Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
Gumicsövek, figyelőé!lások Forgalomszámlálás €i közutakon Az idei év a „mozgósítás” jegyében telik el a megyék közúti igazgatóságain: a Közúti Közlekedéstudományi Intézet irányításával nagyszabású forgalomszámlálás kez~ dődött, amely kiterjed az ország összes fő- és mellékútvonalára. A nagy apparátust és Else: a múlt sok mérőműszert igénylő akció eredménye, az adatokból levonható következtetések alapvetőek lesznek majd az elkövetkező évek, évtizedek közútfejlesztési programjaiban, az autópályák építésének ütemezésénél. század végén A közlekedés történetében hazánkban nem sok ilyen országos forgalomszámlálás volt, annak ellenére, hogy 1895-ben már szükségesnek tartották teljes részletességgel felmérni az utak forgalburkolatának minőségére gyakorolt hatásokat is mérték. A felszabadulás után 1955 —56-ban, illetve öt esztendeje, 1970-ben került sor országos forgalomszámlálásra. Munkában az automata forgalomszámláló berendezőt. (Fotó: Perl Márton) mát Persze, akikor az állatokkal vontatott járműveknek volt csupán jelentőségük. Ezután 1928 őszén mértek forgalmat, akkor is a mezőgazdasági munkáik csúcsidejét vették számba elsősorban. Az első, a gépjárműforgalom szempontjából is je- ■jelentős felmérés 1935-36- foen volt, amikor már az utak 1958 óta tervszerűen folyik az utak újjáépítése, nemzetközi szervezetekkel is összehangolva ezt a munkát. öt éve határozták el, hogy a mellékutak szélessége legkevesebb hat méter lehet, s mindenütt meg kell erősíteni a burkolatot Megvalósulásához érkezett az autósztrádák építési programja is. Tervezni a A cél, amit az idei nagyszabású felméréssel el akarnak érni, igen sokrétű: megbízható adatokat szerezni a köz- úthálózat fejlesztéséhez, a forgalom tervezéséhez, az utak megerősítésével foglalkozó szakemberek részére. Pontosabb ismeretek, a gaz" dóság tervszerűbb fejlődése ugyanis a forgalom megtervezésére is nagyobb lehetőségeket ad. forgalmat — Huszonöt automata számlálót szereztünk be, ezeket különböző helyeken, különböző időpontokban állítjuk fel az utakon. A számláló az úton keresztbe fektetett gumicsőből és az ahhoz kapcsolt mérőműszerekből áll, amely megszámolja a kocsikat és külön a 3,5 tonna fö~ lötti nehéz járműveket. Igen fontos adatokkal szolgál tehát a későbbi fejlesztések szempontjából, összesen 2ts3 különböző helyen végzünk majd vizsgálatokat, részben az automaták, részben az ideiglenesen foglalkoztatott megfigyelők. Körülbelül 100 embert vesz igénybe ez a felmérés megyénkben. — Természtesen a forgalomfigyelő szolgálatunk folyamatosan is dolgozik a fontosabb utak mellett. így például az egri Lenin úton, a négysávos szakaszon állandó megfigyelőállásunk van, ahol felváltva végzik munkájukat a forgalomszámlálók. Itt óránként 5—600 kocsit is kell regisztrálnia egy megfigyelőnek, s ez a szám már azon a határon van, amelyen túl ember nagy hibák nélkül nem képes megszámolni és osztályozni a járrhűveket. Egy másik példa a 3-as útról, ahol szintén folyamatos a figyelő- szolgálat: az adatok arra utalnak, hogy máris kimerülőben van az út, nagyobb forgalmat nemigen bír el. Ezért volt szükség a különösen szűk hatvani Zagyva-híd szélesítésére. 1970-ben a felmérések alapján egyébként úgy tervezték, hogy a Hatvanon áthaladó forgalom öt év alatt megduplázódik. Most kiderült, hogy háromszorosa a forgalom az öt évvel ezelőttinek. A felmérés egész évben tart Különböző időszakokban, napközben, éjszaka, csúcsidőben. Átlagértékeket keresnek, amelyek a valóságos helyzet értékelésére szolgáltatnak adatokat, s ezek adják alapját a felújítások, karbantartások mellett nagyszabású döntések, arutópálya- beruházások megvalósításának is. Nemzetközi utak épülnek tovább az elkövetkezendő években az országban, új autópályák, s mindenütt figyelembe kell venni a felmérésnél szerzett információkat. A végleges adatok a jövő év elején kerülnek nyilvánosság elé. Hebefí Sándor AZ ELMŰLT TÖBB mint 100 esztendő alatt világszerte ismertté vált a pésii Zsolnay Porcelángyár neve, ahol több mint 900 munkás dolgozik. A Szovjetunióból, Vinyicáról érkező 750 kV-os távvezeték építéséhez, valamint * Budapest—Munkács között 400 kV-os távvezetékhez — amely már üzemel — itt készítik a szigetelőket. (MTI Fotó: Bisztray Károly) Befejező szakaszához érkezett a szakmunkásképzés 1970-ben kezdődött korszerűsítése A tantervek és a tankönyvek a szakmáik túlnyomó részében újak, s egy-két éven belül ez így lesz valamennyi szakmában. Sokat javultak a képzés személyi és tárgyi feltételei is. 1970 óta az 1000 tanulóra jutó főhivatású tanárok száma 14.-ről 21-re, a szakoktatóké pedig 18-ról 24- re emelkedett. Ma már elmondható az is, hogy az ország egészében mind az iparági, mind pedig a területi igényeknek megfelélő iskolahálózat jött létre. A fejlesztés a IV. ötéves tervben volt a legnagyobb arányú. Az előirányzatokat már úgyszólván száz százalékban teljesítették, sőt az év végéig előreláthatóan az öt évre tervezettnél 20 százalékkal több tanterem épül. A fejlesztések eredményeként ebben az ötéves tervidőszakban az egy iskolai tanteremre jutó tanulók száma 37 százalékkal csökkent, ugyanakkor a kollégiumokban lakó szakmunkástanulók aránya 13-ról 21 százalékra növekedett, és jelentősen gyarapodott a tanműhelyi gyakorlati oktatásban részesülő tanulók aránya is. A XV. ötéves tervben ugyanis 41 iskola épült, 383 tanteremmel, 27 iskolai tanműhely, 3500 munkahellyel, és összesen 7700 fiatalnak otthont adó 33 kollégium, továbbá 46 tornaterein létesült. A korszerűsítés egyik jelentős állomása lesz az 1975—76-os tanévtől a tagozatos képzés megszüntetése, illetőleg a közműveltségi oktatás egységesítése, valamennyi szakma tanulói számára. Mindez kihat a felnőtt munkások továbbképzésének megszervezésére és kiterjesztésére is. Ismeretes, hogy a Minisztertanács határozatai és a munkaügyi miniszter rendeletéi alapján 1972 őszén megkezdődött a munkások, főként a szakmunkások új rendszerű és társadalmilag szervezett továbbképzése. A jelenlegi oktatási évben csaknem 180 ezer munkás (közülük 85000 szakmunkás) továbbképzése kezdődött meg, illetőleg fejeződik be. A továbbképzés a szakmai tudás felújítása és bővítése mellett ideológiai, politikai és általános ismereteket is nyújt. A szakmai továbbképzéssel összekapcsolva rövid néhány év alatt eddig 24 000 munkás pótolta hiányzó általános iskolai végzettségét. A kormányhatározat alapján hamarosan megjelenik a munkaügyi miniszter rendeleté, amely arról intézkedik majd, hogy megfelelő továbbképzés után a legkiválóbb szakmunkások miként szerezhetnek anyagi előrelépést is jelentő mesteroklevelet és intézkednek arról is, hogy a későbbiek során elsősorban e mesterekből képezzenek művezetőket. (MTI) Törvény a biztonságos életért Egységes elvek, egyszerűsített éli árás — Az öt évvel ezelőtti országos adatokat most pontosabbá tehetjük az eltelt időszaknak megfelelően — tájékoztatott Berecz István, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának igazgatója. — Emellett a gyorsan növekvő forgalom szervezéséhez is szükség van alaposabb ismeretekre és sokat várunk a felméréstől a forgalom biztonsága szempontjából. Bármilyen jó intézkedést hozhatunk ugyanis, ezek alkalmazhatóságát befolyásolják a lehetőségek, a közutak állapota. — Természetesen ennek a munkának minden részletéről tájékoztatni akarjuk a lakosságot, az utakon közlekedőket, hiszen megfelelő információkat adva mi is sok segítséget kaphatunk. Például: ha ismerik az utakon elhelyezett műszereink rendeltetését, nem zavarja őket a közlekedésben, s persze jó ha tudják azt is, hogy az úton levő érzékelő gumicső semmi másra nem használható, nincs értelme levágni és elvinni. .. A számláló képesség határán Hogyan történik a forga~ lomszámlálás megyénkben? űrről Kővári József forgalomtechnikai osztályvezetőt IKkndfizfük mipg „A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az 1 anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális Intézmények rendszerével biztosítja.” I. Alkotmányunk fent idézett 58. paragrafusának végrehajtására új törvényt fogadott el az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. A társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozza azokat az ellátási formákat, juttatásokat, amelyek a dolgozókat és családtagjaikat megilletik. E törvény garantálja, hogy mindazok, akik munkájukkal hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez, a társadalom gondoskodásában részesüljenek, amikor erre koruk, egészségi állapotuk, munkaképtelenségük miatt rászorulnak. A törvény összegezi a társadalombiztosítás 30 év alatt végbement fejlődését. A kapitalizmustól olyan társadalombiztosítási rendszert vettünk át, amely a lakosság 31 százalékára terjedt ki. A munkásoknak és alkalmazottaknak csak egy kisebb hányada részesült valamilyen ellátásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekeszt- ve a társadalombiztosításból. 'Ma a lakosság 99 százaléka, gyakorlatilag minden dolgozó és hozzátartozója számíthat a társadalom gondoskodására. 1950-hez képest a biztosítottak szama több iránt kétszerese, a társadalomibiztosítási kiadások húszszorosra nőttek, jelenleg a kiadások meghaladják az évi 50 milliárd forintot. A kiadások ilyen nagyarányú növekedését — a biztosítottak körének bővülésén kívül — a szolgáltatások és juttatások fejlődése indokolja. A gondoskodás fokozatos kiterjesztése, a biztosítottak körének bővülése, a szolgáltatások fejlesztése megkívánta a rendelkezések gyakori módosítását, kiegészítését és ez óhatatlanul mind bonyolultabbá tette a szabályok alkalmazását. . Az 1958-as nyugdíjr^ndeletet például több mint 50 jogszabály módosította. A szabályozás biztosítási ágazatonként — vagyis betegségi, anyasági, nyugdíj- és családi pótlék ellátásra tagozódott, a munkások és alkalmazottak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és a kisipari szövetkezeti tagok ellátása különböző szabályokra épült. Ily módon létrejött paragrafusdzsungel azok számára is áttekinthetetlenné vált, akik megalkották. Ezen kellett alapos, körültekintő munkával változtatni Az új társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján, egységes szerkezetbe foglalja a társadalombiztosítás alapvető elveit és szabályait, egyszerűsíti az eljárásokat, módot ad rá, hogy az ellátásra jogosultak tisztában legyenek jogaikkal, megtalálják a választ problémáikra. Az új joganyag terjedelmét tekintve a réginek alig 20 százalékát teszi ki, áttekinthető, közérthető, könnyen kezelhető. Az egységesítésen és egyszerűsítésen túlmenően azonban a törvény több olyan új szabályt, reformintézkedést alkalmaz, amelyek tovább fejlesztik a juttatásokat, kedvezőbb ellátásban részesítik a dolgozók jelentős rétegeit. A törvényben lefektetett alapelv: a társadalombiztosítás állami feladat. E feladat végrehajtása során az állam a népgazdaság fejlődésével összhangban rendszeresen és tervszerűen fejleszti az ellátások színvonalát. Ezt példázzák az egységesítés és egyszerűsítés során végrehajtott reform- intézkedések. esi valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 19%. juitus elsejevel, a törvény hatályba lépésével egyidejűleg emeli az alacsony nyugdíjakat, javítja több mint egymillió ember anyagi ellátását. A tervszerű fejlesztés céljából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségvetés Irányozza elő. Mivel a kiadások számottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz az állami vállalatok és szövetkezetek által fizetett társadalombiztosítási járulék és a dolgozók által fizetett, a kereset 3—10 százalékát kitevő nyugdíjjárulék együttes összegét), a különböze- tet az állam fedezi. Ez szavatolja a biztosítottak igényeinek zavartalan kielégítését. A társadalombiztosítási ellátásban együttesen, egymást kiegészítve érvényesül a munka, szerinti elosztás elve és a szociális biztonság követelménye. A munka szerinti elosztás elvéből következik, hogy a nehéz és egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleset következtében sérültek és munkaképtelenek, valamint a hozzátartozóik fokozott gondoskodásban részesülnek. Ez megfelel a társadalom igaaságéraetéaek. A szociális biztonság követelménye pedig azzal érvényesül, hogy az állam megszabja a nyugellátás és egyéb juttatások minimumát, kiemelten gondoskodik a sokgyermekes családokról, a nők és ß fiatalok védelméről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalom- biztosítás igazgatásában a szakszervezetek és közreműködnek a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is. Minden olyan átfogó társadalombiztosítási intézkedést, amelyek a biztosítottak jogait vagy kötelezettségeit érintik, az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek bevonásával lehet megtenni. A társadalombiztosítást ellátó szervek kötelesek pontosan tájékoztatni a hozzájuk forduló biztosítottakat és mesz- szemenő segítséget nyújtani az igényjogosultaknak, hogy zavartalanul hozzájussanak a különböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szervek közti vitás ügyekben a törvény biztosítja a megfelelő jogorvoslat lehetőségét, meghatározott esetekben a bírósági eljárást is. Sőtér Edit Következik: A nyugdíjrendszer fejlesztése 193a. május 23^ kedá
