Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

f!U@ PSÖLETAtJAt, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, too. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. április 30., szerda Magye* k.tüntetések szovjet állam­polgároknak Keddien Moszkvában Ra- pai Gyula, a Magyar Nép­köztársaság nagykövete át­nyújtotta több szovjet sze­mélyiségnek azokat a ki­tüntetéseket, amelyeket a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa adományozott nekik Magyarország felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából. Losonczi Pál és Fock Jenő fogadta a dán külügyminisztert A munka ünnepelt jel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke kedden n Országházban fogadta K. & Andersent, a Dán Királyság külügyminiszterét, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden —*»tén fo- a dán külügyminisztert. (Képünkön.) A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, József, a Magyar Népköztársaság koppenhágai nagykö- valamint Christian D. Holtenleggert, a Dán Királyság nagykövete, Ole Bierring, a külügyminisztérium főigazgatója és Sven Kuchler Poulse, a dán nagy­Az elmúlt évben végzett kiemelkedő munkájukért, s a kongresszusi, valamint a fel- szabadulási munkaverseny­ben elért eredményeikért kedden ismét több Heves me­gyei vállalat, szövetkezet kol­lektívájának nyújtották át a kiváló címet, az elismerő oklevet, s e kollektívák leg­jobb dolgozóinak a kitünte­téseket. KÉT MEGYÉBEN A LEGJOBB: A HEVESI állami gazdaság A szocialista brigádok si­kereit ünnepelték kedden délelőtt a Hevesi Állami Gazdaság dolgozói. A járási pártbizottság székházának nagytermében tartott ünnepi nagygyűlésen megjelent Barta Alajos, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának tit­kára, dr. Dely István, a ME- DOSZ titkára, Klenczner András, az Állami Gazdasá­gok Központjának vezérigaz­gatója, Nagy László, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese, Kurunczi István, a megyei tanács osztályveze­tője, Sramkó László, a hevesi járási pártbizottság első tit­l Tízből nyolc balesetet a járművezetők okoznak — Nyártól autópálya rendőrség — Tankönyv az új KRESZ-ről Icára és Nagy Károly, a járá­si hivatal elnöke is. Forgács József, az állami gazdaság párt-csúcsvezetősé- gének titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Veres Ist­ván igazgató tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy tavaly nagy lépést tettek elő­re az iparszerű termelés to­vábbfejlesztésére, a zöldség és komló termelésben. Fejlő­dött az állattenyésztés is. A szocialista brigádok eredmé­nyes munkáját dicséri, hogy a kongresszusi és jubileumi munkaversenyben vállalásai­kat 103 százalékra teljesítet­ték. Az igazgató rámutatott, hogy az értékelések alapján a legjobb eredményt a szál­lítók Lenin és az építők Ga­garin brigádja érte el. Beje­lentette, hogy a kollektíva eredményes munkája alap­ján a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Heves megyei állami gazdaságok közötti verseny­ben elnyerték a „Kiváló vál­lalat” címet. Az ünnepi beszéd után Klenczner András vezérigaz­gató szólt a gazdaság dolgo­zóihoz. Elmondta, hogy a mostoha körülmények elle­nére jól gazdálkodtak a he­vesiek és eredményeik orszá­gosan is figyelemre méltóak. Szólt arról, hogy a szocialis­ta brigádok folytassák to­vábbra is a munkaversenyt és mutassanak példát szor­galomból, helytállásból. Ezu­tán átadta a „Kiváló válla­lat” címet Veres István igaz­gatónak, majd miniszteri ki­tüntetéseket nyújtott át a legjobb munkát végző dolgo­zóknak. / Dr. Dely István a MEDOSZ titkára ugyancsak oklevele­ket, Veres István igazgató pedig „Kiváló dolgozó’’-i cí­meket, valamint ezüst és bronzkoszorús brigádjelvé­nyeket adott át. Végül Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára a megyei pártbizottság elis­merését tolmácsolta a gazda­ság kollektívájának. A 30 éves párttagoknak oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át. KITÜNTETÉS ÉS JUBILEUM A KÖZÚTI . ÉPÍTŐKNÉL Szép eredményeikkel ér­kezett negyedszázados jubi­leumához a három szomszé­dos megyében tevékenykedő Egri Közúti Építő Vállalat: tavalyi teljesítményei alap­ján — a jelenlegi tervidő­szakban immár másodszor — kiváló címet, kitüntetést kapott A vállalat elmúlt eszten­dei árbevétele kereken 300 millió forinttal haladta túl a 25 évvel ezelőtt mért érté­ket. Munkájában nyoma sincs már a rossz emlékű múltnak, hiszen gépek kony- nyítik itt is a mindennapi feladatok végzését. Az új technológiákhoz, berendezé­sekhez — amelyeknek hatá­sát jól láthatjuk javuló út­jainkon — kellő képzéssel, továbbképzéssel igazodnak: mások mellett éppen tavaly avattak az első útépítő szak­munkásokat. Alapvetően megváltoztak a dolgozók életkörülményei is: egykor oly viszontagságos munkájuk ma már szinte alig különbö­zik az üzemi dolgozókétól. Az eltelt két és fél évti­zedet, a legutóbbi sikereket kedden délután az egri Gár­donyi Géza Színházban ren­dezett ünnepségen idézték. Az eseményt a patronált I. 6zámú általános iskola úttö­rőinek műsora vezette be, majd Erdélyi Bertalan szb- titkár köszöntötte a résztve­vőket. Közöttük Schmidt Re­zsőt, a megyei párt-vb tagját, az egri városi pártbizottság első titkárát, Podina Sebőt, az Építők Szakszervezete el­nökségének tagját, Pusztai Lászlóné országgyűlési kép­viselőt, Varjú Vilmost, a vá­rosi tanács vb-titkárát. a tröszt és német testvérválla­lat képviselőjét. Ezután Zana Károly igaz­gató mondott beszédet, majd kitüntetésekre, jutalmazások­ra került sor. A „Kiváló vál­lalat” oklevelet Cseri István, a KPM főosztályvezetője nyújtotta át. A „Közlekedés kiváló dolgozója” lett <Suttvi László főgépész, miniszteri dicséretben részesült Liget­vári Ferenc főépítés vezető. Honorálták a 300 embert tö- mörílő 34 szocialista brigád igyekezetét, a csapatok közül hat elnyerte „A vállalat ki­váló brigádja” címet is. Egv­(Folytatás a 2. oldalán) A Belügyminisztérium sajtótájékoztatófa Befejezés előtt megyénkben a cukorrépa vetése Hárommillió gépkocsi — ebből mintegy másfél millió autó külföldi rendszámmal — közlekedett tavaly orszá­gunk úthálózatán. A koráb­biaknál jóval nagyobb for­galomban több mint 20 ezer személysérülés történt, s 1353 ember meghalt a közúti köz­lekedési balesetek miatt. Ha­sonlóképpen aggasztó az az .adat is, hogy az idei eszten­dő első negyedévében tovább romlott a közlekedésbizton­ság: 1974 azonos időszakához képest 48-cal (24,1 százalék­kal) több halált okozó bale­set történt, és ennek követ­keztében 59-cel többen vesz­tették életüket január—már­ciusban, mint tavaly az első három hónapban. Holott — sok éves tapasztalat szerint — a második és a harmadik negyed évben szokott felszök­ni a balesetek száma. Ladvánszky Károly rendőr- vezérőrnagy, főcsoportfőnök­helyettes közölte ezeket az adatokat, kedden a közúti közlekedés biztonságáról tar­tott sajtótájékoztatón a Be­lügyminisztérium. Központi Klubjában. Elmondta, hogy a balesetek területi megoszlása a korábbi évekhez hasonló volt az elmúlt esztendőben Is. Vidéken növekedett a bale­setek száma és súlyossági fo­ka egyaránt. 1974-ben a meg­előző évhez képest a halálos •kimenetelű balesetek száma >4,6 százalékkal nőtt, 5,5 szá­zalékkal volt több a súlyos •és 5.4 százalékkal a könnyű sérülést okozó karambolok. Tavaly is — a korábbi évekhez hasonlóan — a jár­művezetők okozták a balese­tek túlnyomó többségét — 80 százalékát —, más szóval: 5,5 százalékkal többet, mint 1973-ban. A balesetek 15,5 százalékát a gyalogosok, 1 százalékát az utasok idézték elő, s a karambolok 3,5 szá­zaléka műszaki hiba — fék­hiba, gumidefekt, kormány- hiba, alkatrésztörés — vagy más ok miatt következett be. „Zebrán” okozott baleset tavaly 26 százalékkal több fordult elő. mint 1973-ban, és a balesetek többségét a jár­művezetők, szabálytalanko- dása idézte elő! Különösen figyelmeztető adat, hogy a gyermekgázolások száma or­szágosan 4 százalékkal, a ki­jelölt gyalogátkelőhelyeken viszont 45 százalékkal emel­kedett. Ezek jelentős részét az a különösen durva sza­bályszegés okozta, hogy a járművezető a gyalogátkelő­helyen előzött, illetve kerül­te ki kocsijával az elsőbb­ségadási kötelezettségnek elé­get tevő lassító, vagy meg­álló. járművet. A járműve­zetők szabályszegései közül kiemelkedik a legveszélye­sebb szabályszegésekből ere­dő balesetek számának foko­zódása: ezek közül a gyors­hajtás és az áthaladási el­sőbbség szabályainak meg­szegése 7,3 százalékkal, a sza­bálytalan előzés 7,9 százalék­kal, a szabálytalan kanyaro­dás pedig 1,6 százalékkal nö­vekedett tavaly, 1973-hoz képest. A közlekedésbiztonságot — várhatóan — javító rendőri akciókról is tájékoztatták az újságírókat. Budapesten má- e hónap elején megkezdő­dött, vidéken április, végén kezdődik — májusban pedig mindvégig tart — az a nagy­arányú forgalomellenőrző«, amely a szabályosan közle­kedők érdekében, a szabály­talankodók „kiszűrése”, fele­lősségre vonása végett tör­ténik. Több fűútvonalon ezen a nyáron már megkezdi mű­ködését — új forgalomirá­nyítási és -biztonsági szerv­ként — az autópálya rendőr­ség. Dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályá­nak vezetője a sajtóértekez­leten bejelentette, hogy S00 ezer példányban közreadták az 1976. január elsején életbe lépő új KRESZ jogszabály- szövegét. Egy—másfél hóna­pon belül megjelenik a jár­művek üzembe helyezéséről és üzembe tartásáról szóló KPM-rendelet. Ugyancsak ilyen jogszabály várható a forgalomtechnikáról és a forgalomszabályozásról. Az új KRESZ bevezetésének előzetes teendői közé tarto­zik az is. hogy országszerte az illetékes szervek felül­vizsgálják az eddigi forga­lomtechnikai rendszereket, és szükség esetén hozzáiga­zítják a jövő év első napjá­tól biztonságosabbá, korsze­rűbbé váló közúti közlekedés követelményeihez. Ez az „át­állás” Budapesten, a vidéki nagyvárosokban és az orszá­gos autóút-bálózat főútvona­lakon 1976 végére történik meg, a következő szakaszban pedig — további egy év alatt — teljessé válik az ország­ban. Néhány napon belül meg­jelenteti a KPM azokat az irányelveket, amelyek alapján a hivatásos gépjárművezetők­nek számot kell adniuk az uj KRESZ rendelkezéseinek — időben történő elsajátítá­sáról. Az utóbbi napokban ismét az évszaknak megfelelő, kel­lemes tavaszias az idő. A me­zőgazdasági nagyüzemekben különösen örülnek ennek,, hi­szen az elmúlt évi őszi nagy esőzések miatt sok helyen még szinte most sem tudnak rámenni egyes területekre. — Különösen az egyik leg­fontosabb ipari növényünk, a cukorrépa mielőbbi elvetése foglalkoztatja az érintett me­zőgazdasági nagyüzemeket — mondta Kocsis Gyula, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője. Tőle kaptuk azt az információt is, hogy Heves megyére 1975-re a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszter 2400 hektár vetés- területet állapított meg. A megyei vezető szervek — a termelőszövetkezeteik és álla­mi gazdaságok felajánlásaira alapozva — ezt a területet 3000 hektárra növelték. Ápri­lis 25-én már az összes terü­let 90 százalékán a földbe ke­rült a répamag. Így az egri járásban Bélapátfalván, Mát- raballán és Pétervásárán 30 —30 hektárt, Száj Ián 100 és Tarnaléleszen 50 hektárt ve­ttettek el. A füzesabonyi -já­rásban is befejezték — az állami gazdaság kivételével, ahol az említett ősszel fel­ázott talajviszonyok akadá­lyozzák ezt a munkát — a cu­korrépa vetést. A füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet és a mezőtárkányi Aranykalász 75—75 hektáron, a sarudi Ti- szamente Termelőszövetkezet 150 hektáron, a poroszlói kö­zös gazdaság pedig 750 hek­táron vetett az idén cukor­répát. A többi járásban is ezekben a napokban már be­fejeződik a vetés, különösen nagy erővel dolgoznak a tar- namérai Tarnamente egye­sült termelőszövetkezetben, ahol 250, s a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben, ahol 300 hektár az előirányzat. A megyei tanácsnál kapott tájékoztatás szerint ha az el­következő napokban is hason­ló marad az időjárás, Heves megye teljesíti — mégpedig 600 hektárral „megemelve” — a hazai cukorgyártás érde­kében kijelölt, illetve vállalt feladatát F. S. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet földjein, a Joohn- deer vetőgép naponta 150 holdnyi területen szórja a magvat a jól előkészített talajba. 'Foto; Puskás Anikó) Éljen május elseje, a proletariátus nagy ünnepe ?

Next

/
Thumbnails
Contents