Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-29 / 99. szám

Megyénk a hazai 1975/3. Quda Anikó: Gyöngyön területének beépítési perió­dusai, Területrendezés, 1974. 4. szám, A Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet fo­lyóirata 1974. évi 4. száma még csak most jutott el a* olvasókhoz. Ezért megyei vo­natkozású írásait csak most tudjuk ismertetni. Gazda Anikó, a VÁTI tervezője Gyöngyös város területe be­építési szakaszait vizsgálta tanulmányában művészettör­téneti kutatások és helyszíni vizsgálatok alapján. A tele­pülés központi része, a kö­zépkori városközpont négy földesűr birtokában volt.' TU álltak lakóházaik. A közpon­ti részt a polgárság és a kis- birtokosság lakóterülete övezte, amely a belváros vá­rosias. zárt sorú beépítését hozta letre. Ä város külső te­rületein élt a parasztság, a zsellérek. A régi századokban telkenkénti építkezés folyt, ma a területenkénti építke­zés a meghatározó. Az új la­kóházak nagy, összefüggő, szabad területen, vagy a vá­rosrészek bontásával megtisz­tított területeken épülnek feL üési Péter: Többes szám első személyében. Magyar Ifjúság. 1975. már- cm* 7. A Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei­ben országszerte nevelődik a párt utánpótlása. A XI. párt­kongresszust megelőző párt- vezetőség-újjá választó tag- . gyűléseken, városi, járási, megyei pártértekezleteken a KISZ-ben végzett jó munka alapján sok fiatal kapott bi­zalmat Számos fiatalt vá­lasztottak meg pärtalapeaer- vezeti titkárnak, pártvezető­ségi és pártbizottsági tagnak. A Magyar Ifjúság cikkírója m Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri üzemének fia­tal párttitkárát, Merczel Jó­zsefet mutatja be, akit a kongresszus előtt választottak meg üzemi párttitkámak. A fiatal párttitkár Eger város szülötte, itt járt általános is­kolába és közgazdasági tech­nikumba. A katonaságnál KlSZ-titkámak választották, itt lett párttag is. Leszerelése után került a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyá­rába. 1970-ben üzemi KISZ- tttkámak választották. Tit­kársága időszaka alatt a KISZ-élet felvirágzott. Az if­júsági szövetségben végzett jó munkája alapján válasz­tották meg párttitkámak. Merczel József nemcsak / jó politikai munkás, jól végzi szakmai munkáját is. Párt- titkárként sokat akar törőd­ni a párt cső portok munkájá­val, a pártépítéssel. Rács-Székely Győző: A Mátra mindenese. Köznevelés, 1975. március 7. A cikk szerzője Zakupszky íjászló mátraszentimrei nyu­galmazott iskolaigazgató élet­útját mutatta be. Zakupszky László megyeszerte Ismert ne­vű pedagógus, 1933—1971-ig volt a mátraszentimrei isko­la tanítója, Igazgatója. Ma is a Mátra tetején levő faluban él. Élete összeforrt a faluval, a Mátrával Olyan tanító volt, akinek munkája nem ért vé­get a tanítással, igazi közéleti emberként tevékenykedett és tevékenykedik ma is. A felszabadulás után kollégiu­mot és napközi otthont szer­vezett, bővítette az iskola épületét. 1947-ben belépett a pártba, 1950-től tanácstag s számos helyi és megyei funk­ció betöltője. 1948-ban kijár­ta, hogy faluja villanyt kap­jon. Művelődési otthont épít­tetett, elérte, hogy a község vízvezetéket kapott. Sokolda­lú közéleti munkája mellett szenvedélyes néprajzi kutató, falutörténész is. Gyűjtőmun­kája nyomán létrejött az is­kolamúzeum. Népzenei gyűj­tőmunkájára Kodály Zoltán is felfigyelt. Termékeny mun­kásságáért eokszor kitüntet­ték. bzslay István: Egy hatá­rozat élni kezd. Szabad Föld. 1975. március 2, Az utóbbi másfél évtized­ben kedvezőtlenül alakult or­szágunk, s benne megyénk népesedési helyzete isi Ép­Kei kwomoJé sajtóban pen azért volt nagy jelentő­ségű a párt és a kormány né­pesedéspolitikai határozata. A határozat élénk érdeklő­dést váltott ki országszerte. A megyei tanács elnökhelyet­tese a megye népesedési hely­zetét vizsgálja cikkében a fontos dokumentum megjele­nése előtti és utáni Időszak­ban. A megyében 1959. után évről évre csökkent az élve születések száma. 1965-ben volt a mélypont, tizenkét ez­relékes szaporulattal. A sza­porodás csökkenésének szá­mos oka volt: így az erőtel­jes iparosodással járó laltó- holy-változtalas, az. abortusz elterjedése, szemléleti okok stb. A megye igen kedvezőt­len helyzetben kezdte él. a határozatok végrehajtását. Mindenekelőtt arra volt szük­ség, hogy minél többen meg­értsék a párt és a kormány intézkedéseinek lényegét. Az intézkedések nyomán a me­gyében 1975. január elsejére az élve születési arányszám elérte a 18,1 ezreléket, a szü­letések száma emelkedik. Kedvező jelenség a művi abortuszok számának csökke­nése is. A szülések számá­nak növekedése nagy öröm, de egyben gondot is Jelent Sok új lakásra, az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelé­sére van szükség. Bár a ne­gyedik ötéves tervben a ter­vezett óvodai férőhelyek lé­tesítését 80 százalékkal túl­teljesítjük, mégis mintegy 800 falusi gyerek nem járhat még óvodába férőhelyhiány mi­att Vass Ottó: „Kereskedelem a kertkultúráért". Szövetkezet. 1975. március 19. Heves megyében egy kö­zelmúltban végzett felmérés szerint 65 ezren müveinek házi kertet, hétvégi telket. Ezek megművelése sok esz­közt felszerelést, anyagot igé­nyek Ezek biztosításában alapvető szerepe van a ke­reskedelemnek, főleg az AJTüSZ-bol toknak. A leg­újabb kerti eszközök, anya­gok megismerése a kertkul­túrát tovább fejlesztheti. A megismertetés egyik formája a kiállítás. Ebből kiindulva a közelmúltban Egerben külön­böző szervek, kereskedelmi egységek kiállítást rendezték a kerti munkához szükséges eszközökből, felszerelések- bőL Erről olvashatunk a Szö­vetkezet című lapban. Meg­tudjuk azt is a cikkből, hogy a kiállítást a rendezők vá­sárral kötötték egybe. A lá­togatók a rendezvényen sók vetőmagot, szőlőoltványt vet­ték. Á kiállítás szép példája volt annak, hogy a kereske­delem hogyan segítheti a megyei kertkultúra jövőbeni továbbfejlődését. Szecskó Károly Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy vidéki tisztviselő há­zaspár öt évvel ezelőtt kelt egybe. Lakóhelyükön két­szobás szövetkezeti lakást szereztek. Házasságkötésük után két évvel a viszony annyira megromlott közöt­tük, hogy az asszony kisko­rú gyermekével szüleihez költözött. A férjet felesége sérelmére elkövetett könnyű testi-sértés miatt ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Ké­sőbb a férfi megismerke­dett egy elvált asszonnyal, akit lakásába, befogadott. Ilyen előzmények után az asszony válópert indított és a bíróság a házasságot fel­bontotta, a gyermeket az anyánál helyezte el. Vita csak akörül forgott, hogy a 250 ezer forintra becsült szövetkezeti lakást, ame­lyet 90 ezer forint OTP-köl­csön terhel, mint közös va­gyont, miképpen. osszák meg a volt házasitársak kö­zött A járásbíróság úgy döntött: a lakás a férj tu­lajdonába megy át, ezért volt feleségének 76 ezer fo­rintot köteles fizetni, még­pedig 40 ezer forintot 15 napon belül, a többit havi 500 forintos részletekben. Ez utóbbi kedvezményt azért adta meg, mert a fér­fit gyermiektartásdij fizeté­sének kötelezettsége terhelt ezenkívül kis jövedelmű élettársától gyermeket vár. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a követ­kező álláspontra helyezke­dett: — A járásbíróság által alkalmazott megosztási mód az asszonyra sérelmes, mert megfosztja attól, hogy önál­ló lakás szerzésével, vagy esetleg szülei ingatlanában építkezéssel alakítson ki új otthont A szövetkezeti la­kás közös tulajdonának megszüntetésékor nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az állami támogatással épült és abban, az állam mindkét házastársat részesíteni kí­vánta. Az asszony a lakást önként hagyta el. a volt férj benne maradit és meg­szerzi az egész ingatlanille­tőséget. Az asszony ennek hátrányait nagyobb részben nem viselheti. A felek kö­rülményeinek mérlegelésével arra kell törekedni, hogy a tulajdonjogot elvesztő volt feleség a megváltási árat a lehető legrövidebb időn be­lül megkapja. Erre a perira­tok szerint mód is kínálko­zik. A tisztviselő ugyanis többletmunkát szokott vál­lalni. Ezért a bíróságnak a részletfizetés szempontjából vizsgálnia kellett volna, hogy a tisztviselő ily módon mi­lyen keresethez jut. Ennek figyelmen kívül hagyása és csupán havi 500 forint rész­letfizetésben való maraszta­lása. az asszonyra nézve méltánytalan és a Család jo­gi Törvénybe ütközik. Mindezek tisztázására a Legfelsőbb Bíróság a bíró­ságot új eljárásra, valamint újabb határozat hozatalára utasította. Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet repcetábláin vegyszeres permetezést vé­geztetett. Ennek következ­tében egy 22 tagú méhész- szakcsoport állatkáinak nagy része, amely a repcetáblá­ra került, elpusztult. A cso­port tagjai a tsz ellen pert indítottak, amelyben a vár­ható mézhozamcsökkenés folytán keletkezett káruk megítélését is kérték. Vég­ső fokon az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság döntött, amely a tsz-t 270 ezer fo­rint kártérítés fizetésére kö­telezi«. Az ítélet iránymutatóul szoLgáló indokolása szerint mérgező anyag használata általában fokozott veszél­lyel járó tevékenység, te­hát a vele okozott kár ese­tén a felelősségi szabályo­kat kell alkalmazni. A me­zőgazdálkodás körében egyik legnagyobb feladat a hatá­st» növényvédelem. Erre egyre inkább módot nyújta­nak a rendkívül erőteljesen fejlődő vegyipar termékei, a különféle vegyszerek. Fel­használásuk a termésered­mények fokozására szükség­szerű és kívánatos. Bár mérgező anyagnak még az elérni kívánt célért való felhasználása sem mentesíti az alkalmazót — ebben az esetben a tsz-t —, a kártérí­tést felelősség alól, de fel­merül a károsultak maga­tartásának kérdése is. A szakcsoport tagjai is tudtak arról, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben elterjedt a vegyszeres növényvédelem. Ezért méhészkedésüket úgy kellett volna megszervezni­ük, hogy szükség esetén — akár a méhek elszállításá­val is — a pusztulást, ha nem is tudják teljesen el­hárítani, de legalább meny- nyiségileg csökkenteni. A tsz anyagi lehetősége szempontjá­ból nincs jelentősége annak, hogy a permetezést az ál­lamigazgatósági hatóságnál bejelentették, és az ezt az érdekeltekkel megfelelő mó­don közölte-e. Az egyik városi tanács csoportvezetőjének 23 évi szolgálat után azon a cí­men mondtak fel, hogy munkaköre betöltésére al­kalmatlan. A tisztviselő a felkínált több más állást nem fogadta el és panaszát a munkaügyi döntőbizottság, majd a munkaügyi bíróság elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyezte, a csoportveze­tő munkaviszonyát helyre­állította. egyben utasította a munkaügyi bíróságot, hogy a tisztviselő elmaradt mun­kabére összegének megálla­pítására új eljárásit folytas­son le. A határozat indokolása szerint a munkaügyi bíró­ságnak elsősorban azt kel­lett volna vizsgálnia, hogy a felmondás a Munka Tör­vénykönyvben foglaltaknak megfelel-e. Ez ugyanis elő­írja, hogy a felmondást írás­ban kéll közölni, s abból az oknak világosan ki kell tűnnie. A tanács által ki­adott felmondás e feltéte­leknek nem felelt, meg. A tisztviselővel csak a döntő­bizottsági tárgyaláson kö­zölték, milyen magatartása miatt nem tartható fenn a munkaviszony. Ez pedig ön­magában megalapozza a fel­mondó határozat hatályon kívül helyezését. Hajdú Endre Mark Twain diák korában bizony ren­detlenül járt az isko­lába. Apja ezért sok­szor megverte a nád­pálcájával. — Hidd el — mond­ta egyszer a. papa — ha rossz vagy. és ne­kem kell téged meg­büntetni, ez nekem épp úgy fáj, mint ne­ked. A fiú megtörölte könnyes szemet, és így szólt atyjához: — Elhiszem, papa... De neked máshol fáj, mint nekem.... ★ Jack London egy borbélyüzletben ész­revette, hogy a segéd, aki borotválja, alig all a lábán. — Mi van magával? — kérdezte hatkan a segédtől a neves író. — Talán, nem aludt eleget? A segéd dadogva felelte: — Néhány napja fo- fo-folyton i-i-iszom és ne-e-em is tudom, hogy fofo-fogok most bo-bo-borotválni. Jack Londonban fel­ébredt a férfiszolidari- tás. Odasúgta a segéd­nek, hogy csak csinál­ja, mintha borotválná. A részeg segéd meg­játszotta a borotválást és Jack London olyan szőrösen jött ki a bor­bélyüzletből, mint ahogyan bement, ★ Friedrich Dürren­matt neves svájci író­nak levelet írt a szom­szédja, amelyben ar­ról panaszkodik, hogy az író kutyája túl hangosan ugat Dürrenmatt is írás­ban. válaszolt: ,,Igen tisztelt Uram! Levelét szóról szóra felolvastam a ku­tyámnak — a többit most már az állat jobb belátására bí­zom r ★ G. B. Shaw egyszer Anatole Fance-nál ebédelt. Bibéd közben a házigazda hosz- szadalmas előadást tartott Shaw-nak a zseniről. Mikor Ana­tole France végre be­fejezte az előadást, Shaw szerényen meg­szólalt: — Ez már mind rég ismeretes előttem. Ugyanis magam is zseni vagyok,... Révész Tibor RÁDIÓ ŰObúU 4*1 8.25 Verbunkosok, népdalok 8.00 Kársán a kdrtszó! 0.38 Bartók: Rapszódia zongorára es zenekarra 10.08 iskolarádtó 10.38 Beethoven: F-dtlr szonáta 11.00 Édes anyanyelvűnk 11.10 Lakmé 12.20 Ki nyer ma? 12.3$ Melódiákoktól 14.01 Kosa György: Dalok Juhász Gyula verseire 14.1« Vány a és az írásjelek 14.48 Kocsár Miklós: Három női kar Nagy László verseire 18.10 Rádióiskuls 16.00 A világgazdaság hírei 16.05 Fernst Busch énekel 16.13 Elhangzott... 16.33 De Falla: A bűvös 'szerelem 17.05 Varas/,(.regény 17.30 Egy rádiós naplójából 18.30 A Szabó esalad 18.25 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.l 21.08 Elet a születés után 22.30 Liza Műteni énekel S2.40 A közgazdaságtudomány műhelyeiben 28.00 A Magyar Rádió országos hegedűvotseuye 23.15 Nótáik PETŐFI 8.05 Kamarazene 8.03 Rip van Winkle 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Könnyűzene 12.30 Kodály-kórusok 12.43 Törvénykönyv 13.03 Erdélyi Mikin* operafelv ételeiből 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Húszas stúdió 19.08 Népdalok 19.38 Gondolatok a világnéven nevelésről 20.25 DJ könyvek 20.28 Vileda Kupa 21.00 Az Apostol együttes hangversenye 22.00 Hangverseny naptár 22.15 Rettegett Iván. (Opera) 23.15 A Tátrai vonósnégyes felvételeiből 23.51 A Párizsi Füvósegyűttea Játszik TÓI MAGYAR 8.05 IskOla-tV 13.05 Iskola-tv. Clsm.) 17.55 Utat vágva a rengetegbe . . . (Tsm.) 18.45 Játék a betűkkel 10.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 Illyés Gyula: Tűvetevök. (Zenés parasztkomédia) 21.20 Családi kör 22.15 Tv-hiradó. 9 22.25 Telesport 2. műsor 20.01 Műhely v 20.55 Tv-hiradó. 2. 21.20 Milyenek a franciák? (Dokumentumfilm. Ism.) 22.00 Ma éjjel táncolunk . . . (Zenes film) POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 9.30 Férfiak, akike a világ. (Tsm.) 10.35 Publicisztika 14.20 Iskolásoknak 17.00 Pozsonyi híradó 17.15 A medvebocs első sétája. (Természetfilm) 17.40 NDK filmdalok 18.10 Női körhinta 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Felszabadítás. (3. rész) 21.10 Híradó 21.35 Irodalmi műsor 22.00 Musica viva! 22.30 Sajtószemle | mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután fél 4, fél 8 és 8 órakor Emberi sors Szinkronizált szovjet film EGRI BRODY (Telefon: 14-Ó7) Du. fa 4, fél 6 és bél * órakor U) zárat Színes, szinkronizált NDK kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor A keresztapa másik area GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor A negyedik vőlegény Fél 6 és este fél 8 órakor 12 plusz 1 HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4 órakor Erkel Fél 6 és este fél S órákor Betyárok HEVES 4 és 6 órakor Ejtőernyősök FÜ5W.SABONY Mit csinálnak » cigánygyerekek! J

Next

/
Thumbnails
Contents