Népújság, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: II bécsi találkozó Bécs egyik legelőkelőbb szállodájában, a Hotel Imperialban megkezdődött a Szovjetunió és az Egye­sült Államok külügyminiszterének tanácskozása. A megbeszélést érthető érdeklődéssel várja a nemzetközi közvélemény. A szocialista és a tőkés világ legnagyobb hatalmának kapcsolatai, amint ez már annyiszor bebi­zonyosodott, önmagukban is jelentős mértékben be­folyásolják az egész nemzetközi helyzetet. Az úgynevezett bilaterális, vagyis kétoldalú, kap­csolatok az utóbbi években jól fejlődnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben & viszonyban teljesen fel­hőtlen az ég, hogy nincsenek zavaró mozzanatok. Ez/'k. minden esetben olyan erők aknamunkájának köszön- j hetők, amelyek szeretnék megállítani, sőt visszájára fordítani a nemzetközi enyhülés mozzanatait. A kétoldalú kapcsolatokon messze túl, a világ- politikát illetően, is rendkívül változatosnak ígérkezik a bécsi „étlap”. A találkozóra Washington indokínai jelenlétének látványos összeomlását követően kerül sor. A Távol-Kelet mellett feltétlenül szóba kerül a Közel-Kelet, elsősorban a genfi konferencia felújítá­sának lehetősége. Ezzel kapcsolatban érdemes emlé­keztetni arra, hogy ugyancsak Ausztriában, Salzburg­ban két hét múlva Ford—Szadat találkozóra kerül sor. Érinthetik a külügyminiszterek a közel-keleti tér­ség „peremén” levő, tehát nemzetközi jelentőségű szi­getország, Ciprus problémáját. Annál is inkább, mert ugyancsak Ausztria lesz a színhelye, Waldheim, ENSZ- főtitkár' személyes közreműködésével, egy néhány héten belül várható Kleridesz—Denktas találkozónak. Gromikó és Kissinger nyilván foglalkozik majd a genfi Európai Biztonsági Értekezlet mielőbbi eredmé­nyes befejezésének kérdésével és megpróbálja kimoz­dítani a holtpontról a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokat is. Minden bizonnyal lépéseket tesznek abban az irányban, hogy — a vlagyivosztoki megállapodás szellemében — további haladást érjenek el a most szünetelő SALT-megbeszéléseken. Ehhez az kell, hogy az Egyesült Államok ne csak szavakban, hanem lépé­seiben is az egyenlő biztonság elve alapján váll jón és hajlandó legyen figyelembe venni e bonyolult kérdés sek valamennyi vonatkozását (például ne csak az interkontinentális rakéták, hanem a nukleáris légiflot­ta kapacitását is). Végül, de távolról sem utolsó sorban, a bécsi találkozó fontosságát meghatározza az a tény, hogy Leonyid Brezsnyev néhány hónap múlva Washington­ba készül. Ilyen értelemben a Gromiko—Kissinger tanácskozás egy csúcstalálkozó előkészítésének is te­kinthető. Dél-Vietnam — normalizálódik az élet- Folytatódik a tanítás — Uiabb orvosok a kórházakban GYŐZELMI ÜNNNEPSÉG HANOIBAN Vasa map ünnepelt* győzelmét, Dél-Vietnam teljes felszabadulását Vietnam népe. A hanoi központi sportstadionban rendezett ünnepség dísze melvényén: Nguyen Dúl Trinh, Pham Van Dong és Le Duan. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) SAIGON: V. Burbulisz, a TASZSZ Saigonba kiküldött tudósító­ja jelenti: A Dél-Vietnam fővárosában az újonnan felszabadított te­rületek más városaihoz ha­sonlóan, napról napra egyre több jel mutatja az élet nor­malizálódását. A katonai ha­tóságok utasítására hétfőn megkezdődött a népművelési dolgozók regisztrálása, ezek fele már teljesíti hivatását korábbi munkahelyén. Felté­telezhető, hogy az idei tanév a kitűzött időben normális körülmények között ér véget. A kórházakat és poliklimáká- kat, amelyek egyetlen napra sem szüntették be munkáju­kat, újabb orvosokkal látják el, Az orvosok önkéntes je­len tkeaése is hétfőn kezdő­dött. Határozatok születtek azok­nak a vállalatoknak az irá­nyításáról is, amelyeknek tu­lajdonosai a népellenes kor­mányzat felsőbb köreivel együtt külföldre menekültek. Saigonban egy közlekedési egyesülés jött létre, amely több, mint hétszáz teherautót, autóbuszt, személyautót és más közlekedési eszközt tart ellenőrzése alatt. A társulás élén bizottság áll, amelynek tagjai közlekedési munkások és olyan hazafias szellemű tisztségviselők, akik a felke­lés és a harcok napjaiban ön­ként vállalkoztak a nemzeti vagyon megvédésére. A saigoniak túlnyomó több­sége aktívan támogatja az új hatóságok minden kezdemé­nyezését. Tran Van Tra ve­zérezredes. a saigoni katonai közigazgatási bizottság elnö­ke epre külön felhívta a TASZSZ és a Pravda tudósí­tóinak figyelmét. A vezérezredes nyilatkoza­tában a többi között elmon­dotta, hogy a több mint há­rommillió lakosú városban a felszabadulás első napjaitól kezdve fennakadás nélkül működnek a villanytelepek és a vízművek, ami a saigo­niak nagy fokú öntudatáról tanúskodik: Hozzáfűzte: meggyőződése, hogy minden vietnami hazafi a jövőben is támogatni fogja a bizottságot. Vasárnap szovjet zászló alatt több hajó futott be a saigoni kikötőbe. A hajók ezernyi tonna rakományt hoztak, aszerint a megállapo­dás szerint, amelyet 1974 de­cemberében kötött a Szov­jetunió és a Dél-vietnami Köztársaság az 1975. évre szóló segélyről. A Daily World című ameri­kai lap közölte Henry Wirvs- tormak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos elnökének és Gus Halinak, a párt főtitkárának nyilatkoza­tát, amelyben határozottan elítélik az Egyesült Államok Kambodzsa partjainál végre-, hajtott akcióját. Az amerikai légierő rajta-,, ütése három kambodzsai ha­jón és azok megsemmisítése agressziós cselekedet — emelj ki a nyilatkozat. Még na-. gyobb szégyen Amerikára nézve az amerikai tengeresz- gyalogság behatolása Thai­földre. Á kommunista párt. vezetői hangsúlyozzák, hogy 1 ez a cselekmény a nemzetkö­zi jog és Thaiiöl szuverenitá­sának megsértését jelenti. ★ A Szovjetunió Tudományé* Akadémiájának közgyűlésen hétfőn saját kérésére felmen­tették tisztségéből Mesztyisz- lav Keldist, az akadémia gj* nőkét. Az akadémia megt'"- zott elnökévé Vlagyimir Ko- tyelnyikovot, a rádiótechnika területén ismert szovjet tu­dóst nevezték ki. ■Ar Lisszabonban ülést tartott az Lntersindical egységes szakszervezeti szövetség több mint kétszáz tagú közgyűlésé, A szövetségben 127 szakszert vezet képviselteti magát. A közgyűlés megválasztott^ azt a küldöttséget, amely a nemzetközi munkaügyi szer­vezet (ILO) közgyűlésének tiOi ülésszakán képviseli a portu­gál szakszervezeti mozgal­mat. Elhatározták azt is, hogy június vége helyett július 25 —27 között tartják meg a portugál szakszervezetek, kongresszusát. Elhalasztását azzal indokolták, hogy most választják meg az egyes szak- szervezetek irányító szerveit,. összhangban a május 1-én jó-- váhagyott szakszervezeti tör­vénnyel. (A fegyveres erők mozgalmának Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa május 1- én törvénybe iktatta a szak - -' szervezeti mozgalom, egysé­gét.) ­James Schlesinger ameri­kai hadügyminiszter az U. S. News Vand Wocld Report cí­mű hetilapnak adott nyilat­kozatában fenyegető kitéte­lekkel és megtűzdelt kard- csörtető eszmefuttatásban vázolta fel az Egyesült Álla­mok Vietnam utáni katona- politikáját. Nézete szerint az ország azt a tanulságot vonta le a viet­nami tapasztalatból, hogy ha kihívás éri az amerikai ha­talmat, nem elég egyszerűen elhárítani az ellenfél csapá­sait. Hanem „az ellenség ere­jének szívét kell célba venni: meg kell semmisíteni katonai erőit, nem pedig belebonyo­lódni végnélküli felmorzsoló hadműveleteibe”. Tételét konkrétan Dél-Koreára al­kalmazta, és megfenyegette a KNDK-t azzal, hogy az Egye­sült Államok sokkal határo­zottabban lépne fel vele szemben egy új konfliktus­ban, mint a vietnami háború idején tette. Kijelentette, hogy Washington aligha vo­nakodna úgy tömeges bombá­zásoktól és blokádoktól, mint Vietnam esetében. A Közel-Keletről szólva ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok „kevésbé lenne tü­relmes” egy újabb arab olaj- embargóval szemben, mint 1973-ban és elhárítására „gaz­dasági, politikai vagy esetleg katonai eszköket” venni igénybe. A közel-keleti katonai egyensúlyt úgy ítélte meg, hogy az jelenleg sokkal in­kább Izrael javára billen, mint az októberi háború ide­jén. Ha újabb háború törne ki — mondotta — a Pentagon 36 órával az elnöki döntés után, képes lenne hadianyag­utánpótlást szállítani Izrael­nek. A Szuexi-csatorna kö­zelgő megnyitásával kapcso­latban közölte, hogy az Egye. sült Államok bővíteni fogja támaszpontját az Indiai-óceá­ni Diego Garcia-szigeten, ami- vei szerinte a „növekvő szov­jet jelenlétet” kell ellensú­lyozni. Schlesinger végül kifejezte azt a reményét, hogy az Eu­rópában állomásozó amerikai csapatok kivonását idén nem fogják követelni a kongresz- szusban, de sürgette az euró­pai szövetségeseket, hogy költsenek többet fegyverke­zésre. Befejeződött a tinn KP XVII. kongresszusa Vasárnap Helsinkiben a Finn Kommunista Párt XVII. kongresszusának küldöttei összegyűltek a harmadik és egyben utolsó tanácskozási napra. A délelőtt folyamán megvitatták a párt javaslatát az ország demokratikus erői együttműködésének program­járól, s a párt sorai egységé­nek erősítéséről. Ugyancsak délelőtt került sor további testvérpártok küldöttségeinek Üdvözlő beszédeire. A kong­resszus előreláthatólag dél­után fejeződik be, az űj Központi Bizottság megvá­lasztásával és a dokumentu­mok elfogadásával. Sikeres tárgyalások Damaszkuszban Anvar Szadat egyiptomi elnök vasarnap közel-keleti körutazásának utolsó állo­másán, Damaszkuszban foly­tatta véleménycseréjét Ha­fez Asszad szíriai államfő­vel. Az egyiptomi elnök a szíriai rádió tudósítójának adott interjújában sikeres­nek nevezte tárgyalásait, mivel — mint mondotta — azok megújították az Arab Uniót. Szadat hangsúlyozta: az araboknak továbbra is munkálkodniok kell a szo­lidaritás megszilárdításán, mivel a harc még nem feje­ződött; be. Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet vezetője vasárnap Lí­biából Damaszkuszba érke­zett. Egyelőre nincsen meg­bízható értesülés arról, va­jon a palesztin vezető va­sárnap találkozik-e az egyip­tomi és szíriai államfővel. Bizonyos értesülések sze­rint Fahmi egyiptomi, és szíriai kollégája, Kadhafi külön megbeszélésükön fel­vetették az egyiptomi—Szí­riái—jordániai PFSZ kon­ferencia esetleges összehívá­sát. A közel-keleti konflik­tusban közvetlenül érdekelt négy fél politikájának egyez­tetésére hivatott konteren-; cia összehívását 1974 októ­berében határozták el az arab országok rabati csúcs- értekezletén, Eltérő külpolitikai vonalak BANGKOK: Csaticsai Csunhavan thai­földi külügyminiszter hétfőn fogadta Edward Masöters újonnan kinevezett ameri­kai nagykövetet, aki átadta kormányának jegyzékét a Mayaguez-üggyel kapcsolat­ban. Bár a hétfőn átadott jegy­zék nem tartalmazta a „bo- csánatkérés” szót, a thai­földi külügyminiszter elfo­gadható hivatalos állásfog­lalásnak minősítette, mert megerősítette, hogy az Egye­IU75, május 20„ kedd sült Államok tiszteletben tartja Thaiföld szuverenitá­sát és ígéretet tett arra, hogy az ilyen Incidensek nem ismétlődnek meg. Csaticsai Csunhavan ugyanakkor közölte, hogy kormánya neon áll el a pén­teken bejelentett intézkedé­sek végrehajtásától, vagyis haladéktalanul felül kívánja vizsgálni az Egyesült Álla­mokkal kötött katonai és gazdasági megállapodásait és konzultáció céljából ha­zarendeli washingtoni nagy­követét, A bangkoki diákok egyéb­ként hétfőn is folytatták ímerikaellenes békés tűn- etésüket az Egyesült Álla­mok nagykövetsége előtt. (AFP, Reuter. AP> , A délkelet-ázsiai nagy változások minden jel sze­rint hatással lesznek Japán külpolitikájára is; egyrészt az Egyesült Államok, más­részt az egész térség irányá­ban. A bábrezsimek össze­omlása előtt is voltak en­nek jelei, amikor néhány hónappal ezelőtt Miazava személyében új vezetője lett a japán külügyminisz­tériumnak. Már ő is utalt arra, hogy Tokió az eddi­ginél függetlenebb vonalat óhajt a külpolitikában al­kalmazni. Még azt is mond­ta a Newsweeknek adott in­terjújában, hogy „eseten­ként elképzelhető, hogy Ja­pán az Egyesült Államoktól eltérő külpolitikai döntése­ket fog hozni.” A külügy­miniszter még ennél is to­vább ment, s leszögezte: a második világháború óta először fordulhat elő, hogy nem párhuzamosan, hanem bizonyos mértékben, eltérő­en haladhatnak az amerikai —japán külpolitikai vona­lak. Itt természetesen elsősor­ban Indokínáról van szó. Japán ugyan mind ez ideig lojális volt az amerikai kül­politika iránt, de — tegyük hozzá — Tokió főleg gazda­sági es nem poáákai síkon kötelezte el magát. Japán sok millió dollár értékben exportált ipari és fogyasz­tási javakat Kambodzsába és Dél-Vietnamba, ezzel egyidejűleg ezek az államok nagy értékű amerikai gaz­dasági segélyt kaptak. Időközben a japán gazda­sági szakemberek rájöttek, hogy hosszú lejáratú ter­veikbe nem illik bele ez a vonalvezetés. Japán felvette a diplomáciai kapcsolatot Hanoival. Nyilván a japá­nok már akkor feltételez­ték a dél-vietnami rezsim küszöbön álló bukását. Egy­idejűleg mintegy húszmil­lió dolláros gazdasági szer­ződést kötöttek a VDK-val. Ezek a lépések perszenem keltettek nagy lelkesedést az Egyesült Államokban. Azon­ban a problémát is „egy kis sóval kell ízlelgetni”. A ja­pánok látták, hogy az ame­rikai politika Délkelet- Ázsiában csőd felé halad, s hogy ezzel párhuzamosan az amerikaiak .kénytelen-kel­letlen fokozatosan felad­ják bizonyos ázsiai elköte­lezettségeiket. Tokió bizal­ma megrendült Washing­tonban. A japán Liberális Demokrata Párt jobboldala részéről már olyan hangok is hallatszottak, hogy eset­leg új izolációs politika vár­ható az USA-ban, ami ki­hat majd Japánra is. Első­sorban azt vitatják: fenn­áll-e még a tétel, hogy az amerikaiak mindenképpen hajlandók Japán fölött tar­tani az úgynevezett nukleá­ris ernyőt. A japán külügyminiszter nemrég részletes tárgyalá­sokat folytatott Kissinger- rel. A megbeszélések há­rom óra hosszat, a nyilvá­nosság teljes ' kizárásával zajlottak, majd protokollá­ris nyilatkozat látott napvi­lágot, amely szerint kölcsö­nösen biztosították egymást arról, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is fenntart­ja kötelezettségét „Japán védelmé!” illetően. A meg­figyelők mégis űgv vélik főleg » legutóbbi hetek, ne pok eseményeinek a tükré­ben, hogy Japán bizonyos értelemben távolodik nagy és nyomasztó pártolójának hatóköréből. A képhez tartozik még, hogy vannak bizonyos vál­tozások a gazdasági kapcso­latok alakulásában is. A Ja­pán Export-Import Bank tavaly ezerötven millió dol­lár értékű hosszú lejáratú hitelt nyújtott a Szovjet­uniónak. Japán berendezé­sek felhasználásával épül egy szovjet kikötő a Vran- gel-öbölben. Szovjet és 'ja­pán vállalatok' eredményes, kooperációs jellegű együtt­működést folytatnak. Nem lenne persz.e helyes különös illúziókat táplálni; a Szov­jetunió és Japán között mind a mai napig nem jött létre a békeszerződés, nem sikerült közös nevezőre hoz­ni álláspontjukat. Japánnak területi igényei vannak a Kurili-szigetcsoport iránt. Az igényt nem lehet elfo­gadni. hiszen a határok megváltoztathatatlansáaa a két világrendszer h^kés egy­más mellett élésének egyik alappillérévé vált. Sümegtu EndfS Hz USD ezután tiszteletben tartja Thaiföld szuverenitását? Kardcsörtető nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents