Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-24 / 120. szám

A Minisztertanács tárgyalta Munkaszervezés az irodákban — az irodákban is még min­•• Ültetik a szeged: tűszeipaprikát Hazánk legnagyobb „paprikás” gazdaságában, Szegeden, nagy teljesítményű. 9 soros gépekkel ültetik a fűszernövényt. Egy gép naponta öt hektárra tűzdeli ki a palántá­kat. A tsz mintegy 600 hektárt hasznosít a szegedi táj „piros aranyával”. A terület jelentős részén új termesztési technológiát alkalmazva megszüntetik a fizikai munkát. (MTI fotó: Tóth Béla) Újabb helyi és távolsági járatok a nyári menetrendben Tájékoztató a VÖLAN-nál Pontosan egy éve, hogy a kormány határozott az alkal­mazotti létszám egészségte­len növekedésével kapcsola­tos tennivalókról. S egy év múltán — a kormány leg­utóbbi ülésén — szinte pont­ról pontra ugyanazokat kel­lett megállapítani, mert a határozat végrehajtása érde­kébe egyelőre nem sok tör­tént. A legjobb esetben is azt mondhatnánk, amit egy hivatalos dokumentum, a té­ma kapcsán ekként rögzített: „Az eddigi tapasztalatok — bár ellentmondásosan — ked­vező folyamatok elindulásá­ra utalnak.” Ki magyarul körülbelül annyit jelent, hogy az alkalmazotti létszám gyors — a munkáslétszámnál jóval gyorsabb — növekedé­si ütemét a népgazdaság né­hány területén ugyan mér­sékelték, de általában nem sikerült megállítani: többek között azért sem, mert a fel­adat végrehajtása koránsem csak az elhatározáson múlik. Az alkalmazottak létszám- változását az elmúlt másfél évtizedben három — különö­sen fontosnak ítélhető — té­nyező befolyásolta. Egyrészt: erősödött az iparban a cent­ralizáció, másrészt erőtelje­sen növekedett a vállalatok önállósága és felelőssége, ér­dekeltségük a gazdaságos termelésben. Harmadszor: a hatvanas évek végén kiala­kult demográfiai csúcs kö­vetkeztében nagyszámú, munkaképes korú fiatal munkába állításáról is gon­doskodni kellett. Az első két tényezőnek a munkaerővel való takarékosságra kellett volna inspirálnia: sok mun- 1 kakört meg lehetett volna szüntetni, vagy összevon­ni, ellensúlyozva ezzel a harmadik tényezőt, a fia­talok munkába állításá­val együtt járó létszám­Az egészségügy az idén minden eddiginél nagyobb összeget — csaknem 2 mil­liárd forintot — fordít kór­házak, rendelőintézetek, böl­csődék és körzeti orvosi ren­delők építésére. A tervezett beruházásokkal újabb két­ezer gyógyintézeti ágyat léte­sítenek, s így a 10 ezer la­kosra jutó kórházi ágyaik szá­ma az 1970. évi alig több mint 82-ről az év végéig csaknem 86-ra növekszik. Egyebek között ebben az évben adják át rendeltetésé­nek Miskolcon a Borsod me­gyei vezető kórház 386 ágyas új gyermekosztályát, a nagy­atádi 500 ágyas és a kisvár~ dai 332 ágyas kórházat. Kar­cagon egy 156 ágyas, Szege­den pedig egy 150 ágyas el­mepavilon építését fejezik be, s ugyancsak az idén ké­szül el Tatabányán egy 114 ágyas belgyógyászati, Esz­tergomban pedig egy 80 ágyas krónikus-utókezelő pavilon. Ezenkívül a bölcsődei beru­házások újabb 3500 kisgyer­mek bölcsődei elhelyezését biztosítják. A tanácsok az említett ösz- szegek mellett jelentős beru­házásokkal bővítik a nyíregy­házi, a mátészalkai, a miskol­ci, a székefehérvári, a veszp­rémi és a szekszárdi kórhá­zak gyermek- és szülészeti osztályait. A koraszülöttek orvosi ellátásának javítása ér­dekében pedig az év végéig több 10 millió forintot fordí­tanak a meglévő újszülött és koraszülött osztályok műszer- és gépparkjának bővítésére. Az Egészségügyi Miniszté­riumban elmondották: az el­múlt hónapokban újabb, je­lentős beruházások indultak meg. Egyebek között meg­kezdték a 800 ágyas dél-pesti kórházkomplexum építését • Kecskeméten megindult az ftl 680 ágyas megyei kórház feewwéaáa és hozzáláttak a növekedést. Elvileg ennek kellett volna bekövetkeznie, ehelyett azonban az alkalma­zottak száma eleinte csak a munkáslétszámmal arányo­san, később már azt megha­ladó mértékben — évről év­re növekedett. Eljutottunk oda, hogy például a gépipar­ban, ahol 1973-ban 2,2 száza­lékkal emelkedett az alkal­mazottak száma, a tavalyi 1,7 százalékot örvendetes eredményként kell elköny­velni, jóllehet ez még - min­dig magasabb, mint a fizikai dolgozók létszámnövekedési üteme. A téma kapósán a szakkö­rökben is viták dúlnak. El­vileg mindenki elismeri, hogy valamit tenni kellene, a nagy kérdés csak az, hogy mit és hogyan? Mert igaz, hogy a tudományos-technikai fejlő­dés elkerülhetetlenül a mű­szaki alkalmazottak és a ki­segítő személyzet létszám- arányának növekedéséhez vezet, de az is igaz, hogy az alkotó-fejlesztő munkát meg lehetne szabadítani az ész- szerűtlen adminisztrációtól. Igaz, hogy a felelősség együtt jár a körültekintőbb dönté­sekkel, a döntésekhez viszont hatalmas mennyiségű infor­máció szükséges. A vállalati önállóság ugyanakkor azt is jelenti, hogy manapság ép­pen a vállalatoknak kell el­végezniük rengeteg, koráb­ban kizárólag az ilyen-olyan hivatalokra, főhatóságokra tartozó munkát. De az is igaz. hogy a megnövekedett feladatokat a vállalatok régi, ésszerűtlen módszerekkel és szervezetlenül próbál jak el­végezni. Az ügyvitel világ­szerte terjedő racionalizálá­sát s ennek sokféle technikai eszközét, szervezési módsze­reit nálunk inkább csak hír­ből ismerik, mert — akár­csak a termelő műhelyekben kistarcsai 580 ágyas kórház építkezésének terület-előké­szítéséhez is. Ez utóbbi léte­Ahhoz, hogy kiderüljön, hogy kik segítenek és miben, egy kis kitérővel lehet eljut­nunk. De ez a kitérő szoro­san összefügg az alapkér­déssel. Mindenekelőtt: üdülőről van szó. Nem is akárhol, ha­nem a Mátrában. ★ A SZOT mátraházi üdül­tetési igazgatóságának a fő­könyvelője, Nemes Zoltán jegyezte meg: — Lassan ott tartunk, hogy Mátraházán nem tudjuk a saját dolgozóinkat elhe­lyezni. Az a munkásszállás, amit biztosítunk, már nem felel meg az igényeknek. Üdülőtelepeink is régiek, és bár toldozgatjuk-foldozgatjuk azokat, nagyon nagy szüksé­günk lenne új épületre. Ha az üdültetésben közre­működő dolgozók munkás- szállását akarják tető alá hozni, az a furcsa helyzet áll elő, hogy a beutaltak lesznek rosszabb körülmé­nyek között, mint azok, akik a beutaltak körül serényked­nek- Ez mégsem volna aján­latos. Nagyon sok feszültsé­get okozna. Ésszerűbb tehát egy új üdülőt felépíteni és akkor a régebbiek közül átalakítani egyet a munkásszállás cél­jára. Könnyű azonban így kez­deni egy megállapítást: kel­lene, ha nem tudjuk azonnal hozzátenni, hogy miből. És ekkor érkeztünk el a témánk lényegéhez. Volna segítség, méghozzá helyben, a me­gyében. ★ Az üdültetési ügyek a me­gyei tanácsnál dr. Varga Jó­zsef elnökhelyetteshez tartoz­dig egyszerűbb és kényel­mesebb újabb és újabb em­bereket alkalmazni. Egyelőre - a számítógépek sem segítenek; vásárolják ugyan, egyre nagyobb szám­ban, de nem tudják kellő hatásfokkal alkalmazni. Igaz: a számítógépek, a nagy telje­sítményű irodagépek nagy­számú és jól képzett személy­zetet követelnek, de ez eset­ben viszonylag létszámtöbb­letről kell beszélni. Kelle­ne... Ha például a számí­tógépeket nem a hagyomá­nyos ügyvitel elvei, szabályai szerint alkalmaznák, ha a számítókapacitás körülbelül 70 százalékát nem olyan adatfeldolgozásra használnák, ami egyszerűbb, olcsóbb és kevesebb emberrel működ­tethető berendezésekkel is elvégezhető lenne. Lenne ... Ha lennének ilyen praktikus kisgépek, ám ezek beszerzé­séről a hazai vállalatoknál megféledkeztek, pénzüket inkább a számítógépmonst­rumok — ma még többnyire vállalati státuszszimbólumok megvásárlására fordították. A vállalatok és intézmé­nyek — feltehetően mindezek elismerése mellett is — ok­kal kérdezhetik: mit tegye­nek, hogyan csökkentsék az alkalmazotti munkakörre há­ruló terheket, ha a felügye­leti hatóságok és egyéb in­tézmények információéhsége egyszerűen csillapíthatatlan, s ha honi szervezőintéze­teinktől nem kapnak ele­gendő naprakész segítséget a belső ügyvitel ésszerűsítésé­hez, egyszerűsítéséhez. Mert pusztán annak az óhajnak a megfogalmazásától, hogy fe­lül kell vizsgálni és a lehe­tőség szerint csökkenteni kell az alkalmazottak számának növekedését, a helyzet még nem változik. Vértes Csaba sítményék előreláthatólag a következő tervidőszak máso­dik felében készülnek el. nak. Tőle érdeklődtünk a se­gítség lehetőségeiről. — Világosan látjuk az üdültetés helyzetét megyénk­ben. Azt is tudjuk, hogy ön­erőnkre is támaszkodnunk kell, nem elég csupán a meg­oldásra várni, ha van saját tartalékunk is. A példát a megoldáshoz a különböző ne­velési gyermekintézmények megépítésének gyakorlatától kölcsönözhetjük. Kapcsoljuk be az érdekelt vállalatokat is egy új üdülőépület elkészíté­sébe. Kérdezzük meg tőlük, milyen anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, mennyivel tud­nak hozzájárulni a beruhá­záshoz. Részvételük arányá­ban pedig biztosítson a ré­szükre a SZOT megfelelő szá­mú helyet az üdülőjében. Gyakorlatilag tehát a válla­latok a nyújtott segítségük révén egy-két-három helyet kapnának. — Mi lett az elképzelések­ből? — Nem maradtunk meg a javaslatnál csupán, hanem kapcsolatba léptünk a SZOT illetékeseivel. Elképzelésein­ket kedvezően fogadták és megvalósíthatónak tartották De megkérdeztünk néhány nagyobb vállalatot is a me­gyében, részt vennének-e egy ilyen közös akcióban? A vá­lasz ekkor is kedvező volt. Ügy tűnik, minden tehát a legjobb úton haladhat a megvalósítás irányába. Most már csak a gyakorlati síkra kell áthelyezni az elvi meg­állapodásokat. És ha minél előbb hozzákezdenek az üdü­lőépület kialakításához, an­nál jobb. ★ Nem kell részletezni, jaennäß -jáe egy Pénteken, a Volán 4-es szá­mú Vállalat központjában Balogh Tibor igazgató tájé­koztatót tartott az autóbusz­közlekedés javítására hozott intézkedésekről, s a nyári menetrendben szereplő új já­ratokról. A tájékoztatón a megyei és az egri városi ta­nács képviselőin kívül ott volt Kalmár Péter, az egri városi pártbizottság osztály- vezetője is. A városok és peremvidé­keik között igen nagy jelen­tősége van az autóbuszközle­kedésnek: az utasforgalom növekedése minden eddigi tervezést felülmúlt. Mint az igazgató elmondta, jelenleg körülbelül 30 új autóbuszra lenne szükség ahhoz, hogy kulturált közlekedést bizto­síthassanak minden járatnál; Mven vállalkozás. Gondoljunk arra, hány kisebb-nagyobb hétvégi házat tart fenn egy- egy vállalat a megye hatá­rain belül és kívül. Ezeknek a berendezése, bármennyire is igyekeztek, nem veheti fel a versenyt a SZOT telepített üdülőivel.^ A Elnyelem, a komfort, a kiszolgálás és a szolgáltatás egészen más egy hétvégi pihenőházban, mint az üdülőben. Pedig a hétvé­gi házak megépítésének és fenntartásának a költsége sem csekély. Ott van legalább jogosult­ságuk az ilyen pihenőhelyek­nek, ahol a vadregényes környezet szinte megköveteli a szelídebb mértékű civili- zálást. De sem a Mátra ha­gyományos településein, sem a Balaton mellett, sem egyéb, már kiépült üdülőkörzeteién nem jó megoldás a kis há­zacskák telepítése. Még ta­karékossági szempontokból sem. ★ — Még ahhoz sem ragasz­kodtunk, hogy az összefogás segítésével megépült üdülő­ben kapják meg a hozzájá­rulásuk arányában a helyet a vállalatok — mondta Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, érdeklődő kér­désünkre válaszolva. — De azt jogosnak tartjuk, hogy a megyei erőforrások segítsé­gével létrejött üdülő a me­gyén belül legyen. — Meghatározott helyet jelöltek meg? — Csak a megyénket. Te­hát azt sem mondtuk, hogy Egerben, azt sem, hogy a Mátrában vagy a Bükkben, hanem ennyit: a megye ha­tárain belül. Véleményünk szeműt ez aaa .^lentene erre pedig egyelőre fejleszté­si alapok híján nincs lehető­ség. A nyár eleji gondok kö­zött említette meg a különjá­ratok iránti igényeket: csúcs­időben sajnos nem tud ele­get tenni a vállalat a sok megrendelésnek. Javíthatna viszont a helyzeten, ha az utazási irodák szervezéssel, együttműködéssel segítenék a meglévő járművek jobb ki­használását. Jó példa erre az IBUSZ, amely az állandó szerződéses kapcsolat mellett még a menetrendszerű jára­tokon is nagy utasforgalmat bonyolít le. 369 autóbusza van jelenleg a vállalatnak. 1971-ben 40 millió utast szállítottak, 1974- ben pedig már ötvenmilliót is meghaladta az utasok szá­ma. Az idén a tervek szerint semmiféle kivételezést, hi­szen amúgy is nagy szükség lenne új, korszerű üdülőépü­letre a megyénkben. — Mi volt a válasz erre az ajánlatra? — Nem értettek vetünk egyet a SZOT illetékesei, ezért a tárgyalást nem foly­tathattuk tovább. ★ Nem az elfogultság mon­datja velünk: a felkínált se­gítséget el kellett volna fo­gadniuk. a SZOT-központ üdültetési szakembereinek. Ezzel megkönnyítették volna a saját helyzetüket is, de en­nél fontosabb, hogy olyan példát tudtak volna felmu­tatni, amelynek a követésére szerte ebben az országban felszólíthattak volna minden vállalatot, üzemet, nagyobb intézményt. A sok kicsi, sokra megy. A bölcsesség legalább olyan régi, mint amilyen régóta gondolkodó, csereberélő em­ber él a földön. Lehet, hogy „adminisztra- tíve” bonyolultabb lenne egy ilyen beruházás megvalósítá­sa és a már kész üdülő mű­ködtetése, de ez csak az első időkben tűnne annak, hiszen — maradjunk meg a régi bölcsességek mezsgyéjén — minden kezdet nehéz. A jó ötletet elvetni vi­szont — nem valami bölcs dolog. Segítségnyújtásban hoppon maradni, az sem kellemes érzés. Végül: kíváncsiak va­gyunk. mennyivel gyorsabban és könnyebben oldja meg sa­ját, erejéből a SZOT üdülte­tési főigazgatósága a régi, el­avult épületek korszerűsíté­sét. Persze, ha ezután sem tesznek sokat ezért, akkor — könnyebb. CL Molnár Feierst tovább tart ez a növekedés él 55 millióra nő az autóbusszal utazók tábora. A kocsikat fo­lyamatosan cserélik ki kor­szerűbbekre, így kerülnek forgalomba az IKARUS csa­lád legújabb típusai, s 1973 októberétől a megyeszékhely helyi közlekedésében 12 Sko­da autóbusz is részt vesz. Az idén újabb 23 autóbuszt kap a vállalat az IKARUS típu­sokból. A munkásszállításra is alkalmas kis buszokra egyelőre még várni kell, az idén nincs lehetőség a beszer­zésükre. A június 1-én életbe lépő 1975—76-os menetrendben 16 új munkásjárat, nyolc új ta­nulójárat, és több egyéb új járat beindítása is szerepel. Két új autóbusz-vonalat is nyitnak ettől az időtől: Lő­rinci—Selyp—Apc között, va­lamint Eger—Mezőkövesd— Tiszafüred—Debrecen— Hajdúszoboszló vonalán. Ez utóbbi régi igény valóra vál­tása és bizonyára nagy nép< szerűségre tesz majd szert. Három megyén visz keresz­tül a távolsági autóbusz, He­ves, Szolnok és Hajdú-Bihar megyét köti össze; reggel 6.10 órakor indul Egerből és este fél nyolckor indul vissza Haj­dúszoboszlóról. Nagy idegen- forgalmi igényeket elégíthet majd ki, s az Eger környé­kieknek is biztosítja az uta­zás lehetőségét csatlakozá­sokkal. Űj helyijáratú vonalat hoz­tak létre a megyeszékhelyen és Gjröngyösön. Egerben a 6- os autóbusz a Mezőgép és a városi kertészet között közle­kedik majd, összekötve a La- josvárosi lakótelepet a déli iparterülettel. Az új helyi já­rat három műszak szervezé­sét is lehetővé teszi az ottani üzemekben. Tovább fejlesztik az Egert átszelő 1-es számú autóbuszvonalat; ezután ko­ra hajnaltól késő estig tízper­cenként közlekednek az 1-es autóbuszok. A Lenin út vé­gén indítóállomást hoznak létre, ahol a forgalmi szolgá­lattevő a késve érkÉző autór busz helyett azonnal egy tar­talék kocsit indít. Júniustól a késő esti órákban is közle­kedtetnek autóbuszokat a hajdúhegyi területre. Gyön­gyösön az új helyijárati vo­nal a város két távoli pont­ját, a Nemecz József utcát és a 80-as lakótelepet köti majd össze. (hekeli) IMS. május äi, szombat 4----------------------------------------------------------------------­- ---------------------------------------------------­K étezer kórházi ágy — Három és fé! ezer bölcsődei hely Új egészségügyi létesítmények Segítenének, de nem kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents