Népújság, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-29 / 99. szám

Á kivá ló cím keblei Egymilliárdos forgalomra készül a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Hármas ünnepre készül a Heves megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat: alapí­tásának negyedszázados ju­bileuma közeledik, tavalyi eredményeiért „Kiváló vál­lalat” kitüntetést kap, 18. számú — „Anyák boltja” né­ven isméit — egri gyermek­ruha szaküzlete pedig koftg- resszusi oklevélben, A szak­ma kiváló brigádja kitünte­tésben részesül. — őszintén szólva, nem sok esélyünk volt arra, hogy így érkezünk a 25. évfordulóhoz — beszéli mégkönnyebbülten Báry József, a vállalat igaz­gatója. Többnyire regi és ki­csiny árudáinkban ugyanis meglehetősen nehéz a munka. Ráadásul éppen a megye- székhelyen, ahol közismerten a legtöbb a vásárló, tavaly két új, nagy áruházat is nyi­tott a „konkurrencia”, s ilyen kereskedelmi egységekkel versenyre kelni szinte lehe­tetlennek látszott. A továb­biakban pedig — a kará­csony előtti csúcsforgalom közeledtével — olyan aka­dály is jelentkezett, mint például a központi irodahá­zunk életveszélyessé valása. Mint ismeretes: az épületből egyik napról a- másikra ki kellett költöznünk, az irá­nyító apparátus csaknem tel­jesen szétszóródott. Külön­böző alkalmi megoldásokat kellett keresnünk feladataink végzésének a folytatásához, a legkülönbözőbb helyeken próbáltunk berendezkedni. Nem egy dolgozónk — jobb híján — odahaza teljesítette a reá szabott követelménye­ket. Mondani sem kell, hogy mit jelentett mindez, meny­nyire lehetetlenné tette háló­zatunk áttekintését, a bolti munka szervezését, ellenőr­zését, segítését... Gondjaink, nehézségeink ellenére is megtartottuk azonban pozí- zi ónkat, s áruforgalmi ter­vünket nemcsak megvalósí­tottuk. hanem túl is teljesí­tettük. A vállalat tavaly már 930 millió forint értékben for­galmazott árucikkeket s ezzel most reménye lehet arra, hogy a jubileum esztendejé­ben esetleg elérje s „bűvös" egymilliárdot is. 1. Fábián Gusztávné — Földművescsaládban születtem, itt Pétervásárán — idézi fel a múltat Fábián Gusztávné. — Évekig cseléd voltam gróf Keglevich birto­kán. 1938-ban már olyan ne­héz volt a megélhetés, hogy többen Németországba men­tünk földművesmunkára. Csak a felszabadulás hozta meg a változást. A földosz­tásnál mi is kaptuhk néhány holdat, de a megélhetést hosszú távon ez sem bizto­sította. Ezért alapítottuk meg a szövetkezetét. — Mennyit ért az első munkaegység? — Ma már szinte furcsá­nak tűnik, de alig volt 17 forint, össze se lehet hason­lítani a mostanival, amely 127 forint. Nehéz körülmé­nyek között két gyermeket neveltünk, így minden fo­rintra szükség volt. A férje­met, aki rakodómunkás, ko­rán leszázalékolták. A nyug iíj kiegészítésére tehat most — Lehet, hogy a törekvé­seink nem túlságosan látvá­nyosak — folytatja az igaz­gató —, úgy érezzük azon­ban: jó úton janink. A le­hetőségeinkhez képest ipar­kodunk előbbre lépni. Kis üzleteink sorra megújulnál^, egyre korszerűbbekké vál­nak, s hellyel-közzel teljesen újakat is nyitunk. Kereske­delmi egységeink száma ma már megközelíti a százat, s a továbbiakban ve. 'a olyannal is gyarapodhat, mint például az Egerben már épülő lak- berendezési áruház, amely az első igazi, nagy üzlet hu­szonöt éves történetünkben. Következetesen próbálkozunk beszerzési „forrásaink” bőví­tésével — mind többet szá­mítunk az iparra, ezen belül a helyi iparra —, a válasz­ték bővítését olyan kapcsola­tokkal segítjük, amelyek például a közös üzemeltetésű boltok nyitását eredményez­ték Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban egyaránt. Viszony­lag szolid fogyasztói árak kialakítása volt és marad a célúik. Folytattuk és foly­tatjuk ezután is a különböző kedvezményes akciókat, al­kalmi vásárokat, kiárusításo­kat. — Az elmondottak: egy, az egész megyét átfogó ke­reskedelmi szervezet közös erőfeszítéseinek eredményei. Ha egy kicsit részleteznénk is ezt az összefogást, mik azok, amelyek hozzájárultak az elért sikerekhez? Ahhoz, hogy a vállalat, tudomásunk szerint egymás után immár a hányadik alkalommal kap­ja a kiváló címet, kitüntetést. — Feltétlenül említésre méltó dolgozóink szakmai, politikai képzése, továbbkép­zése, amely egyébként elke­rülhetetlen ott, ahol naponta az emberek százéival talál­koznak. foglalkoznak. Fele­lősséggel neveljük tanulóin­kat, s később úgyszólván a leekülönbözőbb oktatási for­mákban biztosítjuk számukra ismereteik gyarapítását. Ta­valy például 101-en kezdték vagy folytatták* a tanévet tanfolyamokon, középfokú intézetekben, főiskolákon, harminchétén politikai isko­lát végeznek. A legjobb ered­ményt elértek, a legráter- metebbek időről időre „fel­jebb lépnek”. Jellemző erre, hogy az elmúlt évben is hat- vanketten kerültek boltveze­tői vagy boltvezető-helyettesi beosztásba — ami nyilván­valóan újabb önbizalmat, a korábbinál még nagyobb kedvet, lelkesedést adott munkájukhoz. Nem utolsó sorban pedig a vállalati mun- kaverseny, a nemes vetélke­désbe bekapcsolódott 72 bri­gád s a főleg általuk fellen­dített újítómozgalom segített céljaink elérésében. Üjítómozgalmat, brigád­versenyt emlegetni a keres­kedelemben — meg kell val­lani — kicsit szokatlan. He­lyénvaló azonban az utalás a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál is. hiszen például éppen a különböző ötletek, javaslatok, újítások megvalósulása egv- egy szebbé, praktikusabbá tett üzletrész, bolt, korszerű­sített áruda, amelyekkel me­gyénk városaiban, de falvai­ban is találkozhatunk. Ami pedig a versenyt illeti, pil­lantsunk csak a magas kitün­tetéseket kiérdemelt egri „Anyák boltja” dolgozói Gár­donyi Géza szocialista bri­gádja hétköznapjaiba: Az üzlet a legutóbbi nyolc esztendő alatt 8,2-ről 18,9 millió forintra növelte* for­galmát, bizonyos „belső tar­talékok” feltárásával, új módszerek kidolgozásával, al­kalmazásával. a bolti munka kitűnő szervezésével, udvari­as kiszolgálással. Példásan foglalkoznak itt a fiatalok­kal — más üzletek tapaszta­latokat gyűjtő tanulóit is mindig szívesen fogadják maguk közé — segítenek a beszerzésben a társüzletek- nek. Törődnek egymással az üzletben és munka után, patronálják például a gyer­mekvárost, hogy csupán né­hányat említsünk. A brigád egyike annak a hatnak, amely megyénkben kongresszusi oklevelet kapott, s egy abból a 22-ből, amely az országos szakmában kiér­demelte a rendkívül meg­tisztelő elismerést. Szép aján­dék ez a jubileumra! Cy. Gy. Asszonyok tunk. Éppen vizet húzott, mosáshoz készülődött. — Nagy eső volt a héten a Mátra alján. A sár miatt ma nem tudtunk kimenni dolgozni. Már 54 éves va­gyok, mégis csak öt eszten­deje léptem be a szövetke­zetbe. Meg is bántam, mert csak később mehetek nyug­díjba. A gazdaságban az első pillanattól kezdve a nö­vénytermelésben dolgozom. Kapálunk, a magtárban ár­pát tisztítunk a tavaszi ve­téshez, ősszel meg almát szedünk. A férjem is itt dol­gozik a szövetkezetben: 15 esztendeje a faüzem munká­sa. — A brigádban öten va­gyunk asszonyok. Szívesen dolgozunk együtt, olyanok vagyunk, mint a testvérek. Szeretem a falut, az itteni földet, bár nehéz megművel­ni, mert hegyek veszik kö­rül. Keveset jártam még Bodonyon kívül, de nem is kívánkozom el máshová. Egész nap a Cigányhegyen vörös fenyőt ültetnek. Az asszonyok egyike Zvara Al- bertné, alapítója a terpesi szövetkezetnek, amely ma már része a több községet átfogó szajlai Búzakalásznak. — Három éve dolgozom a növénytermelésben — emlí­ti. — Akkor határoztuk el ' tizenkettőn, hogy brigádot alapítunk. Mivel éppen ta­vasz volt, ezért a „Gyöngy­virág” nevet adtuk a brigád­nak és a tagok engem vá­lasztottak vezetőjüknek^ is jól jön az a néhány forint, amelyet mint betanított munkás a tejházban kapok. Reggel és este műanyagcso­magokba töltjük a tejet, me­lyet a környező községekbe visznek. Fábián néni ma is tagja a községi pártbizottságnak és benne van a takarékszö­vetkezet vezetőségébe is. — őszintén mondom ma­gának, elégedett vagyok, mert megvan mindenünk. Igaz, nehezen, nagyon sok fáradtsággal építettük a há­zat és rendeztük be a portát, de magunknak csináltuk, hogy jobban éljünk. Farkas Józsefnével Bo- donyban, a Virág utcai csa­ládi ház udvarán találkoz­2, Farkas József né Úf forosátifea! a mtmksverseisT «segyenkben Is Kitüntették a legjobb brigádokat Vaskó Mihály átadja a Kongresszusi oklevelet a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet Törekvés szocialista brigádja képviselőjének. Mint arr<3 lapunkban már beszámoltunk: a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának jubileu­ma tiszteletére meghirdetett munkaversenyben legjobb eredményt elért szocialista brigádok közül megyénkben hat kollektíva az MSZMP KB Kongresszusi oklevelét, tizenöt pedig a megyei párt- bizottság Kongresszusi ok­levelét nyerte el. A Közpon­ti Bizottság Kongresszusi ok­levelével kitüntetettek egy­úttal elnyerték a szakma ki­váló brigádja címet, a me­gyeipártbizottság oklevelével kitüntetettek pedig a vállalat kiváló brigádjai lettek. A kitüntetéseket és a véle já­ró pénzjutalmakat hétfőn adták át a győztes szocia­lista brigádok vezetőinek az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága székházában. Az ünnepségen jelen volt Vaskó Mihály, a megyei pártbi­zottság első titkára, Fekete • • • — Egy lányom van, Gö­döllőn az Agrártudományi Egyetemre jár, negyedéves. 0 is a mezőgazdasági pályát választotta, de már vezető lesz, ha végez. (Foto: Puskás Anikó) Győr Endre, a megyei ta­nács elnöke, Barta Alajos és dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkárai, vala­A SZOT elnöksége hétfői ülésén a többi között a dol­gozók testedzésének kérdé­seivel foglalkozott Orvosi vélemények alapján megál­lapította, hogy nagyrészt a mozgásszegény életmód mi­att gyenge testi felépítésű az ifjúságnak egy része, s a dolgozók között növekszik a szív- és érrendszeri, vala­mint az idegrendszeri meg­betegedések száma. E káros hatások ellensúlyozásának, megelőzésének egyik fontos eszköze a testnevelés. A szakszervezetek a testedzést valamennyi munkahelyre igyekeznek kiterjeszteni, je­lentősebb eredményt azon­ban eddig lényegében ott ér­tek el, ahol sportegyesüle­tek működnek. Ezentúl na­gyobb erőfeszítéseket tesz­nek a testedzés megszerve­zéséért a sportegyesülettel nem rendelkező munkahe­mint Kiss Sándor, a megyei KISZ-bizottság első titkára is. Barta Alajos köszöntötte a vendégeket az élenjáró szocialista kollektívák veze­tőit Elmondta, hogy a kongresszusi munkaverseny a korábbiaknál sokkal szer­vezettebb, magasabb színvo­nalú munkát e'edményezett. Az elmúlt év során kibonta­kozott a verseny sok újsze­rű, tartalmábap gazdag tor­mája, s ez kiemelkedő mun- kasikerekben valósult meg vállalatoknál szövetkezetek­nél egyaránt. A verseny má­sodik szakasza az ötéves tervidőszak végéig tart, cél­jai nem változtak: a jobb minőséget, a gazdaságo­sabb, hatékonyabb munkát szolgálják. Olyan közhangu­latot kell teremteni, hogy megbecsülés, tisztelet övez­ze azokat, akik ebben a munkában példái mutatnak, s aktivitásuk, segítőkészsé­gük nyomán a termelési si­kerek mellett új szociális; kulturális létesítmények va­lósulnak meg. A köszöntő szavak után Vaskó Mihály adta át a kongresszusi okleveleket a kitüntetett brigádok vezetői­nek. lyeken is. ösztönzik a válla­latokat arra, hogy a sporttá rendelkezésre álló anyagi erőiket egyesítsék, közösen építsenek sportjátéktereket, kispályákat. Ilyen együtt­működés lehetséges egy-egy ágazaton belül, ágazatok kö­zött, iskolák, illetve szövet­kezetek összefogásával is. A \ sportot szerető dolgozókból társadalmi aktívahálózatot építenek ki. A szakmai-ága­zati szakszervezetek min­den olyan munkahelyen, ahol sportegyesület nem mű­ködik, a szakszervezeti bi­zottságok munkabizottsága­ként társadalmi testnevelési és sportbizottságot hoznak létre. Ily módon mintegy hatezer sportbizottság ala­kul, s várható, hogy haté­konyan segítik majd a dol­gozók testedzésének, spor­tolásának megszervezését. (MTI) Sikerrel zárt a moszkvai magyar kiállítás A SZOT elnökségének ülése 3. Zvara Albertné (Foto: Puskás Anikó) Zvaráné szabad idejében legszívesebben hímzéssel fog­lalkozik. Virágos asztalken­dőket, kötényeket és térítő­két készít esténként. — Azért eljárok a Páva­körbe is — jegyzi meg —, ahol minden vasárnap rend­szeresen találkozunk. A kör­nyező falvak régi dalait gyűjtöttük össze, - s ezeket énekeljük. Legközelebb má­jus 1-én Egerben lépünk fel. Mentusz Károly A. > Több mint ötszázezer lá­togató tekintette meg Moszk­vában a „Felszabadult 'Ma­gyarország 1945—75” című jubileumi kiállítást. Á kiállítás három hétig tartott nyitva, s ez alatt a látogatók megismerhették Hazaérkezett a Szilágyi Lajos építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes által vezetett magyar építés­ügyi delegáció, amely részt vett a jugoszláviai Porto- rozsban megrendezett ma­gyar—jugoszláv urbaniszti­kai és területrendezési ál­landó albizottság ülésén. A magyar delegáció tárgyalást folytatott Borics Mikossal, a Szlovák Szocialista Köztár­saság Végrehajtó Tanácsa tagjával, a köztársasági ur­banisztikai titkárság titká­rával. Megállapították, hogy nö­velni keli az egjóittműkö' Magyarországnak az elmúlt harminc év alatt elért ered­ményeit, a korszerű iparral, szövetkezeti mezőgazdaság­gal, magas életszínvonallal, fejlett tudománnyal és kul­túrával rendelkező, virágzó szocialista állam fejlődését dést a határmenti övezetek területrendezési tervezésé­ben. Ennek értelmében mindkét fél arra törekszik, hogy legkésőbb a jövő év végére a határ mindkét ol­dalán elterülő vidékek tel­jes területére összehangoltan elkészüljenek a területren­dezési koncepciók, és azokat el is fogadják. Ezek után indulhat meg a részletes rendezési tervek közös ki­dolgozása. rNiimwgi 1915, április 39., kedd Építésügyi delegáció járt Jugoszláviában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents