Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
I KEPEINY1 EKll Egyről s másról Kétezer, háromszor dtp«« árán. A fiatalabbak is elkezdhetik! ■ 1 ■ ■ Antal Imre elegáns és mégis fesztelenül könnyed műsorvezetésével, életünk fonákságait kipellengérez», de nem a komor arcvoná sok dühével, hanem a ki- nevettetés mérgével, ismét a szívünkbe lppta magát a Hóvégi hajrá. ötvenpecces Érdekes, karakterisztikus képet rajtolt Csák Gyuláról három kis jeleneten keresztül a Nyitott könyv elmúlt heti, keddi adása. Képünkön Tomanek Nándor és Torday Teri a „Remek” című jelenetben. Egon Erwin Kisch, a száguldó riporter Amit a szerkesztő nem vesz túlságosan komolyan, értsd, ami száméra csak „hafér” anyag, töltelék csupán, ha csúszna az idővel, amit lehet adni is, de kihagyni is, nos, azt a néző, ha a képernyőn látja, főidőben különösen, nem tekinti a szerkesztő szemével, ó komolyan veszi. Ami a képernyőre kerül, az csak komoly dolog lehet, azt csak komolyan lehet venni, legyen az akár táncos bur- leszk, shakespeare-i tragédia, vagy töikkelütött krimi, mint ez a legutóbbi, a sorozatának (!) is hamis gyöngyszeme, ez az angol G yiikosBáglavina. Aki csak ezt látta először, annak még arról sincs fogalma, hogy mit keres és miért segít, azazhogy miért lábaűanko- dik mindenbe bele a fehér öltönyös kísértet, azazhogy a szellem? Aki már látta e sorozat első részét és most ezt a másikat, az már jogos aggodalommal teszi fel a kérdést is: nem hagyta el a sorozat vásáriéit és bemutatóit a még oly szerény .igény szelleme is? Uramisten, 50 percet áldozni erre a csacska silányságra! ■ ■ ■ ■ Most jót, nagyon jót a szerkesztőről! A Kék fényről, erről az immáron megszokott —, de .dióséit” soha megszokni, sorsukat higgadtan tudomásul venni lehetetlen — sorozatról van szó. Erről van szó, és most nem arról a szolgálatról, amit kétségtelenül végez a Kék fény egyrészt a bűnüldözésben, másrészt a bűnüldöző szervek és a lakosság kapcsolatának erősítésében. Mitől lesz az. ami a Kél? fény? Megdöbbentő és tettre serkentő műsor; a jó érzésű, a becsületes embereket mozgósító program; a k!s bűnösök megfékező je? Miért nem lett mindeddig rablási, gyilkossági módszerek terjesztője, miért nem lett csámcsogni való krimi a rosszérzésűeknek, jóízűen borzongató „6, velem aztán ilyesmi meg nem történhet” valósága, a fotel mélyére húzódó nyárspolgároknak? És miért nem lett riogató, az utcára kimenni is félő embereket formáló valamiféle rémműsor? Mitől? A szerkesztői érzéktől. Az arányérzóktőL A válogatni tudástól és a mértéktartó ízléstől, a rendőrök és az újságírók, a két - szakma szakembereinek okos és gyümölcsöző összefogásától vált azzá. ami: a bűn ellen riasztó, de a közbiztonság mellett megnyugtatóan és statisztikusan kiálló közéleti műsorrá. A nyomozók és a szerkesztők, az újságírók szellemétől és nem a szellemes nyomozóktól. ■ ■ ■ ■ Érdekes a magyar nyelv. Vagy inkább érdekes változásokon ment keresztül. Valamikor — gondolom, ma is — úgy tanultuk az iskolában, hogy a fokozás minőségi változást, többet jelent „felfelé”; a szépnél szebb — az szebb! Az idősnél az idősebb — az idősebb. Ez persze csak így volt. Manapság a középfok köznyeivileg kevesebbet jelent. mint az alapfok, az idősebb voltaképpen a fiatalabbat jelenti az idősnél, így aztán nyelvészeti szempontból világos a tévétorna címe és egyben ajánlása is; „Idősebbek is elkezdhetik..." Nem az Idősekről van szó, ^ Mrnuúmn I-április 39«, teái a hetvenesekről, nyolcvanasokról, hanem az idősebbekről, azaz a derékhadról a negyven és ötven közöttiek, vagy az ötven körüliekről. Nekik szól ez az immáron népszerű, okos műsor. öt perc vacsora után. Egyszerű, azemre azért tetszetős, és valójában a test Jaomzatait óvatosan bár, de mégis rafináltan megdolgoztató gyakorlatok. Egy pompás formájú nő és egy remek alakú férfi. Mintának is kitűnőek. Ha nincs eél, ha nincs „minta”, kilátástalan a küzdelem. A kilók ellen is. Ne becsüljék le olvasóim és nézőink ezt az ötperces tévétomát. Sőt! Becsüljék fel! Lám, egy héten kétszer, háromszor öt perc is elegendő lenne, hogy normális étkezés mellett túladjunk a felesleges kilókon, hogy meghosszabbítsuk és szebbé is tegyük életünket. Május 2-án, egész Berlin a szovjet csapatok kezére került. Hitler utóda, Donitz nagyadmirális még egyszer próbálkozik: hátha az angolszászok vele inkább-tárgyalnak, mint Hitlerrel, de ő is kénytelen tudomásul venni, hogy az angol—amerikai—francia— szovjet koalíció csak teljes, feltétel nélküli megadást fogad el. így kerül sor Reimsben, 1945. május 7-én, hajnali 2 óra 41 perckor, a fegyverszüneti egyezmény aláírására, melyen az angol—amerikai hadsereget Bedell—Smith, a szoéjet hadsereget Suszlapa- rov, a francia hadsereget Sevez képviseli. A feltétel nélküli megadásról szóló okmányt a német hadsereg főparancsnoksága nevében Jodl tábornok és Friedenberg tengernagy írja «la. műsoridejével mai társadalmunk valósága, s e valóság fonákságai gúnyos kifigurázása egy-egy lehetőségének adott teret Nem nagy dolgokról szőtt, nem is ezt akarta vállalni önmagára. De a mindennapok apró bosszúságairól akart tjezzélnt amelyek miatt sokat bosszankodik az ember, amelyek miatt — nem tudja, hogy „sírjon-e vagy nevessen”? Antal Imre nevettetett. Pontosabban: kinevettetett. Bízva abban, hogy a nevetés ölhet is. És életünk fonák ellentmondásainak pusztulásáért senki sem hullatna könnyet. Legfeljebb örömkönnyeket. Haj, persze ezekre a könnyekre még bőven várhatunk. Marad hát helyette addig is a Hóvégi hajrá! Gyurkö Gén A fegyverszüneti szerződés szövege: „1. Alulírottak, a német főparancsnokság nevében hozzájárulunk a szárazföldi, tengeri és légi haderők feltétel nélküli megadásához, a Vörös Hadsereg és a szövetséges expedíción haderők főparancsnokságának rendelkezése szerint. 2. A nemet főparancsnokság haladéktalanul parancsot ad a német szárazföldi, tengeri és légi haderő valameny- nyi parancsnokának, hogy 1945. május 8-án, közép-európai időszámítás szerint 23 óra 1 perckor, a csapatok maradjanak azon a helyen ahol éppen tartózkodnak, adják át minden fegyverüket és fegyveres felszerelésüket a szövetséges legfőbb hadvezetőség megbízóttóinak, el ne pusztítsanak vagy meg ne rongál- #meá cgyetiaa, ■m&.mgf. A MODERN SAJTÓTÖRTÉNET kevés olyan nagy riporter egyéniséget ismer, mint a kilencven évvel ezelőtt (1885. április 29.) Prágában született Egon Erwin Kisch. A cseh szármagású publicista és riporter érdekessége, hogy német nyelven irt. Kora Ifjúságában még nem gondolt arra, hogy „száguldó riporter” lesz belőle — ahogyan világszerte elnevezték. Először ugyanis mérnöki tanulmányokat folytatott Prágában. Ezt félbeszakítva tűnt fel Berlinben, ahol már újságíróskodott. Kisch nemcsak remek riporter, elkötelezett kommunista is volt. Ott találjuk az 1918-as bécsi háborúellenes sztrájkok vezetői között, tagja az illegális osztrák katonatanácsnak, vezetője tett az ausztriai Vörös Gárdának, belépett az Osztrák Kommunista Pártba. A két világháború között vált nemzetközileg elismert, nagy tekintélyű újságíróvá, aki riportútjain szinte az egész világot beutazta. Leleplező írásokban számolt be tapasztalatairól, bírálta a polgári világot, ostorozta a hamilncas évek fasizmusát és pártosan védte a szocialista rendszer emberfelszabadító vívmányait. Kisch a német nyelvű szocialista irodalmi riport megteremtője és első jelentős — máig is utolérhetetlen — képviselője. Számos gyűjteményes kötete közül hadd említsük meg — a teljesség igénye nélkül — az 1924-ben napvilágot látott „A száguldó riporter”, az amerikai útjának tapasztalatait egybegyűj- tő, 1929-ben megjelent „Csil- laglobogós paradicsom”, az 1932-ben kiadott „Ázsia újjászületett”, és az 1987-es nagy távoli eredményeit összefoglaló „íme, Ausztrália!” című riportkötetet. Hadd írjam ide ez utóbbi kötet megszületésének elözmégi járművet, gépet vagy bármiféle harci felszerelést sem. 3. A német legfelsőbb hadvezetőség megfelelő parancsnokokat köteles kinevezni, akik felelősséggel tartoznak azért, hogy a Vörös Hadsereg és a szövetséges expedíciós haderő parancsnokai által előírt parancsokat és rendelkezéseket teljesítsék. 4. A jelen szerződés nem szolgálhat akadályul, hogy Németország számára az Egyesült Nemzetek a későbbiekben megállapítandó új és a jelen okmányban foglaltaktól független fegyverszüneti szerződést ne állapítsanak meg. 5. Abban az esetben, ha a német főparancsnokság vagy a haderő bármely része ellenszegülne a jelenleg megállapított feltétlen megadásnak, a Vörös Hadsereg és a szövetséges expedíciós haderők parancsnoksága mindazokat a büntető lépéseket megteszi, amelyeket szükségesnek lát. 6. A szerződés szövegét orosz, angol és német nyelven kell leírni, de további értelmezés szempontjából csak az orosz és az angol szöveg jöhet számításba.” Másnap a kapitulációs aktus megismétlődik a szovjet főparancsnokságon is, itt német részről a fegyverletételi okmányt Keitel tábornagy írja alá. 1945 május 8-án, 23 óra 1 perckor, az európai hadszíntéren megszűnik minden ellenségeskedés. Truman, Roosevelt utóda az elnöki székben, a következő míűi Ssfaskasak» nyelt. 1934-ben Egon Erwin Kischt meghívták a melbour- ne-i háborúellenes kongresszusra. Mialatt a hatalmas óceánjáró Ausztrália partjai felé vitte, az ausztráliai politikai rendőrség. megtudta, hogy Kisch aktív kommunista. Elhatározták, hogy a híres riportert nem engedik be Ausztráliába. Alapoß kutatás után végre találtak a tizenkilencedik század elejéről egy törvényt", amely előírta, hogy kizárólag „művelt” embereket engedhetnek be az országba. Ezért kivétel nélkül mindenkit, aki Ausztrália partjára lép, intelligencia- vizsgának kell alávetni. Ennek lényege az volt, hogy a bevándorlónak be kellett bizonyítania: írni és olvasni tud valamely ismert európai nyelven. HETVEN ESZTENDŐ ÓTA Egon Erwin Kisch volt az első, akit Ausztráliában az említett törvény alánján levizsgáztattak. A sydneyi rendőrségen egy gael nyelvű szöveget olvastak fel előtte, és felszólítottál?, hogy dlktálás után írja le. (A gael kelta eredetű nép, Skóciában, Írországban e nvelvet beszélők száma jelenleg mintegy, 140 ezer). Bár Klsch több európai nyelven írt és olvasott, de gaelül nem. s így a vizsga nem sikerült. A hatóságok erre Kischt letartóztatták. Csakhogy az ügy ezzel nem ért véget. Kisch ausztráliai elvtársai és barátai Összefogták a riporter érdekében: a letartóztatás ellen tiltakozva pert indítottak a nevében, azzal érvelve, hogy a gael nem tartozik az ismert európai nyelvek közé, hiszen csak néhánv eldugott skót és ír községben beszélik, tehát Kisch vizsgáztatásának módja jogellenes volt. A sydneyi bíróság végül is elismerte, hogy a gael nyelv ismeretének hiánya miatt nem lehet megtagadni a beutazási engedélyt. Ezek után kénytelenek voltak Kischt „Most, amikor a szovjet— angol—amerikai csapatok feltétel nélküli kapitulációra kényszerítették a fasiszta ag- resszorok seregeit, szeretném átadni önnek es ön által hős seregeiknek népünk és kormányunk forró üdvözletét. Mi igen sokra becsüljük azt a nagy szolgálatot, amelyet a hatalmas Szovjetunió a civilizáció és a szabadság ügyének tett. Önök megmutatták, hogy egy szabadságszerető és a legnagyobb mértékben bátor nép , meg tudja tömi a barbárság gonosz erőit, bármilyen hatalmasak ezek az erők. Közös győzelmünk alkalmából üdvözöljük a Szovjetunió népét és seregeit, s azok nagyszerű vezetőségét. örülni fogok, ha ön jónak látja tolmácsolni ezeket az érzéseket a harctéren levő parancsnokaiknak.” Sztálin válasza Trumannak, május 9-én: „Szívből köszönöm a hitleri Németország feltétel nélküli kapitulációja alkalmából küldött baráti üdvözletét. A Szovjetunió népei nagyra értékelik a baráti amerikai.nép részvételét a jelenlegi felszabadító háborúban. A szovjet, amerikai és brit seregeknek a német rablók ellen vívott, s ezek teljes szétzúzásával és vereségével végződött közös harca népeink fegyverbarátságának nagyszerű példájaként kerül be a történelembe. Kérem a szovjet nép és a szovjet kormány nevében, hogy adja át az amerikai népnek ás a bátor amerikai hadseregnek forró üdvözletünket, és jókívánságainkat, a nagy 4éymsLsm oikalm&bálZ szabadlábra helyezni. A híres riporter hat hétig tartózkodott Ausztráliában, s élményeiről az Íme, Ausztrália! című színes riportregényben számolt be. A HITLER-FASIZMUS EVEIBEN emigrációban élt, majd 1946-ban visszatért szülővárosába. Még lázas lelkesedéssel írt az új társadalmat építő Csehszlovák! áról színes riportokat, de a fáradtság jelei már jelentkeztek írásaiban, s nem sokkal Prágába való visszatérése után, 1948. március 31-én a nyugtalan nagy riporter szelleme örökre megpihent Révész Tibor 20.05 Illyés Gyula: Tűvé-tevők Zenés paurasztiaömédi*, • veszprémi Petőd Színház előadásé ban. lüyé« Gyula retamdm igazi népi komédia légkörét teremti meg. Igazi népi-népmesei hősökkel, dalokkal, rigmusokkal, fordulatokkal. A ház, amelyben a történet játszódik, menyegzőre készül, öltöztetik a menyasz alanyt, gyülekezik a vendégsereg. fis egyszer csak észreveszik, hogy a menyasszony ruháján varrni kellene valamit. Keresni kezdik a tűt. Igen ám. de sehol sem lelik az ékes, fényes varrótűt. Keresi a gazda, a gazdasszony, az örömanya, az örömapa, a n,é-pes vendégsereg. Miközben mindenféle felesleges, rég elfeledett holmit megtalálnak — a tűt nem lelik. A keresésből csak a menyasszony és a vőlegény nem veszi ki részét — ők boldogan elmerülnek egymás szemlélésében... (KS) T945. május 9-én, a német kapituláció nyilvánosságra hozatala napján, Churchill a következő üzenetet küldi Sztálinnak: „A brit nemzet üzenete * Vörös Hadseregnek és a szovjet népnek. Szívélyes üdvözleteimet küldöm annak a ragyogó győzelmüknek alkalmából, melyet a terilletrablóknak országukból való kiűzésével és a náci zsarnokság szétzúzásával arattak. Erősen hiszem, hogy a brit és a szovjet nép barátságától és kölcsönös megértésétől függ az emberiség jövője. Itt, a mi szigethazánkban ma nagyon sokat gondolunk Önökre, és szívünk mélyéből kívánunk önöknek boldogságot és jólétet. Azt akarjuk, hogy annak a siralomvölgynek. amelyet együtt végigjártunk, minden áldozata és szenvedése után, most — az igaz barátság és a kölcsönös rokonszenv szálaival egybefűzve — a győzelmet béke napja alatt továbbra, is együtt haladhassunk.” Sztálin válás» OwaehHL nek, május 10-én: „Üdvözlöm Ont személye ' sen, a dicső brit fegyveres erőket, és az egész brit népet — a német imperialism«» —• fölött aratott nagy győzelem alkalmából Ezzel a történetmi jelentőségű győzelemmii befejeződött a szovjet, brit és amerikai seregeknek Europe felszabadításáért oivott közös harca. Biztos vagyok benne, hogy a háború idején országaink közt kialakult baráti kapcsolatok a háború utáni időszakban sikeresen és szerencsésen fejlődnek majd tovább. Megbíztam londoni nagykövetünket, hogy tolmácsolja mindannyiuknak szerencsekí- vánataimat a kivívott győzelem alkalmából, s legjobb kívánságaimatí” 1945. május 9-én, Moszkvában 1000 löveg 30 sortüzé vei köszöntik a Vörös Had sereg hős csapatait. ialaifMtíatt A háború végnapjai Részletek és dokumentumok Könyvtárnyi irodalma van a második világháborúnak. Dokumentumkötetek, regények, riportok örökítik meg az eseményeket, a háború nagy csatáit. Kiemelkedő politikai és katonai vezetők, írók, újságírók hagyták az utókorra a Szovjetunió és a szövetségesek hadseregeinek hadműveleteiről, a győzelemig folytatott, példa nélkül álló erőfeszítéseiről szóló visszaemlékezéseket. Megemlékezéseiket azokról a hősökről, akiknek köszönhetően megszabadult a fasizmustól az emberiség és immár egy emberöltő óta viszonylagos békében élhet. A győzelem 30. évfordulójához közeledve rájuk emlékezik e néhány dokumentum értékű részlet. L KARSAI ELEK: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig ;Részlet) *
