Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

Új hatvani változások T 30. BETŰKKEL, ÉS SZÁ­MOKKAL. Transzparenseken és pavilonhomlokzatokon. S a mai vásár- és nagydíjas dobogósai felett a kitünte­tő táblákon, mint a győz­tesek mellén a medalionok vésett dátumai. Tavaszi BNV a felszabadulás 30. esztendejében... Jubileum esztendei vásár. Én még emlékezem — őr­zöm a képét — az elsőnek, amelyet a 'elszabadulás után rendeztek. Ama első nagy vásár, díszes kapuza­tát a Városligeti-tó partján három magasodó oszlop tar­totta. A jövő oszlopain az esztendők számai: 1947, 48, 49. A hároméves terv jel­képes oszlopai tartották azt a kapuzatot. (A „jövő osz­lopai”. messze tűnnek már mögöttünk. Történelem lett a megvalósult tervekből, tankönyvi adatok: az akkori gépcsodákból ipari, múzeu­mi emlékek. Pedig alig harminc esztendő repült csak el...) Az első 47-es őszi nemzet­közi kiállítás — hivatalosan meg nem ez volt a neve — külkereskedelmi pavilonja büszkén hirdette: üzenhet állammal kötöttünk már ke­reskedelmi szerződést s nul­láról indulva 1947 első felé­ben külforgalmunk értéke elérte már az 1 milliárd 256 millió forintot. ('Ma 142 országba exportálunk, 102 országból érkeznek hozzánk az áruk, külkereskedel­münk tavalyi forgalma: 98 milliárd devizaforint volt.) Az első „nagy vásár” — mondjuk, pedig mekkora is volt? A Vajdahunyad várá­ban volt a gépgyári, a bú­toripari, a házi- és kisipari, valamint a divatbemutató. A Cikta Cipőgyár és a Cipő­kereskedelmi Export-Import Vállalat együtt állított ki. A hároméves tervben — ígér­ték — két és fél millió pár cipőt gyártanak. (Megpró­báltam követni a cipők út­ját. Az 1969-ben tartott BNV szenzációja — hosszú sor állt érte a Vörösmarty téri Luxus Áruház előtt — a Goulaschki, a szombathe­lyi gyár könnyű, hajlékony, hasított sertésbőr felsőrész- Bzel készült cipője volt. „E termék — nyilatkozta agyár vezetője — az első magyar márkacsoportban megjelenő Legutóbb, amikor találkoz­tunk, mindnyájan nagyon ünnepélyesek voltak. Mind­nyájan: tizenegy kedves, mosolygós arcú, napbarnított asszony. Ügy ismerik őket Hevesen, hogy a „pettye­sek”. Huncut jókedvükben — valamikor évekkel ezelőtt elhatározták, hogy az első szép tavaszi napon egyfor­ma piros pettyes kendővel a fejükön indulnak a határba. Azóta ragadt rájuk ez a név, de nemcsak ez, hanem ami ennél sokkal fontosabb az is, hogy ők, a Rákóczi Terme­lőszövetkezet Törekvés szo­cialista brigádja, mindig példamutató szorgalommal és lelkiismeretesen dolgoztak ott, ahol éppen szükség volt rájuk. Azért voltak ünnepélyesek öltözetükben, de a lelkűk mélyén is, amikor beszélget­tünk, mert ezen a napon is valamennyien kitüntető ok­levelet tartogattak a kezük­ben : a termelőszövetkezet számára átnyújtott kiváló cím átvételére rendezett ün­nepi közgyűlésen a brigád el­nyerte a szakma kiváló bri­gádja címet, s tagjai pedig megkapták a Kiváló terme­lőszövetkezeti tag kitünte­tést. — Nagyon jólesik ez az el­ismerés — mondta Sipeki Zsigmondné brigád vezető —, de amit ezt megelőzően kap­tunk, arra is igen büszkék vagyunk. A kongresszusi munkaversenyben ugyanis brigádunk is megkapta a megyei pártbizottság kong­resszusi oklevelét. — Milyen eredmények alapján kapták e valóban megtisztelő kitüntetéseket? — Ügy gondoljuk — vála­szol a brigádvezető —, hogy tamtesak az elmúlt évi, ha- Iflw az előző évek jó mun­mechanikai cipő a nyugati piacon, 90 ezer párat csak Franciaországba exportá­lunk. Tavaly 4 és fél millió pár cipőt gyártottunk.” Két és fél millió pár cipő a há­roméves tervben? 1974-ben: 41 millió pár bőrlábbeli ké­szült Magyarországon.) A CENTENÁRIUMI KI­ÁLLÍTÁS — az 1948-as — egyik szenzációja „a Besz- kárt új, korszerű, hármas távvezetésiű villamosa volt”. Persze még csak a modell­je. A bemutatott modellsze­rint a kalauz is, a vezető is ülve végzi a munkáját. És a nagyszerű újításé „Ko­csinként három kiló bőrt ta­karítanak meg, a fogangyúk fából készülnek.” A három­éves tervben egyébként száz új autóbuszt és száz új vil­lamost ígérnek. Ez 1948-ban volt. 1965-ben pedig ismét egy új villamoskocsi a sztár: a nyolctengelyes, 25,6 méter hosszú, csuklós kocsi 265 utast repít egyszerre, fűtő- berendezése is van s hogy suhanjon, gumibetétes kere­keken gurul. Egyik példá­nya a vásáron tekinthető meg, a másik a Rákóczi úton, a 44-es vonalán tart bemutató szolgálatot. Hová lettek ezek a 44-esek, a Rákóczi úti hajdani modem kocsik? A mostani kiállítá­son megtudjuk, hogy a fő­város tömegközlekedése résztvevőinek már 12,5 szá­zaléka a metrót használja, az észak—déli vonal elké­szülte után az utazók 25 százaléka veszi igénybe a földalattit, az ezredévfor­dulón pedig az utasok 40 százalékát szállítja. majd Budapesten a metró vagy a kisföldalattihoz hasonló ké­regvasút. 1958. „Ez a legmagasabb színvonalú ipari kiállításunk a felszabadulás óta” —mon­dotta a megnyitón a kor­mány akkori elnöke, dr. Münnich Ferenc. A csepeli­ek bemutatták a következő év motorkerékpár-típusát, a teljesen burkolt Pannóniát. Az Orion-gyár pedig az új televíziókat. „Húszezer tv van az országban, érthető, az új készülékek utáni nagy érdeklődés. Az AT—403-as, hétcsatornás, tizennégy elektroncsővel működik. Üj szalagon készül ez s napon­ta 100 készüléket szerelnek kájával is megalapoztuk eredményeinket. A kong­resszusi munkaversenyben 10 millió 840 ezer forint volt a brigád felajánlása, amelyet majd 3 millió forint­tal túlteljesítettünk. Különö­sen dohány, paradicsom és zöldpaprika bevételi tervünk túlteljesítéséből adódott ez az eredmény. Termelőszö­vetkezetünk is csatlakozott a Tarna-menti Egyesült Ter­melőszövetkezet gazdálkodá­si versenyfelhívásához, amelynek az volt a célja, hogy a kiemelt népgazdasági programokat a mezőgazda- sági nagyüzemek minél ered­ményesebben hajtsák végre. A termelőszövetkezet vala­mennyi dolgozója és tagja helyt állt ebben a verseny­ben, hiszen a szarvasmarha­állomány nyolcszázalékos tervezett növekedésével szemben, közel 24 százalékos növekedést értek el. Ennek köszönhető, hogy az egy hek­tárra jutó szarvasmarha hústermelés az előirányzott 10 százalék helyett 14,58 százalékkal növekedett. Ennél még nagyobb mértékben nőt! a kenyérgabona átlagtermé­se: 2 százalékos növekedés helyett 8,14 százalékkal. Ugyanakkor a zöldségterme­lés területén is — a kedve­zőtlen őszi időjárás, a beta­karítási nehézségek ellenére — sikerült a tervezett 20 százalékos növekedést közel 30 százalékra fokozni. — Ezeket az eredményeket termelőszövetkezetünk egész kollektívája együttesen érte el — mondotta Gulyás Sán­dor, a termelőszövetkezet el­nöke —, de ezt csak vala­össze” — adta hírül az egyik újság. Évente az Orion — hirdeti a mostani kiállítá­sunk — 130 ezer darab tv-t készít. 1975 slágere a: Sen- sorion. Csövek? Nyomtatott és integrált áramkörök, elektronikus műsorválasztás, nincs már mechanikus, moz­gó-forgó alkatrész. Kezelő- szerkezete az újdonság, érin­tésre váltja a csatornákat. A kongresszusi munkaver- seny-vállalás eredménye­ként született. 1960. A LEGNAGYOBB SOR az építőipar kiállítása előtt húzódik. Milyen lesz a jövő lakása? Megjelenik a beépített bútor. „Már a II. ötéves terv során a lakások egy részét beépített bútor­ral látjuk el.” Beépített bú­tor nélkül nem is épülnek ma új magasházak. S a jö­vő tervei, maketteken — megvalósulva már — a vi­déki iskolák, a budapesti Vigadó újjáépítése, az Üllői úti lakótelep, a 400 ágyas pécsi klinika, a Dunai Vas­mű meleghengerműve... öt év múlva — 65-ben — ugyanezen a helyen egy há­rom emelet magas különle­ges daru emelkedik az épí­tőipari kiállítás fölé. Jelkép ez a torony: a korszerű épületszerkezeteket, a nehéz vasbetonelemeket, hazai gyártású eszköz emeli. És a türelmetlenség is — így ír­nak a tíz évvel ezelőtti la­pok — „ha a szovjet pavi­lonból jön az ember, ahol a házgyári berendezett la­kásokban gyönyörködhet, akkor hiányoljuk már a mi első házépítő kombinátun­kat”. (Házépítő kombinát volt a házgyár első neve. Már nem sokáig kellett vá­rakozni: 65. szeptember 1- én Budapesten, a Szentend­rei úton az első házgyár megkezdte próbaüzemét.) JUBILEUMI VÁSÁR várja a vendégeit. Űj, a jövő gép­csodái, berendezései, műsze­rei, vásár- és nagydíjas ki­tüntetettjei. Az elmúlt har­minc esztendő erőfeszítései­nek, eredményeinek jelké­pei. Ök is — robogó, fejlő­dő élet — történelemmé lesznek, emlékeztető kiállí­tási tárgyakká. Mint az elő­dök, a hajdani vásárdíjasok. K. Gy. mennyi munkacsapatunk és szocialista brigádjaink jó munkája tette lehetővé. Ezek között is kiemelkedő a Tö­rekvés szocialista asszony­brigád jó munkája ... — Valamikor ekkora te­rületen, ahol most a mi bri­gádunk dolgozik, s szinte el­látja az összes növényápolá­si munkákat, egy egész ter­melőszövetkezet dolgozott — említi Nagy Sándorné, a bri­gád egyik tagja. — Valóban így van — szól közbe Sipos • Jánosné —, hi­szen 310 hektár szántóterüle­ten dolgozunk, csakhogy nem vagyunk egyedül, mert ott vannak szövetkezetünk nagy teljesítményű munka- és erőgépei is. — Hogyan kezdték annak idején másfél évtizeddel ez­előtt? — Minden munkát kézi erővel végeztünk. Különösen az aratás marad örökre em­lékezetes, mert bizony gyak­ran előfordult, hogy hajnal 3 órakor már indultunk és csak napszállta után tértünk llaza... — Nemcsak az aratás, de a cukorrépa egyelése és ásá­sa is igen komoly erőpróbát jelentett , valamikor. Most már mindenütt gépek, kom­bájnok dolgoznak, amelyek megkönnyítették a munkán­kat. A hevesi „pettyesek” nem­csak jó munkájukról, össze­tartásukról ismertek a nagy­községben, hanem kézügyes­ségükről is. A közelmúltban valamennyien beneveztek egy kézimunka-kiállításra, amelyet a helyi hásipcr: szövetkezetben rendeztek. Három-négy esztendő nem nagy idő, mégis számtalan esemény belefér. Olyan, ami az emberek egyéni életét ala­kítja, formálja, de olyan is, amit városfejlesztési szem­pontból érdemes számbaven- ni, mert százak, ezrek közér­zetét teszi jobbá, kellemeseb­bé. Nos, Űj-Hatvanban mint­egy tízezer ember él, akik­nek jelentős hányadát vas­utasok adják, de a Duna Ci­pőgyár felfutásával ma már ■fontos hányadot jelent e tá­jon az ipari munkásság is. Éppen ezért indultuk körsé­tára a Zagyván túli város­részben, kifejezetten azon céllal, hogy felmérjük, mi­lyen változások jellemzik Űj- Hatvan életét az utóbbi né­hány év eredményeinek tük­rében? Vagyis mi tette job­bá, kultúráltabbá az itt élők körülményeit ? Strand, könyvtár, bölcsödé Első megállónk az új strandfürdőnél volt, amely az egész várost szolgálja ugyan, de legkönnyebben az új-hatvaniak jutnak el a me­dencék hűsítő, gyógyító hul­lámaiba. Komoly társadalmi segítséggel építette meg a város ezt a létesítményt, s ha jelenleg nem is elégít ki minden igényt, akkor is nagy nyereség mind egész­ségügyi, mind szórakozási szempontból. Bizonyosságot nyújtanak erre az idei nyi­tás óta eltelt napok, ame­lyeken szinte óráról órára nőtt a strandolok száma, s ha tovább tart a nyárias időjá­rás, hamarosan megdől a ta­valyi látogatócsúcs, ami egy- egy meleg napon háromezer vendég körül mozgott. Örömünkre szolgált a Béke úti kis ABC, ami alig három esztendős ajándék! S az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat, valamint az ÁFÉSZ gondosságát dicséri az egész új-hatvani bolthálózat kor­szerűsítése. A Bajcsy-Zsi- 5 linszky utcában a MÁV-óvo- * da tanúskodik a város és az államvasutak speciális érzé­kéről. Pompásan felszerelt, berendezett szárnyépületét a télen adták át rendeltetésé­nek, lehetővé téve, hogy har­minc fővel emelkedjék az in­tézmény befogadóképessége. összesen 51 kézimunkával pályáztak, s az egyik legif­jabb brigádtag, Arlett Jó­zsef né vitte el a pálmát: ő lett az, első helyezett. — Oklevelet többen is kaptunk egy-egy munkánkért — mondja Sipekiné, s vala­mennyiük arcán látszik, hogy még most is örülnek ennek a sikernek. A „Törekvés” szocialista brigád asszonyai egész évben folyamatosan dolgoznak a termelőszövetkezetben, hiszen évek óta valamennyien el­érik a 250 tízórás munkana­pot. Emellett még marad idejük a ház körüli és a háztá­ji teendőkre, sőt még kézi- munkázásra is. Pedig vala­mennyien családanyák: mun­kába kell előkészíteni a fér­jet, iskolába a gyermekeket, s néha-néha egy-egy hét vé­gén még kirándulni is el­mennek együtt. — Jártunk már többször Egerben színházban, Viseg- rádon, Budapesten, s most megy a brigád egyik fele Pécsre, a másik fele pedig egy héttel később Szegedre... — És mii szólnak ehhez a férjek? — Amit akarnak, — hangzik a tréfás válasz —, ők is elmennek nélkülünk, még gyakrabban ... Ilyen asszbnyok hát a he­vesi „pettyesek”, név szerint Sipeki Zsigmondné, Marsi Jánosné, Oláh Jánosné, Nagy Sándorné, Csontos Ferenc- né, Kiss Jenőné, Kiss József- né, Sipos Jánosné, Vasas Istvánná, Sz. Nagy Sándor­né, Arlett Józsefné. Faktdi Sándor A Mészáros Lázár utcában az új Könyvtár állított meg bennünket! S most nem a kö­zel kétmillió forintos anyagi áldozatot, nem is a minden igényt kielégítő felszereltsé­get kívánjuk hangsúlyozni Sokkalta inkább azt a tartal­mas munkát, ami néhány hó­nap leforgása alatt kibonta­kozott ebben az épületben, igazolva, hogy céltudatos te­vékenységgel a városrész szellemi központjává, kultu­rális műhelyévé válhat az Ady Endre Könyvtár fiókja Új utak, új járatok Aki tíz évvel ezelőtt jár­művel fordult meg az új-hat­vani utcákban, össze kellett zárnia a száját, nehogy el­harapja a nyelvét. A város­részt jobbára földutak, vagy elhanyagolt makadámok jel­lemezték. Ma egyre kevesebb az ilyen útvonalak száma, s ebben jelentős szerep jutott a kötségvetési üzemnek, amely csak az utolsó négy esztendőben tíz kilométernyi utcaszakaszt épített, illetve újított fel, s a ráfordított ösz- szeg meghaladja a hárommil­lió forintot. Nagy forgalma miatt különösen a Teleki és Bajcsy-Zsilinszky utcák bur­kolatának teljes renoválása bír fontossággal, de elmond­hatjuk ezt a Mészáros Lázár, Táncsics, Irinyi, Balogh Adám utcákról, vagy pedig a kerekharaszti bekötőről, ami magában egymillió forintot emésztett fel. S ezzel nem állt meg az üzem „tudomá­nya”. Városi szinten két és fél milliót költenek ez évben útfelújításra, amiből szintén jut Üj-Hatvannak! Emellett négy esztendő folyamán a vá­rosrész utcáiban harminc ki­lométernyi csatornát tett rendbe a költségvetési üzem, közel egymillió forint ráfor­dítással. Parancsoló szükség volt ugyanekkor Üj-Hatvan köz­lekedésének reformálása. E tekintetben megértőnek bizo­nyult a Volán Vállalat. Egy­részt majdnem duplájára emelte a vasútállomához és Ö-Hatvanba vivő járatok szá­mát, csuklós buszokkal igye­kezett csökkenteni a túlzsú­foltságot, az Arany János ut­ca bekapcsolásával pedig új járatot létesített. Utóbbi­nak a hasznát különösen a Bem, Táltos, Botond, Attila utcák lakói érzik. Víz, víz, víz Sokáig vízellátás szem­pontjából is szűkös helyzet­ben volt Űj-Hatvan. Külö­nösen nyáron egész utcasorok szenvedtek vízhiányban. Az idén ilyesfajta bajtól nem kell félni, mert időközben a Rákóczi utcában másfél mil­lió forintért új főnyomóveze­tékét épített a Heves megyei Vízmű Vállalat helyi üzem­egysége. Ez biztosítja az egész városrész vizét még nyári csúcsforgalom idején is. Ami a további igényeket il­leti? Sétakísérőnk és infor- I mátorunk tájékoztatott ben­nünket, hogy a városi tanács ez évben mintegy kétmillió forintot biztosít egyéb vt&» hálózat-fejlesztésre. Megél:it- tetik a kerekharaszti főr.yo- móvezetéket, ami megoldja a Rákóczi útba jobbról csatla­kozó Kölcsey, Zöldfa. Apafi utcák ellátását. Valamint a rövidesen elkészülő tervek nyomán bekapcsolódik a víz­hálózatba a Kiss Ernő és Hat­vány Lajos utca. Ez olyan szempontból is fontos ered­mény lesz, hogy lehetővé te­szi a két esztendeje kiosztott új-hatvani telkek közművesí­tését, s kielégíti az ott jelent­kező vízigényt. Persze az említett beruházás nem a maximum. Közműve­sítés szempontjából szinte évrő évre fokozódnak a kö­vetelmények. A lakosságnak azonban be kell látnia, hogy a város vezetői csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér. Hát ez a takaró az ötödik ötéves terv idősza­kában hatvani szinten 5 mil­lió forintnak felel meg, amit sürgősség szerint fel is hasz. nálnak. Addig viszont türe­lem! Finisben Körsétánk végeztével vá­laszt kértünk, hogy mit re­mélhet még Űj-Hatvan eb­ben az évben, a tervidőszak finisében? Kedvezőek a je­lek. A Jókai utcai óvoda ősz­re 25 férőhellyel bővül, amire egy millió forintja van a vá­rosi tanácsnak. Ennyiből per­sze nehéz lenne ilyen munkát kivitelezni. Az épület tervét azonban társadalmi munká­ban készítették el a műszaki osztály dolgozói, a szülői munkaközösség tagjai pedig! szakipari és napszámos mun­kával segítik az ügyet. A Panoráma Vállalat fel­számolja a Buzogány utcai butikot is, ahol mindmáig botrányos körülmények kö­zött folyik az italmérés és fo­gyasztás. Egy új, családias jellegű büfé céljára a tanács a Mohács utca sarkán adott díjtalan telket, s a vendéglá­tóipari vállalat még az idén ott kezdi meg az építkezést. Bővíteni kellene a 2-es szá­mú általános iskola napközi otthonát! Ezt népfrontgyűlé­sen vetették fel a környék la­kói. S a jelenlévő kisiparosok rögtön elvállalták a díjtalan szakmunkát, amennyiben a városi tanács a szükséges bontásanyagot rendelkezé­sükre bocsátja. Ügy tűnik e pillanatban, hogy a vállalko­zásnak nincs akadálya, vagy­is az akció sínen van. Végezetül említsük meg a gázvezeték építését, ami bel­városi ügy ugyan, de közvet­ve Űj-Hatvant is érdekli. Mi­lyen alapon? Ez a munka rontással-bontással jár, s mi­vel a gerincvezeték a Rá­kóczi út parkosított oldalán jut el a Zagyváig, majd a Kossuth térre, a csőfektetés során adódó közlekedési problémákat az új-hatva­niaknak kell elszenvedniük. Ennyit azonban tűrhetnek, éspedig annak a gazdagodás­nak a fejében, amit az imént számba vettünk. Moldvay Győző Észak-Afrikába Konzervgyárakat exportálunk Üjabb komplett zöldség- és gyümölcskonzervgyár szál­lítására kötött megállapodást a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szíriai partnerével. Két konzervgyár berende­zésének exportjáról néhány hónappal ezelőtt már aláír­tak szerződést, így a követ­kező 15 évben a Komplex csaknem 5 millió dollárért szállít konzervgyári gépeket, s a szerelési munkákat is magyar szakemberek végzik majd Szíriában. A beruházások fővállalko­zója a gépexport vállalat, a gépeket, berendezéseket a legnagyobb hazai korszere ipari gépgyártók — az Ét GÉP, a Láng Gépgyár és s Öntödei Vállalat — üzeme ben állítják elő. Egyébként a Szírián kívül Irakba és Iránba is expor tál, 1976—77-ben összese tíz kompletten konzervgyárat. Komple: Algériábi felszere! Mimig £$ 22« csütörtök A hevesi „pettyesek"... Egy kis vásártörténeiem

Next

/
Thumbnails
Contents