Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

Először Magyarországon

Diákok, Exeterből

’ Húszán érkeztek Egerbe az angliai Exeter tanárképző főiskolájáról.

Valamennyien először járnak Magyarországán, s magyarokkal is csak februárban találkoztak, amikor az egri tanárjelöltek utaztak hozzájuk, hogy gyarapítsák nyelvtudásukat, s megismerkedjenek az angol tanárképzéssel.

J• B. Norman, a neveléstudományi tanszék vezetője először ezt a látogatást értékeli:

— Irodalmi, nyelvészeti előadásokat hallgattak. Jóleső meglepetést keltett érdeklődésük, széles körű tájékozottságuk. Nem túlzók, amikor azt mondom, hogy egy-kettőre népszerűek lettek diákjaink körében.

Henry Brinkworth docens az exeteri főiskolát mutatja be, betekintést nyújtva az angol közoktatás rendszerébe is:

— Az 1839-ben létesült intézmény általános és középiskolai tanárokat képez, olyan pedagógusokat, akik korszerűen szeretnék oktatni- nevelni a felnövekvő nemzedékeket. Gimnáziumba az kerül, aki három évi tanulás után még egy évet elvégez. Nálunk kétfajta érettségi van. Az elsővel tizenhat, a másodikkal tizennyolc éves korban próbálkoznak meg a fiatalok. Ha valaki legalább öt tárgyból maturált sikeresen, akkor felvételi nélkül jelentkezhet az egyetemre, vagy valamelyik főiskolára. A tanárhiány egyébként Angliában is aggasztó, elősorban azért, mert a társadalom sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsüli kellőképp ezt a nemes, ezt az emberformáló hivatást. S még egy érdekesség. Főiskolánkon nem kell

15.40:

Kiment a ház az ablakon.*.

A gyermeknapra a Televízió olyan kétórás műsort készített, amelyben helyet kap a zene, az irodalom, a rajzfilm, a bábművészet.

A gyerekek láthatják kedvenc hőseiket, bohócokat, artistákat, népszerű nevettető- ket. Találkozhatnak Móka Mikivel, a Mézga családdal. Megismerkedhetnek a gyermeknap történetével. Nézői lehetnek a Margit-szigeten vagy a Dózsa György úton folyó görkorcsolya- és rollerbajnokságnak. Jelentkeznek a műsorban a gyermeknapra különkiadással készülő népszerű sorozatok is: a Csettints, a Fabula, a Zsebtévé és a Papírsárkány.

Felvételi vizsga az egri

zeneiskolában

Az egri Állami Zeneiskola az 1975/76-os tanévre felvételi vizsgát hirdet előképző, » magánének, hegedű, brácsa, cselló, bőgő, zongora, fuvola, furulya, oboa, klarinét, fagott, trombita , vadászkürt harsona, ütő és klasszikus gitár tanszakokra.

A felvételi vizsgát május

27-én kedden délelőtt 9—12 óráig és délután 14—17 óráig a Zeneiskola szolfézstermében tartják.

^MnmSSi

ML május 25.. vasárnap

tartani az elnőiesedéstől. Ennek az az oka, hogy majd négyszáz testnevelés szakos hallgatónk van, s ide csak fiúkat vettünk, veszünk fel.

A választott pálya szépségét ecseteli Janny Ormerod:

— Nincs szebb a gyermek- nevelésnél, az ember kiélheti alkotókedvét, alkalmazhatja jónak tartott, saját módszereit. Mi, fiatalok mindent másképp szeretnénk csinálni, mint a megállapodott felnőttek, akik makacsul ragaszkodnak a becsontosodott régi hagymányokhoz. Azt hiszem, a mi szemléletünk a helyes, mert előbbrelépni csak új úton lehet.

Szóba került az elhelyezkedés, az, hogy nálunk az ifjú tanárok zöme a város felé kacsingat. Az angol vendégek ezen meglepődnekJanny Lynch első éves, rajz szakos, egy Stratfordtól kilenc kilométerre fekvő faluból indult, s kötődés emléke ma is frissen él benne.

— Diplomásán feltétlenül valamelyik kis településen helyezkedem ei. Így gondolkodnak kollégáim is. Ennek két oka van. Londonban drága az élet, főként egy kezdő pénztárcájához mérve. Vidéken szabadabban mozoghat az ember, igénylik ismereteit, számítanak felkészültségére, ötleteire. Egyszóval megmutathatja, mire képes. Szerintem ez a legfontosabb annak, aki csak egy kié elhivatottságot érez.

Sok érdekes új rövidfilm szerepel a mozik júniusi műsorán. Rényi Tamás Lakoda~ lom Ecseren című alkotása az egész falut megmozgató esemény színes, látványos történései keretében a felszín mögötti ellentmondásos jelenségeket is előtérbe állítja.

A tanyavilágról, pontosabban 161 tanyáról és 453 lakójáról szól Magyar József Pé~ terítő 1974. című alkotása. Vitéz Gábor Az ember című színes, népszerű tudományos filmje az ember fejlődését követi nyomon, bemutatva e fejlődésnek tárgyi dokumentumait. Hárs Mihály A menyét című munkája a kevéssé

Evek óta eredményesen működik a Vörösmarty Művelődési Központban a népfront és az ÁFÉSZ által létrehívott hímzőkor, amelynek vezetését Gyár11.

A kutya, mintha puskából lőtték volna ki, eliramodott valami pocok, vagy ürge után. De később hívás nélkül a nyomába szegődött megint.

Váratlanul egy falu bukkant ka g dombok közül.

Néhány napja tartózkodnak Egerben, mégis ismerősen forognak a főiskolán, s a város utcáin. Élményeikből kértünk egy-egy jellegzetes sztorit.

Janny Ormerod a barokk

épületeket dicséri:

— A belváros konzervált történelem. Mintha kétszáz évet léptem volna vissza az időben.

Janny Lynch az emberek közvetlenségét, figyelmességét méltatja.

—■ Mi zárkózottabbak vagyunk, épp ezért felüdit ez a nyíltság, ez a fesztelen hangulat. Az ilyen légkörben könnyen kötődnek igazi barátságok.

Andy Alexander az egri főiskoláról beszél:

— Tanulhatnánk tőlük szorgalmat, igyekeztet. Az egyik ismerősöm azzal lepett meg, hogy szabad idejében általános iskolásokat korrepetál angolból.

Terry Stasaitis a gyengébb nem körében nézelődött:

— Tetszenek a miniszoknyás lányok. Annál is inkább, mert nálunk már régen a maxi a sztárS még egy közös szimpatikus fogadalom:

— Otthon szeretnénk a magyar kultúra és közoktatás eredményeit népszerűsíteni. A főiskolán, s majdan a katedrán is.

ismert, hasznos, védett állattal ismerteti meg a nézőt.

Gazdag lesz a népszerű tudományos filmek választéka a külföldi filmek között is. Például szovjet tudományos ismertető film szól arról a

témáról, hogy éreznek-e a

növények? Lengyel ismeretterjesztő mű a Kor és emberek — Kopernikusz, valamint a Lengyelországi tavak. Szovjet filmesek készítették az Első vizsga című rövid játékfilmet is. A francia főváros ezernyi arcát tárja a nézők elé a Párizs című alkotás.

Több magyar rajzfilm is szerepel a júniusi programban.

mathy Jánosné látja el. A sok szép népi hímzést bemutató kiállítást tegnap, szombaton délután nyitották meg Hatvanban, s egy hétig tartja nyitva kapuit.

részkedett vissza a köves útra; idegen neve volt még ennek a falunak is.

Egyszerre megdobbant a szíve, hevesen kezdett kalapálni: a szélső ház udvarán éppen a tyúkoknak adott az asszony, és tisztára magyarul hívogatta a tjjúkfpéesf)

Uj rövidfilmek műsora

Kiállítás

Hatvani hímző asszonyok

Csak a névtáblánál meKét egri kiállításról

Jánossy Ferenc

képei a Képcsarnokban láthatók. Különös világ ez! Fojtott légkör, sűrű levegővel. Arcok néznek ránk a képekről, mintha nem is felénk fordítanák tekintetüket, hanem valami belső régió felé figyelnének, amikor egy kissé föld felé biccentve fejükkel kifejezést adnak magukról — nekünk.

Az ember magánya nyilvánvaló itt, vagy a magány embere vall egyértelműen arról, milyen rossz és milyen jó érzés is egyszerre ebben a magányban, ebben a kirekesztettségben, vagy bezárkózott- ságban élni. Uralkodó jelleggel jelenik meg ezen a tárlaton Harlekin, az évszázadokon át vándorló bohóc-figura, aki tarka dominójában, festett arcával, vagy éppen álarccal áll elibénk s közli velünk, hogy ó nem lehet boldog, pedig az élet célja talán a belső boldogság, a belső béke és nyugalom. Talán ezért nem lehet boldog, mert neki, így, ilyen ruhában, ilyen megbélyegzetten, ilyen maskarában kell mutogatni magát. És ezen a Jánossyra oly jellemző képeken ezek a figurák az

érdekesek, ezek mondják el legőszintébben, mit gondol, mit érez a művész és mi jut eszébe, amikor a világgal közölni akar magáról valamit. A Harlekin halála (három maszk lobog a nem tudni honnan fúvó szélben. A galamb-varázsló. a Harlekin, a Sárgakalapos lány, a Gergely fiam, a Reggeli című képen könyöklő nő mind-mind ezt a bohóc érzést, a magányt, ezt a porondra lépő, csúfolt és kinevetett, vagy lenézett és megvetett embert idézi bennünk. Nem tudni, honnan jutott el eddig, a harle- kinek és bohócok szomorú lelkivilágáig a művész bár tudjuk, hogy ebben a rohanó korban is — Picassót, Cha- gallt, Paul Klee-t említjük talán példának — clown, a bohóc mindig is hálás kifejezési forma a művészi különállóságának, a művész társadalmi helyzetének, magányának megváltásához.

Jánossy más képein eny- nyire ez a magányérzés nem nyilvánul meg. A tájban például jól érzi magát, hangulatait melegséggel meséli el. A Pista diófája emlékeztet

Csontváryra, a Pirkadatban friss hajnali hangulat áráé el, a Domboldal, a Tyúk « kertben, a Művésztelepen, és különösen a Lovasiskola némileg ellentmondani látszik annak a bohóc-magánynak es szomorúságnak, amely alakjainak arcán minduntalan föllobban.

Vladimir Kopteff

finn festőművész kiállítása » Vármúzeum klubtermébe» látható, ha van absztrakció akkor ez az. A velejéig. Nem is kapunk mást, mint geometriai idomokat, a teljes szabályszerűség kedvéért a legmegközelíthetőbb elemeket, a négyzeteket és a köröket, újabb belső tagolással hogy a két vagy három színből "és zárt vonalrendszerből álló kompozíciók objektivitásához semmi kétség ne férjen Nem szoktunk azon különösebben megütközni, ha valaki a kifejezési módot különös formákra bízza; az sem zavar minket, hogy ha művész itt-ott különc, vagyis meghökkentően eltér „a nagj átlag” által megérhető^ jel. rendszertől. A mai nézőt nehezen lehet már elképeszteni De itt, ezek a körök és négy zetek nem adnak lehetősége arra, hogy a művészből bár mit megismerjünk, érzéseibe akármit is kapjunk, karakté réből, jellemvilágából aká egy sugárka fényt is érkezn lássunk, mert annyira objek tív már, annyira elidegene dett vagy annyira absztrahál ta magában és magának ez a világot, hogy alkotásaiból művészre jellemző hangula tot, érzelmet, lelki indítást é élményt szereznünk a leg jobb szándék ellenére ser sikerült. Azaz, hogy mégis! j sötét színek nem árulnak ( sok derűt, de valamiféle ma kacsságot sejtetnek, ahogya ez a művész a konok fegye lem és az újraismétlés bels szilárdságával ragaszkodi mondanivalójához; ez pedi — ha jól értjük — nem lehe más, mint ragaszkodni a leg szilárdabb formákhoz, meg kapaszkodni bennük, mert a élet és a természet bozonto összevisszasága ellen csaki ilyen mértékű fegyelemmé lehet védekezni. De hol va az ember, hol marad az a ember, akivel szeretnéd megismerkedni. Akár egy ka lapemelés erejéig is, az u! cán, két félszeg szó kinyöge se árán? Vagy erre már nine szükség? Vagy az a jó, h ezt már így érezzük? Csup kérdés, amire nem tudun válaszolni, de a kiállító haszna, mert feltettem ma gamnak ezeket a kérdéseke és valóban gazdagodtam ál taluk. Lehet, hogy egy kép zőművész így éri el céljá* amelyet mélyen elzár képei ben?

Farkas András

Amatőr csillagász klub

Húsz éve működik a Győri Vagon- és Gépgyár csillagászati szakköre. Jelenleg ötven tagja van. Részt vesz a munkában az általános iskolástól a nyugdíjasig minden korosztály. A klub hírnevét bizonyítja, hogy az idén harmadszor rendezik meg a Nemzetközi ifjúsági megfigyelő tábort. De kaptak már meghívást a győri amatőr csillagászok szlovákiai megfigyelő táborokba is.

Megbeszélik az esti munkatervet (középen) Szitter Béla, a klub vezetője. MTI fotó — Hadas János .

jait. De azután rákiabált * gyerekre — a boglyához támasztott létrán mászkált egy ötévesforma gyerek —, s azt már nem magyarul.

Takaros hazak sorakoztak az utcán. Bentebb emeletesek is, a templom körül. Egy kerekes kútnál civilek töltögették a kulacsaikat. Magyarul beszélgettek.

Szívesen elkerülte volna őket, de ahogy a pocskolást meglátta, elfogta a szomjúság.

Csakugyan vallatni kezdték a civilek is. Csapatnyi gyerek bámészkodott a kútnál, helybeliek, de rögtön őt szúrták ki:

— Hát te, gyerek?... Te hová tartozol?

A falu után hegyek következtek, és megint csak a kövesút mentén, az árokparton gyalogolhatott. És egy szembe jövő csoportból megint megkérdezte valaki:

— Mi van, fiú?... Meggondoltad magad?

Ügy tett. mintha nem értené. Megyonta a vállát, s megállós nélkül ment tovább. De észrevette most, ahogy néztek rá, hogy nem is őt nézik, hanem a sapkáját.

Levette a leverrtesapkát, és a kebelébe dugta.

Tényleg. Itt nem látni

ilyesmit a fshssi gyerekeken. Másforma sapkát hordhatnak itt a leventék.

Nagyon elfáradt, mire fölért a tetőre.

Félrehúzódott az útról, s egy fa tövébe leült.

Messzire elláthatott innen; lehet, egészen Magyar- országig. Neki támasztotta a hátát a fának, nézte a völgyben párózó, elkövetkező falut, a hepehupán tanácstalanul kígyózó utat, amelyen már ritkultak a gyalogos csoportok. És mintha ritkultak volna a járművek Is.

„Este lesz, mire odaérek... Csak aztán adnak-e ezek szállást. De meghálok én akárhol.”

Tulajdonképpen az volna a legjobb: beosonni a kertek alatt egy fészerbe, vagy valahová.

Az az, hogy ha a házbeliek nem is vennék észre, a kutya szagról is észreveszi.

„Bizony isten. Az idegen kutyát meg pláne.”

Tartott a szálláskereséstől, az se igen magyar falu még. Mindenféle emberek vannak, beengedik, aztán csak elaltatják. S elkaparják a kertben. Kj keresné őt éppen itt, senki. Még jó, ha csak elveszik a tarisznyáját, s kilökik a kapun. Hova mehet panaszra, ha nem tud a nyelvükön — van itt csendőrség egyáltalán? Mert látott ugyan ma két kakas- tollast az úton a menekülőkkel, de azok épp úgy lehettek magyar csendőrök jm

Szemmel követte az ú világító kanyarulatait völgyben, s ahol egy dóm bocskánál megszakadt a ki gyóvonal, a töltés tövébe: valami csoportosulást vet észre. Négy-öt ember és eg szokatlan alakú, furcsa al kotmány — jobban szem ügyre vette: felül voltak kerekei.

Lehetséges, autó, csak fel borult.

Az lesz az, teherautó. Le bukfencezett a kanyarban : töltésről, s négy kereke a: égnek áll.

Az alatt is lehetne hálni

ha ezek otthagyják. Mégi: védettebb hely, ha esne a: eső. De nemigen hagyjál azok ott.

Füttyén tett a kutyának, < tovább indult.

Szokatlan volt a sapkí nélkül, jobban is fázott Most, hogy jó darabon tiszta volt előttié az út, föltett« a sapkát megint.

Hirtelen megállt, a hasához kapott — a kötél jutót- eszébe: nem érezte a derekán a kötelet. Pedig otl volt, ugyanúgy a derekára csavarva, csak annyira megszokta, nem érezte már.

Tényleg, a kötél. Akkor meg nem kell tartania a falusiaktól sem, ha szállási kér.

I (Folytatjuk}