Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

Hát akkor lássunk ^ H« nem te Hsncidától, | Bonc idáig tartott a „bál”, , «te az elmúlt napokban, he- ' tekben igen csak gyakran nyílt alkalom ünnepelni, ki­kapcsolódni, pihenni egy ki- ' mit. 1 Pontos statisztikánk nincs ugyan az ünnepi események­ről. a kitüntetettekről, az ok- | levelekről, azt viszont bizto­san tudjuk, hogy valameny- nyi megdicsért kollektíva méltóan ünnepelte meg az anyagi megbecsüléssel járó erkölcsi elismerést. Nem volt hiány szónoki 1 beszédekből. Jutott bőven a fehér asztalokra, és természe­tesen a borítékokba is. 1 Az ünnepi program lassan végéhez közeledik. Tegyük gyorsan hozzá: ideje is. Mert ahogyan a legtöbb ünnepi beszédben is elhangzott: az idén a tavalyinál is jobb és több munkára van szükség. Erre kell. hogy ösztönözze­nek a kitüntetések, ezt köve­telik terveink, célkitűzéseink, népgazdaságunk érdekei is. Az ünnep után a munkán tehát a sor. A termelés gaz­daságosságának fokozásán, az ésszerű takarékosságon, a termelékenység, a hatékony­ság növelésén, a határidők tartásán, a selejt csökkenté­sén, a minőség javításán. Mert soha sem volt mind­egy — legfeljebb a követ­kezményeire nem figyeltünk eléggé —, de napjainkban különösen nem, hogy hány műszakban dolgoznak a ter­melőgépek, hogy piacra, vagy raktárra termelünk-e. hogy mennyi energiát, anyagot használnak el, hogy kitől, s mit vásárolunk, kinek, meny­nyiért és miért tudjuk eladni termékeinket. Már csak azért sem, mert végső soron kollektív mun­kánk eredményességétől függ életszínvonalunk további tervszerű emelése, életkörül­ményeink folyamatos javítá­sa. a növekvő egyéni, kol­lektív és társadalmi szükség­letek egyre magasabb szín­vonalon való kielégítése. Csak emlékeztetőnek szán­juk: 1975 végén kétszeres számadás következik. Az éves munka mérlegelése mellett a negyedik ötéves terv helyi célkitűzéseinek megvalósítását is számon ké­rik majd. E« már csak nyolc hónap van hátra,.. Sürget az Idő is. Szeren­csére nine* ok pánikra és kapkodásra sem. A légiont»­hozzá! sabb teendőket tcimésrete sen most is a kitüntetett — az idén sem voltak szűkmar­kúak az üzemi, a vállalati kitüntetések osztogatok — és a meg nem jutalmazott üze­mekben, munkahelyeken kell meghatározni és végrehajta­ni is. És ez ma már annál i® inkább könnyebb, mert pár­tunk Központi Bizottsága a múlt év decemberében hozott határozataiban, valamint a XI. kongresszus útmutató dokumentumaiban pontosan meghatározta a gazdasági építőmunka rövid és hosszú távú feladatait is. Így hát tudjuk, Illetve il­lik tudni, hogy mivel lehe­tünk elégedettek, mit csinál­tunk eddig jól, mi fölött járt el az idő, minek van Jelene és jövője, mivel és hogyan lehet a legtöbbet tenni szo­cialista társadalmunk cél­kitűzéseinek megvalósítá­sáért Nem ünneprontásnak szán­tuk a fenti sorokat sokkal inkább annak érdekében, hogy jövőre is legyen okunk és jogunk kiünnepelni ma­gunkat. Hát akkor lássunk hozzá! Dologra fel, valamennyien! IC J. Nagyüzemi méretek % ■ mm ■## F 1 1 „kisüzemi módszerek... i Régi tgaaaág. bogy sec eüe- Tin életet, a gyakorlatot xnind a szemlélet, mind a jogszabálybeli rendezés meg­lehetősen későn, kullogva követi. Ez jutott eaaentbe a közel­múltban az egyik termelő­szövetkezeti területi szövet­ségünk küldöttközgyűlésén, mert bármilyen hihetetlenül is hangzik — ma újra ha­sonló gondjaik vannak az egyesült, területében az első kis szövetkezeteknél olykor tízezer is nagyobb méretű közös gazdaságok vezetőinek iránt; hajdan, amikor az egyéni gazdaságról a szövet­kezeti gazdálkodás útjára léptek. Persze azonnal hoz­zá kell tenni, hogy csők bizo­nyos vonatkozásokban «zó­nán minőségűek ezek a gon­dok. Most is „átléptünk" — a méreteket illetőén — egy tágabb, nagyobb gazdaságba, ahol azonban nemcsak mennyiségileg, de döntően minőségileg is, más feladat vár a vezetőségre, a tagság­ra, a szakemberekre — és a fetaöbb irányításban dolgozó párt-, tanácsi ás tömegszer­vezeti, érdekképviseleti ap­parátus munkatársaira, ve­zetőire te. jrabben elmondták péMául, hogy milyen komoly problé­mát jelent a gyors tájékozó­dás, a gazdaság egészének, a gazdálkodás menetének fo­lyamatos, jnoprakész" átte­kintse és a több községben éld, dolgosó tagság rendsze­res tájékoztatása. Ma már lehetetlen dolog az, hogy — akár hetenként — minden­kit, vagy csak minden brigá­dot is személyesen, felkeres­sen az elnök, vagy valame­lyik vezetőd Túlságosan drá­ga órák lennének ezek a lá­togatások akkor, ha ideje jelentős részét ezzel töltené bármelyik szövetkezeti ve­zető, hiszen a munkaidőt szinte teljesen kitölti az elengedhetetlenül fontos elemzés, ihlett fejlesztési kérdéseket magába foglaló megbeszélés, tanácskozás. Ugyanakkor szánté minden napra jut valamelyik vezető­nek egy járási, megyei érte­kezlet is. amelyről szintén nem maradhat le, s a külön­böző helyi szövetkezett sőt az érintett községek egyik és másik testületi üléséin is részt kell venni. Mi. több: ezek egy részét előkészíteni, arrg. élőterjesztést, tájékoz­tató jelentést készítemt a vi­tában részt venni, a saövet­kenet jadne*t" partnerként képviselni. A* egyik megyei pénzügyi szervezet vezetője elmondta, hogy e gondok egyrészét — ami s „naprakész" informá­lódást illeti — csak egyetlen módon, a könyvelés korsze­rűsítésével, gépesítésével le­het megoldani. Ez a folya­mat már elkezdődött, de még nagyon „gyermekcipő­ben” jár a megye nagy, egyesült szövetkezeteiben. Ezt pedig már nem lehet a régi, .kisüzemi” módon vé­gezni, mert egyszerűen kép­telen lépést tartani a való­Sä.££jRctl. Másik dolog a valóban több községben, nagy terüle­ten, szétszórtan dolgozó ta­gok és alkalmazottak rend­szeres tájékoztatása az egyes fontos, mindenkit érintő és érdeklő döntésekről, felada­tokról. Ez egyrészt a szövet­kezeti demokráciának egyik elengedhetetlenül fontos ele­me, másrészt — a feladatok pontos, közérthető megjelö­lésével — a végrehajtásra való mozgósítás ugyancsak nélkülözhetetlen eszköze. Mindezek mellett felme­rült még egy, ugyancsak fi­gyelemre méltó gond is: bi­zonyos régi jogszabályok és előírások — mivel gtokat még nem igazították házzá a megváltozott körülmények­hez — még mindig tndoko- laUanitl sok terhet rónak a termelőszövetkezeti elnökök­re. Például kötelező vizsgát tenniük tűzvédelemből, bal­eset- és munkavédelemből, noha már van olyan függet­lenített szakemberük, Ügyin­tézőjük, akire ez a feladat naponta vár. A hasonló példákat sorolni lehetne, amelyek mind arra utalnak, hogy bizony meg kellene vizsgálni a régi, „kis­szövetkezetek” idején készült jogszabályokat is, amelyek a termelőszövetkezetekre vo­natkoznak. Egyszóval: követnie kell « szemléletnek én a jogi sza­bályozásnak is a minőségileg is megváltozott termelőszö­vetkezeti gazdálkodás gya­korlatát ... Falndi Sándor Segítség és válasz A «sörét k esetek la többre képesek * €2®n mura kevesebb megrendelést ad­nak például még a közismer­ten Jól dolgozó tárnáméra! szövetkezetnek ás. Ehelyett rohamosan növekszik a házi­lagos kivitelezések száma — ami érthető is, hiszen az épít­tető így Jelenleg sokat spó­rolhat Ilyen körülmények között, ss említett szövetkezetek in­kább csak lakóház-felújítá­sokra, lakán javításokra, fcí- sebb-nagyobb átalakításokra, karbantartásokra fordíthatták megnövekedett erejüket Ami végső soron nem elítélendő, hiszen beleülik ez az eLkep- seléselsbe. VttathataOan «Boriban, hogy s ktsz-ek többre, jóval többre képesek, mint »meny­nyit matatnak, «mennyit ed­dig megmutathatlak. S erre feltétlenül oda keí! figyelni Kapjanak a jövőben — az V. ötéves terv időszakában — az eddigieknél számottevőbb feladatokat Gyöngyösön, Hatvanban és másutt. Annál is Inkább, mert az említett gondok ellenére He­ves megyében még mindig meglehetősen' sok a kielégí­tetlen igény, az egy-két agyonterhelt kivitelező több megrendelést egyszerűen csak elfogadni kép« s a tel­jesítését már kénytelen el­odázni. s az Építőipari — fweg s lakásépítő — kapacitások ki nem használásé vétkes könnyelműség, Mondhatni: luxus. Aligha engedhetjük meg magunknak Heves me­gyében tel ígyűuf) Gftsr esetéh'építé# Jó ütemben halad a? Aígyö—Győr közötti gázvezeték építése. A Mátraalji Szénbányák. Gaz- és Olajvezeték-építő Üzemenek munkásai az Ajka—Tapolcafő szakaszon nehéz talajon dolgoznak; hol mocsaras, hol pedig sziklás terepen kell árkot készíteni a már szigetelt vezetéknek. Ott, ahol az árokásó gép már nem Mr a kemény kőzettel, gyakran a robbanták munkájára is szükség van. . (MTl-foto — Rózsás Sándor.) A berlini hadművelet Irta: Alekszandr Vaszilevszkij, a Szovjetunió marsallja* A szovjet hadsereg berlini hadművelete, amely a Nagy Honvédő Háborúban megtett győzelmes hadlűtjának koro­náját jelentette, a második világháború egyik legnagyobb hadicselekménye volt. A hadi. műveletben mindkét fél ré­széről több mint 3.5 millió ember, több mint 52 ezer lo­vag és aknavető, mintegy 8 ezer harckocsi és rohamlöveg, csaknem 11 ezer harci repü­lőgép vett részt A véres üt­közetekben, amelyek a Balti­tenger és a Szudéta-hegyek vonulata között elterülő 500 kilométeres sávban bontakoz­tak ki, mintegy 280 hadosz­tály vett részt A berlini hadművelet meg­szervezésében és végrehajtá­sában alkotó módon használ­ták fel azt az igen gazdag harci tapasztalatot, amelyet a szovjet fegyveres erők a hit­lerista hadsereggel vívott, hosszantartó és súlyos har­cokban szereztek. A háború befejező szakaszának ez a hadművelete azzal végződött, hgoy csapataink teljesen szét­zúzták a német fasiszta csa­patok körülbelül egymillió főt számláló, egyik leg­erősebb csoportosítását és el­foglalták a fasiszta Németor­szág fővárosát, Berlint, Az 1945. április 16-tól má­jus 8-ig tartó berlini hadmű­velet során a szovjet csapa­•A. !Vf. Vaszjlevwzikij 1895- bea itóületett. A háború Alatt a szovjet fegyvere« *rőK vmérk&rl ffinöke4 a honvédelmi népbiztos eteő helyettese thM* tok teljesen felmorzsoltak több mint 90 ellenséges had­osztályt Foglyul ejtettek mintegy 480 ezer német ka­tonát és tisztet több mint 1800 harckocsit és rohamlö- veget 4500 repülőgépet, csak­nem 8600 löveget és aknave­tőt zsákmányoltak. A berlini hadművelet sike­res végrehajtása azt eredmé­nyezte, hogy teljesen demo- ralizálódott a Harmadik Biro­dalom politikai és katonai ve­zetése és Németország feltétel nélkül kapitulált A milliós ellenséges csopor­tosítás gyors berlini felmorzso­lása és az, hogy a szovjet csa­patok elfoglalták a nácizmus fellegvárát Berlint, meghiúsí­totta a hitleristák mindenfaj­ta számítását, hogy éket ver­jenek az antifasiszta koalíció tagjai közé, A háború sok más hadmű­veletétől eltérően, a berlini hadművelet előkészítése rend­kívül rövid idő alatt, 10—14 nap alatt ment végbe, viszont az olyan hadműveletek előké­szítése, mint például a sztá­lingrádi, belorussziai, jassi- kisinevi, Visztula—oderai egy­két hónapot vett igénybe. A berlini hadművelet előkészí­tésének rövid határidejét ter­mészetesen számos súlyos ok és főleg a háború utolsó sza­kaszának katonai-politikai helyzete határozta meg. Meg kellett hiúsítanunk a náci Németország katonai-politikai Vezetésének terveit, amelyek arra irányultak, hogy elhúz­zák a háborút, viszályt szítsa­nak az antifasiszta koalíció részvevői bőrében, hogy a Szovjetunió háta mögött fcü- lönalkut kössenek az ameri­kai—angol uralkodó körök­kel. A berlini hadműveletet há­rom. egymással együttműkö­dő front hajtotta végre, ame­lyek hat összpontosított csa­pást mértek a 300 kilométer széles fronton. Annak ered­ményeképpen, hogy a szovjet csapatok egyszerre mentek át támadásba széles fronton, a hitlerista csapatok az egész Odera—Neisse-vonalon meg­bénultak, márpedig ez a vo» na] volt a hitleristák legfon­tosabb védelmi vonala Berlin irányában. A szovjet had vezetőség ál­tal választott stratégiai, had­művelet-vezetési forma lehe­tővé tette az ellenség fő erői­nek bekerítését olyan körül­mények között, amikor a be­kerítendő csoportosítást Ille­tően hiányzott a szovjet csa­patok átkaroló hadmozdulata. A szovjet hadvezetés mű­vészete nyilvánult meg a frontok ama támadó csoporto­sításainak létrehozásában is, amelyek képesek voltak át­törni a hitleristák erős, mé­lyen lépcsőzetes védelmi vo­nalát, A hadművelet kezde­tekor a berlini irányban fel­fejlődött szovjet csapatok összlétszáma 2,5 millió főt tett ki, ezek felszerelése több mint 42 ezer ágyú és» aknavető, 6250 harckocsi ée rohamlöveg, 7500 csatarepülögép volt. A berlini hadművelet meg­különböztető vonása, hogy abban igen nagy erejű pán­cél« csapatok vettek részÉt Négy harckocsizó hadsereg, 10 önálló harckocsizó és gé­pesített hadtest, 16 önálló harckocsizó és rohamlöveg- dandár, s több mint 80 önálló harckocsizó és rohamlöveg- ezred vett részt a hadműve­let különböző szakaszaiban. A Berlinért vívott csatában tömeges méretekben vetették be a tüzérséget is. hogy rövid idő alatt megsemmisítse az ellenség védelmét és biztosít­sa az elenséggel szembeni tar­tós tűzfölényt. Első ízben al­kalmazták éjszakai viszonyok között a sok ezer ágyúval tör­ténő tüzérségi előkészítést. A légierők a hadművelet valamennyi szakaszában 91 ezer légi bevetést hajtottak végre, 14,5 ezer tonna légi­bombát használtak al, több mint 1280 légicsatát vívtak. Nagy sikert értek el a nagy­városok ellen végrehajtott éj­szakai támadások. A berlini hadműveletben változatos módszereket hasz­náltak fel a bekerített ellen­séges csoportosítások meg­semmisítésére. Különösen a Berlinben körülzárt ellensé­ges csoportosítások ellen ví­vott harcban, a rendkívül megerősített Város ostroma alatt. A hadműveletek sajá­tossága az volt, hogy a szov­jet harcosok itt nem alkal­mazták a támadás egész sáv­jának sűrű „átfésülési” mód­szerét, hanem különböző irá­nyokban harcolták és mértek csapásokat a front keskeny szakaszaira. Ez a harci mód­szer lehetővé tette a gyors beekelést az ellenség állásai közé. hogy elvágjanak egy­mástól egész Városnegyedeket, ezeket elszigeteljék egymás­tól, majd az elszigetelt ne­gyedeikben teljesen felmer-, zsolják a* ellenség csapatait. Jól lehet, a hadmfireíet bo­nyolult volt, az abban egy­idejűleg részt vevő három front stratégiai, hadvezetési és kordinációs feladatát a szovjet parancsnokság sikere­sen megoldotta. Megnőtt a legfelsőbb főparancsnokság és a vezérkar stratégiai Irányítá­sának a színvonala nemcsak az olyan kérdésekben, mint a frontok csoportjainak nagy­szabású támadó hadműveleti tervezése és előkészítése, ha­nem olyanokban is, mint a csapatok biztos kezű irányí­tása az ütközetekben. A hadművelet megindítása idején a szovjet legfelsőbb főparancsnokság mér rendel­kezett a froothadműveletek közvetlen irányításának ta­pasztalatával. Köztudott, hogy az 1942—44. évi, nagy hord­erejű hadműveletekben — kezdve a sztálingrádi hadmű­velettel — a szovjet főhadi­szállás a közvetlenül a fron­ton harcoló hadseregekhez be* osztott, teljhatalmú megbízot­tai révén valósította meg a frontok irányítását a döntő jelentőségű támadó hadműve­letekben. Ami pedig az 1945. évi támadó hadműveletet il­leti, a főhadiszállás tel jes egé­szében átvette a frontok köz­vetlen irányítását, A berlini hadművelet, amely a szovjet fegyveres erők győzedelmes hadiútjára feltette a koronát a fasiszta Németország és háborús cin­kostársai elleni négyéves há­borúban, olyan gazdag, tanul­ságos .tapasztalatokat adott, amelyek számos vonatkozásá­ban ma sem vesztették el je­lentőségüket. (APN) 1675, májas 4- ernAme# UKiflOOmMAINK eny­hítésére — mint ismeretes — wáiáiy esztendővel ezelőtt Heves megye ipari azövetke- astri te jelentős pénzösszege­ket kaptak a kölcsönös támo- I mtí* alapból lakásépítő kar ; paritásaink fejlesztéséhez. Vajon, hogyan éltek a aa- ’ gftaéggei, mire használták a ; áot tatásokat i te a sreó- , ménje...? A kérdésre nemnégtbaa a KTSZÖV stnöksépB keresett választ ; Noa. «tepai a tájékozódás K «orte kiderült: a gyöngyösi r Mábraoidéki Építő- és Szak- 1 ipari Szövetkezet, aa Egri Építőipart Szövetkezet, a Vátverd Építőipari Sxövefke est, illetve a Tornámért* i Spttő- és Szakipari Szövetke­zet egyaránt a célkitűzések- 1 $5*ék aiegfdcite „sáíáriö^ doOT a forintokká, töbtaryi- te néneáBSt technikai aofc5- ’ vöket vasárait Mindezekké ' pedig lehetőségeket teremtet­tek a korábbinál is nagyobb feladatok vállalására, efcveg­I A többlet «Bonban — saj- I me nem naWfaník egyer- 1 tetnr&en. A juttatás alapjául 1 szolgált szerződén szerint ‘ ugyanis s négy szövetkezet- '• nek összesen 2080 lakást keU ’ lene építenie a tervidőszak­ban. ám ezekből mindössze 1 ÍSSS-re van kilátás... t Lemarad a legnagyobb, a ' gyfetgyöaí szöve tkezet is, az ! Ogd építők jő. ha program- ' fok egybatodát megválóéit * Iák. A hatvaniak a tervük letét asm teljeséül, a tama- 1 némák közéé mám lakással ' épfbenek kiinai htuá. mint i MtemAoMk. f A —OflABUKIMJI&L ttAUKBOT-NCb mindezek okát tegtekéteb abban látják, kegy területeiken a beruhá­zók a lakásokat általában többszintes házakban, talep- > szard ktvttsiszisbem iparkod- ! nek megoaJóeitnni — c Ilyen 1 ateflfifratmfrnitT még mindig idegenkednek a ktsz-ektól. MMat, aztk a viszonylag kis szervezetek is — nem be­szélve a már igazán tekinté­lyesnek mondható gyöngyö­siekről — képeseit a komo­lyabb vállalkozásokra. S nemcsak Ígérik ezt, hanem matatják is több, sikeres át­adott létesítménnyel. Ugyanekkor a klslakásőpí- téseknél az a probléma, hogy a biztosított kedv«gnény, kölcsön, az építési költségek növekedése miatt már nem Wztosftjs egy-egy családi kés megval otamilásának. teött-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents