakorlati okta­tásban részesülő tanulók aránya is. A XV. ötéves tervben ugyanis 41 iskola épült, 383 tanteremmel, 27 iskolai tan­műhely, 3500 munkahellyel, és összesen 7700 fiatalnak otthont adó 33 kollégium, to­vábbá 46 tornaterein létesült. A korszerűsítés egyik je­lentős állomása lesz az 1975—76-os tanévtől a tago­zatos képzés megszüntetése, illetőleg a közműveltségi ok­tatás egységesítése, vala­mennyi szakma tanulói szá­mára. Mindez kihat a felnőtt munkások továbbképzésének megszervezésére és kiterjesz­tésére is. Ismeretes, hogy a Minisztertanács határozatai és a munkaügyi miniszter rendeletéi alapján 1972 őszén megkezdődött a mun­kások, főként a szakmunká­sok új rendszerű és társadal­milag szervezett továbbkép­zése. A jelenlegi oktatási év­ben csaknem 180 ezer mun­kás (közülük 85000 szakmun­kás) továbbképzése kezdődött meg, illetőleg fejeződik be. A továbbképzés a szakmai tu­dás felújítása és bővítése mellett ideológiai, politikai és általános ismereteket is nyújt. A szakmai továbbkép­zéssel összekapcsolva rövid néhány év alatt eddig 24 000 munkás pótolta hiányzó ál­talános iskolai végzettségét. A kormányhatározat alap­ján hamarosan megjelenik a munkaügyi miniszter rende­leté, amely arról intézkedik majd, hogy megfelelő to­vábbképzés után a legkivá­lóbb szakmunkások miként szerezhetnek anyagi előrelé­pést is jelentő mesterokleve­let és intézkednek arról is, hogy a későbbiek során első­sorban e mesterekből képez­zenek művezetőket. (MTI) Törvény a biztonságos életért Egységes elvek, egyszerűsített éli árás — Az öt évvel ezelőtti or­szágos adatokat most ponto­sabbá tehetjük az eltelt idő­szaknak megfelelően — tájé­koztatott Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazgatósá­gának igazgatója. — Emellett a gyorsan növekvő forgalom szervezéséhez is szükség van alaposabb ismeretekre és so­kat várunk a felméréstől a forgalom biztonsága szem­pontjából. Bármilyen jó in­tézkedést hozhatunk ugyanis, ezek alkalmazhatóságát befo­lyásolják a lehetőségek, a közutak állapota. — Természetesen ennek a munkának minden részleté­ről tájékoztatni akarjuk a lakosságot, az utakon közle­kedőket, hiszen megfelelő in­formációkat adva mi is sok segítséget kaphatunk. Pél­dául: ha ismerik az utakon elhelyezett műszereink ren­deltetését, nem zavarja őket a közlekedésben, s persze jó ha tudják azt is, hogy az úton levő érzékelő gumicső sem­mi másra nem használható, nincs értelme levágni és el­vinni. .. A számláló képesség határán Hogyan történik a forga~ lomszámlálás megyénkben? űrről Kővári József forga­lomtechnikai osztályvezetőt IKkndfizfük mipg „A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, be­tegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az 1 anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális Intézmények rendszerével biztosítja.” I. Alkotmányunk fent idé­zett 58. paragrafusának vég­rehajtására új törvényt fo­gadott el az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. A tár­sadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján sza­bályozza azokat az ellátási formákat, juttatásokat, ame­lyek a dolgozókat és család­tagjaikat megilletik. E tör­vény garantálja, hogy mind­azok, akik munkájukkal hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez, a társadalom gondoskodásában részesül­jenek, amikor erre koruk, egészségi állapotuk, munka­képtelenségük miatt rászo­rulnak. A törvény összegezi a tár­sadalombiztosítás 30 év alatt végbement fejlődését. A ka­pitalizmustól olyan társada­lombiztosítási rendszert vet­tünk át, amely a lakosság 31 százalékára terjedt ki. A munkásoknak és alkalmazot­taknak csak egy kisebb há­nyada részesült valamilyen ellátásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekeszt- ve a társadalombiztosítás­ból. 'Ma a lakosság 99 szá­zaléka, gyakorlatilag min­den dolgozó és hozzátarto­zója számíthat a társadalom gondoskodására. 1950-hez képest a biztosí­tottak szama több iránt két­szerese, a társadalomibizto­sítási kiadások húszszoros­ra nőttek, jelenleg a kiadá­sok meghaladják az évi 50 milliárd forintot. A kiadá­sok ilyen nagyarányú növe­kedését — a biztosítottak körének bővülésén kívül — a szolgáltatások és juttatá­sok fejlődése indokolja. A gondoskodás fokozatos kiterjesztése, a biztosítottak körének bővülése, a szolgál­tatások fejlesztése megkí­vánta a rendelkezések gya­kori módosítását, kiegészíté­sét és ez óhatatlanul mind bonyolultabbá tette a sza­bályok alkalmazását. . Az 1958-as nyugdíjr^ndeletet például több mint 50 jog­szabály módosította. A sza­bályozás biztosítási ágaza­tonként — vagyis betegségi, anyasági, nyugdíj- és csalá­di pótlék ellátásra tagozó­dott, a munkások és alkal­mazottak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és a kisipari szövetkezeti tagok ellátása különböző szabá­lyokra épült. Ily módon lét­rejött paragrafusdzsungel azok számára is áttekinthe­tetlenné vált, akik megal­kották. Ezen kellett alapos, körültekintő munkával vál­toztatni Az új társadalombiztosí­tási törvény egységes elvek alapján, egységes szerkezet­be foglalja a társadalombiz­tosítás alapvető elveit és szabályait, egyszerűsíti az eljárásokat, módot ad rá, hogy az ellátásra jogosul­tak tisztában legyenek jo­gaikkal, megtalálják a vá­laszt problémáikra. Az új joganyag terjedelmét tekint­ve a réginek alig 20 száza­lékát teszi ki, áttekinthető, közérthető, könnyen kezel­hető. Az egységesítésen és egy­szerűsítésen túlmenően azon­ban a törvény több olyan új szabályt, reformintézke­dést alkalmaz, amelyek to­vább fejlesztik a juttatáso­kat, kedvezőbb ellátásban részesítik a dolgozók jelen­tős rétegeit. A törvényben lefektetett alapelv: a társadalombizto­sítás állami feladat. E fel­adat végrehajtása során az állam a népgazdaság fejlő­désével összhangban rend­szeresen és tervszerűen fej­leszti az ellátások színvona­lát. Ezt példázzák az egy­ségesítés és egyszerűsítés során végrehajtott reform- intézkedések. esi valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 19%. juitus elsejevel, a törvény hatályba lépésé­vel egyidejűleg emeli az ala­csony nyugdíjakat, javítja több mint egymillió ember anyagi ellátását. A tervszerű fejlesztés cél­jából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az ál­lami költségvetés Irányozza elő. Mivel a kiadások szá­mottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz az állami vállalatok és szövetkezetek által fizetett társadalombiztosítási járulék és a dolgozók által fizetett, a kereset 3—10 százalékát kitevő nyugdíjjárulék együt­tes összegét), a különböze- tet az állam fedezi. Ez sza­vatolja a biztosítottak igé­nyeinek zavartalan kielégíté­sét. A társadalombiztosítási el­látásban együttesen, egymást kiegészítve érvényesül a munka, szerinti elosztás elve és a szociális biztonság kö­vetelménye. A munka sze­rinti elosztás elvéből követ­kezik, hogy a nehéz és egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleset következtében sérül­tek és munkaképtelenek, va­lamint a hozzátartozóik fo­kozott gondoskodásban ré­szesülnek. Ez megfelel a tár­sadalom igaaságéraetéaek. A szociális biztonság követel­ménye pedig azzal érvénye­sül, hogy az állam meg­szabja a nyugellátás és egyéb juttatások minimu­mát, kiemelten gondoskodik a sokgyermekes családokról, a nők és ß fiatalok védel­méről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalom- biztosítás igazgatásában a szakszervezetek és közre­működnek a szövetkezeti ér­dekvédelmi szervek is. Min­den olyan átfogó társada­lombiztosítási intézkedést, amelyek a biztosítottak jo­gait vagy kötelezettségeit érintik, az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti szervek be­vonásával lehet megtenni. A társadalombiztosítást ellátó szervek kötelesek pontosan tájékoztatni a hozzájuk for­duló biztosítottakat és mesz- szemenő segítséget nyújtani az igényjogosultaknak, hogy zavartalanul hozzájussanak a különböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szervek közti vitás ügyek­ben a törvény biztosítja a megfelelő jogorvoslat lehe­tőségét, meghatározott ese­tekben a bírósági eljárást is. Sőtér Edit Következik: A nyugdíjrendszer fejlesztése 193a. május 23^ kedá

Next

/
Thumbnails
Contents